Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-14 / 135. szám
1969. június 14. SZOLNOK MBOTÉI NÉPLAP s Ifjúsági fásítási ankét • • Uzletházat nyitnak Jászberényben Szőlőfeldolgozó épül kooperációban? Jó termést vár az állami gazdaság Az Alföld bortermő vidékei között régi idők óta jegyzik a Jászságot Termékeny homokján kellemes za- matú, tüzes hárslevelűt riz- linget, kadarkát termelnek. — Jelenleg 450 katasztrális hold termő szőlőnk van — újságolta dr. Nagy Mihály, az állami gazdaság igazgatója. — Homoki szőlőterületünk az országos rangsorban a harmadik kategóriába tartozik. Ezért nem érdemes nagyobb áldozatokat vállalni a termőterület növeléséért. A különböző árpolitikai tényezők is úgy alakulnak, hogy a homoki telepítés költséges, igen soká térülne meg a befektetés. Az állami gazdaság arra törekszik, hogy a meglevő szőlőből profitáljon, rekonstrukcióval, korszerű műveléssel biztosítsa a minőségi. jó termést A 450 holdas nagyüzemi szőlőterületen évente 20—25 ezer hektoliter bor terem. A három nemes fajta közül a hárslevelű és a rizling boraik márkának számítanak. A rizlinget a szegedi pince- gazdaság forgalmazza, míg a hárslevelűt az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodájának budafoki pincészete palackozza. Legmostohább a kadarka sorsa. Ezt a fajtát ugyanis nagy tételben nem vásárolják fel, így „háztól” igyekeznek értékesíteni. Még az idén megnyílik Jászberény központjában a gazdaság üzletháza, ahol borozó is lesz, bő kínálattal. — Szeretnénk az idén elérni a harmincezer hektoliter bortermést. Kilátásaink biztatóak, mert a szőlők szépek. A termés nagybani értékesítésére ötéves szerződésünk van a Csongrád—Szolnok megyei Állami Pince- gazdasággal. Tárgyalunk egy kooperációban létrehozandó korszerű feldolgozó, pince és présház építéséről. Megállapodás egyelőre még nincs. Ha a szegediek nem vállalkoznak a kooperációra, akkor a ceglédi pincegazdasággal próbálkoznak — mondta. E. S, Pénteken a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban országos ifjúsági fásítási ankétot rendezett a KISZ KB mezőgazdasági és falusi osztálya, valamint a MÉM erdészeti és faipari hivatala. Értékelték a fiatalok fásítási programban való részvételét és a helyezetteket pénzjutalomban részesítik. Szorgalmas odaadó munkájukkal Szabolcs-Szatmár megye fiataljai érdemelték ki az első helyet; az elmúlt két esztendőben társadalmi munkában 97 hektár fásítását végezték el. Jutalmuk: 15 ezer Ft. A második helyen Pest megye fiataljai végeztek, míg a harmadik helyet a Bács-kiskun megyeiek szerezték meg. A MÉM és a KISZ KB a Csongrád megyeiek, a Veszprém megyeiek, a Nógrád, a Somogy, Békés, a Borsod-Abaúj- Zemplén és a Komárom megyeiek teljesítményét is jutalmazta. Dr. Fekete József, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője a fiatalokra váró feladatokat vázolta. Látogatás a jászkiséri zo in á ií ce «I én r «várija ii Hogyan született a gyár? A jászkiséri szövetkezeti zamáneedén y gyár az állami vállalatokat is beleértve, országos szinten a harmadik helyre küzdötte fel magát. Kezdetben két ktsz alakult a faluban, de rövidesen fuzionált Ha létezni akartaik, maguknak kellett megtalálni annak útját is. így kerültek fel a jászkiséri ktsz akkori vezetői a budafoki zománc- árugyárba. A tanulmányút kapcsán született az a merész gondolat, hogy jászkis- éren zománcedénygyártásra készüljenek fel. 1956-tól már meg is indították a gyártást egy volt lakóházban. Ma már csak mosolyogva beszélnek az akkori harminc fővel dolgozó kis üzemről, hiszen három és fél milliós termelési értéknél többre nem volt képes. Azóta a létszám százhetvenre emelkedett, és a termelési érték tavaly már a húsz millió forintot Is meghaladta. Jogosan büszkék arra, hogy ötszörös létszámmal közel tízszeres termelési értéket tudnak produkálni. Most már elérték a lehetséges kapacitás teljes kihasználását és ugrás, szerű további felfutást egyelőre nem is terveznek. A ktsz profiljában változatlanul döntő szerepe van az edénygyártásnak. Ezért a közgyűlés határozata alapján két éve a Zománcipari és Ipari tanulókat beiskolázunk kőműves, ács, parkettás, műköves, fehérmunka, hidegburkoló szakmákra. Kollégiumi elhelyezésről, — teljes ellátásról, munkaruháról, bakancsról gondoskodunk. Ösztöndíjat fizetünk. Jelentkezés személyesen, vagy levélben a 43- sz. Állami Építőipari Vállalat szakoktatási csoportjánál, — Budapest, XI., Dombóvári út 19. Szolgáltató Ktsz nevet vették fel. A jelenlegi termelési kapacitásukat jól tükrözi az is. hogy évi 500 tonna dunaújvárosi hidegen hengerelt lemezárut dolgoznak fel, különféle edények előállításához és átlagban egy millió készedény hagyja el a kis gyár kapuját. Egyelőre csak a belföldi piacra dolgoznak, mert exportlehetőségük még nincs. Az ízlés és piac Az első félévben a lehetséges kapacitásuk nem volt lekötve teljesein, ezért a vezetőség komoly fed méréseiket végzett a fogyasztói Igények, a kedvezőbb és kersettebb típusok kiválasztására. A nagykereskedelmi vállalatok információja azt mutatta, hogy a nehéz, és félnehéz edénygyártmányokat a lakosság drágának tartja és inkább a hagyományos típusokat keresd. Ez érthető is, mert a műanyagfogan tyús modem edényeknél a fülek deformálódtak, az ételmaradékot nem lehetett a résekből eltávolítani és így kellemetlen „elszagosodás” jött létre. Az edények színe sem közömbös. mert a vásárlók a pasztell színeket keresik. A gyár ezt az igényt is ki tudja elégíteni, mert a jó a festék kollekciója. Ilyen feltételek biztosítása mellett gyártmányaik az importból beszerzett edényeiknél is keresettebbek. El is érték azt. hogy a harmadik, negyedévi szerződések már a teljes gyártó- kapacitást lekötik és a második félév várható teljesítése alapján az idén is el tudják érni a húsz milliós termelési értéket. Ezt segíti elő az a félmillió darabszámos alkatrészgyártás is, amelyet az Unipress és Autopress kávéfőzőkhöz rendelt a kereskedelem. Ebből még így sem tudják a keresletet kielégíteni. A műszaki fejlesztésre is gondolniuk kell A gyárban több mint fél éve foglalkoznak a kettősfalú edénygyártás gondolatával. Ez a típus diétás ételek készítéséhez és tejforraláshoz lenne kiválóan alkalmas. A kettős edényfal összeillesztését azonban még eddig nem tudták megoldani, a gyártásra való felkészülés egyébként is igen nagy körültekintést igényel, ezért a közeljövőben ennek az idénytípusnak a megjelenésére a vásárlók továbbra sem számíthatnak. Nagy hiány mutatkozik a tejeskannákból is, mert a Lámpáit nem tudja kielégíteni a belföldi piacot. Ennek gyártásához egy háromszáz- ezer forintos gép beállítását tervezik. mert a jelenlegi mélyhúzó gépen ilyen nagy lökethosszat elérni nem tudnak. Foglalkozik a vezetőség a hagyományos, 6—7 literes ceglédi kannák helyett 3—5 literes füles edény kialakításával is, mert az nagyobb családok részére a tejhar- dást is megkönnyítené. Az öt literes típust vízhordásra is jól fel lehetne használni. Az új gyártmány kifejlesztéséhez igénylik a vásárlóközönség véleményét is, azonban ezt természetesen csak a nullszéria piacrabocsátása után kaphatják meg. Mindenütt ^end és tisztaság Sok nagyobb termelési értékkel dolgozó Szolnok megyei gyárnak lehetne példaképül állítani a jászkiséri üzemet. Az összes munkahelyen tökéletes rend uralkodik. a műhelyek tiszták, világosak és nem túlzsúfoltak. Hiányoznak a rendetlen ócskavas gyű j tőhelyek géproncsok. alkalmi szemétgyűjtők, amelyekkel másutt szinte minden munkahelyen lehet találkozni. Különösen jók a munkavédelmi előírásaik és a védőberendezések. Egyedül a savazóteremre lehetne még valamivel több gondot fordítani. bár az elszívó berendezés itt is be van építve. (Ég működik is!) A ktsz dolgozói ilyen környezetben jól érzik magukat, szívesen dolgoznak és maximális teljesítményüket nyújtják. Jól tükrözi ezt a viszonylag nagy ugrás is az egy főre eső termelésben. A vezetőség saját erőből most hozott létre egy kultúrtermet is. hogy a közös szórakozásra, pihenésre is legyen megfelelő környezet. r. i. Nézzünk a mögé A martfűi Tisza Cipőgyár nem hadiüzem, rövid pályafutásom alatt mégis először itt került sor újságírói igazolványom kérésére. Egyáltalán nem ítélhető el ez az éberség, sőt különösen megérthető. ha az elmúlt napok sajtóanyagát nézzük. Egyetlen cikk sem nyilatkozott most elismerően a cipőgyárakról, beleértve a Tisza Cipőgyárat is. Csoda-e, ha e kérdéssel kapcsolatban a vállalat főmérnöke nem kívánt nyilatkozni? A cipőgyáriak új gyártmánnyal akarták meglepni a női vásárlóközönséget, a nagyon csinos viseletnek indult harisnyacsizmával. A műlakkból készített fejrészre kellett egy könnyebb, hajlékonyabb száranyagot kiválasztani. Az anyag megválasztásánál az előírásokat betartották, mert a KERMI által is minősített készítményeket vizsgálták. Az előnyösebb, csinosabb kivitel miatt döntöttek az áporkai termelőszövetkezet által gyártott műbőr mellett. A KERMI erről azt állapította meg, hogy nem straA gyár minden pár csizmához használati utasítást adott. Ez azonban csak arra terjedt ki, hogy a szárrészt a harisnyához hasonlóan kell felhúzni. Most már bánják, hogy nem tüntették fel ezen egyértelműen azt is, hogy a csizma az eddigiektől eltérő, csak őszi-tavaszi viselésre alkalmas és a hideget, esőt nem' birja. (Az aporkai termelőszövetkezet ügyesebb volt?) Nem tudni, hogy ezért, vagy az előírástól eltérő fel- és lehúzás miatt-e, de a legyártott 9300 pár készítmény 9 százalékát a fogyasztók reklamálták. A gyár több mint 800 párat visszavont a kereskedelemtől és 40 forintos áron értékesített. Ez volt az első anyagi következménye a rosszul beütő Az azonban már meglepett, hogy a védekezés lehetőségét sem akarta kiaknázni. Kemény jellemre vall ez, vagy jogosnak vélt meg- bántottságra? Egy jó szakember mindig helyesen ítéli meg nemcsak önmaga szakmai értékét, hanem az eseményekben, folyamatokban betöltött szerepét is, az azzal járó felelősséggel együtt. Tulajdonképpen ezekre akartam csak választ keresni és, ha vontatottan is, de kaptam. pabíró. csak divatcikk készítésére alkalmas (pl. műbőr táskák gyártására). Ha- risnyacsizmaszárnak szintén megfelelt, hiszen a divatcsiz- mánál nagyobb strapabírást nem is lehet kívánni. Ez a műbőrfajta drágább is volt a győriekénél, tehát nyerészkedéssel sem lehet vádolni a cipőgyáriakat. Az áporkai termelőszövetkezet minden számlán pontosan feltüntette a KERMI véleményét, ezzel elhárította magáról a felelősséget. A teljes kockázatvállalás a Tisza Cipőgyárra hárult. kockázatvállalásnak, de a konzekvenciát készek voltak levonni. Az igazsághoz tartozik, hogy az NDK-ból ugyanezért az áruért alig érkezett reklamáció. Mindenesetre a harisnyacsizmát az idén nem fogják gyártani, egyszerűen azért sem. mert a Győri Műbőrgyár a szárhoz szükséges műbőrtípust nem gyártja. Ezzel a nagy probléma is megoldódott. Nehezen képzelhető el, hogy a nők döntő többsége egy szezonra ha- rishyacsizmát és téli viselésre is alkalmas strapacsizmát fog beszerezni. A minőségi reklamációnál viszont ember legyen a talpán, aki a rendeltetéstől eltérő használatot meg tudja állapítani a visszahozott árunál, különösen, ha a használati utasítás is hézagos volt. Meddig tart még a „cipőháborű“ A hiba tehát megesett, ahogy mondani szokás. A gyár a kiszabott 800 ezer forintos büntetés következményét is kénytelen viselni. Az ebből származó anyagi hátrány kiemelten sújtja a gyár vezetőit az új nyereségelosztáskor. hiszen a vállalat »főmérnöke több mint 6 ezer forinttól esik el. Pedig az új gyártmányra való törekvés, az egyéni kockázatvállalás alapjábanvéve helyes volt. Ma még vitatkozni lehetne azon, hogy' a gyár szakmunkásait is érinti-e a kiszabott büntetés. Ök a kiadott anyagból az előírt technológiával dolgoznak, amit nem változtathatnak meg önhatalmúan. A reklamáció viszont anyagminőségre és nem kivitelre vonatkozott. Nem kívánunk szerecsent mosdatni, annál is inkább, mivel a vállalat főmérnöke a saját felelősségét — a gyártmányfejlesztéssel kapcsolatos jószándékának fenntartásával — gerincesen elismerte. Mégis ide kívánkozik még valami. Megfigyelhető, hogy 1965-től a cipőiparral egyre több sajtócikk foglalkozik, martfűi megfogalmazásban — megindult a „cipőháború”. A hibákat viszont eltúlozni, a publikálásukat túlhajszolni iparpoli- tikailag nem helyes. Ez indokolatlanul is ronthatja a magyar cipőipar exportlehetőségeit, mert a külföld hitele megrendül. Mélyebben kell a színfalak mögé nézni a bírálat előtt. Meg kell vizsgálni, hogy helyes volt-e a műbőralapanyagú gyártás 1985. évre tervezett szintjét már 1968-ban forszírozni, az ilyen gyorsan nem változtatható egyéb adottságok mellett. Főként pedig azt, hogy van-e értelme a bátor kockázatvállalásnak nem világszínvonalon dolgozó gyári technológia mellett. Fekete Imre Nem a szándékba roll a hiba Hiába Tolt a használati utasítás Magyar küldöttség a Nők Világkongresszusán Szolnok megyében nincs eladó föld A megyeszékhelyen elutasították az érdeklődőket Pénteken reggel tíztagú magyar küldöttség utazott Helsinkibe, a június 14 és 17 között megtartandó Nők Vi- lágkangresszusára. A küldöttséget Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke vezeti. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökségének több tagja. Tápéra vezetik az algyői földgázt A tápéi Tiszatáj Tsz-ben pénteken befejezték a földgázüzemi berendezések műszaki átadását, — s egyben megkezdték a gázvezeték- rendszer toyábbi kiépítését a községig. Elsőként ugyanis ez a tsz kap földgázt, amelynek épületeit, istállóit annakidején elárasztotta a ter- málkútból feltört kőolaj — az algyői szénhidrogén medence első olaja. A tápéi olajipari tankállomástól vezették a szövetkezetbe a földgázt, amellyel fűszerpaprikát, terményeket szárítanak, istállókat, nevelőházakat fűtenek. Innen viszik most tovább a gázt a faluig, ahol rövidesen 50 családi házba, majd a középületekbe, s a tápéi hajógyárba vezetik a szomszédos szénhidrogénmező kincsét. Népi kis meglepetést keltett: hiába ad lehetőséget a földtörvény a nagyüzemi művelésre alkalmatlan földek kiosztására, Szolnok megyében mindeddig egy négyszögöl sem cserélt tulajdonost. Ez azért is érdekes, mert Pest, Vas, Nógrád, Borsod, s még néhány megyében viszont igen nagy területeket parcelláztak ki, ahogy a megyei földhivatalnál hallottuk. Ami azt illeti, nálunk is meglenne az érdeklődés. Csak Szolnokon, csak az olajbányászoktól hetvenen adták be földvásárlási kérelmüket. Érdeklődtek a papírgyáriak, a vegyiművek munkavállalói, ktsz-ek dolgozói. Azt pontosan nem is lehet tudni, mekkora lett volna az igény, hiszen már az első jelentkezőket elutasították. Mert nem tudtak földet adni. Azt mondja Szűcs Lajos, a megyei földhivatal vezetőjének helyettese: — A törvény alkotói olyan földterületekre gondoltak, — amelyek ugyan korábban nagyüzemek tulajdonába kerültek, de azokon nem lehet alkalmazni a gépeket, a nagyüzemi technikát. Vagy nem gazdaságos alkalmazásuk. Ezért az ilyen földeket 200—400 négyszögöles parcellánként eladják a községi — városi tanácsok, miután a üzemek bejelentik, hogy lemondanak róla. A gazdaságok is jóljárnak, állandó gondtól, haszonnélküli földtől szabadulnak meg. Az is megtalálja számítását, aki ebbe fekteti kis pénzét. Hiszen nem a rosszminőségű, hanem a gépi technikára alkalmatlan földekről van szó. Amiből nyilvánvaló, hogy ésóval-kapával még kiválóan lehet termelni rajta. Betelepítik gyümölcsössel, kertkultúrát valósítanak meg rajta. Egyszóval mindenki csak jól járna. A földhivatal felhívta a vízügy és az erdőgazdaság figyelmét, hogy véleményük szerint Tiszasas határában éppen a szóbanforgó esetről van szó. A válasz megérkezett. Igaz, nagyüzemi művelésre nem felel meg az ő tiszasasi földjük, de illetményként szokták kiadni munkavállalóiknak. Jászberény határában is vannak nagyüzemi gazdálkodásra kevéssé alkalmas területek.— Azokon erdőtelepítésbe kezdtek a gazdaságok. Végül is, nincs eladó föld a megyében. Igaz, még mindig felajánlhatják a gazdaságok, ha úgy találják, hogy mégis van. Senki nem akarja a szocialista tulajdont mindenáron felaprózni. A törvénynek sem ez a célja. S annak is csak örülni lehet, hogy a nagyüzemek ragaszkodnak minden talpalatnyi birtokhoz.
