Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-04 / 100. szám
1969. május 4. SZOLNOK MEfífEI NÉPLAP 3 Teivek ballagás Hetvenkilencen érettségiznek az idén a kunszentmártoni József Attila gimnáziumban és szakközépiskolában. Negyvenegyen akarnak továbbtanulni. A legfontosabb újdonság, hogy humán jellegű pályákra viszonylag kevesen készülnek, növekedett az ipari, mezőgazdasági munkára jelentkezők aránya. Ez különösen akkor érdekes, ha megjegyezzük, hogy a végzősök nyolcvan százaléka lány. Széplaki Ágnes a IV. b. osztály tanulója. Szemüveges, megfontolt lány. Kérdésemre pontosan, kerek mondatokkal, válaszol, látszik, hogy sokszor végiggondolta, amit mond. A hagyomány ereje — A József Attila Tudományegyetemre szeretnék menni Szegedre, matematikafizika szakra. Érdekelnek ezek a tárgyak, vonz a pedagógus pálya is. A családunkban ennek hagyománya van. A nagybátyám és két unokatestvérem matematika —fizika szakos tanár, édesapám is pedagógus. Szerettem volna Pestre menni, de ott többen jelentkeznek. Szegeden nagyobbak az esélyeim és innen egyébként is inkább oda jelentkeznek a diákok. Félek a felvételitől. Nem azért, mert a felkészültségem nem lesz megfelelő, inkább a lámpaláztól. Helyben nem lehet válogatni Szűcs Edit szintén a IV. b-be jár. — Dolgozni megyek — mondja — bár még nem tudom, hogy hol sikerül elhelyezkednem. Kereskedelmi tanulónak jelentkeztem, de nem vettek fel. Azt mondták, hogy gyenge az átlagom. Csak azt nem értem, hogy ugyanakkor nyolc általánossal is vettek fel tanulókat. Egyelőre semmiféle elképzelésem nincs. Elvállalom azt, ami adódik. Helyben nem lehet válogatni, én pedig szeretnék itthon maradni. — A tsz-ben érdeklődtél? *-r kérdezi valaki a többiek közül. Nevet, mintha valami képtelenséget hallott volna. — A tsz-ben? Ott nem. — Mindegy — mondja egy másik negyedikes és lemondóan legyint. — Most már oda is protekció kell. Gulyás Mária a mezőgazdaság^, szakközépiskola negyedik osztályába jár. A debreceni Tanítóképző Intézetbe népművelés—könyvtár szakra jelentkezett. Debrecenbe pályázik — A nővérem Debrecenben az egyetemre jár levelező tagozatra. Ha sikerülne nekem is a felvétel, legalább nem kerülnék teljesen idegenbe. Tavaly megoperálták a kezemet, nem tudok nehezebb munkát végezni. Ha nem sikerül a tanítóképzőbe bejutnom, Budapestre megyek virágkertészetbe. Nagyon hirdetik ezt a munkát, nem tu- dom, miért idegenkednek tőle a fiatalok. Arra is gondoltunk a nővéremmel, hogy kimegyünd dolgozni az NDK-ba. Ez elsősorban neki okozna gondot, mivel a tanulmányait félbe kellene szakítania. így azután lemondtunk róla. Egyedül nincs nagy kedvem hozzá. Kiss József a IV. a. tanulója. Latin—történelem szakra készül, Szegedre. — Azt mondják, hogy a latin tanításának egyre, kevésbé van jövője. Én azonban szeretem a latint, főleg a történetírókat, Líviust és Tacitus!. A költőket már nem annyira. A történetírókkal szeretnék foglalkozni, s ehhez a latin—történelem a legmegfelelőbb párosítás. A latin nyelv érdekli Az iskolai tananyagon kívül is foglalkoztam latin szerzőkkel, csak nehéz a könyvekhez hozzájutni. A A piac hétvégi hangulata jó volt. A kereslet és kínálat arányban állt egymással, talán a baromfipiac kivételével, ahová a termelőszövetkezetek már második hete nem hoznak árut. Ez is erősen befolyásolja, hogy a szabadpiaci kis felhozatal továbbra is tartja magas árait. Most van a csirkekeltetés időszaka, így tojás is kevés volt, összesen 6300 darab, ára pedig 1,30—1,40 forint között mozgott. A tavalyi árak a szokásosnál is nagyobb „karrierrel” fejezik be piaci pályafutásukat. A sárgarépa például tavaly ilyenkor 8—10 forintba került, most hétvégén 18 forintért árulták. Ugyanilyen magas a vöröshagyma, 6—8 forintos kilónkénti ára is. A zöldárut, főleg a parajt és a sóskát végre olcsóbban, szombaton 6 és 8 forintért vásárolhattuk. A 734 fej saláta, 1—2 forintos, 1527 csomó retek 1,50—2 forintos, és 1653 csomó zöldhagyma 1— 1,40 forintos árai is — bár a tavalyihoz mérten még minjárási könyvtárban találtam néhányat, meg egy ismerősömtől is kaptam kölcsön. Valamikor pap akart lenni, s még abból az időből vannak latinnyelvű könyvei római íróktól. Tudom, hogy kevés jelentkezőt vesznek fel erre a szakra. Ha azt nem sikerül, elmegyek dolgozni és később újra megpróbálom. B. A. dig elég magasak — az idén már csökkenésnek számítanak. A választék a piac „hátsó részén” volt a legnagyobb. A nagyméretű virágstand mellett — tulipánok, szekfűk és a megkésetten nyíló orgona természetes üdeségével erős ellentétben — sátrakban rózsás-pöttyös kendők, sálak, rikító színű kötöttruhák és olcsó bizsuk tömegét láttuk. A sztárfotós plakettek, rézláncon függő kapcsos „amulettek” voltak az árusok 6— 25 forintos „olcsó” áron vesztegetett slágerei. Kilenc óra körül egy kerámia árus fáradt arccal szedegette össze ízléses vázáit. Áruja nem volt konkurencia a „filléres” cikkek között. A piac élelmiszer felhozatalában a hirtelen tavasz még nem éreztette hatását. Reméljük, hogy a jövő héten már bővebb áruválasztékról és olcsóbb árakról számolhatunk be olvasóinknak. P. 3. Betongyár épült Nyíregyházán Özembe helyezték Nyíregyházán az ország első, teljesen hazai konstrukciójú és kivitelezésű, nagyteljesítményű programvezérlésű automatikus Transzport Betongyárát. Az új betongyárat az Épitőgépgyártó Vállalat műszaki gárdája tervezte és a berendezések a vállalat gyáraiban készültek. Precíz elektronikus mérlegrendszerét a hódmezővásárhelyi mérleggyár készítette. Az új BR—60 típusú automata betongyár az országos transzport-beton hálózat egyik fontos állomása, az építkezések legkorszerűbb kiszolgálója, amelynek gazdaságosságát bizonyítja, hogy 3— 5 év alatt megtérül a beruházási összeg. Az új gyár idei tervében 40 ezer köbméter transzport-beton elkészítése szerepel. Képünkön: az új betongyár a cementsilókkal. (MTI foto — Mező Sándor felvétele — KS) Szombati szemle a szolnoki piacon Szolnok kenyeréről Ankét a szerkesztőség ben Kenyeret szinte mindennap eszünk, így tehát állandóan van alkalmunk felülbírálni, hogy milyen annak a minősége, frissen kapjuk-e az üzletben, vagy szikkadtam Ha az utóbbi fordul elő, hamar szót emelünk. Különösen a közelmúltban lezajlott ünnepek alkalmával előAz ankéton először a kereskedelemben érdekeltek kértek szót, Sándor Géza, a megyei élelmiszerkiskereskedelmi vállalat áruforgalmi osztályának vezetőhelyettese mondta el, hogy Szolnokon az átlagos napi kenyérfogyasztás megközelíti a 300— 400 mázsát. Ez a mennyiség a város lakóinak és a bejáró, vagy átutazó vevők számának növekedésével arányosan emelkedik. Szolnokon naponta átlag 80 ezer embert kell ellátni kenyérrel, a szolnoki sütőüzemekhez tartozó községek lakóival együtt pedig mintegy 120 ezret. Mivel az üzemi kapacitás 24 óra A pazarlás mutatói forduló kifogások, észrevételek adtak arra indokot, hogy ankétra hívjuk meg szerkesztőségünkbe azokat az ipari és kereskedelmi szakembereket, akik elmondhatják, mit várhat a város kenyérfogyasztó közönsége a közeljövőben. Több lesz-e a frissen sült kenyér a boltokban. alatt összesen 244 mázsa, vagyis a vásárolt kenyér mennyiségének majdnem a fele, a vállalat szinte állandóan csak előretermeléssel tudja az igényeket kielégíteni. Ünnep, vagy több napos ünnepek alkalmával a helyzet csak rosszabbodik s ilyenkor a vevők sokszor kapnak 36—40 órával előbb sült kenyeret. A vállalattól kiszállított napi mennyiségnek mintegy 30 százaléka az egy- műszakos boltokba kerül, — ahová csak egyszer szállítanak naponta, s összesen 14 bolt van p városban, amely naponta többször kap friss kenyeret. helyzetét, mert ha a Ságvári úti sütődét hamarosan meg is nyithatnák, nincsenek emberek, akiket oda csoportosíthatnának. A szakemberek jelenleg átlag napi 16— 18 órát dolgoznak, tavaly 51 ezer túlórát számoltak el a vállalatnál. S ha a szakmunkásképzésben nem tudnak hamarosan megfelelő változásokat elérni a helyzet jövőre még súlyosbodik. A szállítás megjavításáért A szállítást illetően elmondta az igazgató, hogy 400 alumíniumrekeszt szereztek be eddig, amivel a kenyér szállításközi minőségét óvják, s ebből még többet is vesznek, ugyanakkor kérte a kereskedőket, hogy az egészségügyi szabályok érdekében is óvják ezeket a rekeszeket. Emellett a szállítás javítása érdekében újabb intézkedéseket is foganatosítottak. Lassú a szolgáltatások fejlesztése Napi szükséglet 300—400 mázsa A szikkadt kenyeret aztán nem szívesen veszik meg a vevők. Hogy jórészt emiatt sokat pazaroltunk, azt az a tény mutatja, hogy tavaly nyolc és fél vagon kenyeret adott át a kiskereskedelmi vállalat takarmányozásra. A helyzet az idén sem sokat javult, mert csak az április elejei ünnepek után 85 mázsa kenyeret nem lehetett már fogyasztásra felhasználni. A Ságvári kprúti 90. számú ÄBC bolt vezetője, Szentesi Béla vásárlóik érdekében azt kifogásolta, hogy a közvetlen közelükben lévő sütőipari üzletben állandóan van friss kenyér, előfordul viszont, hogy az annyira keresett 3 kilogrammos kenyérből ők csak szikkadtat kapnak, így a vevők sort állnak a sütőipari pavilon előtt a friss áruért. Ahol mindig friss a kényé. A kenyér minősége sokszor a különböző műszakokban dolgozók munkáját is tükUzenet egy kisdiáknak Kedves Zsuzsiim ! Amióta megkaptam leveled, „vágtató lovasként nyomomban a gond”. Mit tegyek? A rovatunkban négyen dolgozunk. Kit kellene erre a munkára felkérni, amit ötletpályázatunkra beküldött, kitépett füzetlapra írott leveledben javasolsz? Az egyik bácsi magyar— olasz szakos tanár, spanyolul is tud. Talán a nyelvismerete segítene? Csendes, embereket szerető bácsi. Nem hinném, hogy ő vállalkozna. Aztán Dezső bácsi sem, ő népművelő, sportoló, szereti a mai magyar prózát Lajos bácsi történész, az egyik nemrég készült film történész szaktanácsadója. Nem vállalkoznának, biztos vagyok benne. Én sem vagyok jártas... Meg mit. is tegyünk? Bankrablás? Ékszerlopás? Biztosítási csalás? Igyekszem visszaemlékezni Angyal valamennyi kalandjára s összegyűjtött sztorijára... „Több bűnügyet kérek, többre volna szükség, ezt kérem az újságíróktól...” — valami ilyesmit írsz, olykor hibás c-kapcsolású leveledben Zsuzsika, általános iskolai II. o. tanuló. Nem tudok ígéretet tenni... Mondom, járatlanok vagyunk az ilyen dolgokban. Ha pedig Anyuka vagy Apuka kérné ezt, s több krimit szeretnének lapunkban olvasni, akkor írják meg ők, ne kisgyermeküket küldjék „tolmácsként” ez ügyben. Egyébként jön az év vége, tanulj szorgalmasan, Zsuzsika, kívánjuk neked, szép bizonyítványt vigyél haza, bűnügy helvett... István rözi. Sőf az elosztást irányítók személyi kapcsolatait is. Szóvá tette a boltvezető a szállítóeszközök olykor kifogásolható mivoltát és megkockáztatta azt a megjegyzést, hogy a sütőipari vállalat saját árusító helyeit sokkal gondosabban látja el, mint a kiskereskedelmi boltokat, ahol viszont a vevők döntő többsége, több mint 90 százaléka vásárol Murányi Sándor a 121-es számú csemegebolt vezetőhelyettese szintén a szállítás folyamatosságát sürgette. A termelésben nincs megállás Gönczi Zoltán, a Szolnoki Sütőipari Vállalat igazgatója a felszólalásokat, észrevételek jórészét jogosnak találta, ugyanakkor összegezte a vállalat mindennapi gondjait is és elmondta: a Rákóczi úti kenyérgyár, vala- mindt a Hubai úti 2-es üzem a városon kívül még legalább 10 környező községnek ad el mindennap kenyeret. Így kiszámítható, hogy mintegy napi 300 mázsás kapacitás hiányzik a vállalatnál. Különösen súlyosbítja a helyzetet, hogy ősz óta szünetel a Ságvári úti 1. számú üzem termelése, s az átépítés előreláthatólag sokáig elhúzódik. Ugyanakkor a szűk kapacitás mellett szakmunkás hiány nehezíti a vállalat Honti László, a városi tanács vb ipari és kereskedelmi osztályvezetője hangsúlyozta, hogy a város lakossága és vásárló közönsége napról-napra növekszik és mindezzel nem tart lépést a különböző szolgáltatások fejlődésének üteme. Amíg 1960 és 68 között az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat forgalma 42 százalékkal növekedett, az üzlettér mindösz- sze 2,4 százalékkal bővült. Ezt a megállapítást a szolgáltatások egyéb területére is vonatkoztatta és szóvá tette, hogy a különböző minisztériumok a régi időkből eredően nem ipari, hanem vegyes kategóriájú egységnek tekintik a várost, amin már nagyon időszerű lenne változtatni. Mik a lehetőségek? Erre a kérdésre a legnehezebb válaszolni. Mindent megoldana ma az 1970-ben induló és 72-ben befejezésre kerülő új, napi 38 tonnás üzem építését előbbre lehetne hozni és azzal együtt a megfelelő szakmunkásgárdát is tudnák biztosítani. Addig viszont csak részmegoldásokra számíthatunk. Többek között arra, ami jelenleg is gyakorlat, hogy szükség esetén a karcagi, a jászberényi és a ceglédi sütőüzemek segítenek ki bennünket. Ezenkívül a Ságvári úti 1. számú üzem gyors rekonstrukciója is segíthetne. Jelentős terhet vehet le a szolnoki üzempől, ha Újszászon néhány héten belül megindulhat egy kisebb kapacitású sütőüzem. Tószegen pedig jövőre kezdi meg a termelést egy kisebb méretű új üzem. A szakemberek keresik a módját annak is, hogy a Szolnok környéki falvakban leállított kis sütőüzemek, — amennyiben az lehetséges újból kinyissanak Ennek a lehetőségeit vizsgálják Kengyelen. Tiszatenyőn, Szajol- ban, Zagyvarékason és több más helyen. Borsi E.—Palotai }. Bányai Kornél irodalmi est Pénteken este Szolnokon a városi tanács nagytermében irodalmi estet tartottak a Szolnokon elhunyt költő, Bányai Kornél műveiből. Imre Lajos, a megyei könyvtár igazgatója bevezetőjében méltatta a költő munkásságát és vázolta életútját, a hadifogolytábortól a szolnoki kórházig és temetőig. Az est műsorában felléptek: Berek Katalin SZOT- díjas. Hegedűs Ágnes Jászai-díjas színművésznők, valamint’ Hollósi Frigyes és Újlaki Károly. Bányai Kornél költészetét nem is újra fedezi fel irodalmi közvéleményünk, most ismerkedik vele. Az est jó szolgálatot tett az életmű jobb megismerésének
