Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-15 / 109. szám

I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. május 15. Egy rendőrtiszt naplójából — Szántó István nyugalmazott rendőrezredes feljegyzései Á HIMI-HUMI ÁRA III. A tanúkat egymás után hallgatta ki Almási alezre­des. Majd negyven ember tett vallomást. Hegyi Sándo­rét tanyaszomszédja, Faze­kas István elmondta: — Én 18-án reggel átko­cogtam Hegyiékhez, hogy jöjjenek át este hozzánk rá­diót hallgatni, de csak a menyecske szólt ki az abla­kon, hogy az ura az éjsza­ka oda volt, nem mennek sehová se. Még be is szól­tam az ablakon, hogy tán menyecskéknél voltál ko­mám? Az öreg Szilágyi Sándor, aki elsőnek figyelt fel arra, hogy hegyi pakolni akar Nádaséktól, hosszan ma­gyarázta észrevételeit: — Mindjárt láttam, hogy nem egyenes munka-- mondtam is, itt vagy csiz­mát húz valaki, vagy mal­mot. Hegyinknek először fogal­ma sem volt arról, miért ke­resik a rendőrök a férjét: — Nem értem — mondta — az uram megdolgozott azokért • ruhaneműekért, amiket hazahozott. A házkutatáskor Hegyiék­nél előkerültek Nádas és Nádasné ruhaneműi, a bé­kekölcsön-kötvények, egy ébresztőóra, egy lázmérő, egy napszemüveg, zsebken­dők... az asszony apjának lakásán a fakószínű tehén. Mindezek értéke alig halad­ta meg a 17 ezer forintot. A szakértők további 12 ezer forintra értékelték a lakás bútorait, az aprójószágot, — fiatal házasok voltak még Papp István, a Béke Ter­melőszövetkezet brigádveze­tője: — Tőlem kért Zetort a hurcolkodáshoz Hegyi Sán­dor. mivel át akart lépni a mi szövetkezetünkbe. Reg­gel láttam is, hogy az embe­rek mennek a Zetorral. Délután találkoztam a veze­tővel, aztán az szemrehá­nyást tett nekem, hogy én nem mondtam, hogy egy is­meretlen tanyából akar Hegyi bútorokat elvinni-. meg, hogy a szomszédok meglátták és nem engedték. Kátainé, a Nádas család másik szomszédja arról val­lott,. hogy: — Nádasék sokszor pa­naszkodtál! az utóbbi idő­ben, hogy esténként mindig beül hozzájuk Hegyi, aztán sokszor ott ül éjfélekig, nem tudnak tőle pihenni. Nádasék, nem volt még ide­jük maguknak sokat gyűj­teni. — Kérdeztem; hogy hon­nét vette a holmikat, azt mondta, dolgozott és mun­kabérbe kapta. — És még mit mondott a férje, amikor hazajött? — Azt is mondta, hogy megvette a Nádasék bútorát 5500 forintért és hogy most már nyugodtan költözködhe­tünk az új tanyába. — Maga nem érdeklődött, honnét volt a férjének any- nyi pénze, hogy megvehesse a bútort? — Kérdeztem én tőle. de azt mondta, egy Dunántúli ismerősétől kért kölcsön. Azért nem szólt nekem er­ről, mert meg akart vele lepni. — Mikor jött haza akkor a férje? — Hajnalban, de csak megmosdott, aztán ment, hogy elintézze a költözkö­déshez a Zetort — És amikor megtudta, hogy a férje nem hozhatta el a bútort, mert a szom­szédok nem engedték? — Hazajött délelőtt, nem Barta Mihály, vasúti vál­tóőr délután jelentkezett a rendőrségen: — Vallomást kívánok tenni! — Tessék. Mit akar ne­künk mondani? — Láttam Hegyit szombat délután. Még kérdeztem is tőle, hová kerekezel Sán­dor? Azt felelte átmegy Bu- csa-tel epre.- de visszajönni nem láttam. — Ez minden, amit tud mondani? — Igen, gondoltam, talán fontos lehet— A váltóőr rátapintott az igazságra. Hegyi tehát a környékben bujkál valahol: fokozottabb figyelőszolgála­tot kell felállítani, fel kell hívni a lakosság figyelmét is és segítségüket kérni... Al­mási alezredes újabb pa­rancsokat adott. Eközben megkapta a labo­ratórium véleményét is: a kalapács és a kés, amelyet Hegyi lakásán találtak ház­kutatáskor, emberi élet ki­oltására alkalmas. Emberi vértől való szennyezettséget találtak rajta— Október 20-án este Török­szólt. Én kérdeztem tőle. mi­ért olyan bánatos... azt fe­lelte: most már nem lesz se háztáji kukorica, se bútor, se pénz. Engem hazaküldött anyámékhoz... még aznap délutón néhány percre be­szaladt hozzánk, azóta nem láttam. — Mióta házasok maguk? — Februárban esküd­tünk... tessék mondani, mi­ért keresik Sándort? Mit akarnak tőle? szentmiklóson Sós Imre és Oláh Lajos rendőrőrmeste­rek indultak járőrszolgálat­ba. A városi kapitányság vezetője Sütő százados fel­hívta a figyelmüket: — Minden gyanús sze­mélyt igazoltassanak. Járja­nak el kellő körültekintés­sel, hátha a többszörös gyil­kos erre jár. Unalmas és fárasztó az éj­szakai szolgálat. A két rendőrjárőr nemcsak a vá­rost és környékét ismeri úgy, mint a tenyerét, hanem az ott élő embereket is. Reg­gel hat órakor felfigyeltek arra, hogy Szolnok felől ütött-kopott kerékpáron egy férfi közeledik a város felé. Sós őrmester intett neki, a férfi megállt: — Jóreggelt. Ä városba? — Igen... — dörmögte a foga között a kérdezett — Igazolja magát, legyen szives... Szerencsére a hét rendőr résen volt és a másik pil­lanatban már csattant a bilincs a magányos kerék­páros csuklóján. CFotytatjuk.) A feleség vallomása A törvény nevében Dunaújvárosi jegyzetek í. Gépkocsin, vonalon a va­ros felé közlekedve, ahogy feltűnnek a kémények s a házak, úgy érzem, mind­annyiszor, mintha vendég­ünnepre jönnék. Jártam hajdanánt Duna- pentelén, Nékosz-táborban itt töltöttünk napokat, négy­ezren lakhattak a község­ben, akkor még a fordulat esztendejében. Azután a rétén, legelőkön s szántóföldeken levert cö- vekek és zsineg jelezte: itt épül majd egy-egy utcasor, betonút... Később felvonulási barak­kok mindenütt. Emlékszem, Szegeden hajdanánt, gyerek­ként láttam többször sétál­gatni a korzón egy alacsony, nagytokás, mindig fehér in­get viselő férfit. Ügy mond­ták, zugbankár, a város uzsorása. Az ötvenes évek elején itt találkoztam ve- le, totó-szelvényt árult.. Az építők talponálló büféjében pedig bokáig fűrészvorhan tapodva állt az ember, úgy ette aluminiumkanalával az ételt a pultról. Napközben is zsivaj, verekedés, előke­litek nem egyszer a tirpá­kok kései, repültek a szó­dásüvegek... Egy nemzedék minden örökségével, bűnével, ellent­mondásával s lehetőségével, szorgalmával, önmagát te­remtő munkájával építette a várost. Most őtvenezres ipari centrum, nehézipari felleg­vár. Autók suhannak az utcá­kon, a zöld parkok, ligetek s rózsakertek közepette a köz­téri szobrok valóságos kis múzeuma. Somogyi József Marti- nász-a előtt megtorpan az idegen. A huszadik századi ma­gyar szobrászat egyik klasz­szikussá vált remekműve— 2. A Vasmű. Mintha nem csupán kor­mos üzem lenne, — torkot kaparó felhőket eregető kokszolójának gőzével, a martinkemencék s a meleg­hengermű hőségével, — ha­nem szimbólum is. A szocialista iparosításnak jelképe. 1A Vasműben ké­szült lemezekkel találkozunk naponta. A Lehel hűtőszek­rények, az IKARUSZ autó­buszok, a győri vagonok hordják magukban az újvá­rosiak munkájának termé­két. Amit Dunaújváros termel, azzal ma már a közlekedés­ben s a tartós fogyasztási cikkekben találkozunk. 3. Fiatal város, de lassan már több stílusnak nyoma sorakozik egymás mellett. Az első házak akadémista, klasszicizmust utánzó lát­szat-puritánsága. (Sok elfe­csérelt munkával, selejttel épülő produktumot), s a la­postetős, ritmikus tér s de­rűs hangulatú színhatást kel­tő új épületekkel; pont- és téglaházakkal. hasábálakú- akkal. A technikum-negyed, a Kertváros — A stílusok rétegei is jel­zi: míg a város épült, fejlő­dött, lassan egy nemzedék­váltás ment végbe a mun­kásosztály sorában... A vá­ros lakosságának átlagos életkora huszonkilenc év. S rengeteg a gyerek a ját­szótereken és a sportpályá­kon. 4. Az új, 36 tantermes iskola Ságvári Endre nevét viseli. Csak nyolcadik osztály ki­lenc, hetedik is ugyanennyi van benne. Betűvel is sokáig tart felsorolni; VIII la, VlII/b— — egészen a j-ig! összesen 60 osztály (ta- nalócsoport), ezen kívül a napköziotthoni egységek. Az iskola előtti téren, egy pádon néni ül. Faluról vá­rosra került nagymama. A vasrácskerítésen át figyeli a kézilabdázó unokát. — Edzésben vannak, — mondja, s magyarázza a pá­don mellette ülő idegennek; — Versenyre mennek... .::: 5. A kültúrház programjá­ban „Teenager vasárnapok” minden munkaszüneti nap délelőtt. Afféle klubfoglalko­zás. Legutóbb Antal Imre járt lent. Keramikus, textilfestő, könyvkötő szakkörök mű­ködnek a házban. A nyitott ablakon át messzire hallat­szik, próbál a fúvószene­kar... Két szobával arrébb a tánczenészek gyülekeznek... Megférnek egymás mellett... Eleven színházi élet van a városban, a pécsi, a veszpré­mi, a kecskeméti, olykor a szolnoki színház látogat el. Thurzó egyik darabja ment legutóbb, a kecskemétiek Raffai Sarolta új színművét hozták. Hetente van előadás, néha gyakrabban. 6. A presszók este zsúfoltak. Szól a zene, a folyóparti sé­tányon felgyúlnak a vil­lanyfények. Hajókürt búg a kikötő­ben... A városba érkező idegen pedig búcsúzik Dunaújvá­rostól. Császtva! Csontváz utánvéttel „Elsüllyedt hajókról származó kifogástalan állapotban lévő megtisztított emberi csontváza­kat” ajánl egy kiéli áruház — újabban különleges attrakcióként katalógusában. Az egyes részeire szétszedett és könnyen ismét összeállítható csontvázat 1500 schllingnek meg­felelő áron postán, utánvéttel küldik. — „A harcokban kissé megsérült” csontvázakat az áru­ház 50 százalékos árengedmény­nyel árusítja. A kiéli áruház, amely a ten­gerből származó cikkekre spe­cializálta magát, azt állítja, hogy a csontvázakat a Zanzibár szi­gete előtt a tengerfenékre süly- lyedt hajókból szerzi. Állítása szerint olyan hajókról van szó, amelyek részben már évszáza­dokkal ezelőtt elsüllyedtek. Ha­tározottan cáfolják, hogy a csontvázak a második világhá­borúban elsüllyedt tengeralatt­járók személyzetének földi ma­radványai. A csontvázak leggya­koribb vásárlói a tudományos laboratóriumok és az orvosok. Egyébként a lakosság valameny- nyi rétegénél nagy érdeklődésre tartanak számot a katalógusban szereplő egyéb tárgyak — ide tartoznak a legkülönbözőbb fa­jokhoz tartozó emberek zsugorí­tott feje, emberi bőr, mérgezett nyilak, krokodilok, kagylók és kitömött majmok. Tíz perc alatt húsz ember vizsgázik A Szovjetunióban a munka­egészségügyi vizsgáknál új rend­szert vezettek be. Egy bizottság tíz perc alatt levizsgáztat 20 mérnököt. Ezt egy igen egyszerű berendezés teszi lehetővé. —1 A központi pultot vezeték köti Ösz- sze a vizsgázók pultjaival. — A kérdéseknél több válaszlehető­ség közül kell a helyeset meg­jelölni, ezt egy időben, egy gomb megnyomásával tehetik. Az eredményt a központi pult közli a vizsgáztatókkal. „A néma tavasz" Rachel Carson amerikai biológusnő „a néma tavasz” című szenzációs könyvében beszámol arról, milyen hát­rányos következményei le­hetnek a vegyi rovarirtósze­rek és növény védő szerek rendszeres használatának. — Rachel Carsont sokan azzal vádolták, hogy túloz. Ámde számos hasonló helytálló megállapítás történt. Erre is vonultassunk fel egy példát: a horgászokat és a vízisport barátait meg akarták szabadítani a szú­nyogok inváziójától, s ezért az ideális fekvésű kalifor­niai „Lake Clear” tó kör­nyékét DDD-vel szórták he, ez a DDT-vel rokon szer, de ártalmatlanabb. A szúnyo­gok két évig nem jelentkez­tek. Még egyszer behintet­ték a terepet, s az eljárást azután minden két eszten­dőben megismételték. A harmadik szúnyogtalanítás után valamennyi búvárma­dár elpusztult. Mi történt? — Az ártal­matlan DDD-t olyan csekély mennyiségben permetezték szét, hogy egymillió víziré­szecskére 0,015 részecske vegyszer jutott Ez a meny- nyiség önmagában túl cse­kély volt ahhoz, hogy árt­hasson. De hat év alatt a tóban élő algákban koncent­rálódott a DDD. Ezek az algák egymillió vízrészecs­kéhez viszonyítva 5 DDD ré­szecskét tartalmaztak. A kis halakban, amelyek algával táplálkoztak, már i0 az egymillióhoz arány ala­kult ki. A nagyobb halak­ban, amelyek felfalták a kisebb halakat, a koncent­ráció aránya már 30—100 az egymillióhoz volt — A bú vái madaraknál, amelyek a nagy halakkal táplálkoz­tak, a koncentráció termé­szetesen tovább növekedett, 1500 DDD részecske az egy­millió vízrészecskéhez. Eb­be pusztultak bele. A permetezőszerek fel­gyülemlő maradványainak veszedelmes kihatása világ­szerte ismeretes. A DDT ál­talában nem mérgezőbb, mint az aszpirin. Köztudo­más szerint a DDT még so­ha embert nem ölt meg. De bebizonyította« előfordult, hogy a DDT sok kolumbiai­nak közvetett halálát okoz­ta. Egy kis kolumbiai város­ban a különböző fajta dalos szúnyogok kiirtása céljából valamivel több DDT-t per­meteztek. Ennek következté­ben a városban minden macska elpusztult. A macs­kák pusztulása után a vá­rost mezei egerek árasztot­ták el, amelyek tífuszhordo­zók voltak. Mielőtt újabb macskákról tudtak volna gon^ doskodni, sok ember meghalt tífuszban. Lengyelország legnagyobb kertészeti kombinátja A lengyel mezőgazdaság aktivizálása általános ter­vének része a gyümölcs- és zöldséggazdálkodás fejleszté­si programja. Az említett program bevezetésének eredményeképpen gyors ütemben halad előre mind a magán gyümölcskertészet, mind pedig a szövetkezeti és állami gyümölcs- és zöldség- termesztés fejlődése. A kato- wicei vajdaságban a népi Lengyelország legfiatalabb városának, Nowe Tychynek a környékén most van kiala­kulóban az ország legna­gyobb zöldségtermesztő kom­binátja, amely a legnagyobb ilyen jellegű európai gazda­ságok közé fog tartozni. Azt a döntést, hogy ezt a gaz­daságot éppen ezen a he­lyen létesítsék, mindenek­előtt két tényező alapozta meg: női munkaerőfelesleg, továbbá az a körülmény, hogy a terület előnyös hely­zetet foglal el a felsőszilé­ziai iparvidék szélén, vagy­is olyan körzetben, amely­nek lakossága az ország zöldségtermésének legje­lentősebb fogyasztója. A Nowe Tychy-i zöldség­kombinát több mint 83 hek­tár kiterjedésű lesz. Ebből több mint 35 hektárnyi par­cellát a keresett főzelékfaj­ták számára jelölnek ki. A terület többi részén 100x50 méteres óriási melegágya­kat építenek, melyek külse­jükre nézve modem üzemi csarnokokra emlékeztetnek és mintegy 200 ezer négy­zetméter építési területet igényelnek. Ügy tervezik, hogy e terület 75 százalékát paradicsom és uborkaágyak, 25 százalékát virágágyak ré­szére veszik igénybe. Hang­súlyozni kell, hogy csakis a legnemesebb zöldségfajtákat termesztik. Azt is előirá­nyozták, hogy a kombinát évi termelésének értéke 1970-re, vagyis az első épí­tési szakasz befejezése után több mint 45 millió zloty lesz. 1975 után az évi terme­lés értéke együttesen több mint 86 millió zloty lesz a tervek szerint. Ezek a szá­mok megközelítő képet nyúj­tanak azon árutömeg nagy­ságáról, amelyet a jövőben a Nowe Tychy-i kombinát a felsősziléziai piacra dob. Ez az óriási főzelék- és virág­mennyiség 1975-ben mind­össze 870 dolgozó kezemun- kájának eredménye lesz (ez a szám azokat a munkaerő­ket is magában foglalja, akik nem termelésben, ha­nem a kisegítő munkálatok­ban vesznek majd részt). A magas szakképzettségű kádereket a kombinát a már működő kertészeti technikum és kertészeti általános is­kola végzős diákjai közül fogja kiválogatni. A magas termelékenységet a fejlett gépesítés az automatizálás biztosítja. így például a me­legágyakat távfűtéssel látják el, mégpedig a Nowe Tychy-i központi távfűtő berendezés útján és a melegágyak hő­mérsékletét spceiális ellenőr­ző berendezések szabályoz­zák. A szellőztető és öntöző folyamatokat is teljes mér­tékben automatizálják. Mesz- szemenően kiküszöbölik a kézi munkát, mégpedig kü­lönböző fajta traktorok és a legmodernebb kertészeti gé­pek alkalmazásával. A me­legágy: munkákat is teljes egészében gépesítik. A növényápolásban a ker­tészettudomány legújabb ta­pasztalatait fogják alkalmaz­ni. Egyebek között előirá­nyozzák, hogy különböző kultúrákat kvarclámpákkal világítanak meg. A kombi­nátnak saját elemző-kutató laboratóriuma is lesz, amely szoros kapcsolatban áll majd az ország tudományos kutatóközpontjaival. Valamennyi objektumot és berendezést lengyel mérnö­kök és technikusok tervez­ték. Rövid hírek A világ búza és a liszt exportjának volumene 1968- ban 52,4 millió tonna volt, tehát 3,7 millió tonnával ke­vesebb, mint egy évvel előbb. A búzaexport 6, a lisztexport 18 százalékkal csökkent ☆ 1968-ban az olasz húskon­zervipar 10 százalékkal nö­velte termelését: 310 000 ton­na felvágottat és sonkát, 250 ezer tonna disznózsírt és 19 millió doboz húskonzervet állított elő. Az export a kétszeresére növekedett és elérte a 33 600 tonnát ☆ A belga tojáspiacon 1968- bán jelentősen megnőtt az aktivitás. Az export elérte a 782,7 millió darabot szem­ben az 1967-es 580,8 millió darabbal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom