Szolnok Megyei Néplap, 1969. május (20. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-13 / 107. szám
MÉRCE A z új mechanizmus körülményei között a kibővült vállalati hatáskör és a nagyobb önállóság nyomán természetszerűleg sokasodik a vezetés munkája, gondja, felelőssége. Bizonyos fokig a vezetés jellege, szerepe is módosult. A hatékony vállalati nyereség-érdekeltség következtében a műszakitermelési kérdések helyett az értékesítési, a komplex gazdálkodási feladatok kerültek előtérbe. Növekedtek a vezetéssel szembeni követelmények, szigorúbb lett a mérce, de a káderek kiválasztásának, megítélésének alapelve nem változott. Ma is a népi demokráciához hű, politikailag és szakmailag képzett, szervezőképes, és irányítani tudó emberekre van szükség a vezetésben. A kádermunka alapelve a reform nyomán jottányit sem módosult. Azért kell ezt külön is aláhúzni, mert sokan félreértik, hogy az új gazdasági mechanizmusban időnként más hangsúlyt, sőt esetleg, más megfogalmazást is nyernek egyes kérdések. A párt IX. kongresszusának megállapítása, noha 1966. novemberében hangzott el, mégis Időszerű, napjaink egyik aktuális kérdésére ad frappáns, félreérthetetlen választ: „A társadalomnak nem apolitikus szakemberekre és nem szakmailag hozzá nem értő politikusokra”, hanem megfelelő vezetőkre van szüksége. A feladatokra való alkalmasság társadalmunk minden vezető tisztségében a szocializmus iránti odaadást, a szakmai felkészültséget és a vezetőkészséget egyaránt és együttesen követeli.* X szakmai felkészültség, a műszaki-gazdasági képzett-, ség értelmezése körűi van talán most már a legkevesebb félreértés, hiszen negyedszázaddal a felszabadulás után joggal kérjük számon a vállalatok vezetőitől a szakmai tudást, sőt a diplomát is. Am önmagában két-három diplomától sem lesz okvetlenül valaki alkalmas rátermett vezető. A magasfokú szaktudás csak akkor érvényesülhet telies értékűen egy-egy vezető munkakörében, ha párosul az irá- hyító. szervező készséggel, a vezető képességgel. Ma már önálló tudomány, sőt annak tucatnyi specializált ágazata foglalkozik a vezetői ismeretekkel. Hazánkban is előtérbe kerültek a vezetés- elméleti kérdések, ii megkezdődött a vezetői ismeretek tudományos igényű publikálása, szervezett oktatása. X vezetés képlete azért így sem olyan egyszerű. Ha a műszaki-gazdasági végzettség, plusz a vezetési ismeretek elsajátítása révén bárki alkalmassá válhatna a vezetésre, akkor tulajdonképpen annyi jó vezetőnk lehetne, amennyit akarunk. Ez, sajnos, azért nem lehetséges, mert a vezetőnek az irányító és a szervező készségre mint személyes tulajdonságra is szüksége van. Ehhez bizonyos adottság, egészséges ítélőképesség kell: Az átlagosnál nagyobb fokú érdeklődés a közügyek iránt, képesség a távlatok felismeréséhez, intuíció, közvetlenség, bánni tudás az emberekkel, határozottság, állásfoglaló készség: a szükséges kompromisszumok iránti érzék, a változó körülmények és követelmények által igényelt alkalmazkodó készség stb. E tulajdonságok magasszínvonalú kifejlesztéséhez kevés az elméleti fel- készültség. A gyakorlat teszi a mestert — tartja a közmondás. Ez fokozottan érvényes a vezetőre, aki nem élettelen anyagot formál, hanem embereket, közösségeket irányít, új és szinte soha nem ismétlődő helyzetekben határoz. A vezető mesteri képességei pedig csak akkor fejlődhetnek ki, ha hagyják; ha olyan feltételeket teremtenek, amelyben lehet, sőt kötelező vezetni. A megnövekedett vállalati önállóság ilyen határozott vezetői követelményeket támaszt. Fontos, hogy a vállalaton belül is növeljék a munkahelyi vágj’ funkcionális vezetők hatáskörét. A gyakorlat a legjobb káderes, s ha megfelelő feltételeket teremtenek, minden vezető saját magáról állítja ki az alkalmassági vagy az alkalmatlansági bizonyítványt Minden vezető egyébként azzal külön is vizsgázik, hogy milyen munkatársakat választ és beosztottjai milyen színvonalon dolgoznak. A megnövekedett szakmai, vezetői követelmények nem szorították háttérbe a politikai felkészültség a rendszerünkhöz, a szocializmus ügyéhez való odaadó hűség igényét. Sőt, a nagyobb önállóságból és felelősségből fokozottan következik ez a politikai igényesség. Mert egyrészt megnőtt a vezető társadalmi és gazdasági felelőssége az általa irányított kollektívával szemben. Ilyen felelőssége pedig csak a szocialista vezetőnek van. Amíg a tőkés vezetés manipulációival a dolgozók megtévesztésére, a kizsákmányolás leplezésére törekszik, addig nálunk a dolgozók tulajdonosi helyzetéből objektíve következik a termelési aktivitás, a kezdeményezőkészség, a beleszólási fog, az üzemi demokrácia szükségessége. A gazdasági-műszaki vezetők többsége még nem tanult meg magas színvonalon politizálni, tudományos alapossággal és szocialista módon vezetni. Most kezd utat törni például a munkaszociológia és munkapszichológia, amely objektív módszerekkel igyekszik felmérni, elemezni a vállalati közvéleményt, a vezetéssel szembeni elvárásokat, a dolgozók aktivizálásának lehetőségeit S zocialista felelősségérzetet odaadást politikusi kvalitásokat kívánnak másrészt a vezetőtől azok a döntések is, amelyek a lakosság, a népgazdaság érdekeit közvetlenül érintik. A közgazdasági szabályozó eszközök, a vállalati nyereség- érdekeltség nem minden esetben teremti meg automatikusan — főként rövidtávon — az egyéni, a csoport- és a népgazdasági érdekek összhangját. Esetenként a helyi döntéseknél is országos szintű mérlegelés, áttekintőkészség, szocialista felelősségérzet szükséges. A vállalatok vezetői most is a szocialista államot képviselő irányító szervektől kapják megbízatásukat, s ezért a bizalomért cserébe természetes követelmény a szocialista rendszerünkhöz való hűség. amely nemcsak szavakban. hanem elsősorban tettekben tükröződik. K. J. Premier Tisza- földváron Kétszeresen is az volt. — Egyrészt, mert először itt mutatták be a nyilvánosságnak Németh István: A mi életünkből című dokumentum filmjét. Másrészt, mert elkezdődött a még két napig foljrtatódó mezőgazdasági eseménysorozat. Szerényen csak tiszaföldvári mezőgazdasági napoknak nevezik. — Valójában a területi tsz-szö- vetség működési körzetéhez tartozó kunszentmártoni, jászberényi és szolnoki járásbeli, jászberényi és szolnoki közös gazdaságok itt vitatják meg azokat a gondokat, amelyek a közös gazdaságok életére most a legjellemzőbbek. Erről szólt megnyitójában Bódi Imre Állami-díjas tsz elnök. S már az első előadás is — amelyet Bereczki Lajos szövetségi titkár tartott __ e té mához fűződött. Mint Bereczki Lajos mondta a termelőszövetkezeti szocialisjta brigádmozgalom sajátossága, hogy a tsz-ekben nincsenek szakszervezetek, s így a mozgalom első gazdái a párt- szervezetek. A téma Iránti érdeklődést mutatja a felszólalók száma. Elmondta véleményét Tóth G. József, a j ászalsós zentgyörgyi Petőfi, Kovács István, a tiszainokai Szabadság, Pékó János, a tószegi Dózsa, Révész Benjámin, a ei bakházi Vörös Csillag, Tavasz Tibor, a tiszaföldvári Szabad Nép, Pető Antal, a jászjákóhalmi Béke, Kiss Gyula, Császár Márton, a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz politikai, szakmai vezetője, Mengyi László, a szolnoki járási pártbizottság titkára, Tóth István, a járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának munkatársa. A tiszazugi múzeum gondozásában kitűnő kiállítás nyílt a művelődési otthonban, a két neves földvári termelőszövetkezet életéről. Kősziklába vésett történelem A város vezetői megkoszorúzzák az emlékművet, amely ott emelkedik, ahonnan város elfoglalására indultak a vöröskatonák Az Abany felől Szolnokra érkezőinek komor felkiáltójelként tűnik szemébe az emlékmű, amelyet vasárnap délelőtt 9 órakor lepleztek le a város határában. Az ünnepségen megjelent Sípos Károly, a városi pártbizottság első titkára, Csorna Kálmán, a városi tanácsa vb elnöke Fehér József, a megyei KISZ bizottság első titkára, valamint • megye, a járás és a város számos vezetője. Kozák János, a városi tanács vb ainökhelyettesénék köszöntője után Elek Sándor Szolnok város megbízott KISZ titkára mondott avatóbeszédet. ,,Emlékezünk é„ örök emléket állítunk az első magyar proletárdiktatúra hősi harcainak, neves és névtelen harcosainak, a szolnoki harcok, Szolnok diadalmas visz- szafoglalásának emlékére.” Majd így fejezte be beszédét: „Hirdesse az emlékmű városunk aprajának és nagyjának. mindenkinek, aki a városba érkezik és onnan távozik a dicső Magyar Tanács- köztársaság örökkévalóságát..” Lehullt a lepel, és a tavaszi napfényben vakítóan ragyogott fel a négy számjegy: 1919 és alatta a felirat: „A dicső Magyar Tanácsköztársaság emlékére”. Messze szállt a dal az úttörők ajkáról, miközben az ifjúság képviselői elhelyezték a vörös szegfűcsokrot a kemény szikla lábánál. Az ünnepség méltó befejezéseként a megjelent fiatalok zárt sorokban vonultait vissza a városba azon az úton, amelyet 50 évvel ezelőtt harcolva tettek meg a Tanácsköztársaság vörös- katonái. — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - | Megyénk fiataljai az első és a harmadik helyet szerezték meg Hód mezővé sá rhelyen A KISZ Központi Bizottsága rendezésében vasárnap este fejeződött be az ifjú ezarvasmarhatén yés ztők háromnapos országos vetélkedője Hódmezővásárhelyen. A megyei elődöntők alapján két-két legjobb eredményt elért fiatal — összesen harmincnyolc személy — vehetett részt a vetélkedőn. A verseny selejtezőjét pénteken és szombaton tartották. A felsőfokú mezőgazdasági technikumban írásban és szóban kellett választ adni a gépesítési, takarmányozási és az állategészségügyi ismeretekről. A Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság vajháti üzemegységében pedig gyakorlatban kellett vizsgázni. A Szolnok megyét képviselő mindkét fiatal bejutott a legjobb nyolc közé, s részt vehettek a vasárnapi döntőben. Itt is kiválóan helytálltak. Lódi József, a Karcagi Állami Gazdaság tehenésze országos első lett, míg Gaál Jenő, a rákóczifal- vi Rákóczi Tsz versenyzője a harmadik helyet szerezte meg. Jutalmuk ötezer. Illetve háromezer forintos takarékbetétkönyv; A háromnapos vetélkedőt kiállítás, magyar-nótaéneke- sek bemutatója, lovasverseny és a KISZ Központi Művészegyüttesének gálaestje egészítette ki. Gratulálunk megyénk fiataljainak nagyszerű szerepléséhez! „Róka vadász” verseny Az MHSZ megyei vezetése május 11-ón Jászberény térségében rendezte meg a megyei rövidhullámú rádió „Róka vadász’’ versenyt. Korábbi években ez a mozgalom elsősorban technikai problémák miatt szűkkörű volt. Az idén az MHSZ megyei vezetése megteremtette a technikai feltételeket. a járási, városi vezetőségek és azok rádió klubjai pedig megszervezték a területi versenyeket, mintegy ötszázhatvan résztvevővel. Különösen az ifjúság érdeklődését sikerült felkelteni, s az MHSZ klubok közül pedig a jászberényi és a mezőtúri ért el legjobb eredményt. A vasárnap rendezett megyei verseny is azt igazolja, hogy az említett két klub tagjai jól felkészültek. Az úttörő kategóriáiban mind a három helyet a jászberényi pajtások szerezték meg. Megyei bajnok: László István, a második és harmadik helyezett: Demeter Tibor és Baranyai László. Az ifjúsági kategóriában Berecz Gábor mezőtúri fiatal került az első helyre. Szentesi Sándor és Rácz Zsi gmond — szintén mezőtúriak — a második és harmadik helvet szerezték meg. A felnőttek közül a megyei bajnok: Mizsej Kálmán (Jszberény) a második helyezett Csipe.s Károly (Mezőtúr). harmadik: Vass László (Szolnok) A megyei bajnokok és helyezettek díjként értékes rádiótechnikai alkatrészeket és okleveleket kaptak. A megj’ei verseny győztesei részt vesznek az országos bajnokságon is Székely Mihály Napok Jászberény több napig tartó ünnepségsorozattal emlékezett meg Kossuth-díjas operaénekes szülöttéről, az 1963-ban elhunyt Székely Mihályról; A rangos rendezvények sorában az emlékkiállítás mellett a Palotásy kórus szereplése és a gyermekek részére rendezett vetítettképes, zeneileg is illusztrált előadás emelkedett ki- A Székely Mihály nevét viselő általános iskola és a jászberényi zeneiskola tanárai igen sokat tettek a rendezvények színvonalas megtartásáért. Az ünnepségsorozat utolsó napja tegnap az operaest volt, amelyen neves énekesek, az operaház tagjai léptek föl. XX. éi f. 101. sz. 19(19. május 13., kedd. jg^ VILÁG 80 — HlREK — TUDÓSItASÖT ” MREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK -