Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-09 / 104. szám
1969. május #. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Milliók számára terveznek Kétszázöt vízmű — Duzzasztók és tárolók — Expedíció Jemenbe — Látogatás a kitüntetett VIZITERV-nél Kapitális dámlapátok Két kapitális «fftrtapátat találtak a gyulai erdő- és vadgazdaságban az eOtuBa}tott agancsok összegyűjtése közben. Az egyik 2,10. a másik 2,2o kiló súlyú, ami a Alig van Magyarországon város, falu, amely közvetlenül vagy közvetve ne élvezné a Vízügyi Tervező Vállalat (VÍZITERV) másfél évtizedes munkájának eredmé- nyeitj Ellő hát bemutatnunk Tetszetős Hazánkban tizenkét vízügyi igazgatóság van. • s valamennyi rendelkezik 50—80 fős »tervező részleggel. Az Országos Vízügyi Hivatal tervező „részlege”, a VÍZI- TERV önálló vállalat és 800 főnyi apparátusa éppen any- nyi, mint a tizenkét vízügyi igazgatóság tervező részlegeinek létszáma együttvéve. — Amíg a vízügyi igazgatóságok tervezői kisebb helyi jellegű feladatokkal foglalkoznak, addig, a VÍZITERV főképpen országos jelentőségű. nagy méretű beruházásokat tervez. Ilyen példáiul a városok, falvak, illetve na. gyobb területek vízellátásának, szennyvízcsatorna rendszerének megtervezése; csar padékszegény területek öntözőrendszerének, tavak vízszintszabályozásának, folyók duzzasztóműveinefc tervezése; végül a káros belvizek elhárítását segítő tervek kidolgozása. Ez a feladatkör önmagában is sokait mond a VÍZIdvasóinknak a VfZITERV- et, különösen most. hogy elnyerte a „Kiváló vállalat” és a „Szocialista munka vállalata” címet. Kalauzul György István igazgatót és Botár Imre főmnémök-igaz- gatóhelyettest kértük fel. víztornyok TERV-nél folyó munka terjedelméről és fontosságáról, de megközelítőleg sem eleget. Sokkal beszédesebb az, amit már elvégeztek, s amit most végeznek, A vállalat — fennállásának másfél évtizede alatt — 205 városban ás faluban épített vízmüvet, ami mintegy 2 millió lakos jó ivóvízellátását biztosította. Az ország jelenlegi ivóvízr- fogyasztása 1,5 milliárd köbméter naponta, amiből 320 ezer köbméter naponta a VÍZI TERV nevéhez, illetve terveihez fűződik. Több, esztétikailag is tetszetős víztorony is dicséri a vállalat munkáiéit. Az utóbbiak közül ilyen a 2000 köbméteres szolnoki víztorony, amely a Pest felől érkezőkben azt a benyomást kelti, mintha egy hatalmas „Orion űrhajó’» lebegne a város fölött Több városunk, pl. Csongrád, Békés. Baja, Mohács etb vezetőinek annyira megtetszett a szolnoki víztorony, hogy ők is ilyet építettek, illetve építenek. ként (Európában egyedülálló!), amiből 175 köbméter másodpercet a VÍZITERV tervezett Tizenöt év alatt számos öntözőművet tervezett a vállalat főleg az állami gazdaságok számára. Az öntözőművekhez olykor duzzasztóművek és tárolók csatlakoznak. Ilyen például a napokban felavatott békési duzzasztó és tároló, amelyet a vállalat mérnökei terveztek; s ilyen a kiskörei vízlépcső is. A hazai feladatokon kívül munkát vállal a VÍZITERV külföldön is. Nemrég vált ismertté, hogy a vállalat a VITUKI-val közösen FAO megbízás alapján részt vesznek abban az expedícióban, amely ENSZ-megbízás alapján a Jemeni Arab Köztársaságban tevékenykedik; tanulmánytervet készített a vállalat az iráni Gorgán folyó vidékén egy Hatezer hektáros terület öntözésére, amelyet az iráni szervek elfogadtak; s végül több ajánlatot kapott a VÍZITERV Algériából is. Bakonyi József világ legszebb dámagancs- csai közé számítható. Kieseit ez ablakból Csütörtökön délután az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat a Budapest, V. kerület Felszabadulás tér 1. szám alatt levő irodahelyiségének egyik ablakából az utcára zuhant Kovács Já- nosné 48 éves takarítónő budapesti lakos, aki ablaktisztítás közben megcsúszott és elvesztette egyensúlyát. Életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba. Kihasználta az ellenőrzés lazaságát Négy éven át sikkasztott A Balaton körül A borsodi iparvidék vízszegénysége közismert, — A VÍZITERV kapta a feladatot, hogy dolgozzon ki egy olyan regionális tervet, amely megoldja mintegy 50 falu és város vízellátásait; A terület egységes vízrendszerének terve elkészült, s a tervben szereplő kiét hatalmas tárolónak döntő jelentősége van. Egyik a rakacai tároló, amely aszály idején megemeli a Bodva patak vizét, a megduzzadt patakból aztán elegendő víz 'kerül a butákba. Ez a tároló már üzemel. Másik a lázberci tároló, amelyhez egy 25 ezer köbméter napi teljesítményű víztisztító csatlakozik. A tároló befejezés előtt áll, már gyűjtik benne a vizet. Miskolc vízigényének kielégítésére külön tervet készített a vállalat. A Hermádban elegendő víz vám, s az 1975-ig megépülő. 30 ezer köbméter napi kapacitású vízmű hosz- szú időre megoldja Borsod megye székhelyének víz- gondját Sok kellemetlenséget okoz a vízhiány, illetve a kút- vizek rossz minősége végig a Balaton körül; Az évtizedes probléma megoldására nagyszabású tervet dolgozott ki a vállalat. A terv három főbb szakaszra osztia a Balaton partvidékét Egyik az észak- nyugati part, amelynek települései a közeli bauxit bányákból kitermelt karsztvizeket kapják. Másik a Siófoktól Balatonialdvárig terjedő szakasz, amelynek leendő vízvezeték rendszerébe egy 20 ezer köbméter napi teljesítményű, Siófokon megépítendő vízkivételi mű táplálja majd a vizet. A harmadik szakasz Almádit Füreddel köti össze, ahol ugyancsak a karsztvizeket hasznosítják. Ez a három szakasz a már meglévő és még építendő kisebb vízművekkel együtt a Balaton partvidékének összefüggő, regionális vízvezeték rendszerét fogják alkotni. A munkálatok 1975- re befejeződnek 270 millió forintos költséggel; Télen Ercsi, nyáron Velence Tervezik már a Velencei, tó környékének vízellátását is. A vállalat itt is a leggazdaságosabb megoldást kereste, s egy érdekes körülmény a mérnökök kezére játszott. Arról van szó, hogy Ercsi cukorgyára nagymeny- nyiségű vizet használ fel a Dunából, de csak télen, amikor a cukorrépa feldolgozása folyik. A Velencei-tó környékének vízigénye viszont nyáron szökik magasra. A kooperáció hasznossága tehát nyilvánvaló: a cukorgyár vízkivételi művét nyáron is üzemeltetik, és mintegy 20— 25 kilométeres távvezetéken szállítják a vizet Gárdony, Agárd. Velence, Pákozd, Su- koró és más településekhez ás üdülőhelyekhez. Tervezik a tó környékének csatornahálózatát. valamint a tó víz- szintjének szabályozását. Ez utóbbi részeként két hatalmas tárqlót létesítenek. A készülő és készítendő tervek sokaságáról csupán távirati stílusban emlékezhetünk meg. Már folynak a Mátra-vidéki regionális vízmű munkálatai; tervezik Tatabánya—Tata—Oroszlány egységes vízrendszerét; foglalkozik a VÍZITERV azzal a gondolattal, hogy miként lehetne fokozni a pécsi Tety- tye vízmüvének hozamát; vízművek tervezésére kapott megbízást a vállalat többek között Győr, Sopron, Tapolca, Sümeg, Szekszárd, Baja, Mohács, Orosháza, Békéscsaba stb. számára; s végül több tucat azoknak a városoknak a száma, amelyeknek csatornahálózatot terveznek. A laza ellenőrzés, a túlzott bizalom „segítette” hozzá Fügedi Póteimé tószegi lakost, a helyi törpevízmű társulat pénzügyi vezetőjét ahhoz, hogy több mint négy éven át sikkaszthatott Még 1963 decemberében határozta él, hogy kihasználja az iránta táplált bizalmat a ritka ellenőrzést és a társulat pénzéből törleszti az OTP-kölcsönét. Jóméhányszor sikerült is észrevétlenül átutalni kisebb-nagyobb összeget az OTP-nek. s hogy ne jöjjenek erre rá ha mégis ellenőriznék, az átutalt ösz- szegekkel egyszer vállalatot másszor tsz-t terhelt meg. A sikeren felbuzdulva Szénsav egyéb módon is megpróbál* jogtalan anyagi haszonhoz jutni. A társulat részére érkezett pénz egy részét nem vételezte be. hanem saját céljaira fordította, összesen több mint 12 ezer forintot sikkasztott anélkül, hogy észrevették volna. A folyamatosan elkövetett bűncselekményt szabadsága idején leplezték le Ez is bizonyítja, hogy ha már előbb és rendszeresen ellenőrzik, Fügedi Pétiemé nem kerül bíróság élé. így azonban a szolnoki járásbíróság folytatólagosán elkövetett sikkasztásért vonta felelősségre Pétről A belvizek megfékezése Fontos témakör a belvizek káros hatásának elhárítása. Az ilyen jellegű feladatok egyharmada jut (országos viszonylatban) a VlZITERV- re. Cél az, hogy a tavasszal keletkező belvizek időtartamét 21 napról 10—14 napra csökkentsék, mert ennyit már minden vetés kibír. Ehhez viszont növelni kell azoknak a szivattyútelepeknek s számát, amelyek a belvizek a folyóba — főleg a Tisza és a mellékfolyóinak vidékéről van szó — visszaemelik. Magyarország belvízátemelő szivattyútelepeinek teljesítménye jelenleg 500 köbméter másodpercenA Péti Nitrogénművek bővítése során felépült új szintézis üzemnél melléktermékként széndioxid keletkezik. Az ország szénsavhiányá ra való tekintettel a Péti Nitrogénművek műszaki kollektívája elhatározta, hogy a felesleges széndioxidot tisztítva a lakosság részére értékesíti. A gyár területén meglévő anyagokból egy szénsavtisztító berendezést és töltőállomást építenek, ahol naponta 15 tonna szénsavat tudnak palackozni. Az új üzem május végétől már rendszeresen szállít szénsavat az élelmiszeripar számára. Képünkön kipróbálják a szénsavgyártáshoz szükséges kompresszort. (MTI foto — Kovács Sándor felvétele) A tiszaroffi Aranykalász Tsz a múlt év őszén kötött szerződést a budapesti EVCSV-vel porfesték csomagolására, A melléküzemág még az ősz folyamán beindult. Március eleje óta a klórmészt is itt tasakolják, sőt rövidesen a csontenyvet is. Jelenleg hatvan nőt foglalkoztatnak, de a csontenyv csomagolásának megkezdésével hetvenre növelik a dolgozók létszámát Képünkön Szabó Gyuláné festéket tasakol. Szakszerű védekezés és a kártevők Növényvédelmi tájékoztató A nyárias meleggel beköszöntő tavasz rendkívüli helyzetet teremtett a mező- gazdaságban. Az átlagos időjárású években néhány hétre terjedő szokványos növényvédelmi munkákat igen rövid idő alatt kell elvégeznünk, ugyanakkor fokozottan kell ügyelnünk a rendkívüli meleg hatására viszonylag igen korán, tömegesen jelentkező kártevőkre is. A gabona vegyszeres gyomirtása földi gépekkel még pár napig elvégezhető. Későbbi időpontra csak az átlaghoz képest lemaradt növényállományú táblákon halaszthatjuk a vegyszeres gyomirtást. Viszonylag kedvezőbb a helyzet, ha a gyomirtást a repülőgépek végzik: ez a munka így a gabona szárbaindulásáig eltarthat. A 6—1 kg/kh mennyiségnél nagyobb adagban végzett karbamidos fejtrágyázás a melegben kettős veszélyt rejt: a nagy meleg is fokozza a perzselési veszélyt, ugyan akkor a rendkívül erőteljesen növekvő, laza szövetűvé vált gabonák fokozottan érzékenyek perzselésre. A répakártevők közül szokatlanul nagy veszélyt jelent a répabolha. A kártevő agresszivitása a hőmérséklettel és a szárazsággal arányosan nő, ugyanakkor a rágásukkal megsebzett levelek a nagy melegben igen sok vizet veszítenek el. Hasonló veszély fenyegeti a lucerna- törésbe vetett répát is a csipkézőbogarak tömeges megjelenése miatt. Az átlagos években a 18 °C alatti hőmérsékleten csak gyalogoló répabarkók ellen hosszú Ideig megfelelően védi a kelő répát a tábla köré húzott és rovarölőszerrel kezelt bogárfogó rés. A répabarkók átmenet nélkül, repülve jelentek meg. A nagy meleg miatta répatáblák az elvégzett megelőző védekezés ellenére is súlyosan károsodhatnak a rajtuk összegyülekező kártevőktől. A kelő répát fokozott gonddal kell figyelni, s szükség esetén többféle rovarölőszerrel védekezhetünk. (Az 1 hónapnál fiatalabb répákon felhasználhatók még 1969 évben a DDT+Lindan kombinációk is: DL—7 401—1,2 kg/kh Hungária DL— 30 1,3—16 kg/kh: Wotafox porozó 10—12 kg/kh.) Gyümölcsösben az alma- falisztharmat a nagy meleg hatására robbanásszerűen fertőzheti a virágokat is. A méhekre veszélytelen Thio- vit 0,3 százalékos oldatával a fertőzött területeken, a virágzásban is permeteznünk kell. (Ekkor a permetlé természetesen nem kombinálható semmilyen rovarölőszerrel!) Az érzékeny hajtásokat a meleg nappali órákban most még a tiszta víz is perzselheti, ezért feltétlenül az alkonyati vagy kora reggeli órákban permetezzünk. A kéntartalmú szerekkel végzett permetezések megfelelően gyérítik a melegben gyorsan fejlődő takácsatkákat is. A kártevő szervezetek az eltelt időszakban számottevő kárt még nem okoztak. Bízunk benne, hogy a szakszerűen elvégzett védekezések segítségével meg tudjuk szüntetni a kártételi veszélyt. Szolnok megyei Növényvédő Állomás Kenderes A NEB a vízrendezésért és talajjavításért Az elmúlt hónapokban 79 népi ellenőr vizsgálta Vas megyében, hogyan alakul a vízrendezési, talajjavítási munka hatékonysága, s az erről készített jelentést vitatta meg csütörtöki ülésén Szombathelyen a Vas megyei népi ellenőrzési bizottság. Az ülésen megállapították: a talajjavításra, vízrendezésre fordítható állami támogatás összege 1965-től évről évre nőtt. Három év alatt mintegy 90 millió forintot költöttek erre a célra. Hiba volt azonban, hogy az állam nyújtotta összeget nem használták fel teljes egészében. Ennek oka, hogy a kiviteli tervek pontatlanok, kevés a szakember, nem megoldott a gépi felszereltség. s egyes tsz-veze- tők még nem értették meg e munka jelentőségét.
