Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-16 / 85. szám
\ 1969. április 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s O LVASölNK Orvost, gyógyszertárat kér a falu Az eset ami e levél megírására késztetett, velem történt meg, de sajnos, ez nemcsak az én problémám. A körülbelül ezer lakosú községünk bármelyik családjában előfordulhat ilyen. Másfél éves kislányom április 1-én. kedden este belázasodott. Kúpot adtam neki. Szerda reggelre láztalan volt. Így nem mentem vele orvoshoz, annál inkább sem, mivel nálunk hétfőn volt rendelés, ezért Tiszajenőre kellett volna vinnem. Április 2-án este, amikor a munkából hazamentem. 39,5 fokos láza volt a gyermeknek. A lázkúp most már csak átmenetileg segített rajta. Másnap orvoshoz vittem. Ti- szajenőre. amely 9, illetve 18 kilométeres kerékpározást jelentett a barátságtalan, szeles időben. Sajnos, ezzel még nem fejeződött be „kiszállásom”. A felírt gyógyszert nem kaptam meg a tiszaje- nőí rendelő házi patikájában. Igaz. az orvostól hazafelé jö_ vet útba ejthettem volna a jászikarajenői (plusz 14 kilométer), vagy a tiszavárko- nyi (újabb kilométerek) patikát. de a láztól kipirult gyermekkel nem mertem vállalkozni az útra. Az sem megoldás, hogy a gyógyszerkiváltással megvárják a legközelebbi munkanapot, s a Szolnokra bejáró dolgozóikkal hozatjuk azt el; Évek óta napirenden van az orvos-. gyógyszertárprobléma. Az emberek között állandó beszédtéma. — Szeretnénk, ha minél előbb kedvező döntés születne. Pős Ernőné Vezseny Szabói? Április 8-án délben a jászberényi 1. ss. postahivatalban ajánlott küldeményként, normál borítékban egy munkakönyvét akartam feladni. A felvevő postatisztviselő mérlegre tette a levelet. Erre megjegyeztem: tudtommal — az új postai díjszabás szemit — a normál méretű levélpostai küldeményekre megszűnt a pótdíj. Erre összejöttek a felvevő postakezelők és megállapították, hogy mégis pótdíjat (súlydíjat kell fizetnem, mert a munkakönyv nem tölti ki teljesen a normál postai borítékot, több mint fél centiveld) kisebb! A borítékból ezt a fél centinyit behajtottam és leragasztottam. Most már a normál méretnél fél centivel kisebb lett, a borítékot viszont teljesen kitöltötte. Milyen egyszerűsítés az ilyen, ahol a normál borítéknál is fél centivel számolgatnak? De a súly most már nem számít! Azt még megérteném valahogyan, hogy a normál méretnél nem lehet fél centivel nagyobb, de hogy a normál borítéknak miért kell teljesen tele lennie, hogy normál díjszabásért elvihessék? Vagy miért lehet csak pótdíj fizetése mellett elvinni egy levelet, csak azért, mert kevesebb van benne, mint ami belefér? Szeretném, ha valaki a bürokrácia elleni harc korszakában ezt nekem megmagyarázná. Vagy talán „a szabál az szabál”, ha értelmetlen is? De miért kell értelmetlen szabálynak is lennie? Dr. Gerendás! János Jászberény „Vendégmarasztalás” a Rózsában Április 6-án négyen bementünk a törökszentmiklósi Rózsa eszpresszóba, azzal a szándékkal, hogy az estét ott töltjük. Tervünk azonban meghiúsult. Körülbelül 19,30 órakor közölték: tovább semmit sem fogyaszthatunk, s hagyjuk el a helyiséget. Tudomásunkra adtaik még, hogy személyenként 30 forint kötelező fogyasztás ellenében van még egy-két asztal, amire jegyet válthatunk. Mivél nekünk nem állt szándékunkban még 120 forintot italra költeni, távoztunk. Mielőtt végleg elhagytuk volna a helyiséget, kértük a panaszkönyvet. Az eszpresz- szó vezetőnője azt mondta, nem ér rá, várjunk. Körülbelül 15 percnyi várakozás után ismét kértük a panaszkönyvet, de a vezetőnő nem volt hajlandó előadni. (Amíg mi várakoztunk, azokat a vendégeket fogadta. akik miatt bennünket ,.kidobtak”). Nem értjük, hogy egy II. osztályú eszpresszóban mióta tették kötelezővé a hely- foglalást és a kötelező fogyasztást. A Rózsában semmiféle jelét nem láttuk annak, hogy foglalt asztalok lettek volna, sehol nem láttuk kiírva, hogy zártkörű rendezvény lesz. Nem értjük a vezetőnő viselkedését sem, miért nem adta ide kérésünkre a panaszkönyvet. Egyébként nemcsak mi voltunk felháborodva az eljáráson, hanem a hasonló bánásmódban részesülő vendégek mindegyike. Négy aláírás vetette az őt kiszolgáló elé az alamizsnát. Nagyon jól jött ez akkor a munkanélküliséggel küzdőknek, mert az így kapott pénz talán az aznapi kenyeret jelentette családjának. Ma már nem lehet egyet érteni ezzel, már csak azért sem. mert társadalmunkban minden állampolgárnak egyforma joga van az élethez és a munkához is. Ha munkáját önzetlenül, becsületesen és képességének megfelelően végzi el, megkapja azt a dotációt. ami a rendes és szerény megélhetést _ biztosítja számára. Ma már. amikor lépten-nyomon a fejlődés, az életszínvonal emelkedésére utaló jelenségekkel találkozunk, méltatlan a borravaló fogalma, bár a cikkben hangzott el olyan vélemény is, Nem mindegy... Április 10-i számukban megjelent ,,Győzelem Vác- nál” című írásuk tárgyi tévedésére szeretném felhívni a figyelmet. „A harcban különösen a híres 3-as vörössipkás zászlóalj tüntette ki magát. A nap hőse Földvár]) Károly, a vö- rössipkások parancsnoka volt...” — írták többek között. a tévedés ennyi: A valóban híres 3-as zászlóalj — a szegedi — fehértollas zászlóalj. a vörössipkás pedig a 9. kassai zászlóalj volt és ez utóbbinak a parancsnoka ez időben Kiss Pál volt. Föld. váry Károly pedig a 3-as fe- hértollas zászlóalj parancsnoka. A két elitzászlóalj egyébként állandóan vetélkeVálaszol a posta Március 26-i lapunkban Gajdos Sándor tiszajenői olvasónk sérelmét közöltük, amelynek lényege az volt: későn kapja nyugdíját, valamint az újságot. „Az édesanyám halálhírét hozó táviratot csütörtök helyett szombaton kaptam meg...” — bírálta a oosta munkáját. Fentiekre a tiszajenői postahivatal vezetőjétől, valamint a Debreceni Postaigazgatóságtól is válasz érkezett. Ez utóbbit idézzük: „A nyugdíjutalványok megnövekedett számára, valamint a nyugdíjkézbesítéssel járó munkafolyamatok egyenletes elosztása érdekében a nyugellátási és tsz járadékutalván vök kifizetési rendjét a KPM még 1965- ben szabályozta. Az utasítás értelmében a szóbanforgó utalványok kifizetését a hó 22. napján kell megkezdeni, a kifizetés folyamatosan, a hónap végéig tart. A posta- hivatalok megállapították a kifizetés sorrendjét, melyről a címzetteket is értesítették, hogy jól jön a borravaló! Mi lenne, ha az üzemek és a gyárak dolgozói, amikor elvégzik feladataikat, s új munkához fognak. minden esetben kopogtatnának a pénztárak ablakán a borravalóért? Ezt erkölcstelenségnek könyvelnénk el. Azok. akik valamilyen szakmában vagy munkaterületen arra vannak hivatva, hogy vendégeiket a legjobb tudásuk szerint lássák el, ugyancsak munkahelyen — fizetésért — végzik kötelességüket. Erre is kellene gondolniok azoknak, aldk a borravaló áldásaiban i-észesülnek. Véleményem szerint hibát követ el az is. aki adja, de az is. aki elfogadja a borravalót. N. M. Szolnok désben állt az egész tavaszi hadjárat alatt, a tápióbics- kei csatát követően a vezérek szándékosan ügyéltek rá, hogy egymás mellé ne kerüljenek. A leírt váci eseményt valóban a 3-as — de nem vörössipkás — zászlóalj vitte végbe. Az említett 3-as zászlóalj, melynek kezdetben Damjanich volt a parancsnoka és később is kedvenc zászlóalja maradt, korábban a szolnoki csatának is döntő résztvevője volt. ezért — úgy gondolom — külsőségeiben sem tévesztendő ossz - a kiváló 9-el. Dr. Tettey Emil Mezőtúr hogy a jövőben rendszeresen mely napon kapják kézhez a nyugdíjukat. A tiszajenői postahivatal is ennek megfelelően járt el. A kézbesítő a hírlapokat az egyéb postai küldeményekkel együtt viszi, így fizikailag képtelen a hírlapot a reggeli órákban kézbesíteni. A lapok elveszése és a 2—3 nap késéssel történő kézbesítése az ottani hivatal jelentése szerint nem fordult elő. A nyitvatartási időir a hivatal (8—16 óráig) betartotta, illetve betartja, így nem fordulhatott elő, hogy a postai szolgáltatást a panaszos napokig nem tudta volna igénybe venni...” Lajkó Tibor tiszajenői hi- talvezető válasza megegyezik fentiekkel. Leveléből néhány sort idézünk csupán — minden kommentár nélkül: „...Az illető édesanyja tiszajenői lakos, él és jó egészségnek örvend. Tehát a fél nem is kaphatott ilyen táviratot...”!!?) Az ötletpályázatra érkezett Többet foglalkozzék a sajtó a szocialista erkölcshöz méltatlan megnyilvánulásokkal. Például a jogtalan, meg nem engedett úton és módon anyagi előnyt szerző emberek leleplezésével. Gondolok itt a baksisrendszerre, amelyben már lassan túl teszünk minden népen. Hovatovább már oda jutunk, hogy a mozdonyvezetőnek is borravalót kell adni. hogy elindítsa a vonatot. Pedig azért fizetik, hogy vezesse a mozdonyt. Szerencsére itt még nem tartunk. De mi jogon is várja akárki, hogy én segítsem őt ahhoz, hogy az összegyűlt borravalókból gépkocsira is teljen neki? Sí. O. Szolnok UJozzbsz^s^ A borravalóról... Április 4-i számukban megjelent „Mi a véleménye a borravalóról?” című cikkhez elöljáróban leszögezném, hogy » borravaló fogalma nem méltó mai társadalmi rendünkhöz. Régen divatos volt ez a szokás, amikor az örömmámorban úszó „méltóságos úr” hanyag mozdulattal odaCz. T. Kunmadaras: A Német Demokratikus Köztársaságba szakmai tovbbképzésre történő kiutazásokat a megyei tanács irányítása mellett a járási, városi tanácsok terv- és munkaügyi osztályai, illetve csoportjai végzik. Sz. J.-né, Szolnok: A gyermekgondozás) segélyről szóló 3/1967. Korm. számú rendelet 1. §-ának rendelkezése szerint csak annak a dolgozó nőnék állapítható meg gyermekgondozási ■ segély, aki a munkakörére megállapított teljes munkaidővel dolgozott. A hírlapkézbesítők tekintetében az okoz nehézségeket, hogy munkaidejük nincs meghatározva. A jogszabály a hírlapkézbesitők- kel kapcsolatban rendelkezést nem tartalmaz. Azt tanácsoljuk, hogy adjon be a munkaügyi döntőbizottsághoz panaszt, s ha kérelmét a munkaügyi döntőbizottság elutasítja, úgy fellebbezzen. Nem kizárt, hogy éppen az Ön panasza alapján figyelnek fel az illetékesek a hírlapkézbesítők gyermekgondozási segéllyel kapcsolatos problémájára. K. L. Jászberény: A 2/1966. (VI. 1.) SZOT szabályzat 18. §-ának rendelkezése szerint, ha a szülők nem élnek együtt és a családi pótlókra való jogosultság feltételei mindkét szülőnél fennállnak, a családi pótlékra jogosultságot az apa háztartásában élő gyermek után az apa jogán, az anya háztartásában levő gyermek után az anya jogán kell megállapítani. Ha a családi pótlékra jogosultság feltételei csak az egyik szülőnél állnak fenn. ez a szülő csak a nála levő gyermekek áfán jogosult családi pótlékra. A belkereskedelmi miniszter az érdekelt miniszterekkel együtt a fontosabb tartós fogyasztási cikkek jótállásának legkisebb és kötelező mértékét — a vásárlók érdekeinek fokozott biztosítása céljából — a 41969. (III. 30.) Bk.M.—KGM.— KipM.—KkM.—NIM. számú együttes rendeletével újból szabályozta. Az új szabályozás az áruk széles körét érinti. Például: olajtüzelésű kályhák, háztartási kávéfőző, varrógép, kézi és házi permetező gépek, háztartási villamosgépek. hűtőgének, rádió, televízió készülékek, magnetofon, lemezjátszó. motorkerékpár, személygépkocsi, valamint 200 forint fogyasztói árat meghaladó bútoripari termékek, hangszerek. — A teljes felsorolást a jogszabály melléklete tartalmazza. A jótállás ■ legrövidebb időtartama 12 hónap, hűtőgép értékesítése esetén 24 hónap. A jótállás azt jelenti, hogy a vásárló követelheti a hibás termék kijavítását, kicseré1 ését, illetve visszavételét. Ha a termék valamely okból nem javítható, vagy javítás után sem vált rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a biztosítékot kivéve, már öt esetben javításra került újabb hiba esetén a vásárló kívánságára azt azonos típusú új termékre kell kicserélni. .Ha a cserére nincs lehetőség a vételárat vissza kell fizetni. Ki kell cserélni a vásárolt terméket akkor is, ha a vásárlástól, illetve az üzem- behelvezéstől számított három hónapon belül — a biztosítékot kivéve — meghibásodott A vásárló jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti. Az értékesítő vállalat a termek eladásakor kötele,. a termék kiszolgáltatásával egyidejűleg hitelesített jótállási jegyet átadni a vevőnek, s. a jótállási jegyen fel kell tüntetni az eladás időpontját. A jótállási kötelezettségek teljesítéséért a vásárlóval szemben mindig a forgalomba hozó, tehát általában a kereskedelmi vállalat felelős. A jótállásra kötelezett a felelősség alól csak akkor mentesül, ha azt bizonyítja, hogy a hiba az átadás után rendeltetésellenes használat, szakszerűtlen kezelés, vagy erőszakos külső behatolás miatt keletkezett. Ha a hiba jellegével kapcsolatban vita merül fel. a jótállásra kötelezett a KERMI, vagy más minőségi vizsgáló szerv szakvéleményét köteles beszerezni. A hibá„ készüléket az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, s a termék 10 kilogrammnál súlyosabb, vagy a helyi közúti közlekedési eszközökön kézicsomagként nem szállítható a le- és felszerelésről, valamint az elés a visszaszállításról a jótállásra kötelezett gondoskodik az új szabályozás szerint. A személygépkocsiért, a motorkerékpárért, valamint a robogóért vállalt jótállás, a jótállás időtartamán belül is megszűnik: személygépkocsinál tízezer kilométer, motorkerékpárnál (robogónál) 50 köbentis űrtartalomig hatezer kilométer, 50 köbcentis hengerűrtartalom felett tízezer kilométer, oldalkocsi használata esetén hatezerötszáz kilométer megtétele esetén. A rendelet 1969. március 30-ával lépett hatályba, rendelkezéseit a belföldi kereskedelmi forgalomban a hatálybalépést követően értékesített termékekre kell alkalmazni. A jogszabály teljes szövege a Magyar Közlöny 24, .számában .jelent meg. Dr. Cs. I. 0ó ha tudjuk Kinek jár 75 százalékos táppénz? Az idevonatkozó rendelkezések a megszakítatlan munkaviszony feltételét nagymértékben könnyítették. Ennek ellenére az a tapasztalat, hogy a munkáltatók nem mindig alkalmazzák helyesen az említett rendelkezéseket. Ezért az alábbi tájékoztatót adja közre a társadalombiztosítási igazgatóság: 75 százalékos mértékű táppénzt kaphat az a dolgozó, aki a munkaviszonya fen- állása alatt lesz keresőképtelen beteg és a megbetegedést megelőzően kétévi megszakítatlan munkaviszonyt tud igazolni. Megszakítatlannak kell tekinteni a munkaviszonyt, ha abban valóban nincs megszakítás (egy helyen van) továbbá akkor, ha a két, vagy több munkaviszony között a heti pihenőnap vagy munkaszüneti napok kivételével más kiesés nincs, függetlenül a munkaviszony megszűnésének módjától. Megszakítás nélküli a munkaviszony abban az esetben is, ha a dolgozó az 1967 december 31-én fennállott munkaviszonyában ezidőpont után, egy ízben 30 napnál nem hosszabb megszakítás következik be. Ezt a kedvezményt csak az előbb említett időpontban fennálló munkaviszony után és csak egy ízben lehet alkalmazni. A határozatlan és határozott időre létesült munkaviszonyt a jogszerző idő szempontjából azonosnak kell tekinteni. A munkáltatók nagymértékben könnyíthetik az igazgatóság munkáját, ha a munkáltatói igazolványon a 13. pontban felsorolják a megbetegedést megelőző két- éven belülj munkaviszonyokat, azok időtartamát. A dolgozók érdekében kéri a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának megyei Igazgatósága, hogy a közleményben foglaltakat pontosan tartsák be, a munkáltatói igazolványokot annak. megfelelően állítsák ki. Villany sser élőkét, vegyésztechnikusokat, vegyipari szakmunkásokat, férfi segédmunkásokat, érettségizett férfiakat, gép- és gyorsírókat felveszünk. I'iszamenti Vegyiművek, Szolnok. 40—41 órás munkaidőben, 5 napos munkahétté1 dolijo/iink Aű&tope&éq postájából A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról SERKESZIg^^
