Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-22 / 90. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969, április 22j Jupp Angenfort igazsága Ez a történet 16 évvel ezelőtt kezdődött. Az akkor még be nem tiltott Német Kommunista Párt Politikai Bizottságá­nak tagiát. a Szabad Né­met Ifjúság egyik vezető­jét, Eszakrajna—Westfália tartományi parlamentjének egyik képviselőjét, Josef Angenfortot, 1953. március 12-én törvénytelenül, men­telmi jogának megsértésé­vel letartóztatták. Mivolt Jupp (mert min­denki így nevezte a köz­kedvelt és népszerű ifjúsá­gi vezetőt,) Angenfort bű­ne? Az. hogy nyílt harcot folytatott a nyugatnémet ifjúság jogaiért. a béke fenntartásáért, a nyugatné­met állam akkoriban meg­indult újrafelfegyverzése ellen. A mentelmi jogának semmibevételével letartóz­tatott képviselőt több, mint két esztendőn át tartják, vizsgálati fogságban, bíró­sági tárgyalás nélkül. Vég­re. 1955 júniusában meg­születik az ítélet: öt évi fegyház. Németország haladó erői, demokratikus érzelmű tö­megei állandó felháborodá­sa és tiltakozása eredmé­nyeképpen 1957 áprilsában az NSZK elnöke, Theodor Neuss kegyelemben része­síti, azzal a megszorítás­sal. hogy ha Angenfort négy éven belül ismét ,,al­kotmányellenesen” viselke­dik, visszavonják az am­nesztiát. 1961 októberében az ak­kori elnök, Heinrich Lüb- ke, vissza is vonja az am­nesztiát. Megintcsok tör­vénytelenSíi, 1962 február­jában Münchenben Angen­fortot ismét letartóztatják, de a rendőrautóból meg­szökik. A lakosság szolida­ritásának segítségével át­jut a Német Demokratikus Köztársaságba, majd 1968 decemberében visszatér szülőföldjére, az NSZK te­rületén lévő Düsseldorfba. És a bonni hatóságok a kommunista. békeharcos Angenfort, a már annak idején is törvénytelenül letartóztatott és elítélt An­genfort üldözéséről máig sem mondanak le! Ismét letartóztatták. Arra akar­ják kényszeríteni. hogy egykori büntetésének hát­ralévő hét hónapját ülje le! Akik emberek ezreit gyilkolták le annak idején, a náci tömeggyilkosok bű­nei — o jelenleg érvényben lévő bonni intézkedések szerint — 1969. december 31-ével elévülnének. Csak Angenfort „bűne” nem évül el Bonnban... (bt) A járda az egészségházhoz vezet — Ide rózsát ültetünk majd, amoda szőlőt telepí­tünk. Apukámtól már kap­tam vesszőt. A nagyapám meg egy kis hordót ajándé­kozott... kezdhetem a szőlős­gazda! életet... — nevetett Anci boldogan. — Jó — bólintottam ko­molyan. — Ké év múlva gondolom már időszerű lesz, hogy megkóstoljuk az első termést. — Rendben van, alkkor eb­ben meg is egyeztünk. Ak­korra már a lakásban is új bútorok lesznek, majd ren­dezünk egy jó kis házibulit — És mit szólnak majd ® faluban, hogy a védőnő házi­bulikat rendez? — Semmit! Ismernek már. kilenc éve élek itt... És amiről Bordás Anna nem beszélt, de én a falu­beli asszonyoktól, a tanács vezetőitől tudom: Jászfelső- szentgyörgyön mindenki sze­reti öt. Tisztelik, becsülik, mert tudják, nem foglalko­zás, sokkal inkább hivatás számára a védőnői munka. Pedig tulajdonképpen gimna­zista korában arról álmodott, hogy újságíró lesz vagy gyer­mekorvos. Az egyetemi fel­vételi idejére azonban beteg lett — a szívizomgyulladás következményeit még ma is érzi. Amikor felgyógyult je­lentkezett Szegeden — így lett védőnő. S ma ő ad taná­csot Jászfelsőszentgyörgyön tizenkét kismamának, ő láto­gatja a kétszáz apróságot: akik a védőnő felügyelete alá tartoznak. S számon tartja évenként hány kis honpolgár születik Jászfels& zen tgy or­gy ön. Vékony, filigrán alakja hol kerékpáron, hol lovaskocsdn tűnik fel — járja a 4—5 ki- lyométeres körzetét Kérdez­tem: hogyan osztja be napi munkáját? — Korán kelek, általában a reggeli órákban keresnek meg az asszonyok, terhesség­megszakítás vagy más ügy­ben. Aztán megbeszélem a körzeti orvossal hol van új beteg, általában délután 1—2 óráig családlátogatásokon va­gyok. Délutánra marad az adminiszitrációs munka. — Egyébként minden kedden van tanácsadás, és minden harmadik héten szakorvosi vizsgálat nálunk. Ezen min­dig nagyon sokan vannak... — A szülők minden eset­ben szót fogadnak a védőnő­nek? — A többség igen, sőt egy­re inkább. Sajnos azonban vannak családok, ahol az apa iszákos, az anya könnyelmű és ezt rendszerint a gyerek sínyli meg... Hallottam, hogy az egyik családnál most kellett állami gondozásba venniök egy 5 hónapos kisbabát: Sanyikat. A gyereknek állandóan tüdő- gyulladása volt — vizes, rossz lakásban, illetve egyet­len pici szobában lakott az öttagú család. S hogy a gye­rek ne sírjon annyit, a ma­ma hagymateát meg mákha­jat főzött neki «édes” alta­tónak. Még mindie történik ilyesmi. Ki gondolná? Egy tanyán, ahol hat gyerek van a legnagyobb véletlenül le­forrázta a legkisebbet Hogy történhetett? az anya jó­formán alig van otthon, min­dig van valami elintézni va­lója. És hány és hány gyere­ket ismernek a tanyákon, ahol reggel „kicsapják” a gyerekeket — a szomszédok etetik őket. Sokat kell még biciklizni, lovaskocsin rázatnia magát, vagy gyalogolni kilométere­ket a védőnőnek, hogy ezek­kel a családokkal is megér­tesse: milyen kötelezettséggel milyen felelősséggel jár és mennyi szeretettel, megértés­sel, menyi lemondással egy gyerek felnevelése. — Azt hiszem az új egész­ségház elkészülte a modem, szép környezet a rendelése­ken. tanácsadásokon segíte­nek majd ezek megértetésé­ben. Igen, mert Jászfelsőszenit- györgyön elkészült a 340 000 forintos költséggel épült egészségház, ahol külön or­vosi rendelőben fogadják a babákat és külön a terhes mamákat. Ott kapott új ott­honit a védőnő is. „.és most virágokat, zöld­séget ültet a kertben, per­cenként nézi. hogy épül az új járda, mely egészen az egészségházhoz vezet... V. V, Napirenden: az ellenőrzés Az új gazdasági mechaniz­mus bevezetése — tartalmá­ból eredően — a tanácsi gaz­dálkodásban is alapvető vál­tozásokat eredményezett. Új­szerű elvek érvényesülnek és ennek megfelelően a gaz­dálkodás gyakorlati módsze­re is Változik. Jól tükrözi ezt a törökszentmiklósi járási ta­nács vb legutóbbi ülésének egyik napirendje. A tavalyi költségvetési és pénzügyi re­vízió számadatai, értékelése is bizonyítja, hogy az ellen­őrzés segítő jellege került előtérbe. Rendszeressé vált a költségvetés, a beszámoló je­lentés és az előző évi vizs­gálati anyagok tanulmányo­zása, konkrétabbak a vizsgá­lati programok, s a felelős- ségrevonáson, figyelmezteté­sen túl, az ellenőrzők javas­latot tesznek a hiba kijaví­tására. Nem túlzás, ha azt mond­juk, hogy a törökszentmiklósi járásban, a pénzügyi munka szerves részének tekintik az ellenőrzést. A pénzügyi osz­tály költségvetési, lakosság adóztatási és termelőszövet­kezeti csoportja elvégezte a tervezett cél- és témavizsgá­latokat. Egész évben figye­lemmel kísérte a tanácshoz tartozó intézmények, a gaz­dálkodó egységek munkáját Ennek meg is lett az. ered­ménye: a működési bevételt — amely a tanácshoz tartozó intézmények bevételéből, a térítési díjakból, a piaci hely­pénzből, s más forrásból te­vődik össze — 107,6 száza­lékra teljesítetté^ 1968-ban. A lakosság által befizetett adókból 103,9 százalékos volt a bevétel, s a termelőszövet­kezetek is 11 millió 438 ezer forint helyett, 14 millió 382 ezer forintot fizettek be, ami 136,5 százalékos teljesítést jelent. A siker azonban nem ered­ményezhet megnyugvást Er­re figyelmeztetett a végre­hajtó bizottság, amikor hang­súlyozta a szakigazgatási szervek együttműködésének fontosságát, az ellenőrzés ha­tékonyságának növelését, a belső ellenőrzés általánossá tételét Már szó volt arról, hogy a rendeleteket megszegő, a pénzügyi fegyelmet megsértő vezetőket, dolgozókat felelős­ségre vonják, sőt kártérítésre is kötelezik. Ez áll a tanácsi apparátusban és a tanácshoz tartozó intézményekben dol­gozókra is. Tavaly 9479 fo­rintot szabtak ki ilyen cí­men. Bár nem a büntetés, a birság az elsődleges célja az ellenőrzésnek, hanem a gaz­dálkodási színvonal emelése, a munka segítése, a társadal­mi tulajdon védelme. S ezért mindenkor és minden­kinek munkálkodnia kell. N. K. így fogtuk el Görög Sándor Albertet Alighogy vége lett a Kék fény adá­sának, máris nagy eréllyel megnyom­ták az ajtócsengőt. Halálra rémültünk. — Ez Görög — suttogta a felesé­gem. Azt én is tudtam akár görög, akár török jó szándékkal ilyen időtájban már nem zavarhat, s ilyen erőszakkal sem csöngethet. A fene enné meg a lustaságomat. Hányszor elhatároztam már a Kék fény, az Angyal műsorok után, hogy felhozom a szenespincéből a favágó fejszét. Vagy legalább Is vil­lamosáramot vezetek az ajtó kilincsbe. Mindig elblicceltem. Tessék, most aztán itt van. Kii aaz? — Energikus válasz hangzott. — Görög Sándor Albert (jaj ki ne nyisd — ájult el a feleségem) ügyében jövök. Én vagyok a Jani szomszéd. Hát persze beengedtem. S inkább saját szíverősítésünk céljára, mintsem vendégszeretetből veszem elő a pá­linkát. — Azzal most ne töltsd az időt. Meg van Görög Sándor Albert. — Meg van? — Csodálkozunk — na csak, már ilyen gyorsan? — Meg van, csak el kell fognunk. Neked meg nekem. Most aztán egyszerre híres emberek lehetünk. Görög Sándor Albert Szolnokon van. És azt is megmondta, hol. Este, ahogy hazafelé jött látta a körút sar­kán a Mancikáék házvégében meghú­zódva. Ott lapult. Mikor Mancika férje éjszakai műszakba indulva kitette lá­bát a kapun, hirtelen magabiztos lett a fickó. Akkor is gyanús volt már ez Jani szomszédnak, de most, hogy a Kék fényt látta... Igen, szóval azonnal indulnunk kell, ki tudja szegény Man­cika azóta. összekapkodtuk magunkat, lohol­tunk. Mancikáék ablakán hangulatfény szűrődött ki és nagy csend fogadott. Itt már minden elvégeztetett — gondoltuk. De azért lármát kerülve, a kerítésen át osontunk be. Háttal felénk a Mancika ágya szélén egy férfi ült, a férje pizsa­májában. No csak, hazajött a férje? Ebben valami turpisság van. De ben­nünket ez a Görög Sándor át nem ejt. Berontottunk. Nem a férje volt Mancikának. De nem is Görög Sándor Albert. Éppen ezért nem is nagyon ér­tettük, hogy mi a fenét kereshetett itt. De már nagyon benne voltunk az elfogásban. Mert ahol ennyi ember él egy városban, ott biztos, hogy csak akad csaló, sikkasztó. Mentünk végig az ut­cákon. Közben felzavartunk néhány maszek szabót. Mit tudnak arról a má­sik ingről, nem ők készítették-e. Nem jutottunk nyomra. Egyik sem vállalta. Na de láttunk a főutcán egy férfit futni, az előtte üresen tovasuhanó taxi után. Nagyon gyanúsan igyekezett. Elkaptuk a komát, akárhogy rúgka- pált, káromkodott, cipeltük a rendőr­ségre. Mások is hoztak már vagy há­rom embert hasonlóan. Mind tagadta, hogy ő lenne a Görög Sándor Albert. Kijött a rendőr és nagyon gorom­ba volt. Vége volt mindennek. Ilyen a mi szerencsénk. Már megint nem lettünk híres emberek. Nagyon bántott bennün­ket a dolog Elkeseredésünkben betér­tünk az Árkádba. És ott sajnáltuk csak igazán az egészet. Csak úgy ránézésre legalább öt Görög Sándor Albertet ki­választhattunk volna a hajnali vendég­seregből. De mire kiválasztottuk volna bennünket vitt el a rendőr. Alig győz­tünk kimagyarázkodni. Borzák Lajos Ha a sxív kalimpálni kexd Ha a vérkeringési rend­szert és az idegrendszert a szokottnál erősebb inger éri, vagy terheli, a szívverés meggyorsul. Ez normális je­lenség. Testi megerőltetés, vagy szellemi izgalom váltja ki. Ezzel azonban aligha le­het összehasonlítani a ro­hamszerű „tachikardiát” (szapora szívverést). A ro­ham gyakran éppen olyan­kor jelentkezik, amikor az ember legkevésbé gondol rá, amikor semmi látható ok nem forog fenn, ami indo­kolná, hogy a szív hirtelen össze-vissza ver. Az ilyen roham tünetei igen különbözők lehetnek, a paciens sokszor a szív tájé­kán változó erősségű, gyak­ran a bal karban i,, kisugár­zó húzó fájdalmat érez: nyugtalannak érzi magát, ösztönösen a pulzusát tapo­gatja — természetesen meg­ijed, mert a pulzust rögtön első próbálkozásra nem tudja szokása szerint kita­pintani. Csak lassan ébred tudatára annak, hogy szíve kiesett a ritmusból, elvesz­tette nyugodt, erőteljes üté­sét, s most már csak gyen­gén dobogva száguld, s a percenkénti 200 szívverés sem ritkaság. Megjegyzendő, hogy ez az állapot gyakran igen hamar megszűnik; de előfordul, hogy napokon át tart és vé­ge igen tipikus: a paciens hirtelen vizelési kényszert érez, szokatlanul nagy meny- nyiségű világos és tiszta vi­zeletet bocsát ki magából. Utána kimerültnek érzi ma­gát, de örül, hogy ez egyszer megúszta. Szerencsére az átélt féle­lem és izgalom rendszerint alaptalan. Amilyen veszé­lyesnek tűnik a rohamszerű tachikardia, olyan ártatlan a legtöbb esetben; Amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen távozik és minél kevésbé ijed meg tőle az érintett, annál könnyebb és gyorsabb a lefolyása. A hirtelen fellépő szapora szívverés mélyebb okai ter­mészetesen mind a mai na­pig felderítetlenek. Arra gya­nakszanak, hogy a tachikar­diát a szív szervi elváltozá­sai és az ingervezetési rend­szerben fellépő rendellenes­ségek váltják ki; bizonyos, hogy lelki feszültségek és konfliktusok is közre játsza­nak. Nem szükséges, hogy ezek akutak legyenek, elő­fordulhat, hogy a távoli múltban keresendők. Az emberélet tapasztalatai, csalódásai és rejtett bánatai, úgy látszik, akárcsak sok más betegségképnél a ro­hamszerű tachikardiában is szerepet játszanak. Nehéz megállapítani, mi­lyen nagy azoknak a köre, akik alkalomadtán, vagy gyakrabban tachikardiában szenvednek, mert a tapasz­talatok szerint emiatt csak nagyon kevés beteg fordul orvoshoz. Pedig vannak fizi­kai módszerek és hatásos gyógyszerek a tachikardia azonnali megszüntetésére. A baj gyökerét megfogni azonban már nehezebb do­log. Ebben maga a paciens sokat segíthet, ha bizalma­san elmondja az orvosnak lelki problémáit. De akár orvossal, akár orvos nélkül; a rohammal veszélyeztett embernek meg kell tanulnia^ hogy leküzdje alaptalan fé­lelmét, ami állapotát csak rosszabb;thatja. A látszólag elkerülhetetlent könnyedén kell felfognia. Lehetőség sze, rint kikapcsolódást kel) ke­resnie. Talán a legjobb ha sétál egy nagyot, semmieset­re sem szabad azonban az emberek társaságát kerülnie. Orvos) utasításra a roham­szerű „tachikardia” sok be­tegnél mindenesetre könnyen és jól befolyásolható, úgy­hogy egyre ritkábban, sőt később egyáltalán nem is je­lentkezik. A világ legolcsóbb villamossága Az ember fel tudja bonta­ni a vizet két összetevőjére, az oxigénre és a hidrogénre: elektrolízissel, tehát villa­mosenergia felhasználásával. Ezen a síkon azonban a ter­mészet túlszárnyalja, mint­hogy a növények ugyanezt a műveletet elvégzik olyan energia segítségével, amely nem kerül semmibe: a nap­sugarak energiájával. Helmut Metzner német tu­dós, a tübingeni (NSZK) egyetem tanára elhatározta, hogy a maga részéről ver­senyre kel a természettel. A Növény-Fiziko-Kémiai Intézet laboratóriumában ta­nulmányozni kezdte: hogyan is jár el a természet? A nö­vényekben végbemenő reak­ció egyik fő tényezője a nö­vényi sejt egyik eleme, a kloroplasztisz, amelyet azért neveznek így, mert ebben gyűlik össze a növény zöld színét adó színező elem, a klorofil. Metzner profeesszor megállapította, hogy ez a klorofil nem elszigetelten ta­lálható a kloroplasztiszban, hanem ellenkezőleg: szoro­san összekapcsolódik egy al- buminréteggel. Ebben rejlik a fotolizis egész titka: az al- buminréteg félvezetőként vi­selkedik és elektronokat sza­badít fel a napsugarak ha­tására. Az albumin, miután egy elektront elveszített igyek­szik azt pótolni, „ a környe­ző vízmolekulákból veszi el. A vízmolekula — minthogy szintén megrövidült egy elektronnal — maga is labi­lissá válik és sietve felbom­lik, felszabadítva a maga oxigénjét. A klorofil szerepe ebben a folyamatban csak annyi, hogy érzékennyé teszi az albumint a fénysugarakra. Normális körülmények kö­zött ugyanis az albumin csak az ibolyántúli sugarakra ér­zékeny. Miután a mechanizmust így megvilágították, az al- buminréteggel egyenértékű elemet kellett találni. Metz­ner professzor a fényképe­zés fényérzékeny lemezét választotta erre a célra, minthogy az egyszerűen és könnyen használható. A le­mezt ugyanis ezüstklorid- réteg fedi, amely a félvezető szerepét játszhatja. „A foly­tatás egyszerű — mondotta Metzner professzor. — A klór, miután — hála a klo- rofilnak — fényérzékennyé vált, negatív töltésű elek­tronja átadja a pozitív ezüst-atommagnak és a víz­molekulából elvett elektron­nal pótolja. Ugyanúgy, mint a természetes fotolizisnél, a vízmolekula felbomlik é3 felszabadítja oxigénjét”. Őszintén szólva, Metzner professzor még messze van attól a céltól, amelyet a vi­lág többszáz tudósához ha­sonlóan szeretne elérni: a mesterséges fotoszintézistől. A víz fotolizise csak az első állomás a reakciók bonyo­lult sorozatában, amelyekkel a növény szintetizálja összes tényezőit, kezdve a levegő széndioxidjával és végezve a földből kapott vizzel. Ennek ellenére a kísérle­tek élénken érdeklik a gyá­rosokat és a tübingai kuta­tók máris több finanszírozá­si ajánlatot kaptak. Ennek az egyszerű, olcsó és kevéssé terhes eljárásnak ugyanis nagy jövője lehet az űrku­tatásban. Ahelyett ugyanis, hogy az űrkabinban raktá­roznák el az űrhajósok lé­legzéséhez szükséges oxigént — az ezzel jár óösszeg koc­kázatok vállalásával — azt a szükségletnek megfelelően fotolizissel lehet előállítani. Metzner professzor úgy vélekedik, hogy felfedezése főként az oxigénnel és hid­rogénnel működő új, kis fű­tőelemek előállítására lesz használható. Az ember a vízből és a napfényből a vi­lág legolcsóbb villanyáramát tudja majd előállítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom