Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-22 / 115. szám

L egfőképpen cselekedete­ikkel, tartásukkal, ki­állásukkal politizálnak. Azzal, hogy a szocialista mó­don dolgozó brigádok tagjai­nak a nyolc óra az nyolc munkával töltött órát jelent; Közülük kerülnek ki azok, akik szentírásnak tekintik a perceket, „ grammokat, a ti- zedmillimétereket, vagy a mikronokat A gyárakban, az országutakon, vagy a föl­deken elsősorban ők azok, akik bármikor készek a do­log vastagabb végét is meg­fogni, s a fizetésüket nem jelenléti díjnak tekintik. Ku­tatják, alkalmazzák és támo­gatják az újat vállalva az ezzel járó kockázatot is. Vi­tathatatlan, hogy mindez po­litizálás a javából* Amikor a tettek magas ér­tékű politikai szerepét hang­súlyozzuk, nyomban _ el kell ismerni még valamit: a po­litizálás a cselekedetekkel kezdődik, de azzal nem fe­jeződik be. Kádár elvtárs a szocialista brigádvezetők harmadik országos tanácsko­zásán így szólott erről: „A szocialista brigádok, vállalá­sai elsősorban a termeléssel kapcsolatosak, aztán szak­mai kérdésekre, szociális problémák megoldására irá­nyulnak, de kiterjednek a kultúra területére és a szóra­kozásra is. Ez helyes. A jövendő szükségletekre és feladatokra gondolva azt ajánlom, hogy a következők­ben az eddiginél kicsit töb­bet foglalkozzanak politiká­val. összejöveteleiket hasz­nálják fel arra, hogy körül­nézzenek mi van a politiká­ban, a világban, fordítsanak nagyobb figyelmet a politikai képzésre is.” Íme tehát az a három szóban kifejezhető képiért, amelyet a szocialista brigádoknak naponta meg kell oldaniuk: munka, közös­ség, politika. Igazságtalanság lenne per­sze szemrehányást tenni azoknak, akik példamutatóan dolgozva gyakran úgy bele­temetkeznek munkájukba, munkahelyük, munkatársaik problémáiba, hogy ezen kívül szinte se nem látnak se nem hallanak. Nem is szem­rehányásról van szó, hanem az ellentmondásról, amely egyes brigádok, vagy brigád­tagok politikai látóköre, va­lamint a szocialista ember világnézete között fennáll. Ebből máris kiderül, hogy miért kell a mindennapi élet­ben politizálni, politikával foglalkozni. Ennek a szemlé­letnek egyik alaptétele: a nagypolitika nemcsak az „okosok" dolga, hanem mind- azoké, akiknek sorsára így, vagy úgy hatással van. Ellentétben az olyan hie­delemmel, amely a politikát taktikázgatásnak, diplomáciai bújócskázásnak, vagy ki mit tud játéknak tekinti, mi azt tartjuk, hogy szocialista viszonyaink között politizálni annyit tesz mint mindazok­ról az eseményekről, jelen­ségekről és folyamatokról tájékozódni, véleményt, íté­letet alkotni, amelyek a szo­cializmus hazai és nemzet­közi sorsát, a világeseménye­brigádok két, a társadalom egészé­nek, vagy egyes rétegeinek életét, közérzetét ma és a jövőben meghatározzák Igaz, ebbe csakugyan sokminden összefoglalható, de megszám­lálhatatlanul sok, és napról napra egyre több lesz az olyan tényező is, amelyek az emberiség, a szocialista vi­lág, szocialista hazánk és az itt élő emberek jelenét, jö­vőjét befolyásolják, megha­tározzák. Nincs abban semmi ter­mészetellenes, hogy a szo­cialista brigádok tagjai is — csakúgy, mint legtöbb más embert — elsősorban a ve­lük, a családjukkal, a mun­kahelyükön és a közvetlen környezetükben történő ese­mények foglalkoztatják De ma már úgyszólván teljesen eltűntek azok a határok, amelyek valaha elválasztot­ták az egyes emberek, csalá­dok, vagy közösségek sor­sát, az ország, az emberiség sorsától. Kézenfekvőbb az össze­függés hazai témáink tekin­tetében ist- Valamennyiünket közvetlenül érintenek a tu­dományos és technikai forra­dalom követelményeinek, kö­vetkezményeinek problémái, az új gazdaságirányítás egé­szének és részleteinek gya­korlati tapasztalatai, Ma­gyarország világpiaci pozíciói­nak kilátásai, az ifjúság és a nők helyzetével kapcsola­tos gondok, állami életünk demokratikus fejlesztésének feladatai. Nem is szólva a megye, a város, a község gondjairól, azok előrehala­dásának problémáiról, ame­lyekről érthetően legtöbb tá­jékozottsággal rendelkezhet­nek, vagy kell, hogy rendel­kezzenek a szocialista brigá­dok tagjai. E rőt, biztonságot és ha­tározottságot kölcsönöz a helyi és a központi kormányzatnak, ha az ál­lampolgárok — köztük min­denekelőtt a szooializmus tu­datos hívei — figyelik, is­merik, értik mindazt, ami itthon és a világban törté­nik. Ha támogatják a közö­sen kialakított politikát, azokat az utakat, módozato­kat, amelyek eredményesen valósítják meg — ha nem is mindig konfliktusok nél­kül — nemzeti és nemzet­közi törekvéseinket; A gaz­daságirányítás reformját nem­csak azért sikerült megráz­kódtatás nélkül bevezetni hazánkban, mert a tudósok és politikusok mintaszerű alapossággal dolgozták ki annak minden fejezetét, ha­nem azért is, mert az alap­vető kérdéseket illetően az emberek többsége megértet­te miről van szó, elfogadta és nemzeti ügyként támogat­ta azt. A megértés, a véle­ményalkotás, a támogatás mindennapos szükséglete volt és marad a szocialista politikának. Ezt várja, ezt kapja a párt azoktól a szo­cialista brigádoktól, akik szóval és tettel egyaránt po­litizálnak. G s. I» \ \ Ma: Ha majd megindul a víz... Az alföldi megyék tanácskozása Szolnokon a Kiskörei Vízlépcsőről A Kiskörei Vízlépcső és Szolnok megye neve össze­forrott fogalom lett azok szótárában, akik e táj közeli jövőjét térképekre rajzolgat- ják, fejlesztési tervekben fo­galmazzák meg A nagy mű e megyének ad legtöbbet. — Földjeink kétharmadáról száműzi majd négy év múl­va, s azt követően a vízlép­cső és öntözőrendszere az aszályt. Felkészülni a viz fogadására Ezért is volt Szolnok a vendéglátója annak a nagy tanácskozásnak, amelyet hal alföldi megye tartott tegnap a megyei tanácsháza nagy­termében, ahol arról volt szó: mi mindent kell meg­valósítani, hogy mire a Jászsági-, és a Nagykunsági Főcsatornán elindul az öntö­zővíz, már minden felké­szülten várja. Fodor Mihály, a Szolnok megyei tanács vb elnöke köszöntötte azt a há­romszáz főnyi párt-, állami-, termelőszövetkezeti-, állami gazdasági vezetőt, tudomá­nyos kutatót, akik eljöttek meghallgatni Kazareczki Kálmán miniszterhelyettest. Az elnökségben ott láttuk dr. Dimény Imre kandidá­tust, mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztert, Dégen Imre államtitkárt, az OVII vezetőjét, Hont Jánost, az Országos Tervhivatal elnök- helyettesét, Szabó Istvánt, a TOT elnökét, dr. Garam- völgyj Károlyt, a pénzügymi­niszter első helyettesét, Mol­nár Györgyöt, a KISZ KB titkárát, s másokat. Kazareczki Kálmán mi­niszterhelyettes többek kö­zött azt mondta: Szolnok, Békés, Borsod, Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdaságát átala­kítja, Csongrád és Bács-Kis- kun megyét is érinti az ed­digi legnagyobb öntözési vál­lalkozás. A tároló felépülése után — amely 120 négyzet- kilométeres víztükrében majd négyszáz millió köbméter vi­zet tartalékol — a legszára­zabb nyári hónapokban is megháromszorozódik a me­zőgazdaságban felhasználható vízmennyiség. Egy millió holdon hat A Kiskörei Vízlépcső ha­tása egymillió holdon érvé­nyesül majd. Lehetővé válik 524 ezer hold új öntözőtelep építése, 20 ezer hold halas­tó vízellátása, az ipar. víz­kiszolgálása, az alföldi fal­vak megfelelő ivóvíz bizto­sítása Az öntözésfejlesztés két ütemben történik meg Az első lépcsőben, 1973— 75-ig 120 ezer hold öntözé­sen 99 termelőszövetkezet és 4 állami gazdaság osztozik. E gazdaságokat az 1966- ban megalakult és Szolnokon működő Tiszavidéki Mező­gazdaságfejlesztési Iroda vá­lasztotta ki a felsőoktatási intézmények és a kutató in­tézetek közreműködésével, Eddig 240 gazdaságot vizs­gáltak meg, 36 mezőgazdasá­gi üzem fejlesztési tervét készítették el. A miniszterhelyettes beje­lentette azt is, a vízlépcső, az öntözőrendszer, az üzemi öntözőtelepek mellékvezeté­kéig az állam vállalja a költséget. A fővezetéktől — a hidránsoktól — a terme­lőszövetkezetek, az állami gazdaságok pénzéből épül to­vább a telep. Megvalósítják azt az el­— HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK ­Tíz magyar film ősbemutatója Pécsett Megalakult és szerdán Pé­csett megtartotta első érte­kezletét az 5. magyar já­tékfilmszemle rendező bizott­sága. A budapesti és helyi rendezőszervek képviselői megállapodtak abban, hogy idén október 13. és 19. között bonyolítják le a szemlét. 1968. október és ez év szep­tember vége között műsorra tűzött 22 magyar filmalkotás közül válogatják ki azt a hat vagy nyolc szemle filmet, amely a versenyben részt vesz. A programban idén tíz magyar film ősbemutatója is szerepel. A nemzetközi fesz­tiválokon díjat nyert filmek közül hat mű bemutatását tervezik. Borász-tanulók versenye A szekszárd-palánki me­zőgazdasági technikumban hétfőn, kedden, szerdán zaj­lott le a szőlész-borász szak­munkástanulók országos ver­senye. ..A szakma kiváló ta­nulója” címért. A vetélkedőn az ország borvidékeinek tíz iskoláját húsz tanuló képvi­selte. Leg jobbnak a balaton- boglári Torna Ferenc bizo­nyult. A második helyezeti Vízhányó» Antal villányi szakmunkástanuló lett. Az első helyezetteket kéthetes külföldi utazással jutalmaz­ták, iskolájuknak pedig ser­leget adományozott a Tolna megyei tanács. Magyar—román növényvédelmi egyezmény Dr. Soós Gábor, mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes és Petru Moldovan, a román mezőgaz­dasági főtanács első elnök- helyettese szerdán a MÉM- ben új magyar—román nö­vényvédelmi egyezményt írt alá, az eddig hatályban levő egyezményt másfél évtized­del ezelőtt kötötték meg. Az új magyar—román egyezmény különösen a zár- szolgálati rendelkezések te­kintetében tér el a korábbi­tól. A szerződő felek például kötelezték magukat arra. hogy megtartják a növényi küldemények exportjánál vagy tranzitforgalmánál a másik fél zárszolgálati elő­írásait. A szerződő felek kö­telezettséget vállaltak arra is, hogy saját területükön végrehajtják az egyezmény jegyzékében feltüntetett ká­rosítok ellen szükséges véde­kezéseket. vet, hogy az öntöző telepek építésének művezetői azok a szakemberek lesznek, akik a terveket készítették. Szólt arról is, hogy a vízlépcső és öntözőrendszer céljára Bor­sod, Heves és Szolnok me­gyében — nálunk három ter­melőszövetkezetről van szó — 18 közös gazdaság földjei­ből kisajátítanak. Kártéríté­sük ahol lehet állami föld­ből történik meg, máshol pót- beruházást kapnak. A kor­mányzat abból indul ki, az érintett szövetkezetek jöve­delme nem csökkenhet. Öntöző mintagazdaság Kisújszálláson Sokan szót kértek a vitá­ban. Megyénkből dr. Kuruc? Gyula kandidátus, a karcagi kísérleti intézet igazgatója és Nyikos Károly, a kisújszállá­si Búzakalász Tsz elnöke. Dr Kuruc? Gyula arról beszélj kutatásaik — amelyeket Kun­hegyes, Fegyvernek és Tisza- földvár térségében végeztek — bizonyították; a víz a legjobb minőségű földeken térül meg legjobban. Nyikos Károly pedig azt mondta el, üzemük öntöző mintagazda- ság lesz s ezzel 90 millió fo­rintos beruházási program megvalósítása is együtt jár. önerőből azonban erre nehe­zen vállalkozhatnak. Az összefoglalót dr. Di­mény Imre miniszter tartot­ta meg. Többek között azt mondta: a következő évek­ben úgy kell munkálkod­nunk, minden agronómiaj és közgazdasági feltételt meg­teremtsünk ahhoz, hogy ne csak nagy területen öntöz­zünk majd, hanem nagyon gazdaságosan is. Három műszakban termel a répcelaki szénsavgyár A január 2-1 répcelaki szénsavgyári robbanás hu­szonegy sérültje közül már csak hármat — Gábor Pé­tert, Fehér Jánosnét és Cseh Imrénét — kezelnek az or­vosok. Az üzem rolyamatosan kap szénsavat a Szovjetunió­ból. Csehszlovákiából, Fran­ciaországból és a Német Szö­vetségi Köztársaságból. Há­rom műszakban, megállás nélkül, ünnepnapokon is ter­mel. Naponta egymillió két­százezer patront töltenek meg az import szénsavval. Ez megfelel a tavalyi csúcs­időszakban előállított patron­mennyiségnek. A tisztítósor helyreállítá­sán, az újbóli biztonságos üzemeltetés előkészítésén még dolgoznak a szakembe­rek. Ez a berendezés a szén­savgyártás egyik legfontosabb része. Körülbelül július kö­zepére készül el és akkor kezdik el a helyi széndioxid­kincs feldolgozását. Addig a saját nyersanyagból csak ipari célokra alkalmas har­mad és ncgyedosztályú szén­savat állítanak elő. TAVASZI TÁRLAT 1969. ÉLET SZIKE NÉLKÜL HÁROM KÖZSÉG KÖZÖS GONDJA ENGEDÉLYEZETT SZEMETELÉS? A HETVENES ÉVF< KÜSZÖBÉN A TÁRGYALÓ TEREMBŐL VÁSÁRI MOZAIKOK JOBBAN KELLENE ISMERNI A GYEREKEKET Komócsin Zoltán és Nemes Dezső Moszkvába utazott A kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanácsko­zását előkészítő bizottság május 23-áp kezdődő ülésére szerdán Moszkvába utazott Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a.' Központi Bizottság tit­kára és Nemes Dezső, a Po­litikai Bizottság tagja. — A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára és Gyenes András, a KB kül­ügyi osztályának vezetője búcsúztatta. Zöldtakarmányból fehér je*koncentrátum Érdekes munka kezdődött Ácson, a budapesti Műszaki Egyetem kísérleti üzemében. A „minigyárban” világvi­szonylatban is jelentős ma­gyar szabadalom hasznosítá­sával a különféle zöldnö­vényekből fehérje koncentrá- tumot állítanak elő. A szaba­dalom bejelentői dr. Holló János egyetemi tanár, dr. Koch Lehel tudományos fö- munkatárs és dr. Zagyvái István adjunktus olyan eljá­rás kidolgozására törekedtek, amellyel a zöldnövényekből kivont fehérjékkel a hazai állattenyésztés takarmány- gondján segíthetnek. A kü­lönböző takarmánykeverékek előállításához szükséges fe­hérjehordozókat ugyanis jó­részt tőkés országokból im­portáljuk. Évente mintegy 30 000. vagonnyi fehérjét ho­zunk be külföldről. Ezért fontos népgazdasági érdek, hogy a cukornál is drágább fehérjék Importját hazai elő­állítású tápanyagokkal pótol­juk. A kutatók lehetővé tet­ték például a káposzta, rep­ce, répakorona, a kalászosok, SÓI még a vadon termő disz- nófiarej feldolgozását i§. XX. évi 115. sz. 1969. május 22.. csütörtök. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom