Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-27 / 119. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. május 27. Újra: A lányok, a lányok Bemutató előadás a Szigligeti Színházban Csárdáskirálynő, újra és ismét, ki tudja hányadszor. Kálmán Imre jó ötven évvel ezelőtt bemutatott operettjének előadásszáma már- már felül van a százezren. A világ legtöbbet játszott színpadi műveinek egyike. Volt idő, amikor színházainkból kiátkozták, száműzték. hogy néhány évi kényszerszünet után még örömtelibb fogadtatás közepette daloljon Szilvia, Edvin, Báni... Kálmán Imre melódiái elnyűhetetlenek. Egy kicsit ■„zászló” is a Csárdáskirálynő, vannak, akik lobogtatják és mondják: íme a felszínes kultúra jelképe! Kiharsogják magukat a Csárdáskirálynő ellen és — a jelkép jelképét próbálom adni — elfütyiilik, hogy „Egy a szívem, egy a párom...” Valahogy így vagyunk a Csárdáskirálynővel: Jó, hogy van, jó, ha valaki szereti, de baj, ha más nincs is a rajongói számára, csak a Csárdáskirálynő... A hét végén a szolnoki közönség is Kálmán Imre fülbemászó muzsikájának tapsolhatott. A Szigligeti Színházban szombaton este mutatták be a nagyoperettet Már nyolc—tíz éve nem játszották Szolnokon és ez a Csárdáskirálynő esetében nagy szó, hiszen sűrűn műsorba lopja magát. Ezzel a nagyoperettel szemben az embereknek — így vagy úgy — előítéletük van. A káátkozókról már szóltunk; „a rezonensek” döntő többsége Szüvia és Edvin zenés szerelmi történetének elfogult rajongója« jó vagy rossz előadásban kerül színre: a közönségsiker biztosított / A szolnoki előadásnak is hosszan tapsol a közönség, pedig a Bor József által rendezett nagyoperett ezúttal nagyon szolid lehetőségek között, meglehetősen gyenge előadásban kerül színire. Ez a Csárdáskirálynő nem tartozik a Szigligeti Szil háztól megszokott igényes, zenés darabok közé. A Csárdáskirálynő sokat kibír... úgy láttuk a bemutatón, hogy a szereposztás megalkuvásait és a kiállítás szerénységét is legyőzi Kálmán Imre zenéje. Pedig a rendezőnek és a karmesternek ezúttal zenei húzásokat is kellett eszközölniük, a személyi feltételeknek megfelelően. Így bizony veszített értékéből ez az operett, gondolunk — többek között — a finálék elhagyására, — vagy megcsonkítására. Mostohán bánt ezzel a Csárdáskirálynővel a jelmeztervező és a koreográfus is. A tánckart sem láttuk még ilyen rossznak. Már céloztunk a szereposztásbeli szükségmegoldásokra. A legkirívóbb ezek között Cecilia személye. Hegedűs Ágnes Jászai-díjasnak nem lett volna szabad elvállalnia ezt a szerepet. Nem véljük Cecília szerepét a művészhez rangtalannak, hanem azt hangsúlyozzuk, hogy mennyire idegen Hegedűs Ágnesnek az operett — és viszont. Ez a kirándulás sem a kitűnő drámai hősnőnek, sem a közönségnek, még kevésbé a népszerű Kálmán-operett- nek nem tett jó szolgálatot. Nem tudja megoldani feladatát Bókái Mária sem, aki Szilviát játssza — és ahogyan hangjából telik — énekli is. Játéka, sajnos, érzelemszegény, szürke; hangja csúszkál is, és alig hallható. Vasárnap este — a második szereposztásban — Hubai Anikó énekelte Szilviát. Ö sokkal inkább Vereczkey Szilvia, „a p hénoméne hongroise” hangja szinte mindent tud, játéka is megnyerő. Edvint Rózsa Sándor énekelte fölényes biztonsággal, különösen a második szereposztásbeli partnerével szárnyalt. Az előadás legbiztosabb pontja volt, igazi hercege ennek az énekes színpadnak. Ifjú Újlaki László túlságosan is visszafogott Bánit hozott színpadra, az általunk eddig látott Kaucsiánoknál jóval „konszolidáltabb”, a komikum rovására. Vaszy Bori nem csillogtatott szubretti erényeket Stá- zi szerepében. Huszár László impozáns Kerekes Ferkó. Halász László Miska főpincére túlságosan népi ihletésű, nem pedig egy nagystílű főúr, a kor kétes csillogású orfeum- jainak világából. A főbb alakítások közül Bárányi László eltalált öreghercegét említhetjük még. Nagy elismeréssel kell szólnunk Nádor László karmesterről, aki kitűnően vezette a zenekart, nem rajta múlott, hogy a szolnoki előadás nem nőtt fel az örökifjú nagyoperett híréig, rangjáig. Tiszai Lajos Könyvhéti ( előzetes Ma este megnyitó Az ünnepi könyvhét Szolnok megyei programja az idén. is gazdagnak és változatosnak ígérkezik. Május 27-től június 8-ig 28 helyen — városokban és községekben tartanak a könyvtárak író—olvasó találkozókat. Huszonnégy író látogat Szolnok megyébe. Minden városba, járási székhelyre, járásonként legalább 3—4 községbe hívtak az idén írókat. A könyvhét megyei megnyitóját ma este 7-kor rendezi a Megyei Könyvtár, az SZMT Központi Könyvtára és a Művelt Nép könyvesbolt a Ságvári Művelődési Házban, a Szolnoki Kulturális Hetek keretében. Ágh István, Fekete Gyula és Molnár Zoltán József Attila-díjas írók vesznek részt az esten. Az írókat Koczkás Sándor irodalomtörténész mutatja be Békés Rita, llosvay Katalin és Fodor Tamás közreműködésével. Fekete Gyula a vízügyi igazgatóság szakszervezeti könyvtárában találkozik olvasóival, 28-áp délelőtt a Varga Katalin gimnázium KISZ szervezetének vendége, majd Törökszentmiklóson és Jászalsószentgyörgyön vesz részt író—olvasó találkozón. Karcagra 31-én Bárány Tamást várják. Június 1-én ő vesz részt a rákccziújfalusi községi könyvtár avató ünnepségén is. Kisújszállásra Szilvási Lajos ígérkezett. Kunszentmárton, Mezőtúr és Túrkeve könyvtárai Fehér Klárát és Nemes Lászlót látják vendégül. A Jászberényi Járási Könyvtár Veres Pétert hívta meg. Kunhegyesen és Tiszaroffon Bihari Klárával találkoznak olvasói, Benjámin László június 2-án Szajolban lesz. Hars László, Szalag Lenke, Ker- Erzsébet és Szentiványi Jenő a megye gyermek- könyvtáraiba látogatnak. A gazdag programot irodalmi estek, előadóművészek önálló műsorai színesítik. K. J. FELHÍVÁS Kérjük, jelentkezzenek — azok a vásárlók, akik 1989. április 11-e előtti keletű Centrum Áruházban hagyott árujuk ellenében kapott tulajdonjegyzékkel rendelkeznek, az áruház irodájában. Centrum Áruház, Szolnok, Ságvári körút 33. Szilvia és Kerekes Ferkó (Bókái Mária» Huszár László) Szórakozás A kisvárosi presszóban javítják a cserépkályhát. „Még nyílnak a völgy- bán a kerti virágok”,... s itt a kályhával már télre emlékeztetik az embert. A presszóban most mindenki összeszorult, mert a felfordulás miatt tilos a nagyterembe lépni. Viszont a hangulat így intimebb. Feloldódnak a gátlások, mindenki odaülhet mindenki asztalához, hiszen kevés a hely. A kávéfőzőnő fekete, csinos és kedve®. De kiszolgálás nincs. A vendég pillanatok alatt megkapja, amit kér, de saját lás kacsóival viheti az asztalhoz a feketét. Itt tehát a korszerű kereskedelem, illetve vendéglátóipar divatját éljük és élvezzük. Es még valamit. A csinos, szép szemű presszósnő jelenlétét. Három fiú ül a szomszéd asztalnál. Kettő helyre legény közülük, egymást túllicitálva teszi a szépet a presszósnőnek. A nő hálás, jó feketét főz és mintha a szódában is több lenne a gyöngy. A két jóvérű legény mindenesetre erre meg is esküszik. A harmadik jámbor fickó semmit sem szól, ő a karzat, a közönség, a szurkolótábor egyszemélyben. Hogy az elektromos indukció meg ne szakadják, már a harmadik feketét rendeli felváltva a két fiú. Közben megittak néhány pohár szódát és bambit is. i Az ám, itt bambi te kapha tő. ;,8s ■vermuth is”, mondja kedvesen a nő. Rendelnek gyorsan három pohárral, aztán még egyet a nőnek is. — Szolgálatban nem iszom — mondja és félretolja az italt. — Maga olyan szép, de egy kissé keményszívű. — Ezt a fekete legény mondta, mert már nem volt sok ideje és egy gyors huszáros rohammal gondolta a dolgot elintézni. A nő bájosan mosolygott, de nem tudott válaszolni, mert új vendég érkezett. Az új vendég csinos, szőke nő volt. Mindenben ellentéte a presszósnőnek. Alacsony, filigrán és hallgatag. Egy duplát kért. A két fiú megnézte a flörtháborítót, és úgy találták, egészen csinos. Az új vendég megkapta a feketéjét. szétnézett, hová üljön. A fekete fiú invitálta: hozzájuk, s már vitte is tálcán a poharat. A határozottság, vagy inkább erőszak elámítottá a nőt. De rászorult a segítségre, mert karján két frissen vasalt férfinadrágot tartott, nehezére esett volna a poharat egyensúlyozni. Leült. És egész lényével hangsúlyozta, nem kíván a társasághoz tartozni, senki sem érdekli őt. A frontok azért megváltoztak. A szőke nő mégiscsak test>öz“1v>eo ül mellettük, neki udvaroltak hát. Az a nagy szóáradat közepette ránézett a harmadikra, a jámbor fickóra, aki eladdig egy szót sem szólt, csak a szeme beszélt Kiitta a feketéjét, felállt, megköszönte a helyet és ahogy jött, elment. A mágnes ismét fordult és a fekete nő felé húzta a fiúkat. Az észre sem vette őket — Ne haragudjék, bennünket udvariasságra neveltek odahaza. — Mit akarnak maguk egy asz- szonytól? — kérdezett vissza a nő. — Ismeri? — Nem. — Hát akkor honnét tudja, hogy asszony, hiszen olyan fiatal kis törékeny lény volt. — Csacsi. Nem látta karján a férfi - nadrá sokat. A Patvnlatból hozta. — Ezt honnét tudja? — izgult a fekete fiú. — Alul a nadrágok hajtókái cérnával voltak összefűzve. — Ezek szerint maga is asszony? — Nyert. — De elvált! — Miből gondolja? — nyílt kerekre a nő szeme. A fiú hörgött. Mert semmit sem tudott, csak blöffölt. Ekkor megjelent a presszóban egy egyenruhás férfi, talán százados lehetett. Odament a presszósnőhöz, megcsókolta az arcát és megkérdezte, mi van? — A szokásos szórakozás — mondta a nő és odaadta férjének a félretett vermuthot. A történet végére már nem emlékszem, mert én temetésre jöttem ide, nem akartam oltócni hát eljöttem a presszóból. (suha) Vakcina a lepra ellen ? Toyo Murohasi doktornak és asszisztensének, Konosuke Josidának, a japán országos egészségügyi kutató intézet tudományos munkatársainak sikerült kitenyészteniük a lepra kórokozóját. Az Asia Sin című tokiói folyóirat közlése szerint Murohasi önmagán végzett kísérleteket. Ä japán orvosok szerint ez az eredmény megnyitja az utat a lepra elleni vakcina előállításához és e szörnyű betegség más, hatékony gyógyító eszközeinek kidolgozásához. Legyőzzük az érelmeszesedést f Az érelmeszesedés egyik oka a koleszterin, amely a különböző biokémiai folyamatok során az emberi szervezetben lerakodik. — Dr. George J. Opjak, angol professzor biokémiai kísérleteket végez a koleszterin lerakodásának megakadályozására. — Ma már van olyan gyógyszer, amely a koleszterin képződést a májban megakadályozza. Fehér bőr SOO dollárért Az Egyesült Államokban egy ideje létezik egy szer, amely a fekte bőrből fehéret varázsol. A Science et Vie című francia tudományos lapban olvastuk, hogy 500 dollárért a feketebőrű embereket Amerikában „színtelenítő” kenőccsel kezelik. 24 hónap elteltével a kenőcs elvégezte feladatát és a néger fehérbőrűvé változik. Az eljárás tökéletes és végleges. A lap szerint egy másik eljárás még egyszerűbb Eszerint csak pirulákat kell bevenni. A pirulákat dr. Aaron Lemer, amerikai or- vas kísérletezte ki és ezeknek az az előnyük, hogy fe- hérbőrűek is beszedhetik —* ellenkező hatással: a fehér- bőrűekből bamabőrű kortársaink lesznek. Most már csak az a kérdés, hogyan alakulnának a faji konfliktusok, ha éppen olyan sok fehérbőrű határozná el magát, mint színesbőrű, hogy megváltoztatja bőrének színétj.. Zene a sebészeknek Egy szívsebész, aki a shef- fieldi kórházban operál, kérte, hogy a műtőbe állítsanak be egy zeneszekrényt, mert ezáltal lényegesen csökkenne a sokszor órákig tartó operációk közben a feszültség. Persze nem a betegekre gondol, akik narkózisban vannak az operáció alatt, hanem az orvosok és a segédszemélyzet idegeire. Hozzátette azonban, hogy csak megnyugtató és éles disszonanciákat nem tartalmazó zenekari műveket szabad játszani a műtőben. »Halhatatlanok“ „Alulírott kérem, hogy halálom után testemet azonnal fagyasszák meg és őrizzék lehetőleg alacsony hőfokon.” Ez a mondat áll egy kék kártyán, melyet 41 francia visel magánál. A „halhatatlanok klubja” az egyetlen olyan klub. amely tagjainak mélyfagyasztás útján „halhatatlanságot” ígér. A lyoni Roland Misonier- nak, egy kozmetikai cég alkalmazottjának ötlött fel az a gondolat, hogy a túlvilágra készülő honfitársainak koporsó vagy urna helyett hűtőszekrényt ajánljon fel. Szinte megszállottja lett e gondolatnak, amikor megtudta, hogy Arizonában mélyhűtési szakértők megfagyasztották James Badford pszichológust. A 73 éves tanár halála előtt annak az óhajának adott kifejezést, hogy testét csak akkor olvasszák ki, ha majd a rák gyógyítható lett (a professzor rákban hajt meg). Badford holttestét jégtömbökbe ágyazták, vérét előzőén kiszivaty- tyúzták, glicerin és más anyagok keverékéből készült különleges folyadékkal pótolták, majd a holttestet hűtőkamrában helyezték el, amelyben mínusz 196 C hőfokon cseppfolyós nitrogén kering. A világsajtó élénk figyelemmel kísérte a páratlan kísérletet. Egyes lapok élce- lődtek is: „De fog csodálkozni Badford, ha megboldogult marad”. A fagyasztás ellenzői figyelmeztették rá, hogy a szervezet szöveteiben a víz kristályos jéggé válik és helyrehozhatatlan károsodást idéz elő a sejtekben. Az ilyen módon preparált ember halott és az is marad. John Limon biológus maró gúny- nyal megjegyezte: „Az, ami Badford testének sejtjeiből a fagyasztás után marad, talán a vizesrongyra fog hasonlítani. Ennek ellenére az Egyesült Államokban Badfordot követően még hét személy „szen- derült a másvilágra” hűtő- szekrényen keresztül. Ezek után Párizsban is a 23 éves Roland Misonier megalapította a „krionikusok klubját”. (Kriosz görögül jeget jelent.) 400 éves as indiai könyvnyomtatás Indiában 400 évvel ezelőtt kezdték meg a könyvnyomtatást, 1561-ben Goában jelent meg az első, illetve az első fennmaradt könyv, A Keresztények szellemi kalauza című könyvet portugál nyelven adták ki. Két évtizeddel később, 1578-ban elkészült a könyv hindi nyelvű matricája, majd Keralában tamil nyelven szintén vallási tárgyú könyvet nyomtak ki. A XIX. század végéig a vallási és világi tárgyú könyveket nagy példányszámban adták ki az indiai városokban. A függetlenség kivívásáig évente kiadott több mint húszezer könyvnek mintegy a fele angol nyelven jelent meg. Többnyire tankönyv. A hivatásos könyvkiadók — kevés kivétellel — neves angliai könyvkiadók indiai fiókvállalatai voltak. A függetlenség elnyerése után nagy változások történtek az indiai könyvkiadásban. Sokkal több könyvet adnak kj nagyobb példányszámban. A legnagyobb problémát most az jelenti, hogyan tegyék a könyveket hozzáférhetővé a nép számára. E téren igen nagy szerepet játszanak a szervezett nemzeti könyvvásárok. Az utóbbi években Delhiben és Bombayben volt ilyen — Óriási, még kiaknázatlan könyvértékesítési piac van a vidéki lakosság körében, India még csak most kezdi importálni könyveit más országokból. A könyvkiadásban több műfai érvényesül. Igen nagy példányszámban, valamennyi fő indiai nyelven jelennek meg szórakoztató művek. A tankönyvek zömét az egyes államok kormányai, a többit magánkiadók jelentetik meg. Regényeket, rövid elbeszéléseket, verseket, színdarabokat, kézikönyveket adnak ki angol,, hindi, tamil, bengáli és más indiai nyelveken. Az indiai nyelvek sokasága egyrészt nagy működési teret nyújt a kiadóknak, másrészt korlátozza bizonyos nyelvű könyvek értékesítési lehetőségeit. 1