Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-14 / 135. szám
Két város eredményes9 gondjai Karcagon tartotta ülését az országgyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja Az országgyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja tegnap Karcagon tartotta ülését. Oláh János üdvözölte a képviselőket és a meghívott vendégeket, — köztük Csáki Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Fodor Mihályt, a megyei tanács vb elnökét. Fejlődő ipar A két városnak vannak azonos vonásai, például az, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában szinte egyidőben tértek át a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A termelőszövetkezeteik stabilak, jelentősen nő a terméshozam, s egyre több mezőgazdasági mérnök, felső- és középfokú technikumot végzett szakember, szakmunkás dolgozik a közös gazdaságokban. A gondok közül azonos az, hogy a szociális-kulturális ellátottságot tekintve a kisvárosok, vagy nagyobb községek szintjén állnak. Nem sikerült megoldani teljes egészében a foglalkoztatottságot sem. Bár, — különösen az utóbbi években — erőfeszítéseket tettek Karcagon és Kisújszálláson is az ipar fejlesztésére. Ehhez segítséget nyújtott a megyei párt- bizottság és a megyei tanács is. Karcagon a fejlett malomipar mellett üveggyár. A lakásépítési akciókért A tájékoztató jelentés alapján értékelték az országgyűlési képviselők a két város egészségügyi-, művelődésügyi-, valamint kommunális helyzetét, kereskedelmi hálózatát is. Az eddig elért eredmények mellett — minden területen bőven van tennivaló. A felszólalók úgy foglaltak állást, hogy az ipartelepítéshez valamint a meglévő ipar fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez a jövőben CE HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — | Az országgyűlési képviselők Karcag és Kisújszállás gazdasági-, kulturális-, egészség- ügyi helyzetéről, a fejlesztési tervekről tanácskoztak. A két város vezetői írásos jelentést készítettek, "amelyben bemutatták városuk életét, fejlődését és szóltak azokról a gondokról is, amelyeknek megoldásához segítséget várnak. téglagyár, négy tanácsi vállalat és tíz kisipari termelő-* szövetkezet található. Tavaly települt a városba a híradás- technikai vállalat, amely jelenleg százhetvenkilenc embert foglalkoztat, a szerszámgépipari műveknél pedig kettőszázhetvenöten jutottak munkához, keresethez. Kisújszálláson a gyógyászati segédeszközök gyára szintén tavaly kezdte meg működését, iga* egyelőre kis létszámmal és ideiglenes helyiségben. Az új üzem jövőre épül fel. a Vasipari Vállalat huszonöt embert foglalkoztat a termelésben. Épül a téglagyár is, amelynek költsége csaknem 50 millió forint, s évenként 17—18 millió téglát égetnek majd ott földgázzal. A Faipari Vállalatnál is megkezdődött az új üzemrész építése, amely lehetővé teszi a munkáslétszám növelését, többek között csökkent munkaképességűek alkalmazását is. is segítséget kell nyújtani, mindkét városban. S hasonlóan a lakásépítéshez is, főleg Karcagon. A kisújszállási vezetőknek tanácsolták, hogy az eddigieknél jobban propagálják a különböző lakásépítési akciókat, például társasház, — KISZ-lakás építést. A kommunális jellegű feladatok közül a vízhálózat fejlesztése, a csatornázás az, amelynél a helyi erőforráA Magyar Népköztársaság elismerte a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányát Fock Jenő, a Min iscstertanács elnöke az alábbi táviratot intézte Huynh Than Phat- hoz, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának elnökéhez: Huynh Than Phat úrnak, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya elnökének. Tisztelt Elnök Űr! A Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának megalakulása alkalmából a magyar forradalmi munkás- praszt kormány és az egész magyar nép nevében szívből jövő üdvözletemet és őszinte jókívánságai mat küldöm önnek, személyén keresztül a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya, valamennyi tagjának és Dél-Vietnam hős népének. Kormányunk megelégedéssel fogadta a hírt, hogy a dél-vietnami népnek az amerikai imperializmus és csatlósai barbár agressziója és a saigoni bábrendszer népellenes uralma ellen vívott harca eredményeként létrejött a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya. Engedje meg ElnöW Űr, hogy eleget tegyek megtisztelő megbízatásomnak, s közöljem önnel, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya elismeri a Dal-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányát, a dél-vietnami nép egyetlen és törvényes képviselőjének, és kész diplomáciai kapcsolatok létesítésére. A Magyar Népköztársaság kormánya támogatja a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának törekvéseit, követeli, hogy az Egyesült Államok haladéktalanul és feltétel nélkül vonja ki csapatait és csatlósainak egységeit Dél- Vietnam területéről. A magyar kormány és a magyar nép ismételten megerősíti testvéri szolidaritását a hős vietnami nép harcával és kijelenti, hogy továbbra is megad minden szükséges segítséget az amerikai agresszió elleni harchoz. Engedje meg Elnök Űr, hogy felelősség- teljes munkájához jó egészséges és sok sikert kívánjak. Fock Jenő, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke Magukra találtak Hét gépjavító állomás szocialista brigádjainak tanácskozása Kunhegyesen A dolgozó nép küldöttei Tegnap délután a szolnoki városi tanács nagytermében átadták Szolnok város és járás népi ülnökeinek a megbízóleveleket. Csorna Kálmán a szolnoki városi tanács vb elnöke üdvözölte a következő három évre megválasztott száztizenegy népi ülnököt. Ezután a vb-elnök kiosztotta a megbízóleveleket, majd dr. Dobos József a járásbíróság elnöke üdvözölte a megválasztottakat. Schirilla Varsóba fut Schirilla György, a Vasas harminc éves szupermaratoni futója emlékezetes moszkvai és bécsi futása után szombaton reggel Záhonyból újabb főváros felé indul. Schirillának most Varsó a célja. A kiváló atléta a tervek szerint 702 km megtétele után június 20-án érkezik Varsóba. A Varsóba futás, majd a tengeri maratoni úszóverseny után, Schirilla újabb feladatokra készül. Június 28-án reggel érkezik vissza Lengyelországból, s nem sokkal később 15.30 órakor már indul a Lánchíd budai hídfőjétől, hogy a Szegedi VSE 100 éves évfordulója tiszteletére egy nap alatt lefussa Szegedig a 169 km-t. A tervek szerint Schirilla 1970. márciusában Budapestről Párizsba fut — kb. 1600—1700 km — de már azzal a gondolattal is foglalkozik, hogy 1971-ben tízhónapos, 28 ezer kilométeres földkörüli futásra vállalkozik. ^remkiállítás Mintegy kétszázezer pénzérme és medália között válogatva új, nagyszabású éremkiállítás előkészítésén dolgoznak a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai. A pénz és az éremművészet történetéből mintegy két és félévezredet ölel fel a rendkívül változatos kiállítási anyag. A legrégibb egy Ly- diából származó kis aranypénz, amelyet i. e. a VII. században vertek. Az Árpádsok igénybevételén túl is szükséges a támogatás. Szó esett a vita során a Karcaghoz tartozó Berekfürdő fejlesztéséről is. Ezen a településen salgótarjáni üzemek, például az üveggyár és a kohászati művek üdülőt épített, s igen nagy az érdeklődés a hétvégi házak telkei iránt. Érdekes jelenség, hogy egyetlen egy megyei vállalat, vagy szerv sem épített üdülőt Berekfürdőn. A képviselők javasolták, — hogy a Nagykunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének vezetői fontolják meg: talán érdemes lenne építeni üdülőt Berekfürdőn. Többezren a tanyákon Mindkét város lakói közül még többezren élnek a tanyákon. Olyan javaslat is elhangzott, hogy a megyei képviselő csoport következő évi programjába vegye fel témaként a tanyai kérdést, a tanyák felszámolásának lehetőségét. Elismerve a két város vezetőinek eddigi jó munkáját, eredményeit, arra ösztönözték őket, hogy a jövőben — a helyi adottságokat jól kihasználva — munkálkodjanak a város fejlesztéséért. a lakosság élet- és munkakörülményeinek javításáért. Ezután Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke terjesztette az ülés elé a termelőszövetkezeti területi szövetségek munkájáról készült tájékoztató jelentést. Majd Oláh János, az országgyűlés soronkövetkező ülésszakának előkészítésével kapcsolatos feladatokról tájékoztatta a képviselőket Délután . megyénk ország- gyűlési képviselői Berekfürdőre látogattak, ezt követően pedig Kisújszálláson tekintették meg az épülő téglagyárat és a faipari vállalatot kort a dénár és az obulus. Károly Róbert idejét az arany-ezüst garas, a későbbi századokat a változó tallér- és pénzrendszerek darabjai. 1848—49-et a szabadságharp pénzei képviselik. A 18 vitrinben történeti sorrendben bemutatják az európai pénzérméket is. A kiállítást a tervek szerint szeptember közepén nyitják, s mindössze egy hónapig lesz látható. Virágpompa Nyári virágpompát öltött a szegedi József Attila Tudományegyetem virághírű botanikus kertje. A tó vize felmelegedett, s nyílnak a tündérrózsák. Sárga kelyhük szépségét a víz tükrözése még csak fokozza. A tóra hajló öreg fűzfákon pedig a függőkosarakban kibontották szirrpaikat a mexikói pettyes orchideák. Légi orchideáknak is hívják ezeket, mert hazájukban nem a földön élnek, hanem fákon és az ágakról nyúlnak le érdekes tarka virágaik. Hét gépjavító állomás, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat egységeinek szocialista brigádjai találkoztak tegnap Kunhegyesen. A másfélezer munkást foglalkoztató vállalat életében nagyon időszerű volt már e témáról szót váltani. Még tíz évvel ezelőtt, még a gépállomások korában megalakultak az első szocialista brigádok és szépen terebélyesedett is mozgalmuk. Közben azonban — 1968. január 1-el — két nagy vállalatba szervezték a Szolnok megyei gépjavító állomásokat. A termelési feladat változása. az átalakulás, az útkeresés azzal is járt, hogy a sok egyéb gond közepette háttérbe szorultak a szocialista brigádok. Sőt, mint a mezőtúri állomáson is tör170 dolgozat Értékelték az országos diáknapok keretében meghirdetett néprajzi és nyelvjárási pályázatra beküldött pályamunkákat. A 170 dolgozat közül 48 arany, 42 ezüst. 48 pedig bronz fokozatot nyert, a legkiválóbb pályaművek továbbjutnak az országos gyűjtőpályázat döntőjébe, és készítőik december elején — a diáknapi érmek és oklevelek mellé — jelentős összegű pénzjutalmat is nyerhetnek. Árkiegészítés A pénzügyminiszter rendeleté szerint a mezőgazdasági nagyüzemeket a ponty belföldi értékesítése után az 1969. május 1—december 31. közötti időszakban kilogrammonként 2,50 forint árkiegészítés illeti meg. A rendelet azt célozza, hogy az árkiegészítésben részesített termék olcsóbban kerülhessen a fogyasztók asztalára. Fzért a kedvezmény a mezőgazdasági nagyüzemeket csak akkor illeti meg ha a pontyot a fogyasztói forgalomban értékesítik. tént, felbomlottak. Mostanra az állomások többsége magára talált, ennek jeleként is egyre többet hallatnak magukról a szocialista brigádok. Ponyokai Bálint, vállalati szakszervezeti bizottságának titkára adott erről számot. Arról, hogy legutóbb negyvenöt szocialista brigád félezer tagja teljesítette vállalását. Azóta újabbak is alakultak. s már csak a Tiszafüredi Gépjavító Állomáson nem működnek szocialista, vagy e címért küzdő munkáskollektívák. A vállalat mozgalmi és gazdasági vezetői nem tartják azonban szerencsésnek, hogy csak négy ifjúsági szocialista brigádjuk van. Szó esett arról is, hogy amíg Jászberényben, Kunhegyesen és Kisújszálláson a vezetők és a vezető testületek már a vállalások készítésekor sokat segítenek, több helyen magukra hagyják a szocialista brigádokat. A mozgalom elsősorban a munkások legmagasabb rendű versenyformája. Ám egyre több műszaki vezető is szeretne bekapcsolódni. Kisújszálláson külön szocialista brigádot alakítottak a műszakiak. Máshol az a gyakorlat alakult ki, hogy patronáló tagSzocialista brigádvezetők tanácskozását tartották tegnap Szolnokon, a megyei iparcikk kiskereskedelmi vállalat több mint hatvan szocialista brigádvezetője részvételével A tanácskozáson Budai Mihály, a vállalat igazgatója a tavalyi jó eredményekről, s a bolti dolgozók kitartó helytállásál ról tartott tájékoztatót. A tanácskozás szakmai gondjaik megvitatásával telt el. nak lépnek be a munkások brigádjaiba az értelmiségiek, a vezetők. Erről sokat vitatkoznak, melyik a járható út, A tanácskozás úgy foglalt állást, mindig az a forma a legjobb, amelyik a szóban- forgó állomáson a legkövet- hetöbb. A kunhegyest szocialista brigádok küldöttei kérték, legyen rendszeres a brigádok vetélkedője. A jászberényiek, s mások azt vetették fel. a szocialista brigádok tagjai szeretnék szakmájukban képezni magukat. Több szaktanfolyamot igényelnek. Több gépjavító állomáson a párt utánpótlásának is tekintik a szocialista brigádokat. Kunhegyesen a pártcsoportok megbeszéléseire meghívják a szocialista brigádok tagjait is, s elsősorban belőlük nevelnek párttagokat. Nagy figyelem kísérte Gulyás Zoltánnak, a Szakszervezetek Országos Tanácsa munkatársának felszólalását, ö beszélt arról, hogy a SZOT, a KISZ és a ' kormány keresi a módját, milyen társadalmi rang és mil5ren társadalmi védettség illesse meg a szocialista brigádokat. A sokat adó találkozó befejezéseként a tiszaőrsi fürdőben a szolnoki Szigligeti Színház művészei adtak műsort a szocialista brigádok tiszteletére. Emelte a tanácskozás színvonalát, hogy minden brigád magával hozta gondosan vezetett naplóját és ezek kézről kézre jártak, hogy a „sorstársak” beleláthassanak egymás életébe, munkájába. Beszéltek a bérezési gondokról. az anyagi megbecsülésről épp úgy, mint közös kirándulások, rendezvények szervezéséről. Életük derűs és felhős oldaláról egyaránt. Nyitott köny JBT V,LAG PROLETARJAI> Ara: 80 xx. cvf. 135. sz. 1969. június 14., szombat. HBB6BWH^flEMfSyySB||nff8pi?lHpBB!jy3iBfjiPW*y3yw^
