Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-18 / 112. szám
\ A vásárlók igénye elől sokáig kitérni nem lehet Ufókét ci vasárnapi ofli vásárlásról 1969. május 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP & Szolnoki olvasónk, dr Bódi Béla Javaslata alapján hívtunk meg ankétra kereskedelmi szakembereket, a KPVDSZ és a városi tanács illetékes képviselőit, valamint üzemi munkásnőket, hogy a húsboltok és élelmiszerüzletek vasárnapi nyiívatartásáról vitatkozzunk. Szerkesztőségünk vendégei voltak: dr. Bódi Béla, az ankét kezdeményezője, Lévai Józsefné, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat szb-titkára, Vígh Istvánná, az 1. sz. élelmiszerbolt eladója, Hartmann Tiborné bútorgyári munkásnő, Honti László, a Szolnok városi tanács vb ipari- és kereskedelmi osztályának vezetője, Korényi Endréné, az épületelemgyár dolgozója, Molnár Ferencné papírgyári dolgozó, Szigeti Károly, a MÉSZÖV kereskedelmi főosztályának vezetője, Ludányl Istvánná, a városi tanács kereskedelmi állandó bizottságának elnöke. Seres Béla, a 4. sz. élelmiszerbolt vezetője, Csepregi József, az ÉKV osztály- vezetője, Varga András, az ÉKV előadója. Nagy Ferencné, a megyei nőtanács munkatársa és dr. Szabó Árpád, a KPVDSZ megyei bizottságának munkatársa. MUNKATÁRSUNK: Évek óta folyik a vita a vasárnapi nyitvatartásról. A Néplap is sokszor megírta, hogy munkaszüneti napokon a megye- székhelyen és más városok-, ban legyen több élelmiszer- és húsbolt nyitva. A kereskedők mindeddig egyértelműén elzárkóztak a vásárlóközönség kérése elől. A néhány nyitvatartó boltban egymást tapossák az emberék, olyan nagy a tumultus. Különösen nagy a tolongás a húsboltokban és a nyitvatartó tejbolt előtt is hosszú sorokban várakoznak az emberek. Kérdés tehát, tn- dokolt-e a kereskedelem merev elzárkózása és kinek az elhatározásán múlik, hogy megszűnjön a sorbanállás, a tülekedés, a vasárnapi vásárlással járó sok bosszúság, DR. BÓDI BÉLA; Nem mai keletű, és nem Is csak megyei, hanem országos gond ez. A KPVDSZ vizsgálatot tartott arról, megvan-e törvényes feltétele arr- náls, hogy vasárnap több üzlet tartson nyitva. Mit engednek meg a jogszabályok? Több mint tíz évvel ezelőtt jelent meg a 112/59 belkereskedelmi miniszteri utasítás, amely szerint egy-két nagyob boltot nyitva lehet, de a tej- és húsboltok 5—10 százalékát nyitva kell tartani. Szolnokon vasárnap egész évben nyolc egység nyit ki néhány órára, a nyári időszakban pedig összesen húsz egység, amelyből hat a húsbolt. Tehát ha változást akarnánk elérni, mindenekelőtt a rendelkezést kellene felülvizsgálni, KORÉNYI ENDRÉNÉ: Az iparosodó Szolnov rohamosan fejlődik, amit az üzlet- hálózat fejlesztése nem követ megfelelő ütemben. Kevés az üzlet, nagy a zsúfoltság, ezen enyhítene talán a nyitvatartási idő meghosszabbítása. Azonkívül egyre több a dolgozó nők száma is és mind több családnak okoz gondot a bevásárlás. Ahol én lakom, a cukorgyár! lakótelepen, az élelmiszerüzlet szombaton egy órakor bezár, így azon a napon csak az otthonlevők tudnak vásárolni. Akinek nincs hűtőszekrénye, különösen nyáron nem teheti meg, hogy vasárnapra előre megvegyen mindent. A mi boltunkban pedig sokszor a legelemibb árucikkek — háztartási keksz, kakaó, mosószer, egészségügyi papír — hiányoznak. Zöldségféle is egyszer van, másszor nincs. Idén még zöldhagymát sem tudtunk venni a boltban. HONTI LÁSZLÓ: A cukorgyár! bolt hiányosságait ismerjük. A vezetőt most bírságoltuk meg többszáz forintra, mert a higiénia szabályait nem tartotta be az üzletben. MUNKATÁRSUNK: A bírságolás még nem biztosítéka a megfelelő áruellátásnak a munkásnegyedben. Abban is igazat kall adnunk Korényinénak, hogy nincs minden háztartásban hűtőgép és még soká is lesz. Statisztikai adatok szerint 1961. ás 1968. között 10 570 hűtőszekrény kelt el a megyében, s ebből csak 3302-t vásároltak hitellevélre, amelyek feltehetően a kisebb keresetű családokhoz kerültek. Tehát meglehetősen messze állunk még attól, amit sokan szeretnének, hogy ne kelljen vasárnap vásárolni. LÉVAI JÓZSEFNÉ: A vállalat több mint ötszáz, dolgozójának 75 százaléka nő, köztük legalább száz a családos anya. Lassan oda jutunk, hogy nem szívesen, jönnek az élelmfszer-kerés- kedelembe dolgozni a nők, mert azt tartják, hogy az ipari munkásnőknek sokkal több a szabad idejük. Egyre több üzemben, vállalatnál vezetik be a szabad szombatot. Nálunk viszont, bár a vasárnapi munkáért a megfelelő díjazást megkapják a dolgozók, a heti pihenőnapot nem mindig tudjuk biztosítani számukra. Kimondottan ellene vagyok, hogy több bolt tartson vasárnap nyitva. VÍGH ISTVÁNNÉ: Nálunk, az 1-es számú élelmiszerboltban, amaly minden vasárnap nyitva tart \ óra hosszáig., tényleg nem tudjuv biztosi tárni a pihenőnapokat és főleg nagyon ritka, amikor ezt vasárnap tudjuk biztosítani. Hiszen egy-egy vasárnapi műszakban tizenhét dolgozó van bent. Május 11-én vasárnap négy óra alatt 53 000 forint forgalmat bonyoli lőttünk lei Hétköznapon egy teljes műszak alatt 50—70 ezer forint a forgalom. Nincsenek viszont kihasználva a szombat délutánok. Akkor aránylag csekély a forgalom, tehát szokás dolga az. hogy sokan vasárnapra hagyják a vásárlást. Lisztet, zsírt, cukrot visznek tőlünk vasárnap, holott ezeket bármelyik hétköznapon meg lehetne venni. Törzsvevőink ismerik gondjainkat és a mi, valamint a saját érdekükben is igyekeznek bevásárlásaikat szombaton elintézni. Vasárnapi vevőink inkább a küi- éő kerületekben lakó asz- szonyofc. HARTMANN TIBORNÉ: Nálunk, a VII. kerületben a 4-es bőit tart nyitva munkaszüneti napön, de ott nagy a tömeg ég általában félő, hogy nem kapjuk meg, amire szükségünk van. Azért kell bejönnünk az 1-esbe, mert á 4-esben sem vágott baromfit sem Mirelit-árut, sőt néha még kenyeret sem tudunk venni. Jő lenne, ha a városszéli boltokat is ellátnák úgy áruval, mint a bentieket. Azért is vásárolunk vasárnap, mert ilyenkor a férjeink is jobban ráérnek segíteni, vagy a cipekedés- beft, vágy a gyerekekre vigyáznak. míg mi oda vagyunk. Van olyan bolt a környékünkön, ahol állandóan rossz a hűtőszekrény és ezért r.em is rendelhet romlandó árut. Az is gyakori, hogy nálunk csak a drága árut lehet megvenni az olcsóbb cikkekből nincs választék. MUNKATÁRSUNK: Helytálló áz az érvelés, hogy egyre több nő dolgozik, s igényeiket nem lehet figve'men kívül hagyni. A KCH 1968-as munkaügyi .dattárának adatai szerint, i960 és 1966 között 11,6 százalékkal nőtt a megyében a foglalkoztatott nők aránya. Ez a tény sok család bevásárlási szokásait módosította. HONTI LÁSZLÓ: Igazuk van azoknak, akik a hús tárolási nehézségeiről szólnak. A tőkehús még mindig-, kevés. ezért törekszünk arra, hogy vágott és élő’ baromfival pótoljuk a hiányt. Szolnokon ezért vasárnap ja lehet több helyen vágott baromfit kapni. Tettünk erőfeszítéseket annak érdekében. hogy a munkásnegyedeket megfelelően lássák el áruval. Ez nem mindig sikerül, mert volt példa arra, hogy a hentesek előbb a drágább húst mérik csak. s amikor az elfogy, veszik elő . az olcsóbbat. Élíen őrzéseinket ezért fokozzuk, s ha van, olyan húst kell adni a henteseknek, amilyent kér a vevő. Mi sok mindenről nem tudunk, ezért arra kérjük a lakosságot, hogy panaszairól, kifogásairól azonnal értesítsen bennünket. Például most hallottam azt is, hogy a cukorgyár! bolt szombat délután nem tart nyitva. Elhangzott itt az is, hogy nagyon lassú a hálózatfejlesztés. A városi tanács a város peremrészein tizenegy elárusítóhelyet építtetett, de ez még mindig kevés, az üzemek is segíthetnének. Erre eddig csak a vegyiművek mutatott példát. A kereskedőket pedig arra kérnénk, hogy propagálják az eddiginél jobban az élőre- remdelést. 'Remélem, ez is sokat fog javítani a helyzeten, hogy május 18-tól szeptember 15-ig vasárnap reggelemként minden kerületben árusítsanak • tejet. MOLNÁR FERENCNÉ: A papírgyár nődolgozói kifogásolják, hogy kevés az olcsó hentesáru, nem mindenki tudja megvenni a 100 forintos téliszalámit. Ezért keresik vasárnaponként is az olcsó kolbászt és több üzletet is bejárnak tepertőért, disznósajtért. A mi üzemünkben van egy kis bolt, de nyitvatartási idejét nem egyeztették a munkakezdésünkkel, 6-kor kezdődik a műszak, a bolt pedig 7-kor nyit SZIGETI KAROLY: Véleményem szerint az elavult 1959-es miniszteri rendeletet kellene felülvizsgálni és módosítani. Vidéken a nyitva- tartások eldöntését a járási és községi tanácsokra kellene bízni, mivel ők ismerik pontosan a helyi lakosság igényeit. Egyébként több olyan vidéki boltvezetőről tudunk, aki a rendelet ellenére kinyitja üzletét vasárnap délelőtt, ha azt a, lakosság igényli, vagy ha romlandó áruja van. amelyet szombattól hétfőig tárolni nem ajánlatos. Vasárnap kinyitni szerintem csak a tej*, a hús- és zöldségboltokat kellene az év minden szakában. Igaz, hogy még kevés a háztartásokban a hűtőszekrény «nélkül viszont a tej megsava- nvodik. a hús megromlik. Mindenképpen meg kell ezt oldanunk, mert a lakosság követelése elől úgy sem tudunk sokáig kitérni, a lakosság igényeit ki kéül elégítenünk. MUNKATÁRSUNK: Nem oldhatók meg a vasárnapi nyitvatartások a bolti dolgozóik részleges foglalkoztatásával, ésetleg nyugdíjas dolgozók bevonásával? LÉVAI JÓZSEFNÉ: Az, hogy a munkaszüneti napokra az üzletekben kívülállókat alkalmazzunk, az árukészletekért vállalt anvagi felelősség miatt nem oldható meg. Nvugdíjasainkat rendszeresen fos’ alkoztati.uk. A kereskedelmi dolgozók jobb bé1"f'7écávoi i^ho+n* a problémán enyhíteni. Kevés ugyanis a szakemberünk. HONTI LÁSZLÓ: Sajnos, nincs utánpótlás a kereskedelemben. mivel a kedvezőtlen anyagi feltételek miatt egyre kevesebb fiatal választja ezt a pályát LUDÄNYT ISTVÁNNÉ: Szerintem a vásárlók rossz időbeosztása az oka annak, hogy a vasárnapi nyitvatar- tás kérdésé egyáltalán felmerül. Nevelni kellene a vásárlókat, új vásárlói szokásokat kialakítani. Tudomásom szerint, kevés olyan hely van az országban. mint Szolnok, ahol az üzletek reg gél 6 órától nyitva tartanak. Véleményem szerint az a húsz bolt, amely Szolnokon, májustól szeptemberig nyitva van, ki tudja szolgálni a vásárlókat. Felesleges újabb boltok kinyitásáról beszélni. A gyárak dolgozóin. pedig tényleg segíthetnének az üzemék. A bútorgyár például nyisson papírgyáréhoz hasonló üzemi boltot SERES BÉLA: A vasárnapi tumultusban, véleményem szerint is része van a lakosság kényelemszeretetének. Ezt mutatja az is, hogy amíg szombaton délután 12— 13 ezer forintot forgalmazunk. ez az összeg vasárnap három óra alatt 15 ezer forintra emelkedik. A mi üzletünkben a pénteki forgalom a legerősebb. Hartmann Ti - bőmé hozzászólásával nem értek egyet, a 4-ss számú boltból nagyon ritkán hiány, zik áru. Ha a vevők igénylik, szívesen tartunk mirelit árut is. Vágott baromfi legfeljebb akkor nincs, ha a vasárnapi piacon a háziasszonyok nem kapnak élő csirkét és ekkor gyorsan elfpgy a boltj készlét. Hogv, vannak, akik vasárnap is dolgoznak, szerintem a vasutas már abba születik bele, a kereskedők azonban nem! CSEPREGI JÖZSEF: Mint már mások is említették, vállalatunk nyomasztó létszámgondokkal küzd. Hiába írj* elő a szükség, nem tudjuk növelni a vasárnap nyitvatartó bojtok számát. A sorbanállások az egy időben jelentkező igények miatt vannak. Ennek megszüntetésére szorgalmaztuk az eíő- rerendelést és házhozszállítást. Igyekeztünk ebben a bolti dolgozókat anyagilag érdekeltté tenni, 1969-ben már a házhoz szállított áruk értékének egy százalékát ők kapják meg. Ennek ellenére havonta csak 5—6 ezer forint értékű áru az előrendelés. ' MUNKATÁRSUNK: Melyik boltokból lehet házhoz- szállí itatni? CSEPREGI JÖZSEF: Minden ■ kétműszakos boltunkból, telefon- és írásbeli rendelés alapján. Üzleteink élelmiszer-ellátása nem rossz. Évente az élelmiszer-forgalom 9—10 százalékkal emelkedik. Vállalatunk ehhez alakítja a boltok készleteit Ezen kívül országos viszonylatban a szolnoki boltok rendelkeznek a legnagyobb hűtőtérrel. Négyszáz—ötszázezer forintos beruházással ezt még növelni szeretnénk. Vasárnap a boltok nem a mindennapi igények kielégítése miatt vannak nyitva. Sajnos, ezzel a vásárlóközönség nagy része nincs tisztában. Véleményem szerint a vasárnapokon vásárlók nem minden esetben romlandó árut és zöldségfélét vesznek. A háztartásokba folyamatosan szükséges árut hetenként, vaev havonként mindenféle cioeke- dés nélkül hájhoz szállítjuk. Ha ezt a szoláltatást a lakossá? meekedvelnó. elkerülhető lenne a sorban állás sőt kevesebb leány mutatkozna a vasárnapi nvitva- tartás iránt. MUNKATÁRSUNK: A havi nasv bevásárlásokat a kisfizetésű családok nehezen tudják megoldani, legtöbb helyen ugyanis kétszer kapnak fizetést. DR. BÓDI BÉLA: A heti vásárlásra azonban rá lehetne szoktatni az embereket. Hogy valóban szokás kérdése ez, abból is látszik, hogy Török szert tfhiklóson. Mezőtúron, ahol évek óta nem tartanak nyitva ünnepnapon üzletet, egyáltalán nincs is igény erre. Jászberényben azonban, ahol három bolt van nyitva, többre is tartanának igényt. NAGY' FERENCNÉ: Manapság már nagyon kévés az együttélő nagy család, így a családtagok szabadidejének összehangolására is nagy szükség van. Nem véletlen tehát, hogy az asszonyok akkor tudnak bevásárolni, ha férjeik otthon vannak és besegítenek a házimunkába, Vagy a gyerekekre vigyáznak. A vasárnapi forgalomról itt elmondott példák, szerintem éppen az igényeket bizonytják. Minden eszközt fel kell használni a lakosság jó ellátása érdekében. Elsősorban azt az árut, amelyre a vevők igényt tartanak, minden kerületben biztosítani kell. Sokat fejlődött például a Vörös Csillag út környéke, elég gyakori viszont, hogy az ottlévő boltokból hiányzik a zöldség, a burgonya, vagy a tésztaféleségek. Főleg é peremboltok ellátásán kellene javítani. DR. SZABÓ ÁRPÁD1 Nem a nyitvatartásról, hanem elsősorban a korszerű kereskedelem és élelmiszeripar követelményeiről kell vitet-, koznunk. Korszerűtlen a bolthálózatunk, különösen a. peremkerületekben. Az igazság az, hogy a kereskedelem a salát erejéből fejleszteni jó ideig nem is lesz képes. Kevés a kiszerelt áru. Szolnokon az utóbbi években jelentősen növekedett az élél- mlszer-fórgalom. A bolti dolgozók száma alig változott. így nem csoda, ha boltvezetőink többsége idég- kimerültségben szenved, az eladók kedvetlenek, türelmetlenek. A nődolgozók különösen túlterheltek. A2 üzletekben fizikai erejüket felülmúló munkát is végeznek, 50—60 kilogrammos csomagokat eme1 cetnek. Igen nagy a kereskedők átáramlása az iparba. Jobb kereseti lehetőségét. több szabad időt. jobb munkakörülményeket biztosítanak ott nekik. Első feladatunk tehát, a törvényes munkaidő betartása, ezen túl fel kell készülni „ 44 órás munkahétre is. amelvnek bevezetésére 1970-től fokozatosan a kereskedelemben is sor kerül. Nem tudjuk a hosszabbított nyitvatartást elrendelni, mert nincs hozzá ember. Egy megoldást tudok ajánlani: a lakosságot modern táplálko- záskultúrára és ésszerű vásárlásra kell nevelnj és minél több üzemi boltót nyitni. VARGA ANDRÁS: Ha a lakosság igényli a vasárnapi nyitvatartási, meg kell oldani Nem. lehet megszabni a vevőknek, hogy mikor vásároljanak. Lehetne viszont azon gondolkodni, hogy a vasárnapi nyitvatartás, kereskedői szolgáltatás költségei kit terheljenek. hogyan osztódjanak meg. A túlmunkát dotálhatná a társadalom. Tény. hogy egyelőre a kereskedelem dolgozói, elsősorban nőalkalmazottai hátrányosabb helyzetben vannak, mint más területen dolgozó társaik. Ezt áz ellentmondást fel kell majd Oldani. HONTI LÁSZLÓ: Körülbelül két év múlva elkészül a hatezer-négyzetméter alapterületű vásárcsarnok. Akkor nem lesz többé nyitvatartási gondunk. A vásárcsarnokban. ugyanis vasárnap reggel 6-tól 12-ig szakboltok, büfék, és őstermelők allnak majd a vásárlók szolgálatára Addig is a város kerületeiben kereskedelmi alközpontokat kell kialakítani. A peremkerületekre a jobb ellátás érdekében termelőszövetkezeti, MÉK elárusító helyeket telepítünk, ahol szükséges, magánkiske- reskedő is nyithat üzletet. MUNKATÁRSUNK: Tudatában voltunk annak, hogy az ankétünkön jelenlévőknek ftings joga dönteni arról, ho] és hány üzlet nyisson ki vasárnap. Erre a megyei tanács szervei Illetékesek, Azokkal érthetünk egyet, akik a fogyasztói igényekből indulnak ki és azt latolgatják, hogyan lehet azok kielégítésének feltételeit megteremteni. A nyári időszakban a helyzet kedvezőbb, mert tejet, húst, zöldségfélét több helyen tud vásárolni a lakosság, mint máskor Reméljük, lesz is elég áru a nyitvatartó üzletekben. Csak üdvözölni lehet a törekvést, hogy a kereskedők szorgalmazni fogják az előrendelést. Egyelőre a vevők még bczálmattenok iitónta, vagy még nem ismerik A vasárnapi vásárlási igénnyel véleményünk szerint továbbié is számolni kell és nem á kényelem miatt, hanem mint az a vitában is elhangzott. áz elégtelen áruellátás is közrejátszik meglétében. (Ha nem folyamatos az áru- szállítás, amiben a nagykereskedelem is ludas) és állandóan hiányzik hol az egyik, hol a másik áru a boltokból, úgy vasárnap kényszerül a vevő megvásárolni azt, amire éppen szüksége van. Senki sem helyesli, hogy a kereskedelmi dolgozók megrövidülnek a vasárnap végzett munkájukért, anyagiakban dotálni kell azrt, vagy kapjanak érte pihenőnapot, szabaidőt a hét más-napjain. E feltételeknek a megteremtése a vállalat feladata. Egy kicsit úgy tűnik, hogy a vállalat s megnövekedett feladatait azonos létszámmal síerétné elvégezni. Valószínűleg ebben szerepe Van a kereskedők alacsony bérének is. A peremkerületek áruellátásán mindenképpen indokolt javítani, ez a vitában is világosan kitűnt. Miért legyenek hátrányosabb helyzetben a városközponttól tá- Vólabb lakók ? Erre nekik elfogadható má'vterázatot aligha tudunk adni. Ha ez az ankét csak annyival segített, hogy mind a kereskedők, mind a vásárlók részéről megvilágította a nézőpontokat, már akkor is jó szolgálatot tett. A jövőben sem mondunk le arról, hogy a fogyasztó jogos igénye érdekében szót emeljünk, s ilyennek tartottuk ezt a témát is. A szerkesztőség véleményének összegzéseképpen szükségesnek tartjuk leszögezni: At ankét bebizonyította, hogy az üzletek nyitvatartási idejének szabályozását egymással homlokegyenest szembenálló nézetek akadályozzák. A vitázó felek ezen a megbeszélésen sem jutottak közelebb egymáshoz — pontosabban: a kereskedelem most is csak saját érdekei szerint vizsgáig a kérdést, a fogyasztók jogos igényeivel szemben. Ezért javasoljuk, hogy aa illetékes tanácsi szervek, élve hatósági jogkörükké!, tegyenek intézkedéseket é régóta vájudő probléma megoldására,