Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-15 / 109. szám
1969. május 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Nagyobb önállóság, bővülő feladatok a tanácsok munkájában Interjú dr. Papp Lajos miniszterhelyettessel, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetőjével A napokban fontos kormányhatározat lát napvilágot A Minisztertanács döntése alapján megszületett a nagyközség kategória és lehetőség teremtődött bizonyos községi tanácsoknak a városi tanácsok által történő irányítására. Szerves része mindkét határozat annak a folyamatnak. amely az utóbbi években kezdődött, s a tanácsok önállóságának, jogkörének és hatáskörének bővítését célozza. Dr. Papp Lajos miniszterhelyettessel, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetőjével a tanácsok tennivalóiról beszélgettünk. — Az államirányítás önállósodásával, a társadalom, a népgazdaság szerkezetében végbement változásokkal, az új gazdasági mechanizmus reformjával összhangban változott — változik a tanácsok szervezeti felépítése, feladatköre Jellemző, hogy a gazdasági mechanizmus követelte gyors reagálást, új termékek termelésére való átállást éppen a tanácsi vállalatok valósították meg elsőként. Ami a tanácsi munka megváltozását jelenti az közvetlenül-közvetve az egész lakosságot érinti. Oj rendeletek születtek, amelyben a tanácsok nagyobb önállóságot kaptak a költségvetési, fejlesztési gazdálkodásban.' A végrehajtó bizottságok irányításán keresztül valósul meg a helyi ágazati politika — azáltal, hogy megszűnt a vb szakigazgatási szerveinek kettős alárendeltsége. — Az önállóságot segítette az egységes községi szak- igazgatási szervezet kialakítása, amelyben a tanácstitkár személye biztosítja az egységes irányítást Decent- ralizálódott — részben — a szabálysértési tennivaló is. Ütemében a megyéknél érvényesült legjobban a rendelkezések kedvező hatása, az alsóbb szinteken még kevésbé. Éppen ezért szükséges, hogy a városokban és a községekben segítsék a járási és megyei tanácsok az állami tevékenység színvonalasabb kialakításának feltételeit. — Milyenek az első év tapasztalatai a költségvetési gazdálkodásban? — A nagyobb önállóság nagyobb feladatokat jelentett. A tanácsok helyesen éltek megnövekedett lehetőségeikkel. Erősödött a demokratizmus, a lakosságot jobban bevonják a közügyek intézésébe. A kórházépítést kivéve — több lakást, iskolát, kultúrházat, orvosi rendelőt, középületet emeltek — az elmúlt évben, mint a korábbiban. A gazdasági önállóság eredményeként szélesebb bevételi forrásokat tártak fel, javult a gazdálkodás is. összességében a tanácsok 1,5 milliárd forint plusz költségvetési töblettel zárták az évet. A kezdeti nehézségek leküzdése után — többnyire — megteremtődött a fejlesztés és a költségvetés összhangja. A fejlesztések elhatározásában. a gazdálkodás megalapozottabbá tételében még további lehetőségeket kell keresni a helyi szervek hatáskörének bővítésére. A helyi tanácsok ismerik a leeinbban az igényeket, ők tudják, hogy „hol szorít a cipő”, mi a legfontosabb — az iskolaépítés, vagy az ivó- vízhálózat, a közművesítés, vagy az orvosi rendelő. Az évekre elhúzódó beruházások száma ugyan csökken, de tennivaló itt is van még csakúgy, mint a fejlesztési alan növelésében a község- feiiec7*ési hozzáíárulás, a társadalmi munka fokozásával összességében a mölt évi tanpsztnlatok kedvezőek a tonáesi gazdálkodás fejlesztésében. — Hogyan valósult meg az igazgatási, hatósági jnnkör átruházása a községekre? — Főleg az 5 ezer lakos feletti nagyközségek kaptak ilyen önállóságot Felmérést készítettünk, s e szerint az 5 ezer lélekszám feletti községek 78 százaléka kapott eddig iparhatósági jogkört, 60 százaléka építő- és 82 százaléka kereskedelmi hatósági jogkört összközösségi szinten már más az arány. A községek 17 százaléka rendelkezik ipari, 7 százaléka építési és 19 százalék a kereskedelmi jogkörben önállósággal. Ezek az intézkedések a lakosságot is kedvezően érintik. Hiszen egyszerűsödik az ügyintézés, kevesebb az adminisztráció, ritkábban kell a járási vagy a megyeszékhelyre utazná, helyben intézhetik él kérelmüket a községek lakói. (Magyarországon a lakosság 55 százaléka lakik községekben!) Vannak megyék viszont, ahol még nem éltek a lehetőséggel. — Mi a jelentősége a nagyközségekről szőlő legújabb határozatnak? — A nagyközség kategóriában az ötezer vagy ennél több lakost számláló települések. a járási székhelyek, az iparosodottabb, vagy gyógy- és üdülőhellyé nyilvánított községek — indokolt esetben a közös tanácsú községek — kerülnek majd. önállóságban, hatáskörben a járási jogú városi tanácsok jogköréhez kerülnek közelebb a nagyközségek tanácsai. Elsőfokú hatósági jogkört kapnak a lakosságot érintő fontosabb ügyek eldöntésében, Ez a határozat is lényegében a döntési, hatásköri decentralizálást segíti elő. Módot és lehetőséget ad arra, hogy olyan ügyekben, amelynek megvalósítása, csak az érintett terület, illetőleg a település lakosságát érinti, helyben döntsenek. — Mi a véleménye a tanácsi ügyintézésről? — A tanácsi apparátusok dolgozói, a vezetők, a hivatali szervek dolgozói többségükben hivatásuk magaslatán állnak, felelősségteljesen végzik feladataikat, azzal együtt, hogy előfordul még kifogásolható ügyfélfogadás, ügyintézés is. A tanácsok munkája még sok helyen tökéletesítésre vár. Szükség van szakemberekre — főleg építészmérnökökre. közgazdászokra — éppen az önállóság gyakorlatához. Éppen ezért tovább akarjuk fejleszteni a tanács-akadémiákat, — hogy az innen kikerülők felkészültebbek, államigazgatási szakemberek legyenek. — A hatáskör leadásával, az ügyintézés egyszerűsítésével, a felesleges adminisztráció megszüntetésével, jobb szakemberek beállításával alakul, színvonalasabbá válik a tanácsi munka. A tanácsi önállóság kiteljesedésével pedig a tanácsok egyre többet foglalkozhatnak — az általános igények kielégítése mellett — a helyi körülmények javításával is. K. M. Jubileumi olvasómozgalom Ä Magyar—Szovjet Baráti Társaság és az Európa Könyvkiadó az érdekelt minisztériumok és társadalmi szervezetek közreműködésével pályázattal egybekötött jubileumi olvasómozgalmat indított hazánk félszabadulásának 25. évfordulója alkalmából. Az olvasómazga- lom 1970. április 4-én végződik: A pályázaton bárki részt vehet, aki a kijelölt 12 szovjet szépirodalmi műből legalább hatot elolvas. A kiválasztott hat művet az olvasók bármelyik kölcsönkönyvtárbáin kikölcsönözhetik, illetőleg könyvesboltban megvásárolhatják. A megvásárolt. illetőleg kölcsönvett műhöz olvasókártyát mellékelnek, amely az illető könyvre vonatkozó három kérdést tartalmaz. Aki legalább hat helyesen kitöltött kártyát beküld, részt vesz a pályázaton. Ennek eredményét, műsorral egybekötött nyilvános sorsoláson állapítják meg Kétszemélyés és egyszemélyes Szovjetunió- bei; társasutazások több ezer forintos könyvutalványok, pénz, tárgy és könyvjutalmak szerepelnek a nyeremények között. Ezenkívül megjutalmazzák) a mozgalomban legjobb eredményt elért könyvtárosokat és bolti eladókat. A jubileumi dvasómozga- lom budapesti megnyitóját szerdán délelőtt tartották az irodalmi színpadon; SAKKOZOK Pályázati felhívás Az Országos Felsőoktatási Nevelési Munkaközösség, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és a Magyar Pedagógiai Társaság felsőoktatási szakosztálya — hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére — pályázatot hirdet a felsőoktatási kutatások szélesítése érdekében. A pályázaton részt vehet minden felsőoktatási intézmény oktatója, más dolgozója és hallgatója, a pályázatokat három példányban 1970. március 1-ig kell beküldeni a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont címére: Budapest, VIII. Rigó utca 16. szám alá. A pályadíjak a következők: I. díj 5000 forint, II. díj 4000 forint, III. díj 3000’ forint, IV. díj 2500 forint Az érdeklődők ;a pályázattal kapcsolatban részletesen tájékoztatást a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpontnál kaphatnak. Szégyenfolt Lakatlan, dűledező viskó éktelenkedik Szolnokon a Ságvári körút közvetlen szomszédságában. Pontosabban az itteni óvoda és a Rétes cukrászda közelében. A modem, kulturált emeletes házak tövében meghúzódó romvár nem éppen épületes látványa sok embert megbotránkoztat Külön okuk is van rá. A környékbeliek és az arra járók nem egyszer látják, hogy a „Bíró Művek” ügyeletes szerelmesei itt adnak randevút egymásnak. Kialakult már a módszer is. A pohár fenekére nézett „szűz arák” osonnak be először a vályogfalak közé, majd röviddel utána követik őket a szintén nem szeszmentes férfiak: A gazdátlan romépület az ingyenes bordélyház szerepét tölti be. Ugyan mi indokolja a régen halálraítélt viskó létét? Talán műemléknek szánják? Belvárosi szégyenfolt a rögtönzött találkahely; Kérdezzük: A rendőrség miért nem tartja szemmel, a városi tanács miért nem bontatja le? E. S. KÉT REFLEXIÓ KQbültyű A kübültyü egy igen Aranyos kis használati tárgy. Lehet vele citromot reszelni, húst darálni, hajat szárítani, és szájharmonikázni —, hogy csak a legfontosabb rendeltetéseit említsem. Ezért érthető, hogy a kübültyü. hosszú évekig hiánycikk volt. No meg azért, mert a kübültyü- gyár dolgozói szüntelenül értekezleteket tartottak. Értekezlet volt a kübültyü gyártása előtt, a kübültyü elkészülése után. továbbá a két kübültyü elkészítése közben, valamint a kübültyü csomagolása (kiszerelése) alkalmából. Minden alkalommal horizontálisan és vertikálisan elemezték a kübültyü gyártását. majd megvonták annak szintézisét. Aztán továbbra is ugyanolyan kübül- tyüt gyártottak, mint azelőtt, amikor jutott idejük a gyártásra. a sok értekezlet miatt, így lett a kübültyü hiánycikk. Az egyszerű halandó, aki elhatározta, hogy kübül- tyütvlajdonos lesz, lejárhatta a lábát, akkor sem kapott sehol, csak rendkívüli összeköttetések alapján. ugyanis a kübültyüt pult alól árusították. Az új mechanizmus száznyolcvanfokos fordulatot hozott. A kübültyü gyárban megszüntették az értekezleteket. Azóta — noha nem korlátlan mennyiségben, de — lehet kapni kübültyüt. Persze még igen messze vagyunk attól, hogy mindenki kielégíthesse kübültyü igényét. És eljön-e az az idő, amikor valamennyien — e széles honban — kübültyü tulajdonosoknak vallhatjuk magunkat? Nagyon aggódom, mert miután naponként olvasom, hogy ilyen és ilyen szimpo- ziont tartották. felütöttem az idegen szavak szótárát: „A szimpozion görög eredetű szó” — írja. — „Lakomát jeleni?. Pontosabban, a régi görögöknél az étkezés utáni iddogáló társalgást nevezték szimpozionnak. Tele vagyok tehát kétséggel: megszűntek az értekezletek és kezdetét vették a szimpozionok. Ismerve a kübültyü-gyár- helieket, ha ők egyszer elkezdik a szimpoziont... Táncolj idegennel Fölöttébb érdekes dolgokat tudtam meg népszerű képeslapunkból. A „Kit illet a menyasszonytánc díja?” című cikk egyebek közt közli; „...az életközösség megszakadása után gyakran vita tárgya. hogy ez a pénz közös vagy külön vaqyon-e?” Az illetékesek véleménye alapján: „...közös vagyonnak mi. nősül, kivéve, lm az ajándékozó kifejezetten csak a menyasszonyt kívánta abban részesíteni”. Az írás rendkívül meggyőző mégsem tudom egyértelműen magamévá tenni, hiszen a menyasszony megtáncolt azért a pénzért, az ifjú férj viszont nem. Vagyis pénzhez csakis úgy jut a menyasz- szony. ha nem a férjével, hanem másokkal táncol! Korai tanulság: ha pénzt akarsz, táncolj idegennel! A menyasszony reggelig táncol, s azután hullafárad- tan kasszát csinál. Tizenötezer forint a ..bevétel”, és ükkor a férj megszólal: ~^Add ide a felét? — pedig semmi érdemlegeset nem tett, csupán egész éjjel evett, ivott és azon heherészett. hogyan táncolja össze a felesége a tizenötezer forintot... Továbbá: többnyire nem készül jegyzőkönyv a menyasszonytánc „bevételéről”. — Ahhoz, hogy a pontos összeget regisztrálni lehessen, a lagzi ideje alatt könyvelést kellene végezni. Bárhogy latolgatom, rendkívül kínos do. log. A könyvelést a vőlegénynek kéne kezdményezni. például igy: „Drága Stefániám. vezessünk kimutatást a menyasszonytánc „bevételéről”. mert sosem tudja a.z ember, mire lehet jó”. Stefánia: „Mi! jut eszedbe Árpi, még el sem vettél feleségül, és máris életközösségünk megszakadására gondolsz? Vedd tudomásul, hogy egy rohadt vasat se fogok összetáncolni!” — Közben kínos jelenet: Stefánia lehúzza ujjúról a jegygyűrűt és sárba tapossa. Árpi pedig könyör- gőre fogja: „Értsd meg Stefiké, nem az én ötletem volt, az újságból olvastam, hogy így kell eljárni”... Vincze György Jönnek a hosszúak B ért: s (MTI) A héten rendezik Becsben a hosszú emberek második európai találkozóját — ez nem tréfa. Az NSZK-ban alakult a hosszúak első klubja 1953-ban, s ma már hat országban működnek több ezer tagot magokban foglaló szervezeteik. A felvétel egyetlen előfeltétele: nőknél 180, férfiaknál 190 centiméteres minimális test- magasság. A hosszúra nyúlt klubtagok részben azért harcolnak, hogy elismerjék: különleges méreteik különleges kiadásokat is tesznek szükségessé, hiszen sem konfekció-ruhákat, sem kész cipőt nem viselhetnek; Könyörüljön meg tehát rajtuk az adóhivatal... A „lon- ginus clubok” másik, talán fontosabb célja, hogy segítsenek eltűntetni az extraméretű nők és férfiak lelki gondjait • )****!».: Tanítók, tanulók réme — Jön H.-né!! — hangzik a kiáltás. A gyengébb idegzetű nevelők ilyenkor ijedten menekülnek a viszonylagos biztonságot nyújtó tanári szobába. A gyerekek is csoportokba verődnek akár az ijedt bárányok. Gyakori jelenet ez a szajoli Üj-tele- pi általános iskolában; És H.-né rákezdi. Az „ügyeletes áldozat” mindig az a nevelő, aki a gyermekét abban az évben tanítani „merészeli”. Az ok? — „A tegnapi írás négyes volt, a mai miért hármas, mikor ugyan olyan!” „Miért nem kap a lányom rajztáblát amikor a nagyobbik (ma már asszony-korú) 50 fillért hozott rajztáblára an-, nak idején... !” A mondanivaló körülbelül ez, a körítést azonban az egyáltalán nem szégyellő* rotációs gép sem nyomja már papírra. H.-né egyik gyermeke naponta igyekszik bizonyítani, hogy az „alma nem esik messze a fájától”. Mivel az állandó iskolába járás alól egészségügyi okok miatt felmentették, így egész nap ráér rettegésben tartani öreget és fiatalt Egy kérelem fekszik előttem: „Szajol község dolgozói az általános iskola nevelői, valamint szülői munkaközösség tagjai, kiskorú gyermekek szülei és öregemberek kérik H. E. kiskorú intézetben való elhelyezését.” A kérelem részletesen tartalmazza a gyermek eddigi „bűnlajtsromát”. — Íme: B. J. hatéves kisfiú mit sem sejtve ment az utcán, amikor — szerencsétlenségére — H. E.-vei találkozott. A lány a kisfiút egy hazatérő tehén alá lökte. Az utcájukban T.-né tanítónőt trágár szavakkal szidalmazta, majd megdobálta. Nem állhatott meg előtte sem öreg, sem fiatal. Egy hetvenkét éves nénit többek szeme láttára hátba vert és „természetesen” őt is trágár szavakkal illette. — Az alsótagozatos napközisek nagyobbik fele már megismerkedett kezével, eközben ablakokat tört be, életveszélyesen fenyegetett meg 7—8 éves apróságokat. Az eddigi feljelentések nem hozták meg a várt eredményt. Legutóbb a rendőrség szabálysértési eljárást folytatott a szülő ellen. Mindenki azt várta, hogy a példás büntetés elgondolkoztatja majd a magáról és a gyermeke neveléséről megfeledkezett anyát. Nos a szabálysértési eljárás — írásbeli figyelmeztetéssel végződött Reméljük ez az utolsó figyelmeztetés. Ha ez sem használ, és a jövőben sem térhetnek nyugodtan haza az iskolából a tanulók és a nevelők, úgy az illetékesek szigorúbb büntetéssel vetnek véget H.-ék garázdálkodásának. P. B.
