Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-21 / 114. szám

1968. május 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Tiszafüred tejellátásáról 36 dolog, hogy múlt hónapban a tejüzem 34 600 li­ter finom pasztőrözött tejet biztosított fogyasztásra a köz­ség lakóinak. S ezt tizenkét helyen árusították. A tejbolt­ban kulturált körülmények között — szinte egész nap — lehet friss tejet kapni. Nagyobb ünnepek előtt az átla­Ä város lakói közül nagyon sokan — nemcsak a kör­nyékről, hanem távoli részről is — a tejipari vállalat Pil­langó utcai üzeméből hordtuk naponta a tejet A városi tanács kereskedelmi í őelőadó ja egyik napról a másikra beszüntette itt a tejmérést. Bennünket vásárlókat nem is tájékoztattak erről az intézkedésről Nagy sérelem ért bennünket és különösén a kisgyer­mekes családokat Annál is inkább, mert nem gondoskod­tak megnyugtatóan újább vásárlási forrásról. Tejre pedig naponta szükség van majd minden házban. Ügy tudjuk, hogy tanácsülésen is foglalkoztak már panaszunkkal, de ed­dig még semmi nem történt A vállalat telephelyén vásárolt tej minősége ellen so­ha nem volt kifogásunk, mindig friss tejet kaptunk. Kér­jük a szerkesztőségtől, legyen segítségünkre, hogy a la­kosság igényét semmibe vevő intézkedést hatályta­lanítsák. 80 aláírás Kisújszállás gos mennyiségnél 500 literrel többet ajánl fel a tejüzem az elárusító szerveknek, azzal, hogy ami kimarad, azt visszaveszi. Ami bosszantja' az embereket etz az, hogy az fmsz megszüntette a tejboltban a vasárnapi árusítást. Most egy piaci bódé előtt — ahol por, szenny kerülhet a kannákba — mérnek tejet vasárnaponként. Legutóbb a sorban álló asszonyok közül vagy harmincnak nem jutott tej. Nem tudtak vásárolni tejfelt, túrót, vajat sem, csak legfeljebb egyéni termelőktől. Az fmsz intézkedését- nem helyesli és tiltakozik ellene a községi tanács egészségügy és kereskedelmi szerve, s főként a lakosság. Reméljük, nem hiába! N J. Tiszafüred Láb és kába Nekem is van, neki is, a madárnak is. az asztalnak is, a lónak is. Azt mondta a nejem, ne­ki olyan kell, aminek lába is van. Részletre. Ahhoz nem kell asztal. Ki is néztem. Csókolom a kis kacsóját nekem az kell. Becsomagol­jam, vagy itt tetszik nézni? Csomagolja. Hohó, a láb. Azt nem tudom részletre ad­ni Hát mire? KP. (Az kész­pénzt jelent.) Hát nem tar­tozik hozzá? Igen is, meg nem is. Szóval, lába van, de nem adják hozzá. Úgy látszik, a gyártója nem bízik bennem, hogy befizetem a részletet Persze, a televízió az más. Azt lehet. Az csak hatezer. A láb meg kétszáztizenhat Most spórolhatok külön egy lábra. Remélem, a méret az egységes, mert ha nem, ve­hetek egy kisasztalt ☆ Miért nincs kuka? S pont a MÁV kórház tőszomszéd­ságában. A Gutemberg tér egyik felén, meg a Bástya utcában. (A másik felén van.) Azt mondják, kevés ott a lakó. Nekem nem kevés. Sze­rintem sok is. Persze, ez nem zárja ki a lakók kuka igényét. A kórházi látogatók esztétikai érzékét sem fej­leszti a sok különböző színű és nagyságú edény, amely­ből fedő hiányában nem ép­pen ózondús levegő árad. A helyzet rögtön megvál­tozna, ha az ott lakóknak is lenne kukájuk. D. R. Szolnok Vandalizmus a (emelőben A karcagi I>éii temetőben járt a, -fiaim a minap. Meg- botránkozva mesélt az ott látottakról. Egy viszonylag kis területen öt síremléket számolta meg, amelyeket megron­gáltak. Egynek csak az alapja maradt meg. Nem kímélték a több mint tíz éves szobrot sem. Nem tudom, milyen ember az, aid a halottak birodal­mában sem tud ember módjára viselkedni. Meggyalázza a halottak emlékét, vandál módjára pusztít értékeket, sír­emlékeket, dísznövényzetet. Id. Főrizs László Karcag Hlgién:», ohf Színhely: megyei kórház földszinti folyosója, köze­lebbről — „ büfé előtere. Időpont: május 19, 8 óra. Éhes kórházi dolgozók, pót- reggelizni vágyó betegek várják, hogy sorra kerülje­nek. A friss péksütemények Is »várnak” a fedetlen kosár­ban (a takarítónők nemrég seperték nagy lendülettel a vasárnapi látogatók „porát"), hogy a büfés néni „kiszá­molja” őket. De egyelőre nem ér rá. Pedig a kosarat — a máshová szánt áruval — már vinné tovább a szállitónő. Előzékenyen fel­V. Henrik Amikor e mérges sorokat írom, eredetileg a Tisza Filmszínházban kellene len­nem, az archív filmsoro­zatban ígért V. Henrik című film vetítésén. S hogy még­sem vagyok ott, annak elle­nére, hogy filmklub-tagsági igazolványommal a belépési jogom régen megvan rá? Ez azzal magyarázható, hogy az , idegeim nincsenek kötélből, meg aztán az időm sem vég­telen. Tudvalevő, hogy a tagsági igazolvány belépőül szolgál a nyolc előadásból álló so­rozatra. Mindenki oda ül, ahová a kedve tartja, helye­sebben, ahol hely jut neki. Namármost. Mivel nem sze­retnék az első sorokban ül­ni, fél nyolckor — a film­vetítés eredeti kezdési idő­pontja előtt fél órával — már ott tolongok többedma- gammal a mozi előcsarnoká­ban. Nos. május 12-én fél kilencig kitolonghattam ma­gam kedvemre. Mint a gó­ajánlja segítségét. Csakhogy nem fér a kiflikhez. — Tessék oda engedni — kéri. — Tessék vigyázni, piszkos a ruhám! — óvja a körülállókat. Ruhájánál a keze csupán egy árnyalattal koszosabb, de ez láthatóan egyáltalán nem zavarja. Gyorsan számolja a kifliket: kettő, négy, tíz... S egy cseppet sem veszi jónéven, amikor a regge­lire várók közül a „finnyá- sabbjainak” még az sem tet­szik, hogy a földre ejtett péksüteményt szó nélkül a többi közé vágja. Egy „finnyás” várakozó Szolnok helyett lya. hol az egyik, hol a má­sik lábamra álltam. Magam­ban dohogtam: nem tudják, milyen hosszú a film? Nem tudták május 19-én sem. Azaz... Amikor szokás szerint fél nyolckor besiet­tem az ajtón, tábla fogadott: fél kilenckor kezdődik a film. Akárhogyan is számol­tam, mindig 3600 másod­perc jött ki a várakozási időül. Ha 300 másodpercet bírok is ki egy lábon, ti­zenkétszer kell cserélnem. Nem vállalkoztam erre. Ha­za indultam. V. Henrik bi­zonyára megbocsátja ezt ne­kem. Tegyen szem rehán vast ..hiányzásomért” a Tisza Filmszínház vezetőinek, akik a filmklub tagjait arra sem méltatják, hogy a vetítés pontos kezdetéről tájékoztat­nák őket, uram bocsá’ a ki- "’tott programon, vagy a - "-.-M-niakáton, esetleg a na- si nóban. H. J. Szolnok Lesz elegendő tíz Jászberényben A Néplap május 14-i szá­mában olvastam Szalay Gé­za levelét. („Kevés a víz Jászberényben”.) Bár nem az én feladatom, megnyug­tatásul mégis az alábbiakat szeretném közölni: A város vezetői is isme­rik e gondokat, s évek óta jelentős erőfeszítéseket tesz­nek a jobb vízellátás bizto­sítása érdekében. A közel­múltban kéréssel fordultak a város ifjúságához, hogy társadalmi munkával segít­senek a probléma megoldá­sában. A kérés meghallga­tásra talált. A Kállai Sva Gimnázium KISZ-esei példá­ul két délután száz köbmé­ter földet termeltek ki, elis­merést érdemlő munkával. A KISZ-esek lelkes mun­kája hozzájárul ahhoz, hogy napokon belül három új ku­tat kötnek be a városi víz­hálózatba, s ezzel némileg javul a jelenlegi helyzet. Sárközi János tanácstag Jászberény Bégen ezt keresem! Olvastam a Szolnok megyei Néplap május 14-i szá­mában, hogy a TissMmenti Vegyiművek többek között „...új meghajtású mosószerrel...” képviselteti magát a Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron. Hát ez az, kérem! Hónapokon keresztül kutattam az okát, hogy egyes mosószerek miért nem tisztítanak meg­felelően? Most már tudom. A „régi meghajtással” volt baj. Mindenesetre elgondolkoztató. Arról már meggyőzek, hogy az új mechanizmus jobb a réginél, de erről a mosópor izéről eddig nem hallottam.. Lám, lám! Milyen jó, ha az ember újságot olvas. Klein Imre Szolnok A esodacipő Apám mesélte még régen, hogy az ő gyerekkorában bi­zony igen „szűk esztendők” jártak. Sok családban két- három gyerek járt egy pár cipőben, mert nem tudtak mindegyiknek lábbelit venni. A hideg beálltával a dél­előtti, a délutáni tanításon is más-más „ügyeletes” volt a családból az iskolában. Jó, strapabíró cipők lehettek azok, emlékszem vissza mostaná­ban egyre sűrűbben, apám elbeszélésére. Majd jött a május 13—i Néplap! Hétezren, egy ci­pőben... volt az egyik cikk címe. Faltam a ketflket. ha­bár gondoltam, biztos egy kis huncutság van a dolog­ban. Még hogy hétezren...! Mindegy, akkor is égtem a kíváncsiságtól, hol gyártják ezt a csodacipőt. Kerül, ami­be kerül, feltétlenül veszek magamnak legalább egy pá­rat belőle. Búsásan megtérül a több­letköltség — gondoltam —, semmiképpen sem fizetek rá, mint a tavalyira. Nyár vé­gén vásároltam ugyanis egy pár pantonettet. Az üzletből hazatérve újból felpróbál­tam. Két lépés után lesza­kadt az egyik cipőnek a pántja. Leárazott áru — mondta az üzletvezető, ami­kor visszavittem. S hangjá­ban benne volt: még azt is kívánom, hogy jó is le­gyen? Kívántam, Aztán olvastam tovább a cikket. A közepén azonban szomorú lettem. Én balga! Mit keresek ezen a Földön? Hisz még azt sem tudom, hogyan kell a cipőt célsze­rűen viselni! Ezt tették ugyanis szóvá a cipőgyáriak és az újságíró meg is írta. F. J. Szolnok A többség érdekében Nem vitatkozni akarok, csupán a maciam véleményét elmondani a vasárnapi nyitvatartásról írott ankétjükről. Egyik-másik résztvevő hozzászólásával nem értek egyet. Sokan természetesnek tartják, hogy ha akarnak, éjjel-nappal utazhatnak, vagy ha szükség van rá, a nap bármelyik szakában, a hét bármelyik napján orvoshoz, kórházba menjenek és ott megfelelően ellássák őket. Ar­ra viszont nem gondolnak, hogy a vasutasok, az orvosok, az ápolónők ugyanolyan emberek, mint ők, akiknek ugyanúgy megvan a maguk családi, munkahelyi problé­májuk, mégis dolgoznak, még munkaszüneti napokon is. Ha a többség érdeke úgy kívánja, miért nem tehetik meg ugyanezt a kereskedők is? Nem értem. Talán az öntudattal is baj van. M. F.-né Szolnok Szerkesztői üzenet Szórópuszta jeligére üzen- da címe: Budapest, I., Fém jük: A Magyar Távirati Iro- utca 1—3. A vállalat a dolgozót más munkakörbe helyezte át. A dolgozó ezt jogsértőnek tar­totta és a munkáltatói intéz­kedésinek nem tett eleget. — Ellenben a munkahelyén rendszeresei megjelent abból a célból hogy eredeti mun­kakörének megfelelőéin be­oszthassák. Az áthelyezés hatálytalanítása mellett, igényt jelentett be arra az időre eső munkabérre is, ami alatt munkahelyén megjelent, de munkát nem végzett; Az Mt. 35. §. (1) beíkezdése alapján a dolgozó köteles a munkakörébe nem tartozó munkát átmenetileg ellátni. Ez a kötelezettsége olyan vállalati intézkedés esetén is fennáll, amikor az intézke­dés kifejezetten nem átme­neti jellegű volt és a munka- szerződés közös megegyezés­sel történő módosításét sza­bályozó Mt. 24. §-ában fog­lalt rendelkezéssel is ellen­tétes; A munikaimegtagadá» következtében a dolgozó fe­gyelmi és anyagi felelősség­gel tartozik, továbbá az iga­zolatlan távoliét idejére munkabérre sem jogosult, valamint az igazolatlan mu­lasztás egyéb következmé­nyei is alkalmazhatok. Az átmenetileg végzendő munkára való kötelezettség természetesen nem vonatko­zik arra az esetre, amikor az átmeneti intézkedés vég­rehajtása a dolgozó beosztá­sára, karára, egészségi álla­potára vagy egyéb körülmé­nyeire tekintettel, rá arány­talan sérelemmel járna és a munkaügyi vitát eldöntő szerv ezért a vállalati intéz­kedést jogerős határozattal hatálytalanítja. Nem vonat­kozik továbbá arra a dolgo­zóra sem, akinek életét, egészségét, vagy testi épségét az utasítás végrehajtása köz­vetlenül és súlyosan veszé­lyeztetné. Mivel bizonyítható a dolgozó egészségének veszélyeztetése ? Amennyiben a munkavi­szony fenntartása a dolgozó életét, egészségét vagy testi épségét veszélyezteti, az Mt. 30. §. (2) bekezdése alapján a munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntetheti. — Ebben az esetben a munka­könyvébe, a munkaviszony megszűnésének módja rova­tába ..munkaviszonya meg­szűnt” és nem „kilépett” szöveget kell beírni. A dolgozó a kilépés helyett azt is megteheti, hogy meg­tagadja annak az utasításnak a teljesítését, amely az emlí­tett veszélyhelyzettel jár. — Ebben az esetben a munka­megtagadás a dolgozónak nem róható fel. vétkesség hiányában pedig fegyelmi büntetés azért nem szabha­tó ki. A veszélyhelyzet fennfor­gásának kérdése gyakorlati­lag. tehát a munkakönyvi bejegyzés megváltoztatása, vagy a munkamegtagadás miatt kiszabott fegyelmi büntetés hatálytalanítása vé­gett indított munkaügyi vi­tákban merül fel. A korábbi Mt. V. 45. §. (2) bekezdése előírta. hogy a dolgozó életét, egészségét vagy testi épségét fenyegető veszély fennállását a járási (városi, városi kerületi) ta­nács végrehajtó bizottsága által kiállított bizonyítvány­nyal kell igazolni. Az 1968. január 1-től hatályos jogsza­bályok ezt a bizonyítási kö­töttséget nem vették át. A munkaügyi döntőbizottság te­hát a dolgozó életének, egész­ségének vagy testi épségének a munkaviszony fennálltából, vagy a vállalati utasításból származó súlyos és közvet­len veszélyét bármely orvosi vagy műszaki bizonyítvány, vélemény, illetve egyéb bizo­nyíték (tanúk) alapján meg­állapíthatja, ha ezek a bizo­nyítékom az eset összes kö­rülményeinek figyelembe vé­telével ezt alátámasztják. Ügyvéd a munkaügyi vitában Amennyiben a felet a munkaügyi vitában ügyvéd képviseli és a részére adott megbízás külön kikötést nem tartalmaz. a megbízás a munkaügyi vitában az egész eljárásra kiterjed. Ezért az ügyvédet az első fokú és a másodfokú. valamint az ügyészi óvás és az új eljá­rás iránti kérelem folytán tartott tárgyalásra egyaránt meg kell idézni. A feleknek jogukban áll á képviselet mellett saját beadványt is benyújtani. Ez nem jelenti a képviseletre adott megbízás visszavonását. A visszavo­násról a munkaügyi vitában eljáró szervet külön kell ér­tesíteni. Dr. V. N. Sertéstenyésztő gazdaságok ! Felhívjuk figyelmüket, hogy a BNV-n a 6B pavi­lonban mutatjuk be a legkorszerűbb sertés- és malac- önitató berendezésünket. Higiénikus! Automatikus! Gazdaságos 1 A vásár tartama alatt megrendelt minden 10. be­rendezés után 1 BERENDEZ EST TÉRÍTÉS NÉLKÜL vásárolhat. Felvilágosítás és szaktanácsadás a helyszínen és a szövetkezet központjában (Budapest, XIII., Huba u, 24. szám.) MŰSZAKI TÖMfTÖ KTSZ (Budapest. XIII. Huba u. 24.) (Telefon: 206—670. postájából QLVASÖINK Kinek jó?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom