Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-16 / 85. szám

1969. április 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Egy rendőrtiszt naplójából Ki volt a gyilkos? A Budapesti Atlafkertben a Tücsök nevű egypúpű tevének fi j — Benkő Imre felv.) „bébije” született. — (MTI FORD ESCORT Több olvasónk érdeklődött az új kiskocsi, a Ford Es­cort néhány adata iránt. A Nyugat-Németországban ké­szülő öt személyes gépkocsi úgynevezett klasszikus konstrukció, önhordó karosz- szériája van, a 4 hengeres motor a kocsi orrában he­lyezkedik el. Motorja 1100 köbcentiméteres, 40 LE tel­jesítményre képes. Fogyasz­tása 100 kilométerre átlag 9 liter. Állóhelyből 23 másod­perc alatt gyorsul fel 100 kilométeres sebességre. A gépkocsi maximális sebessé­ge 125 km/óra. Ara 98 000 forint AUTOMATA JELZŐLÁMPA Japánban, a tokiói Ginza úton olyan közlekedési lám­pákat állítottak fel, amely a különböző irányból jövő közlekedési zajok alapján kapcsolja a színeket Minél nagyobb a folyamatos zaj az egyik irányból, annál to­vább mutatja abba az irány­ba a zöldet A HEGY BARATJA üj csúszásgátló autógumi hálót készítettek az NDK- ban. Ez műszál, nyersgumi és acél keveréke. A hálót kézzel ráhúzzák a gumira, amely jeges úton és 18 szá­zalékos emelkedőn is csú­szás nélkül halad. A háló lényegesen olcsóbb, mint a hagyományos acél lánc, fel­szerelése is gyorsabb. Neve találó: Bergfreund = a hegy barátja. VILÁGÍTÓ SISAK Londonban és külvárosai­ban a közlekedési rendőrök bakján kék fényű világító­lámpa villog. Ez figyelmezte­ti a gépkocsivezetőket a gyalogosan, esetleg sötétben közlekedő rendőrökre és megvédi őket az elgázolás el; len. A lámpa súlya elem­mel együtt 17 dkg. LEVEGŐ HELYETT HAB Az autógumik tartósságá­nak és biztonságának foko­zására sok kísérletet végez­nek a gyárak. A legújabb ezek közül, hogy levegő he­lyett műanyag habbal töltik meg a gumiabroncsot. Kí­sérletképpen menetközben fúróval megfúrták a gumit, de a kocsi minden baj nél­kül továbbhaladt, a baleset­veszélyt tehát csökkentet­ték, egyelőre viszont ezek a gumik nehezebbek, mint a levegő töltésfiek és jobban is ráznak. KACSA KERÉKEN A Hétfői Hírek legújabb számában egy kis írás mu­tatja be a legújabb szovjet személygépkocsit. A felso­rolt adatok alapján világ­szenzáció lehetne a hír, de valószínűbb, hogy néhány ezám pontatlan közléséről van csupán szó. A hírben ugyanis az szerepel, hogy az új nyolchengeres kocsinak 128 lóerős motorja van. Ez az igen erős ötkerekűt!) gépkocsi még a falusi uta­kon is 180 km-es átlagsebes­séget ér el. És ezután jön a szenzáció: A 128 lóerős mo­tor mindössze 598 azaz öt­százkilencvennyolc köbcentis és száz kilométerre átlag 3 (három) liter benzint fo­gyaszt Ez lenne a csodála tos kocsi ha igaz lenne. In­kább talán egy-két nullát elspóroltak a hírből. Ilyen teljesítményre ugyanis 5980 köbcentis, közel 30 liter fo­gyasztású gépkocsi képes csak. A Merkur autószalon je­lentése a gépkocsisorszámok állásáról: Trabant Limousine 22 379 Trabant Kombi 1 859 Wartburg Limousine 8 960 Wartburg De Luxe 6 022 Moszkvic, 17 082 Skoda 1000 MB 11 206 Skoda Octávia 910 Skoda 1102-es 254 Fiat 850-es 1 973 Renault 10-es 1 567 Volga 732 Gábor András megdöb­bent, amikor a rendőrök ke­resték. — Nem csináltam sem­mit mit akarnak tőlem? — ri adózott — Jöjjön velünk az őrs­re! Almási alezredes vezette a kihallgatást: — Mit csinált vasárnap? — Reggel társaimmal együtt kihajtottuk a jószá­got a legelőre, ők is tanú­síthatják Este hét óra után hajtottuk vissza. Otthon megmosakodtam, átöltöztem, egy barátommal elmentünk a vendéglőbe. Éjfél körül ér­tem haza, lefeküdtem, aztán másnap újra a jószággal vol­tam. — Nem is tudja mi tör­tént N.-éknél? A férfi láthatólag zavar­ba jött. — De, tudtam ... másnap este jött egy barátom, az mondta, hogy a Laci felesé­ge meg bent van a kútban. — Milyen viszonyban volt maga N.-névéi? A fiatalember hallgatott. — Udvarolt neki? — Már nem voltunk jó­ban. — Hát korábban? — Amikor leszereltem, utána. Laci iskolatársam volt, aztán meg együtt dol­goztunk a legeltetésnél. Gyakran jártam hozzájuk. — Akkor is, amikor a férj nem volt otthon? — Akkor is ... Amikor Laciék összevesztek, Erzsi meg elköltözött, én elmen­tem Erzsihez, .de házasságot nem ígértem neki... később egy este újra megkeres­tem, de a kapuban arcul ütött, hogy eredj az anyád, úristeni, mert jön Laci. Kér­deztem; visszamész hozzá? Azt mondta, igen... aztán most év elején megkeresett és azt mondta, hogy tőlem várán dós... — Hány órakor hajtották haza az állatokat? — Hét óra után. Almási alezredes merően nézte a fiatalembert, deagya lázasan gondolkodott: abban az időben az asszony még élt, s a férj a városban volt. — Félt attól, hogy N.-né mégis zaklatja majd magát, hogy vegye feleségül? — Igen ... Hajnali beszélgetés Bartha István szomszéd igyekezett mindenben pon­tosan válaszolgatni a kihall­gatást végző rendőröknek. — Igen kéremszépen, ott dolgozom a tanyánál. Va­sárnap délután láttam, hogy N.-ék beszélgetnek, azt is láttam, hogy aztán az em­ber elment otthonról. Ké­sőbb vendégek mentek az asszonyhoz, két közeli szom­széd: Faragó Sándomé, meg Kocsis Sándor. De, hogy ők mikor mentek el, azt nem láttam.., — Magának nem mondta N., hogy a felesége eltűnt? — De, szólt. — Mikor? — Hétfőn hajnalban, ami­kor a lovakat itattam. Mondtam Lacinak, hogy hi­ányzik egy deszka a kút ká­vájáról. Bele is néztem a kútba, de csak egy döglött tyúkot láttam úszni a vi­zen. meg a deszkát. Aztán megláttam a vályú alatt a strandpapucsot is. Kérdez­tem, hát ez? Erzsébeté vol­na, mondta Laci. Akkor szólt, hogy Erzsi tegnap el­küldte sörért, s mire visz- szajött, eltűnt az asszony. Nem a lányom írta Az öregasszonyt nagyon megrázta a lánya halála. Amikor megmutatták neki a búcsúlevelet, először alig bírta könnyei miatt elol­vasni. Ám, amint ránézett, így szólt Almási alezredes­hez: — Ezt nem a lányom írta! — Miből gondolja? — Más ez az írás, mint Erzsié volt... meg aztán, minket a lányom kisgyerek kora óta tegezett. Miért ma­gázott volna éppen a búcsú­levelében ... Néhány nap múlva a bon­colás és a laboratóriumi vizsgálatok után az orvos­Apiilisi folyóiratokban olvastuk A NAGYVILÁG áprilisi számára nem a sokszínűség, inkább nagylélegzetű mű­vek közlése jellemző. A prózát egy regényrész­let és egy novella képviseli. A részlet Mihail Bulgakov szovjet író „A Mester és Margarita” című regényének egyik önmagában is kerek epizódja, amelyet a folyóirat „A fekete-mágus Mankvá- ban” címmel közöl. A no­vella Harry Mulisch hol­land író műve, címe: „A fel­ékesített ember”. Jéan Anouilh, a nálunk is jól ismert francia író „Or- nifle vagy a buborék” című négyfelvonásos komédiája alkotja a szépirodalmi rész legnagyobb részét. A „Beat költők” című ösz- szeállításban négy amerikai költő verseit olvashatjuk. A folyóirat más helyén Trencsényi-Waldapfel Imre bevezetőjével „Kis kazah an­tológia” olvasható, a költe­mények mellett a nagy népi énekes Dzsambul Dzsabajev önéletrajzából vett részletek­kel. Az „Élő múlt” rovat Gás­pár Endrének a százötven éve született Walt Whit- manról szóló tanulmányát és Bálint Lajosnak a Ta­nácsköztársaság színházairól írott cikkét közli. A „Tájékozódás” legérde­kesebb írása Sükösd Mihály a „Cselekménytípusok a modem regényben” című tanulmánya. Tovább gyűrűzik a „Do­kumentum és irodalom” cí­men indított vita. Az áprili­si számban hat hozzászólást olvashatunk, mindegyik szinte önálló tanulmány. A magyarok mellett az NDK- beli Erwin Strittmatter és a szovjet Georgij Tovszto- nogov is elküdte hozzászó­lását. A TISZATÁJ március—áp- lis száma összevontan je­lent meg. A rendkívül gaz­dag tartalmú kettős számban szépirodalom, visszaemléke­zés, tanulmány, dokumen­tum, kritika egyaránt he­lyet kapott. Az „ötven éve történt” című összeállítás Andrássy Lajos, Lődi Ferenc, Nyerges András verseit, Cserhalmi Imre „Fitos” c. tv-filmforga- :ókönyvének első részét köz­li, valamint kél részletei Kálmán László történelmi drámájából, amelynek címe. „A nagy kísérlet”. A sokféle témájú cikkek közül nehéz megkeresni a legjobbakat. Mégis, föltétle­nül meg kell említeni Pomo- gáts Béla: „Sándor Kálmán ébresztése” című írását, Sik­lósi János tanulmányát a „Politika és szociográfiát” és a „Tűz és az emberek” cí­mű riportot, Matkó István írását, amely az algyői olaj­kitörés elfojtásáról szól. A folyóirat kettős számá­ban is a szokásos, gazdag „Kritika” és „Krónika” ro­vat olvasható. Az ALFÖLD áprilisi szá­mára is elsősorban a versek megszokottan nagy száma jellemző. Többek között Ratkó József, Szigeti György. Sumonyi Zoltán verseit ol- vashatjuk. Folytatódik Sükösd Mi­hály „A kívülálló” című drá­májának közlése. Az áprilisi szám a második felvonást hozza. Mellette Lajta Kál­mán „Hoz.vijárulás nélkül” című elbeszélése alkotja a szépirodalmi részt A „Tanulmány” rovatban Dersi Tamás, Dobozy Imre Eljött a tavasz” című drá­májáról ir „Politikus színhá? magyar módra” címmel. A „Könyvek között” és a „Hónapról-hónapra” rovat recenziókat és havi aktuali­tásokat közöl. R A. szakértők megadták véle­ményüket: „A szöveti ké > alapján valószínűsíthe' hogy a sérülés a halál élőt: igen. rövid idővel, — maxi­mum 30 perccel — kelet­kezhetett” Mivel a bekül­dött vér, illetve vízmintá­ban kovamoszatokat nem találtak, kimutatható, hogy a halált nem vizbefulladás okozta. Az írásszakértő is megad­ta véleményét: „A vizsgálat tárgyát képező búcsúlevelet minden kétséget kizáróan N. László írta.” Almási al­ezredes többször elolvosta a szakértői véleményeket. Majd kiadta a parancsot: — Vegyék őrizetbe a Btk. 253. paragrafus X. bekezdés értelmében, emheerölés bűn­tettének gyanúja miatt N. Lászlót. Döntés az istállóban N. László hamar összerop­pant a kérdések és a bizo­nyítékok súlya alatt. Már nem volt feleségéért aggódó férj. Csak a saját életéért reszketett. — Mondjon el mindent — mondta neki Almási alezre­des. — Ügy, ahogyan tör­tént. — Amikor megesküdtünk, kezdetben nem volt semmi baj közöttünk. Egészen ad­dig, amíg a feleségem meg nem ismerkedett Gábor Andrással. Többször össze­vesztünk emiatt. A felesé­gem otthagvott, úira vissza­jött. Mondtam, vállunk el, menjen feleségül Bandihoz. Aztán megtudtam, írt And­rásnak. hogv gyereke lesz tőle. és kérte, vegve el fe­leségül. Olvastam András le­velét is. Azt válaszolta Er­zsinek. csak őt szereti, de feleségül nem veszi, ezért elbúcsúzik tőle Kérte, ne­velje fel rendesen a gye­reket.-— És minderre maga? — Megint összevesztünk. Erzsi elköltözött, de csak visszajött. — Visszafogadta?'' Súlvos csönd nehezedett a szobára. Később szólalt meg N. László: — Visszajött. De sokat veszekedtünk. Vasárnap, amikor a sörrel kínozott, meg veszekedés közben még engem gvanűsított, hogv szerelmes vagvok az egvik q-nmszéúasszonvba, míg a 'svakat etettem az istálló­ba. elhatároztam, hogv elte­lem láb alól... nem lehet fgy élni. — Vagyis megöli. És? To­vább? — Megfojtottam egv tyú­kot, bedobtam a kútba, az­tán kicsaltam Erzsit, nézze meg. beleesett egv tyúk a vízbe. Ki is jött. de észre­vette, hogy bele akarom ’öVni őt is... Teült a kút mellé, úgy kért, ne te­rvem .. — És maga? — Amikor nem vette ész- „e, a háta mögé léptem és zgv téglával fejbevertem... aztán feiiel lefelé bedob­tam ... a kútba... — Tovább! — Ott láttam, magához tért... vettem egy termés­követ az istálló mellől és -ábodtam, aztán meg tégla­darabokat... É«te felmos­tam a kút kömvékét. ne maradjanak nvomok, a pa­pucsot odatettem a vályú alá. ha idegen jön. azt higgye öngyilkos lett Er­zsi... — A búcsúlevelet mikor írta?! — Még akkor este... Kínlódva, de saját bőre mentésére próbálta magya­rázni az alezredesnek: — Tessék elhinni, nem bírtam tovább vele az éle­tet A bíróság N. L.-t 15 évi szahadságvesztésre ítélte. Szántó István §HBS^motor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom