Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-24 / 92. szám

1969. április 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Középiskolák vetélkedője Kedden délután városunk öt középiskolájának három- három főből álló csapata csaknem négy órás küzde­lemben próbálta eldönteni, hogy kik ismerik legjobban, legalaposabban a Tanácsköz­társaság megyénkbeli esemé­nyeit és a Damjanich Mú­zeumban megrendezett em­lékkiállítás anyagát. A vetél­kedés végülis hármas holt­versennyel végződött. Az el­ső helyet a Tisza-parti Gim­názium. a Varga Katalin Gimnázácan és a Verseghy Gimnázium csapata az elér­hető 14 pont megszerzésével biztosította. Egy ponttal mar radt csak le a Szamuely Gépipari Technikum csapata, s a harmadik helyen 11 pont­tal a Vásárhelyi Pál Köz- gazdasági Szakközépiskola együttese végzett A versenyzők feladata igen «Hallgatag ember5’ helyett beszédes, sőt női több, sze­rencsés ember kerül elém. Akkor este ugyanis a mező­túri Szabadság Filmszínház műsora a „Hallgatag em­ber”-* ígérte annak, aki a mozi nézőterén kereste a ki­kapcsolódást mindennapi gondjaiból. Eübelyezkedtem háft, s kí­váncsian lestem a híradót: női újBág e nagyvilágban. Aztán egyszerre — egész vá­ratlanul — világosság tá­madt a ott dől. a nagy vá­szonnál egy asztalkán ha- Totnnyí pénzre esett a tekin­tetem. Százas-kötegek.- ra- csak! Nem káprázat, nem a vásznon mozogtak az embe­rek. élő. igazi hús-vér kezek nyúltak a pénz után, miköz­ben a nézőtéren itt is. ott is fei-felszisszent valaki: A sze­rencsés ember, a négytalála- tos lottónyertes örömmel szá­molta át a Pénzt. Tízezer, húszezer... ötvenezer.« száz- nyolcvan és nSiányezer... Ez igen! Ezért érdemes val* mo­ziba jönni! Már-már az életűnk része lett. hogy pénteken a lottó­számok iránt tudakozódunk, s természetes, hogy időnként Pszichológuso­kat esetenként megbíznánk helybeli vizsgálatokkal. Levélcím: Magyar Hir­dető Reklámpszichológiai Csoport Budapest, V., Fel- szabadulás tér 1. Bőripari Vállalat 3-as számú gyára IV. kér* Vád út 40. felvesz not és férfi dolgozó­kat termelői munkára ko­moly kereseti lehetőség-. gél, 44 órás munkaidővel, minden második szombat szabad. Vidékieknek utazási térítést adunk, kedvezményes étkezést biztosítunk. Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán. nehéz volt. A kérdések, bár szorosam kapcsolódtak a Damjanich Múzeum tanács- köztársasági emlékkiállításá­nak anyagához, nemcsak adatszerű anyagismeretét kö­veteltek meg. Az öttagú zsű­ri részletes történeti magya­rázatot is kívánt. A versenyzők „szabadon választott gyakorlata” az ön­álló tárlatvezetés volt a ki­állítás egy-egy kisorsolt ter­mében. Valamennyi csapat a maximális pontszámot sze­rezte meg, s kritikai észre­vételeik. amelyet az öt perces tárlatvezetésbe bele­szőttek. a kSáUltásrendezők számára is tanulsággal szol­gáltak. s így a muzeológusok is haszonnal zárhatták a ver­senyt. Az ünnepélyes díjkiosztás­ra április 29-éo kerül sor. Sz. L. milliomosok „sztBetoefcfi né­hány tollvonásból. Mindem héten akadnak szép szám­mal, akik nyernek, s most közülük egy ott állt előttünk. Igazán nem az irigység bújt belém, mikor fésrikelődni kezdtem. A jegyet gala csínná gyűrtem izgalmamban. Vala­hogy nem marasztalt már a helyem. köt nekem az a „hallgatag" — sokkal inkább érdekelt már ez a másik em­ber. a szerencsés. Nem vár­tam meg a filmet — Kérem, ne vegye tolako­dásnak... babonás ember ön? — kezdtem * beszélgetést Tiltakozott: — Sosem voltaim. jgar-, péntekien húzzák a lottószá­mokat és épp a 13. héten nyertem^ de ez véletlen egy kicsit.« — ? — Régóta jStezom. Műn­ként akadt egy-egy hárma­som, ébren tartotta a re­ményt, hogy snkerülhet még jobban is. Bányai Mihály jőhfrfi ko- vársmester Mezőtúron. Egész életében szorgalmasan dolgo­zott. Felnevelte, iskoláztatta mindhárom gyermekét, s már azok te a maguk külön, ön­álló életét élik. Az újvá­rosi rozoga kis házban — a patika meg a szövetkezeti bolt között — kettesben maradták a szülők, s a szép portára szép nasv házat ál­modtak öregségükre. — Mos* felépíthetjük. Ügy ahogy elképzeltük. Már jár­tam )s a khz-ben, rrsegbe- széltüfk. Talán ebben m év­ben már tető alá kerül. Ad­dig meg a száznyolcvanezret takarékba tesszük. Az apra­ját nem. azt eBc öltjük ha­marjában. .. És sorolja, hogy mine: Biztos, hogy a „Hallgatag ember”-rel töltött este nem let* volna ilyen érdekes! — B — Csak fiataloknak A pályaudvaron Ifjúsági Maga­zint vásároltam, a az úton a slágerlistát böngésztem. Hiába, öregszem. Idestova huszonegy éves vagyok. Oda az Ifjúságom... Azért elutazok erre a könnyű­zenei klubfoglalkozásra. Hátha, a huszonegy éveseknek is áll még a világ?! * Közvéleménykutatás felesleges. A Rádió legnépszerűbb Ifjúsági műsora a „Csak fiataloknak”. Csütörtökön, szombaton, vasár­nap délelőtt— „Oh« ha naponta lenne”. Szimpatikus megnyerő külse­jű férfi. Mikor a klubhelyiségbe lép, megszűnik a mocorgás. Más­fél óiás várakozás eredménye megérkezett. Mindenki megkőny- nyebbült, érdemes volt tehát. —i (Késett a vendég vonata). Srácok, lányok. Farmer és mi­ni. Sokaknál táskarádió, eddig a műsort hallgatták. Lám, a mű­sorvezető most kilépett az éter hullámaiból, s Itt van köztük a pódiumon. Megkezdődik. Alakul & beszél get és. Előtte egy kis bevezető; életrajz, rádiós történet. Hogyan lesz valaki könnyűzenei szer­kesztő, milyen a rádiós munka« kik a kollegák, hogy készül az adás, milyen a visszhang?— Beszélnek as arcok. Mást vár­tak, a mégis valahogy ezt. Örül­nek. Pedig a műsor előtt Szöré­nyiekre, az Omegára, Metróra és a Beotles-együttesre számítottak« Kovács Katit és Rita Pavonét tervezték maguk közé, persze képletesen. Meg-megújuló téma­ként. Most mégis ez az érdekes. Szóbakerfilnek a levelek. Na­ponta kétszáz—kétszázötven. Még elképzelni is szörnyű, — pedig mindet elolvassák. Becsapni sen­kit sem lehet, a bizalom kölcsö­nös. Van, aki elküldi fényképét, van akt a születési bizonyítvá­nyát. Nem ritka a tanácskérő, problémásé levél sem. Volt már nyolcoldalas részletes, de akadt egymondatos tömör la. A borí­tékok kívülről feldíszítve — raj­zók. ábrák« szabályos Iniciálék — belülről pedig gyakran kibé­relve: tíz« húsz, száz forint, vagy Sres magnószalag. Aki kapja, sót avarja legjobban. Ifire való ezt Ezer a levél, ezer a kérdés. — Igazságot lenni nehéz, de meg­próbálják. Megmozdul a társaság, jennek a kérdések. A fiúk a bátrabbak. A lányok egyelőre csak egy- mádközt beszélnek« úgy látszik megvárják az első tapasztalato­kat. Győzelemül Bt moot neat éra dekes a magánélek háttérben a pletyka. Ma délután a szerkesz­tés a lényeg, a műsorért a mű­sor mellett harcolnak. TUpaszta- ' let, javaslat, vélemény, tanács, Szenet »na kérdések lényege. Lemezek kerfltoek «Ifi. Néhány ara km aj kérdés. Sol- beat, folk-boat, pol-beal. Magyar zene. külföldi zene, fesztiválok. Hanglemezgyártón. Aki kérdez, állva marad — hiszen beszélget­nek, beszélgetünk. Bt öröm a kérdés, megtisztel tetéz a fatelet. Sajnoa aa idő gyorsan múHk. Két óra egy pillanat csupán, vé­ge van. Búcsúzik a vendég. « Híranyagban pedig —• összesen két sorban — as így hangzik: Komjáthy György, a Magyar Rá­dió zenei szerkesztője, esütőrtő- . kön Kunsaentmártonban talál­kozott hallgatóival, a fiatalok­kal. Kérése Bezaö Az OKGT Alföldi Kőlajfúrósi Üzem iparitanuló pótfelvételt hirdet az 1969/76. oktatást évre, mélyfúró szakmában, a Jelenleg nyolc osztályt végző fiúk részére. A képzés helye: Várpalota, képzési Idő: 3 év (emelt szintű képzés). Kollégiumi ellátás biztosítva. Jelentkezés helye: OKGT Alföldi Kőolajfúrási üzem személyzeti osztálya. Írásban vagy személyesen, (Szol­nok, Körösi út 46j SZERENCSÉS EMBER 4 MOZIBAN Mikor a moziba beültem, nem gondoltam még. hogy a Indiai vendégek a Pályaválasztási Tanácsadóban Szerdán délután két indiai vendég érkezett Szolnokra a Pályaválasztási Tanácsadó tanulmányozására. Dr. Ghos Prasun Kumar és dr. Khan- na Kapil Mohan a Kulturá­lis Kapcsolatok Intézetének vendégeként tartózkodik Ma­gyarországon. Dr. Ghos Prasun Kumar munkapszichológiával fog­lalkozik, ezért elsősorban ő érdeklődött a Szolnokon fo­lyó munka iránt Tájékozódott a szolnoki Pá­lyaválasztási Tanácsadó jel­legéről, a megye üzemeivel való kapcsolatáról. Verők István, az intézmény vezetője elmondotta, hogy elsősorban a tanulmányaikat befejezett diákokkal foglal­koznak, az üzemekkel nincs olyan szoros kapcsolatuk, noha sok üzem tart igényt a munkájukra. Magyarországon elsősorban nem a szelekció az üzem­pszichológusok feladata. Dr. Ghos Prasun Kumar egyik kérdése igen élesen világított rá a magyar és az indiai vi­szonyok közötti különbségre. Azt kérdezte, hogyan jár el az üzempszichológus, ha pél­dául tíz munkahelyre sokkal több jelentkező van. Ez a kérdés mint később mondta, jogos az indiai viszonyok kö­zött Magyarországon, ahol a legtöbb szakmában mun­kaerőhiány van, ez a kérdés alig merül fel, legalábbis társadalmi méretekben. Ezért erre a kérdésre dr. Ghos Prasun Kumar nem kapha­tott választ A beszélgetés során a ven­déglátók is több kérdést tet­tek fel az indiai vendégek­nek. A válaszokból kiderült hogy Indiában körülbelül tíz éve foglalkoznak nagyobb mértékben munkapszicho­lógiával. Elsősorban azokat a terüle­teket vizsgálják, amelyek az embernek a munkában való érvényesülésével kapcsolato­sak. Alkalmassági, intelli­gencia és személyiségvizsgá­latokat végeznek. Jóllehet a vizsgálatok eléggé széleskö­rűek, nem hoznak mindig ki­elégítő eredményeket. Az or­szágban munkanélküliség van, a munkaközvetítés ésa munkaerőpiac kapcsolata nem mindig eléggé intenzív. A munkapszichológusokat az üzemek három fő terü­leten alkalmazzák: új munkások felvételénél, elő-, léptetésnél és a meglevő képességek jobb kihaszná­lására szolgáló gyakorlatok végzésénél. A vendégek végül elmon­dották, hogy India 63 egye­temén folyik pszichológus­képzés. A jelentkezők szá­ma igen nagy, csak egy ré­szüket tudják fölvenni. A látogatás végén Verők István megmutatta a Pálya- választási Tanácsadó műsze­reit, amelyekről az indiai vendégek nagy elismeréssel nyilatkoztak. B. A. Ellesett pillanat a próbán. Sárosdi Erzsébet és Barta Ti­bor jelenet a „Gyerünk fi úk!” című műsorból Képernyőn: Pályaválasz­tási Tanácsadó Tegnap délelőtt népes for­gatócsoport szállta meg né­hány órára a szolnoki Pá­lyaválasztási Tanácsadó he­lyiségeit A tévések 10 per­ces felvételt készítettek, mute ka közben is bemutatják a legérdekesebb eszközöket és műszereket A fölvett jeleneteket ápri­lis 29-én, kedden láthatja a közönség a televízió „Melyi­ket az ötezerből?” című mű­sorában. Az adásban Verők István az intézmény vezetője mutatja be az ország első vi­déki Pályaválasztási Tanács­adóját A tárgyalóteremből A törvény enkívüli lovag A borkóstoló vezetője meg­tagadta Kókai Oszkár, 30 éves zagyvarékasi lakos ki­szolgálását — Sokat ittál már kisfiam! — szólt az ittas fiatalembernek Antal Mátyás, aki ugyancsak fe­nekére nézett már néhány pohárnak. Kókai felkapott egy poharat s megígérte a nálánál mintegy 20 évvel idősebb Antal Mátyásnak, ha mégegyszer kisfiamnak szó­lítja, „belevágja” a poharat így kezdődött 1969. feb­ruár 9-én a csete-paté Zagy- varékason. Előbb csak két személy között alakult ki a háborúság, s aztán többen belekapcsolódtak. A szavakat tettek követték. Kókai volt a kezdeményező. Ügy vágta mellbe Antalt, hogy az az egyensúlya megtartására a kályhát is átölelte volna, ha az nem tüzes. A padlón megrázta a fejét és úgy pis­logott vissza Kókaira, akit a közben megérkezett két testvére igyekezett kivezet­ni a helyiségből. Odakinn aztán hárman folytatták a dulakodást, míg Antal Má­tyás is talpra nem állt és rá nem támadt Kókaira Azaz, csak támadt volna, mert Kókai lerázta magáról test­véreit és zsebkéssel közele­dett Antal felé, aki azon­ban nem várta be, hanem futásnak eredt A verekedés ezzel még nem fejeződött be. A három Kókai ismét egymás ellen fordult és a dulakodásuk­nak a közben értesített rend­őrök vetettek véget A tör­vény nevében szólították fel őket a verekedés abba ha­gyására. „Mit nekem a tör­vény, számomra nincs ilyen” — kiabálta Kókai Oszkár és ütésre emelte kezét A tett- legességre nem került sor, mert az időközben össze­gyűlt rokonság lefogta a tá­madót és körülvéve kísérték a körzeti megbízott irodája felé. Néhány lépés után az erejével nem bíró fiatalem­ber kitépte magát a roko­ni karokból és újra a rend­őrökre támadt A magát törvényen kívül helyezett Kókai Oszkárt bíróság elé állították. A szolnoki Járásbíróság garázdaságért és hivatalos személy ellen! erőszakért vonta felelősségre. A vádlott a tárgyaláson tagadta a cse­lekmény elkövetését. A ta­núk vallomása alapján azon­ban a bíróság megállapította bűnösségét és egy év tíz hó­napi szabadságvesztésre ítél-. te. Kókai és védője felmen­tésért fellebbezett. Csábította a péns Nevével ellentétes volt az akaratereje Vass István ti- szaderzsi lakosnak. Három évvel ezelőtt Szolnokon az 1. számú postahivatalnál he­lyezkedett el. Előbb mint táviratkézbesítő dolgozott, majd csomagraktáros lett Feladata volt a csomagok kiadása és az utánvétes kül­deményekért járó díjak be­szedése. A pénzzel naponta kellett elszámolnia az ellen­őrző szelvénnyel együtt. Rö­vid idő után rájött arra, ■hogy ha a szelvényeket meg­semmisíti, és az utánvétes küldeményeket nem vezet! be az arra rendszeresített füzetbe, a pénzt zsebre te­heti. Az első próbálkozás sikerrel járt. Ezután már nem tudott ellentállni a csábí­tásnak és tizenhárom eset­ben tette azt meg. összesen csaknem hatezer forintot sikkasztott el. Vass Istvánt társadalmi tulajdon sérelmére folytató­lagosan elkövetett sikkasz­tás miatt vonta felelősségre a szolnoki járásbíróság és nem jogerősen 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte. r- mj mi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom