Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-29 / 121. szám

\ 1969. május 29. SZOLNOK. MEGYEI NÉPLAP Horgászok (MTI foto — Kovács Sándor felvj Érdekeltté kell tenni a háztáji termelőket A népfront országos rendezvénye Kisújszálláson (Tudósítónktól) Tegnap a kisújszállási Ki­nizsi Termelőszövetkezetben országos tapasztalatcserét rendezett a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának Mezőgazdasági Bizottsága. A Kinizsi Termelőszövetkezet­ben Tolna, Békés, Hajdú- Bihar és Szolnok megyei szaikembarek jelentek meg. Ott volt Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, a mi­nisztérium, a megyei, járási, párt- és állami szervek több vezetője. Dr. Fábián László, a nép­front országos mezőgazdasá­gi bizottsága titkárának meg­nyitója után Nyíri Béla, a Szolnok megyed tanács vb elnökhelyettese tartott elő­adást Érdekesen fejtette ki a háztáji árutermelés jelen­tőségét Elmondta például, hogy 30 termelőszövetkezet­ben vizsgálódtak a megyé­ben.- Az derült ki, 1967-ről 1968-ra mintegy nyolcszázzal több tsz tag kapott háztáji földet. E terület háromne­gyed részét szántónak hasz­nálják, negyedén szőlőt, gyü­mölcsöt termesztenek. A ház­táji szántóföld 90 százalékán kukorica terem. A háztáji állatállomány alakulásáról kijelentette, a szarvasmarha — jelentősen csökkent az utóbbi években. Kiderült, hogy amíg a har­minc—ötvan esztendős szö­vetkezeti. tagok fele tart ott­hon háztáji szarvasmarhát, a harminc éven aluliak ti­zenkét százaléka foglalkozik csak vele. Ennek az a ma­gyarázata, hogy jobban ke­resnek, s jövedelmük pótlá­sára kevesebb szükségük van. Feltétlenül érdekeltté kell tenni a háztáji terme­lésben a fiatal generációt is ff Ősz-öreg emberek a haj dánkor ban A teen-agereknek, a mutá­ló hangú sportvilágbajnokok­nak aranykora, de meg a ge­rontológia tudományának, az emberi átlag életkornak meg­növekedése is csupán száza­dunk második félidejének ajándéka. Régi írások, sírlele­tek antropológiai elemzése egyaránt azt mutatják, hogy a középkorban a mainál sok­kal nagyobb volt a gyermek- halandóság s a járványok­kal tizedelt városlakóknak át­lagos életkora alig érte el a 30 évet. Az Árpádok mint­egy 60 ismert tagja közül alig egy-kettő érte el az 50—60 évet. Az 1276-ban Budán — Margit hercegnő szentté ava­tása ügyében — tartott ink­vizíció 108 meghallgatott' ta­núja között 10 százalék az 50 évnél idősebb. Legidősebb köztük a magát száz évesnek valló Miklós pesti szerzetes, aki — egy beteg rokona miatt — korát meghazudtoló fürgeséggel kereste fel, sze­kérrel, csónakkal utazva, a 6zentéletű apáca szigeti sír­ját. Akadták azonban öreg, nagy kort megérő emberek a későbbi századokban is! ök azonban — majdnem kivétel nélkül — erdős-hegyes vidé­ken, falun élők voltak! Így Brandolinus Lippus jegyzi fel Mátyás egy mondását: — Jó magam láttam — ekként a király —, a dákok (vagyis a románok) között, sóbányáik vidékén, Mára marosban nem egy százéves ősz-öreg em­bert olyan erőben, hogy va­dászatkor, jobbjuké» só­lyommal, könnyedén pat­tantak lóra! 1580-han egy üpótmegyei tanúvallomás során szólaltat­ták meg Turáni Benedek 109 éves aggot, ö I. Mátyás korá­tól IL Mátyás koráig élt A régi öregek életkorának pál­máját az 1615-ben említett Somogyi Mátyás fejérmegyei, jene! jobbágy viszi eL Somo­gyi 1615-ben 125 esztendős volt, tehát 1490-ben szüle­tett. Tanúvallomásában meg­győző hitelességgel mondta el, hogy 1539-ben, már mint idő­sebb ember, ott volt Szapo- lyai János király és Jagelló Izabella kiráyné székesfehér­vári esküvőjén „Az arak nem adtak semmit — mondja —, hanem minden háztól egy- egy zsák kakukfüvet vittenek Fejérvárra.” De őmaga: „az konyhára hátamon fát ele­get hordoztam az prépost házánál. :.” Más adatokból tudjuk: János király ezúttal, nejestül valóban a fehérvári prépost szállóvendége volt. Így közel s távolban e néhai Somogyi Mátyás — ki talán még 1815. évi tanúvallomása után is eléldegélt egy ideig — hazai históriáink matuzsá­leme. r r OROK , ÉS MILLIÓK 0 04 az asztal alatt Talpas nem harap Porlasztó és keresztrejtvény A szolnoki TÜZÉP 902-es telepén gyér, éjszakai vilá­gosság szűrődik ki az őr bó­déjából. Benn két ember va­csorázik. Jöttünkre leteszijc a kanalat ’Varga Béla az éjje­liőr nem lepődik meg, ami­kor bemutatkozunk. Előve­szi az ellenőrző füzetet de azt is megmutatja, amely­be a szállítmányok érkezé­sét, mennyiségét és minősé­gét jegyzi. Az asztalán tele­fon, felette a falon a legfon­tosabb hívószámok. — Mit tesz, ha valami meggyullad, vagy gyanúsat észlel? — Telefonálok. — Kisebb tüzeket, hogy oltana el? — Van egy porlasztónk^!), meg földet lapátolnék rá. 0 — ~.Ne féljenek a kutyá­tól! Talpas csak ugat! — így fogad bennünket Bozsó Lajos a 4. számú főépítés­vezetőség központi telepén. — Holnap lesz -fizetés, másfélmillió forintot őriznek a pénztárban... — Ilyenkor hárman őrkö­dünk, és még jobban figye­lünk. — Egy éjjel hányszor jár­ják körül a telepet? — Hatszor, hétszer... — De van itt a közelünkben egy másik lerakat, egymásra is figyelünk. A telephelyen minden rendben; poroltó, telefon a helyén, s az őrök tisztában vannak a kezelésükkel. Éjfélre érünk a Tiszamen- ti Vegyiművekbe, A sze­mélykapunál álló őrházhoz Fekete Mihály belső járőr vezet eL Útközben elmondja, hogy a közel 150 holdnyi te­rületet egy műszakban két­szer járja körűi. Benéz az öltözőkbe, üzemegységekbe is. — Hova telefonál, ha tűz üt ki, vagy robbanás törté­nik? — A tűzoltóságra vagy a rendőrségre. — Mi a számuk? — Azt hiszem 04, vagy 07. — A poroltót tudja ke­zelni? — Az üzemi tűzoltók tud­ják — vállat von. — Milyen tűzrendészen ok­tatásban részesült, amikor felvették? _ ff? Ne m érti a kérdést. Elmaradnak a fények. Sö­tétben botorkálunk tovább. Egy idő után kísérőnk meg­jegyzi; rossz úton megyünk. Visszafordulunk és újra el­indulunk. Az éjjeliőr kutyája közeled tünkre ugatni kezd. Szurdi Pál is észrevesz, fel­néz a Füles képeslapból. — Mivel telnek az éjsza­kák? — Olvasok, ülök, virágot locsolok, rádiót hallgatok. — Műszakváltáskor, ellen­őrzőm a távozókat, belené­zek a táskájukba — Mi a tűzoltóság tele­fonszáma? — ??? A kísérő éjjeliőr négyet mutat az asztal alatt. — 04. — a rendőrségét talán tudja? _ ??? — A másik hétért mutat. — Eeeeeegen.™ — így a kérdezett. — Látott már poroltót? Könyörgő pillantást vet a kollegájára, de erre már kevés a tíz ujj. — Olyan hosszú meg gör­be-.. Tétován bök a levegőbe. 0 — Mi lenne, ha megtá­madnák — ezt kérdezem meg gondolom is. A kér­désre az Alföldi Kőolajfúrá- sd Üzemnél Olasz István va- gyopőr felel. A kérdés nem alaptalan. A telep hátsó ré­sze koromsötét. Gödrök, föld­kupacok, derékig érő gaz között vezet az út. Jódara­bon nincs kerítés... Tapoga­tózunk — közben vezetőnk magában morog. — Egy embert leütnék... Agyon éppen nem, aztán tudok én még szaladni... nem vagyok én öreg! A bódéba azért elkelne egy telefon meg egy jó kuvasz sem ártana. 0 Éjszakai őrjáratunkból négy példát ragadtam ki. Nem személy szerint a be­mutatott őrökre irányul a saját magukra mondott bírá­lat Nem bántani akarjuk őket. De, sokan a szakmá­jukba vágó legalapvetőbb tudnivalókkal sincsenek tisz­tában.­Éjjeliőrnek elsősorban idős embereket nyugdíjasokat al­kalmaznak. A bérük 500— 1000 forint Ugyanakkor milliók hever­nek kellő őrizet nélkül. Horváth Mária Fiatalok öttől - hétig — Egyre több fiatalt látok az utcán csavarogni — pa­naszkodott egy pedagógus a napokban. — Nincs, ami le­kötné őket? Feltételezései nyomán lá­togattunk el néhány fiatal­hoz, megkérdezni őket — mit csinálnak szabadidejük­ben. A Textil és Bőrfeldolgozó Vállalatnál zárás után is ég­ve marad a villany. Hárman hajolnak az asztal fölé. — KISZ-szervezetünk név­adójának, Leél Leónak élet- történetével foglalkozunk — mondja Báli István. — Ebben a naplóban rög­zítettük a vöröskatona költő életútjának felderített állo­másait. Értesítjük pébégáz fogyasztóinkat MÁSODIK (tartalék) PALACK beszerzésre most lehetőséget nyújtunk A második palack meg­vásárlásához kiutalásra nincs szükség: Postautalványt a máso­dik palack befizetésére a pébégáz cseretelepek ad­nak. A MÁSODIK PALACK­KAL háztartását korszerűsíti és le­hetősége VAN MIN­DEN PALACK TELJES KIÜRÍTÉSÉRE! Kőolajvezeték Vállalat Pébégáz Főosztály Bp. V., Alpári Gyula u. 4. szám. Ahol a íagyi készül Nagyüzem, nagy rendetlenség? Lucskos, sáros a kőpadló. Itt-ott tésztafoltok sütemény- törmelék, papírhulladék „tar­kítja”. A szűk folyosón mo- satlan kannák. A kézmosó kagylón körben piszokcsík. Nincs szappan, körömkefe, törülköző. A mosogató pisz­kos vizében három edény ázik. A farácsokról vakarni lehet a koszt. Mindezt egy KÖJÄL ellen­őrzésen a Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat cuk­rászüzemében láttuk. Innen Szolnokon kívül naponta 8 községbe és Jászberénybe szállítanak fagylaltot — Csak egy takarítónőnk van. Nagyon szűkén vagyunk — szabadkozik az üzemveze- tőhelyettes. A dolgozók egészségügyi vizsgálatát igazoló alkalmas- sági bizonyítványok azt is elárulják, hogy az üzem dol­gozóinak több mint a fele nem ment el a félévenként kötelező orvosi vizsgálatra. Inkább kidobja az ellenőrt — Innen még nem ment ki olyan áru, amelyre pa­nasz vagy bejelentés érkezett — ezt válaszolja a szolnoki Rétes cukrászda vezetője az észrevételekre. Ez csodálatos! A cukrász­üzem ugyanis egy családi „mindenes” konyhára emlé­keztet. Azok közül is a ren­detlenekre. Az asztal alatt mosatlan edények, a csapnál moslékos, szemetesvödrök. A „konyhaszekrényben” vekker­óra, porcelán figurák, üres Üvegek dobozok festői ren­detlenségben. A fagylaltfőzőt és hűtőt csak időnként hasz­nálják — raktárnak. Az élet a konyhában zajlik. A ha­vonta 90 ezer forint forgal­mat lebonyolító presszó ge- binese egy házaspár. A férj egyszemélyiben a cukrász és a vezető. A felesége kiszol­gál. A „ház asszonya” zsém­besen, elutasítóan viselkedik. „Alkalmatlankodásunkért” megfed minket. Legjobb vé­dekezés a támadás? Ügy lát­szik 6 ehhez tartja magát, az egészségügyi előírások be­tartása és a rend helyett. Kicsi, de tiszta A Tisza Szálló cukrászüze­mében naponta 3—4 mázsa fagylaltot készítenek. A be­rendezés és a felszerelés ra­gyogóan tiszta. Itt is szűkén vannak, azonban a rendet és a higiéniát itt ez nem befo­lyásolja. Orgoványi Dezső néhány sorra mutat. Jankovich Fe­renc költő bejegyzése a pi­roskötésű naplóba. — Az ő segítségével kuta­tunk további adalékok után. Tar György, a költő Leél Leó sorait idézi: „örökké csak a holtak élnek örök az emlékezet”. — Sok közös kirándulás, szalonnasütés fűzi össze a társaságot — vagyis a KISZ- tagokat — mondja Paál Lász- lóné. A szövetkezet csónak­házában szoktunk összegyűl­ni, klubestet tartani. A dol­gozók 70 százaléka tagja a természetbarátok körének. A tagok nagyrésze — fiatal. Szvitek Ágnes a Varga Ka­talin Gimnázium második osztályos tanulója. — Szabadidő? — ujjain számolni kezd. — Az irodal­mi színpad tágja vagyok. Sportolok, a szertornát ked­velem. Rendszeresen tartunk edzéseket. Énekkarba járok, nagyon szeretek énekelni. Lassan nem is marad már idő. Pedig olvasásra csak es­te kerül sor. Seres Ágnes, a Tiszaparti Gimnáziumból. — Színházbérletünk van, sűrűn járok színházba. A kol­légiumban klubesteket szok­tunk szervezni. A kulturális hetek rendezvényeit is rend­szeresen látogatjuk. Lassacs­kán kollégiumi hagyomány­nak számít, hogy hetenként kétszer együtt kimegyünk az uszodába. Kapuvári Tamás a fotózás megszállottja. Szabad idejé­nek legnagyobb részét a la­boratóriumban tölti. — Fizika, elektronikai szakkörre járok, sportolok. — Mindehhez hozzá kell tenni, hogy még tanulunk is — nevet Törő Imre. De azért jut idő másra is — én gitá­rozni tanulok és a MÁV sportkörben birkózom. — kgy — papíripari valla lat szolnoki PAPÍRGYÁRA a beinduló új papirfeldolgozó üzemébe 3 hó­napos betanulási idővel, női dolgozókat alkalmaz Házastársak részére az azonos, vagy eltérő mű­szakban való foglalkoztatást biztosítjuk. — Szolnokiak és érettségivel rendelkezők előny­ben. Jelentkezés: Szolnoki Papírgyár Szolnok, Vöröshad­sereg u. 8—12. szám, — mondta Nyíri Béla — mert különben a szövetke­zeti tagok öregedésével pár­huzamosain aggasztóan gyor­sul a háztáji állatállomány csökkenése. Márpedig a nép­gazdaságban nagy jelentősé­ge van a háztájinak. Szólt az élőadó arról is, milyen kedvezmények bizto­sításával járulhatnak hozzá a tanácsok, a termelőszövet­kezeteik az állattartási kedv növeléséhez. Megemlítette a kedvezményes takarmányjut­tatást, a legelő biztosítását. Az értékesítési nehézségeik azonban sokszor elveszik a háztáji állattartók kedvét. A vitában Pocsai Károly, a Kinizsi Tsz elnöke mondta el náluk hogyan egyeztetik a közös és a háztáji érde­keit. Szűcs Lajos, Tolna me­gyei tsz szövetségi titkár is arról számolt be, hogy ott is fogy a háztáji állatállo­mány. Gál Lajos és Sándor Lajos kisújszállási tsz tagok azt panaszolták el, mi nehe­zíti az értékesítést Fontos bejelentést tett Daj­ka Balázs, a • Mezőgazdasági ég Élelmezési Minisztérium osztályvezetője. Azt mond­ta, szükségesnek tartják, — hogy nyugdíj és SZTK jogo­sultságot véve is el legyen ismerve a háztájiban végzett munka. Felszólalt Nánási László is; A tanácskozás résztvevői ab­ban állapodtak meg, hogy a vita alapján a népfront me­zőgazdasági bizottsága álta­lános érvényű javaslatokat dolgoz ki a kormányzatnak. — sipőcz —

Next

/
Oldalképek
Tartalom