Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-17 / 111. szám

1969. május 17' SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 V't Emberek az emberekért... Kíváncsi fotokamera Az algyői gazolin robbanás sérültjei Vidám beszélgetés zajlott a minap, az Algyő—1. sz. kút melletti két személyes kis lakókocsiban. Az éppen nem is üzemelő munkahe­lyen négy személy teljesített szolgálatot. Érettségizett fia­talok, akik nemrég tettek magasszintű vizsgát gázter­melési és előkészítési tudo­mányokból. Ott volt a lakó­kocsiban Marika is, az egyik újdonsült olajbányász meny­asszonya, akit vőlegénye a munkahely megtekintésére hozott magával — engedély nélkül. Ott volt Nagy Feri Nagy Feri egy 25 literes benzines kannát vett elő a sarokból, nézte mi van ben­ne. Talán égő cigaretta volt nála, vagy más égő forrás is volt a lakókocsiban, de a patentzár felnyitásakor el­szabadult az alig 8 négyzet- méteres alapterületű lakóko­csiban a pokol. A felmelege­dett kannából hirtelen ki­áramló benzingőz felrobbant és az egész lakókocsi láng­ba borult. A bentlevők égő ruhában ugráltak ki és két­X viszonylag kis kapaci­tású klinikán az orvosok, ápolók, gyakorlók fél órán belül már a vérátömleszté­seket végezték. Külön gon­dot jelentett egyes sérültek­től a vérvétel, mert alig is, akinek ugyan csat dél­után kellett volna műszakba jönnie, de már délelőtt ki­ment a munkahelyre. Egyi­kük sem nézett az ülések alá, ahová az éjjel — tol­vajoktól félve — beraktak közel 25 kg dukkófestéket és 25 liter lenolajat. Hatan be­szélgettek a kis lakókocsi­ban, a hetedik már nem fért el, ezért éppen visszaindult az ajtóból. Valamit kérdez­tek tőle a bentiek, de alig válaszolhatott, már röpítette is ki a robbanás... ségbeesve, a fájdalomtól fél­őrülten hemperegtek a föl­dön. A könnyű nyári ruhák nylon ingek pillanatok alatt beleolvadtak az égett bőrbe, s nem volt menekvés a sú­lyos égés elől. Egyetlen épen maradt társuk mindent el­követett a mentésükre, de mit is kezdhetett egyedül hat, lángokban álló ember­rel? Ilyen állapotban kerültek a szegedi bőrgyógyászati kli­nikára. volt a testükön olyan ép fe­lület, ahová csak tűvel is hozzá lehetett férni. Nagy Ferin már nem le­hetett segíteni. A többiekért változatlan intenzitással fo­lyik az orvosok küzdelme. Egyetlen nap alatt több mint 20 ezer forint értékű gyógy­szert kaptak és a felhasz­nált géz a klinika teljes havi ellátmányát kimerítette. De ez sem számít. Szinte órán­ként analizálják a beállott változást, nemcsak nappal, hanem éjjel is. Minden apró javulásnak örülnek, vagy felváltva aggódnak, ha mást tapasztalnak, mint amit várnak. Méltók az egyetemi klinika jó híréhez és az európai hírnévhez. De mél­tók az igaz emberi névhez is. Még mindig innen a veszélyen A legveszélyesebb állapot­ban Marika van. Könnyű nyári ruhája őt védte a leg­kevésbé. A többiek már be­szélgetnek is egymással, tü­relmesen szenvedik súlyos sérüléseik fájdalmát a gyó­gyító orvosi kezek alatt. Vajon van-e már idejük és képességük gondolkozni a történtek felett? Sok min­dent megtanultak, s arról mégis megfeledkeztek, hogy zárt térbe tűzveszélyes anyagot bevinni, vagy ott raktározni nem szabad. Vagy talán nem is ők vitték be? Lehet, hogy a kíváncsiság sodorta őket ilyen veszede­lembe? Sok még a nyitott kérdés, de a szegedi rendőrség és a szolnoki Kerületi Bányamű­szaki Felügyelőség szigorú vizsgálatának mindenre vá­laszt kell találni. A nyersgazolin veszélyes folyadék Gigászi küzdelem az életért A kép, amely nem éppen Hamlet szellemét idézi, egy dán kisvárosban, Brandeben készült. A helyiség néhány lakosa — a modern képzőművészet rajongói —< pályázatot hirdetett: modern műalkotásokat vásárolnának a brandei közparkok szá­mára. A lelkes társaság kilenc absztrakt remekművet vásárolt meg, de a városi ta­nács csak a képünkön látható lenyűgöző mű felállítását engedélyezte. Milyen lenetett a többi? A meleg, a strandok és a vendéglát Amíg a menetrend elkészül Egy vakcxs, ^ tele számmal; tele állomásméwel írt köny­vet köszöntünk: elkészült az új menetrend. Pontosabban érkezik minden esztendőben akár a nyár, évszak kezdetét is jelzi: közvetlenül sok száz. de valójában több (tízezer Már a jövő Mert a menetrendről, a menetrend készítéséről köte­teket lehet írni. Óriási mun­ka; „Még életbe sem lépett az új, az idei; de már az 1970 nyarától érvényes, le­hetséges menetrend készíté­sén dolgozunk’-. Már júliusban nemzetközi értekezletre utaznak a „me- netrendkönyy-írók”: az első lépés nemzetközi megállapo­dások alapján rögzíteni a különböző nemzetközi össze­köttetéseik menetrendjeit. — Tavaly Baselban találkoztak földrészünk vasúti menet­rendi szakértői, képviselői, most a Szovjetunióban ta­nácskozzak meg a szocialista vasutas dolgozik rajta. Ho­gyan készült? — kérdezem a MÁV Vezérigazgatóságán Bács Istvántól, a menetrendi osztály vezetőjétől. — Mennyi ideje van. hogy elmondjam, megmagyaráz­zam? — kérdezi Ö vissza; évi késsül államok és egyeztetik az áru- szállítási menetrendeket. Két évenként tartják a nemzet­közi személy- és teherfor­galmi egyeztetéseket. A nemzetközi egyeztetések után következik a hazai. Itt is egyeztetésre van szó: a lehetőségekről és az igények­ről. A menetrend összeállí­tását minden esztendőben statisztikai számítások tö­mege előzi meg. Mindenek­előtt megvizsgálj ák a MÁV rendelkezésére álló mozdony- és kocsiparkot’ annak mű­szaki összetételét és csak az­után kezdenek hozzá a belföldi menetrend kidolgo­zásához; Mikor van kora reggel Megkezdődnek a megyei menetrend; tárgyalások. Eze­ket már a megyei hatóságok vezetik, a MÁV képviselőjé­nek jelenlétében. Itt jelen­tik be a vállalatok, a taná­csok, az iskolák, egészség- ügyi szervek igényeiket. Ezek az igények — meséli Bács István — a legkülönbözőb­bek és gyakran szinte telje­síthetetlenek. Például: in­duljon kora reggel Nyíregy­házáról egy gyors. amely még a reggeli órákban Pes­ten lehet. Ezt mindenki he­lyesli, de a debreceniek azt mondják, hogy Debrecenből is reggel induljon ez a gyors, s ugyanezt kérik a vonalon a szolnokiak is. Pedig ugyan­az a vonat egyszerre kora r Életünket A vasúti menetrend — aki tud olvasni belőle — a fej­lődő élet-változásait percnyi pontossággal tükrözi. Az idei új menetrendnél például — mondja Bács István — már gondolnunk kellett az egyre több munkahelyen bevezetett ötnapos munkahetekre. — Megfigyeltük, hogy bizonyos értelemben csökkentek a szombat reggeli, déli vona­reggel nem lehet minden ál­lomáson. Rengeteg a kérdés, amire figyelemmel kell len­ni: az előrelátott pályafenn­tartási munkákat még „be Lehet építeni a menetrend­be”, de az előre nem látott munkákat már nehéz. Még arra is tekintettel kell len­nünk. hogy hol vesz vizet a mozdony, milyen a forduló­ja, a vasutasok hogyan tud­nak hazatérni, a tavaszi pri­mőráru nemzetközi útjának zöld utat kell adni, az iskolá­sokat a legkisebb várakozás­sal, kicsengetés után haza­szállítani. összhangot terem­teni más közlekedési ágak menetrendjeivel. az autó­busszal. a hajóval, a légi forgalommal. is tükrözi tokon történő utazások. — Ugyanis a szabad hétvégeken az emberek odahaza a ház­körüli munkákat látják el szombaton, asszonyok a mo­sást, az emberek a kertet, s mikor már „mindent rend- betettek”. akkor másnap, vasárnap utaznak el rokon- látogatásra. meccsre, kirán­dulásokra. A vasárnapi uta­zások megnövekedtek. Eldőlt egy óriás daru — Személyi sérülés nem történt Szerencsés kimenetelű bal­eset történt tegnap Szolno­kon, a Gárdonyi Géza utcai lakásépítkezéseknél. Az Épü­letgépészeti Vállalat hatal­mas méretű, 40 méter ma­gasságú, Rapid 3/1-es típusú daruja munka közben, eddig ki nem derített okból kibil­lent sínpályájáról és eldőlt. A torony vége megrongálta az év elején készült. 40 la­kásos épület homlokzatát. Az egyik emeleti lakás ablakát összetörte. a gázparapett kályhát megrongálta. Szeren­cse a szerencsétlenségben, hogy az eldőlés idején a da- rutoronyban ember nem tar­tózkodott. a gép munkáját a földről irányították; A szakértőik véleménye sze­rint; ha a darukezelő a mintegy 30 méter magasban lévő irányító fülkében tar­tózkodik, könnyen az ember­élet is áldozatul eshetett volna. Az ügyben folyik a vizsgálat Ä nyarat idézi az április végétől tartó hőség, s talán ezért kezdődött idén a szo­kottnál korábban a strand­szezon; A szolnoki Damja­nich-, a Tisza-ligeti, a cu­korgyár! és a MÁV sport­Ä Tisza-ligeti strandon, ahol vasárnaponként több ezren élvezik az árnyékos parkot és a kellemes ter­málvizet 84 új kabin épült. A férfi és női öltözőkbe pe­dig még 600 fogast raktak. Ezen a héten végzik a csak­nem 2 millió forintos költ­séggel épített 50 méteres úszómedencén is az utolsó simításokat. A cukorgyári uszodában idén a szokásos tavaszi fel­újításokon kívül, kuglipá­lyát építenek, s lebetonoz­nak egy részt ahol ping­pong és kártyaasztalokat telepen lévő uszodákba már mindenütt frissen meszelt és még festékszagú kabinok, — mellékhelyiségek, élénk szí­nekre mázolt kerti padok, üde pázsit és szép virág­ágyak fogadják a vendége­ket. helyeznek majd el. Az épít­kezéseknél és a karbantar­tásoknál jelentős összeget képvisel az üzem dolgozói­nak társadalmi munkája is. Az építőanyagon kívül más­ra nem költenek. Saját ma­guk készítették a két vízi­labda kaput is, mert szeret­nék a gyárba fellendíteni a vízilabda sportot; A Damjanichban — ahol május 1-eóta körülbelül tíz­ezren strandoltak — egymil­lió forinba kerültek a bőví­tések, tatarozások. A lelátón új napozó ágyak teszik kel­lemesebbé a környezetet. Mi lesz a Tisza-parttal ? Utoljára maradt a sivár, elhagyatott „potyastrand”, hiszen innen semmi jóról, semmi készülődésről nem adhatunk hírt. A dűledező kabinokról és az illemhe­lyekről leszagatták az ajtó­kat, a helyiségeket felverte a gyom. Kár, hogy a Város­gazdálkodási Vállalat elha­nyagolja a közkedvelt „po­tyát”; hiszen homokos, fö­Jobb körülmények a nagy strandokon Csimborasszó Egy tanácskozá­sion hallottuk. Éppen a biztosí­tások különböző fajtáiról volt szó, amikor a lelkes, szemüveges, sovány férfi jelentkezett véleményével. — Annyi a ku­tyabarát Magyaror­szágon, annyi em­ber tart tenyész- ebet Nemes, sok­szor tízezreket érő ebeket. Szerintem ki kellene terjesz­teni a biztosítást a tenyészkutyákra is.... Sorolta, mondta nagy hévvel, hívő lélekkel, ebszeretet­től csorduló szívvel pártfogó beszédét a sokat érő pedigrés kutyusok, illetve tulajdonosaik ér» dekében. Mert hogy ő ismeri az ebtar­tókat, nagy többsé­gük rendes ember. hiszen köztudott hogy aki az ebet szereti, rossz em­ber nem lehet. Mi­lyen jól jönne, ha egy ilyen fajkutya elhunytakor kedves gazdája gyászát enyhítené a bizto­sítási kártérítés, amely ugye igaz­lelkű kutyabarátok­nál úgysem pótol­ná a veszteséget, az űrt, amelyet az eb hagyna maga után. No persze, józa­nabb lelkületű hall­gatói között mind­járt akadt vitapart­nere. Aki a nemes kutyák elhullásával bekövetkező gyászt is a realitások tala­járól vizsgálta, mondván. — De hát kedves kollégám, gondol­jon csak bele. ön mondotta, milyen drágák azok a bi­zonyos tenyész- ebek. Mennyi biz­tosítási díjat kelle­ne ahhoz szednie az ÁB-nak, hogy egyrészt — ne fi­zessen rá, amikor mondjuk egy száz­ezer forintra biz­tosított kékvérű eb jobblétre szendé­ről. Mennyi díjat kellene kiszabni egy-egy fajkutya­tartóra, hogy a be­folyt összegekből futná százezer fo­rintok kifizetésére, amikor arat a ku­tyahalál... Más­részt. Nem gondol­ja, barátom, hogy azért a tenyészebü- ket hőn szerető gyarló kutyatartók között is akadná­nak, akik fondor­lattal tennék el láb alól kedvenceiket, ha elfogná őket a kísértés a kártérí­tési összeg meg­szerzéséért?... Ezeknél a sza­vaknál tiszteletre méltó méltatlanko­dással ugrott fel a nyurga férfi, és még tiszteletre méltóbb pátosszal szólt. — Higgyenek ne­kem. Szeretem a kutyákat, jól isme­rem a kutyabará­tok mentalitását is... Állítom önöknek, hogy egy valódi eb­tartó hamarabb megmérgezné az anyósát, mint a kutyáját..» Most már csak az van hátra, hogy aki nem hiszi, jár­jon utána. venyes partja miatt sokan kedvelik. Nyáron még ilyen egészségtelen és elhanyagolt állapotban is fürdenek majd az ingyen strandon. Vannak akik még nem vették észre, hogy beköszön, tött a strandidény; például a vendéglátóipar. Sem a Ti­sza-ligeti, sem a MÁV-sport* telep strandján nem nyitot­ták még ki vendéglőjüket. A vendégek panaszkodnak és bosszankodnak, mert nem tudnak egy fagylaltot enni, vagy egy üveg sört inni. A MÁV uszoda kert­helyisége — ahol más évek­ben ilyenkor terített aszta­lok és felszórt utak fogad­ták az éhes és szomjas stran- dolókat — egyelőre úgy van; ahogy ősszel bezárták és semmi jel nem mutatja, hogy hamarosan itt ételre- italra lehet számítani. A Tisza-ligeti strandon leg­alább ígérték, hogy vasár­naptól kinyitják a büfét és a vendéglőt. TEJFÖLÖS KARALÁBÉ LEVES GOMBÁS TÖLTÖTT- SERTÉSDAGADÖ POZSONYI KIFLI Gombás tői tött-s értései aga. dó: A felszúrt és megmosott sertésdagadót megtoljuk. Töl­telék: (6o deka sertésdaga­dóra számítva) 2 tejbe ázta­tott és kinyomott zsemlét összekeverünk 10 deka darált sonkával, két egész tojással, és 15 deka szeletekre vágott gombával, melyet előzőleg egy kevés finomra vágott hagymával zsírban megpárol­tunk. Sót, törött borsot, ma­joránnát adunik hozzá, és egy kanál zsírt. Miután a jól ösz- szedolgozott masszával meg­töltöttük a dagadót. annak nyílását bevarrjuk, s zo­mánctepsibe. két jókora evő­kanál kemény zsírt teszünk; Ebbe helyezzük a töltött da­gadót, s kissé sózva, kevés vizet aláöntve, sütőbe tesz- szük. Folytonos öntözgetós mellett (szükség szerint kis vizet utána töltve) szép pi­rosra sütjük. Süthetünk mel­lette vékony hosszú szeletek­re vágott burgonyát, vagy (ha már van) apró újburgonyá­kat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom