Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-14 / 135. szám
1969. június 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Fali tv Japánban Japánban megszerkesztették az első képcső nélküli tv- készüléket, amely akárcsak egy kép, a falra akasztható. A képcső helyett világító- lapot használtak, amelyet függőleges és vízszintes sorokban elhelyezett elektródákból összeépített két matrica közé helyeztek eL A világítólap felületét pontosan meghatározott hőmérsékleten, megfelelő időtartam és atmoszférikus nyomás alatt előállított cink-kén-szelén- oldattal vonták be. Ebbe az oldatba nagyérzékenységű szerves szigetelő anyagot kevertek. Az oldat elkészítésénél különös gondot fordítottak a szemcsenagyságra, hogy a világítólap bevonata egyenletes vastagságú legyen. Az adás képjeleit egy tároló áramkör fogja fel, innen tovább kerülnek az elektródákba, amelyek végeredményben létrehozzák a képet. A képernyő 100x75 mm nagyságú, lapjának vastagsága 3 mm, színe zöld. (MTI Külföldi képszolgálat) Technika a háztartásban A hűtőszekrényekről v Egy évtizeddel ezelőtt még luxusnak számított hazánkban a háztartási hűtőszekrény. 1958-ban mindössze 400 darabot .-gyártott a magyar ipar, de még 1959-ben is csak 7100-at Napjainkban viszont a hazai termelés már meghaladja az évi 100 000 darabot. s ez mind gazdára is talál. Világszerte — így hazánkban is — kétféle hűtőszekrénytípus van forgalomban*, kompresszoros és abszorpciós. A kompresszoros erősebben hűt, vételára drágább, viszont üzembentartása olcsóbb az abszorpciósénál, mert kevesebb áramot fogyaszt A hűtőszekrényben lejátszódó folyamat alapelvét már évezredek óta ismeri az emberiség: ha gyorsan párolgó folyadékot csöppentünk a bőrűnkre, hideget érzünk. Ez azért van, mert a párolgáshoz hő szükséges, amit a folyadék önmagától és a környezetétől von el; minél gyorsabb a párolgás, annál intenzívebb a hőelvonás is. A hűtőgépekben alkalmazott gyorsan párolgó folyadék (hűtőközeg) cseppfolyósított freon vagy ammónia szokott lenni. Kompressziós hűtőgépek Kompresszoros hűtőgépn& a hűtőközeg egy kígyózó csőrendszert (elpárologtatót) tölt meg, amely abban a térben helyezkedik el, amelyet hűteni akarunk (hűtőtér). Egy villamos motorral hajtott kis szívó-nyomó szivattyú légritka teret létesít a folyadék fölött. E kisebb nyomású térben a hűtő folyadék gyorsan párologni kezd, miközben a szivattyú folyamatosan elszívja a keletkezett párákat is. A gyors párolgás okozta hőelvonás következtében a csőkígyó környezete lehűl. A kis szivattyú a hűtőtérbal kiszívott párákat egy másik csőrendszerbe továbbítja: a sűrítőbe. Az összenyomott (komprimált) párák azonban erősen fölmelegednek, tehát le kell hűteni őket ha azt akarjuk, hogy cseppfolyósod- janak. Ezt a hűtőhatást a csővezetéket körülvevő levegő végzi él, így a lehűtött gőzök a kondenzátorban lecsapódhatnak. A nagy nyomás alatt álló cseppfolyós gázt most már könnyű ismét a párologtatóba vezetni egy szelepen át, s a körfolyamat kezdődhet előlrőL Abszorpciós hűtőgépek Az abszorpciós hűtőszekrényben villanymotor és kompresszor helyett egy melegítő szerkezet van. Ez lehet gázláng, petróleumláng vagy villanyárammal izzított fűtőtest Köztudomású, hogy az ammóniagázt a víz mohón elnyeli (egy liter 20 C fokos víz 700 liter ammóniagázt képes elnyelni). Ha az ammóniás vizet <— közismertebb nevén: szalmiákszeszt — melegítjük, az ammóniagáz „kiszökik” belőle, s azt egy csövön elvezethetjük a cseppfolyósító részbe, a kondenzátorba, ahol ismét folyékony halmazállapotot vesz fel. A cseppfolyós ammónia innen a párologtatóba kerül, ahol gyors párolgása révén lehűti a cső környezetét. Az elpárolgó ammóniát most ismét a vizet tartalmazó edény fölé vezetjük, amikor is a víz mohón elnyeli (abszorbeálja) a gázt. Ezután a folyamat kezdődhet élőiről; melegítjük az ammóniákos vizet, és ha a gáz már kiszállott belőle, megszüntetjük a melegítést. Természetesen ez automatikusan történik. A hűtőszekrény csak álló helyzetben szállítható. Az abszorpciós változat igen kényes a beállításra, feltétlenül vízszintesen kell állnia a helyén. Gazdaságos működtetése érdekében, a hűtő- szekrényt tartsuk távol a sugárzó hőtől (pl. ne helyezzük tűzhely közelébe). Védő földelés nélkül nem szabad üzembe helyezni a hűtőszekrényt Állattenyésztő szakmunkások vizsgáztak A jászboldogházi Aranykalász Tsz-ben nagy gondot fordítanak a szakmunkások képzésére. Az állattenyésztésről híres közös gazdaságban hároméves elméleti és gyakorlati képzés után csütörtökön újabb huszonöt tsz tag tette le sikerrel a szakmunkás vizsgát. Szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztők. Közülük heten — Papp Kálmánná, Baráth András, Muhari Bálint, Rácz János, ifj. Szappanos Sándor, Szőrös Antal, Szűcs István — kitűnő eredménnyel szereztek szakmunkás bizonyítványt. Ez év végére az állattenyésztésben dolgozók 60 százaléka már szakmunkás lesz. Ekkor ismét tizenhat személy fog vizsgázni. Téves felfogás, hogy az a hűtőgép működik jól, amelynek hűtőcsövén „szép kövér” jégréteg van. Ennek pontosan az ellenkezője az igaz. A vastag jégréteg ugyanis szigetelő hatású, gátolja a hideg leadását a hűtőtérnek. A hűtőcsövön levő jégréteget egy-két hetenként le kell ovasztani, olymódon, hogy a hálózati csatlakozót kikapcsolva, kinyitjuk a jégszekrény ajtaját. Jégkockák készítése _A hűtőszekrény mélyhűtőrekesze jégkockák készítésére, bizonyos élelmiszerek fagyasztására és mélyhűtött áruk tárolására szolgál. Ez a hűtőtér leghidegebb része, több fokkal a fagypont alatt. Itt viszonylag gyorsan lehűthető egy-egy élelmiszer, de a hűtőszekrény egyéb részeinek hűtési gyorsaságát sokan erősen túlbecsülik. A várható hűtőhatást az ű. n. „különbségfelezés” módszerével jól meg lehet közelíteni, s ezt az aranyszabályt” fontos szem előtt tartani. Egy literes üvegben levő 18 C fokos folyadék például a 6 C fokos hűtőszekrényben az első óra folyamán a két hőmérsékleti érték közötti különbség felével fog lehűlni (6 fokkal). Kik kapnak az idén lakást Szolnokon? Egy hónapig megtekinthető a lakóselosztási tervezet Az idei lakáselosztási tervezetet a szolnoki városi tanács igazgatási állandó bizottságának — társadalmi szervek képviselőivel kibővített — albizottsága elkészítette és miután a végrehajtó bizottság is véleményezte, június 2-án kifüggesztették azt a tanácsháza előcsarnokába. Száz név olvasható a listán, amelyet napról napra sokan böngésznek. Felkerestük Csorna Kálmánt, a városi tanács vb elnökét és tőle kértünk tájékoztatást a lakáselosztással kapcsolatos intézkedésekről. — A már említett módon elkészített lakáselosztási tervezetet abból a célból tettük közszemlére, hogy június végéig — addig lesz kifüggesztve a lista — a város lakói, különösen a lakásügyben érdekeltek, a tervezetben szereplőkkel kapcsolatban véleményt nyilváníthassanak. E határidő lejárta után a felszólalásokat a bizottság ismét megvizsgálja és az elosztási terv csak ezután válik véglegessé. Az észrevételeket, véleményeket írásban, az előcsarnokban elhelyezett urnába, tehát bélyegköltség nélkül bedobhatják. Csak olyan felszólalásokat, kifogásokat lehet figyelembe venni, amely olyan alapos, hogy aszerint az említett személy helyett nála jogosultabb kerül a végleges tervbe. Ha tehát a felszólaló olyan adatokat ismertet, amely szerint a tervbe felvettek valamelyike — a bizottság minden jószándékú vizsgálata ellenére — jogtalanul, vagy méltatlanul kapna így lakást, akkor azt törlik a lakáselosztási tervből. Azonban csak konkrét, névre szóló észrevételt, véleményt vehet figyelembe a bizottság, olyan indokot nem, hogy miért ő és miért nem én kaptam a lakást. Tartaléklakás ugyanis nincs, a bizottság a teljes keretet felosztotta. — Vannak, akik már tavaly szerepeltek a lakáselosztási tervben, de a lakást még nem kapták meg. Miért nem szerepel nevük most a listán ? — Azok, akik már 1968- ban szerepeltek az akkor kifüggesztett listán, most azért nem találják nevüket, mert az 1968. évről elmaradt lakásokat a végrehajtó bizottság külön tervezte, s ezek juttatása az idei lakáselosztási terven felül történik. A juttatás időpontjára pontos választ nem adhatunk, mert a közeli hetekben átadásra kerülő lakások túlnyomó többségét a szanáltak elhelyezésére kell biztosítanunk. Várhatóan augusztustól folyamatosan átadásra kerülő lakásokban nyernek majd elhelyezést az említett igénylők. — Sokakat érdekel és érint, hogy a 18 emeletes, lakóházban miért csak 60 lakást utaltak ki? — Tudunk arról, hogy különböző téves hírek, terjedtek el a novemberben átadásra kerülő 18 emeletes épülettel kapcsolatban. Hangsúlyozni kívánom, hogy a híresztelések ellenére az egész épületben szövetkezeti lakások lesznek. A lakások ára annyival magasabb, amennyivel többe kerül korszerű belső felsze(reltségük. Hasonlóan, mint más szövetkezeti lakásoknál az állam dotációt ad, így a havonta törlesztendő részletek nem sokkal lesznek magasabbak, mint más szövetkezeti házban. A már említett lakáselosztási tervezetben a szövetkezeti lakásoknál valóban hatvan név szerepel. Ez nem azt jelenti, hogy a többi lakásnak nincs gazdája. Ebben az évben ugyanis a vállalatok, intézmények már éltek a rendelet adta lehetőséggel és több lakást megvásároltak a tanácsi lakásalapból. Az ilyen vállalatok, intézmények, üzemek maguk jelölik ki azokat, akiknek a lakást juttatják. Ezenkívül vannak a városban újonnan létesült vállalatok, például az épületelemgyár, amely egyelőre még nem tud lakást vásárolni, másrészt népgazdasági érdekből különböző szervek részére is juttatni kell egy-két lakást. Mindez azt jelenti, hogy szövetkezeti és állami lakásból is jut olyanoknak, akik a listán nem szerepelnek, viszont üzemüknél!, vállalatuknál őket jelölik ki bérlőnek. — Tapasztalatból tudom, hogy hozzánk vb vezetőihez és a különböző szervekhez is sokan mennek panaszt tenni, észrevételeiket elmondani a lakáselosztási tervezettel kapcsolatban. A jogos és alapos indokokat figyelembe vesz- szük, és a bizottság a felülvizsgálat során arra törekszik, hogy a véglegesített elosztási tervet megelégedéssel fogadja a lakosság — fejezte be tájékoztatását a vb elnöke. Kiugrott a nyúl a bokorból Elítélték a szolnoki Építők Vadásztársaság gazdaságvezetőjét „Ellőtték a becsületet” címmel részletesen beszámoltunk lapunkban — 1969. január 7-én a — szolnoki Építők Vadásztársaságánál felfedett szabálytalanságokról. A múlt év végén a megyei népi Ellenőrzési Bizottság közérdekű bejelentése alapján tételes vizsgálatot zal zárta le az ügyet, hogy tartott a vadásztársaságnál — bűncselekmény gyanúja és a szabálytalanságok egész miatt bűnvádi feljelentést sorát leplezte le. A NEB az- tett az ügyészségen. 1 9 Ötvenezer forint sikkasztás tíz hónap al uíl Világszerte nagy divat a kötött, horgolt, avagy a jersey ruha. A szovjet divattervezők, már a jövő év kollekciójából, elsősorban üdüléshez ajánlják a fehér, vagy színes magas nyakú pulóverekkel viselhető, praktikus, mintás, kötött kötényruhákat A feljelentés többek között tartalmazta a csaknem ötven ezer Ft-os pénztárhiányt, a szabálytalan munkabér kifizetéseket, a jogtalan reprezentálósokat, az intéző bizottság tagjai saját maguknak és a közgyűlés által nem szentesített jogtalan jutalom kiutalásokat, a lőtt vadak elajándékozását. Az ügyészség alapos nyomozás után a szabálytalanságoktól elkülönítette a sikkasztást és Túlik István, a vadásztársaság volt gazdaságvezetője ellen vádat emelt társadalmi tulajdont folytatólagosan károsító sikkasztás miatt. Túlik István szolnoki lakos 1967. augusztus I-től 1969. december 6-ig volt a szolnoki Építők Vadásztársaság gazdaságvezetője. Alig négy hónapos működése alatt rájött, hogy a laza ellenőrzés — a vadásztársaságnál öt éven keresztül nem volt érdemi vizsgálat, illetve ellenőrzés — az ő malmára hajtja a vizet, könnyű pénzszer- zésre ad lehetőséget. December 6-án szép mikulási ajándékkal lepte meg önmagát. Az OTP-ből felvett 20 ezer forintot, amelyet nem vételezett be a vadásztársaság pénztárába, hanem saját céljaira fordította. A könnyen jött pénz gyorsan elfogyott és még a hónap végén újabb 10 ezer forintot vett fel. — A pénz ugyanazon a csatornán folyt el, mint az előző. Majd egy éves kihagyás után, — 196á. szeptemberében ismét 20 ezer forintot vételezett fel a vadásztársaság részére és azt is elköltötte. Ezt még újabb tízezer forint követte. Az ítélet: szabadságvesztés és kárvisszatérítés Mire költötte a pénzt? Motorkerékpárt vett az elsikkasztott pénzből, vándorol- tatta méheit s vásárolta a téli tüzelőjét. Közismerten nagylábon élt. — Hetenként két-három alkalommal több száz forintot költött el szórakozó helyeken. — Minderre pénzre volt szüksége, s mivel ellenőrzést nem tartottak a vadásztársaságnál a felettes és az arra jogosult szervek, zavartalanul sikkaszthatott. A megyei NEB vizsgálata azonban kiugrasztotta anyulat a bokorból, leleplezte a bűnöst és a szolnoki járás- bíróság figyelemmel az enyhítő és súlyosbító körülményekre két évi és három hónapi, szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen eltöltendő szabadságvesztésre ítélte. A bíróság Túlik Istvánt méltatlannak találta a közügyek gyakorlására is, és ezért két évre eltiltotta azok gyakorlásától. Kötelezte a bíróság a vádlottat arra is, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül 49 ezer 748 forintot fizessen be a vadásztársaság pénztárába. — mj —
