Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-13 / 83. szám

Félidőben Irta: Nánási László országgyűlési képviselő Két esztendővel ezelőtt Voltak hazánkban az ország- gyűlési képviselő és tanács választások. Mivel a jelen­legi ciklusnak a fele már le­telt, időszerű, hogy összegez­zük tevékenységünk során szerzett tapasztalatainkat. — Jelentős segítséget adhat ez további munkánkhoz, felada­taink maradéktalan ellátá­sához; Az országgyűlési képvise­lőkre kettős feladat elvégzé­se hárul, Részt vesznek tör­vényeink megalkotásában, s képviselik választóik érde­keit A kettős feladat mind­két része egyaránt nagy fon­tossággal bír és felelősség- teljes munkát kíván. Ennek szemelőtt tartása nélkülöz­hetetlen számunkra; Tevé­kenykedésünkhöz ez biztosit szilárd alapot Résztvenni a törvények megalkotásában s támogatni törvényeink vég­rehajtását természetesen nem könpyű feladat, de mint ,,öreg képviselő” gyakorlati tapasztalataim alapján állít­hatom; hogy a választók ér­dekeinek képviselete sem egyszerűbb. Sőt, sok esetben nehezebb. Érdemes ennek okaival is pár mondatban foglalkozni Az egyik ok sze­rintem, bogy a választók ér­dekeinek képviseletét nem értelmezzük egységesen és helyesen. Van olyan helyte­len nézet, hogy az ország- gyűlési képviselőnek korlát­lanok a lehetőségei, mindent H tud intézni és mindenre van ideje. Mit értek én a választók érdekeinek helyes képvise­letén? Először is azt, hogy az országgyűlési képviselők nem lehetnek úgynevezett „kijá­rók”, de még „ügyintézők” sem. Magyarországon, de a mi megyénkben is például egyre többen szándékoznak személygépkocsit vásárolni. Vannak, akik kerületük or- országgyűlési képviselőjéhez fordulnak, intézze el, hogy a gépkocsit soron kívül — lehetőleg azonnal — meg­kapják. Véleményem szerint nem azzal szolgálja válasz­tói érdekeit a képviselő, ha egyeseknek előnyt próbál szerezni. Sokkal inkább az­zal, ha közli illetékesekkel! több személygépkocsira van szükség és tegyen meg a kor­mány a lehetőségeken belül mindent, hogy gyorsabban jussanak gépkocsihoz a vá­sárolni szándékozók; Ami pedig a képviselők lehetőségeit és idejét illeti, bizony egyik sem korlátlan. Elkövetnek egyes állampol­gárok elég súlyos bűntette­ket, s aztán mikor felelős­ségre vonják, mennek a kép­viselőhöz azzal, hogy „ma­gának egy szavába kerül, megmenteni a börtöntől.” — Holott ugyanezért a cseleke­detért törvényeink alapján és nagyon helyesen a képvi­selőt is elítélnék; Aztán más eset: szerezzen a képviselő elvtárs nekem egy jó állást, mert én nem érek rá utána járni. Nem panaszként írom eze­ket, hisz még az ilyen ügyek­kel, az ilyen választópolgá­rokkal is kötelessége a kép­viselőnek foglalkozni. Jó vol­na azonban, ha ilyen és eh­hez hasonló ügyekben min­den képviselő „egy nyelven beszélne”. De csak ilyen ügyekben, mert ahhoz, hogy miképpen tartsák választóik­kal a képviselők a kapcso­latot, nehéz lenne egységes sémát előírni. A szükséges módszerek kialakítása első­sorban a képviselő dolga. A jó együttműködés azonbaD alapfeltétele annak; hogy a képviselő megfelelően lássa el felelősségteljes munkáját. A legutóbbi választás óta eltelt két esztendő alatt megyénk képviselői külön­böző módokon igyekeztek állandó kapcsolatban lenni választóikkal. Törkevéseink- hez a párt- és a tanácsszer­vek, s nem utolsósorban a Hazafias Népfront bizottsá­gai hathatós segítséget nyúj­tottak. A támogatásukra to­vábbra is igényt tartunk, s meg vagyunk győződve, hogy azt meg is kapjuk. S mivel a két esztendő alatt sok hasznos tapasztalatot szerez­tünk, biztosra vesszük, hogy választóinkkal való kapcso­lataink tovább erősödnek, egyre jobban megfelelünk annak a bizalomnak, amely- lyel két évvel ezelőtt meg­tiszteltek; Ma: KÜLPOLITIKAI HETI ÖSSZEFOGLALÓ, HÍREK A VILÁG ESEMÉNYEIRŐL a 3. oldalon VASÁRNAPI RÉSZLETES SPORTMŰSOR a 4. oldalon AZ ÁRUHÁZI TŰZ UTÁN Részletes beszámoló a men­tési munkákról, a károkról az 5. oldalon. SZÁZHARMINC- HÁROM MEG EGY A Tanácsköztársaságot idéző riportsorozat a 7. oldalon. 1 ELBESZÉLÉS. VERS, HUMOR Irodalmi összeállítás a S—8. »kialon VILÁGREKORDOK A BŰNÜGY TÖRTÉNETÉBEN, BEMUTATJUK A TU—154-ET, KAMERÁVAL AZ ANTARKTISZON Külpolitikai magazinunk a 10—11. oldalon. Á szocialista társadalomban mindennek a dolgozó emberért kell történnie Folytatta munkáját a szocialista brigádvezetők Hl. országos tanácskozása Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában szombaton reggel folytatta munkáját a szocialista brigádvezetők III. or­szágos tanácskozása. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács Elnöke, valamint Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai és Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára, a tanácskozáson megjelent a kormány több tagja is. A szocialista brigádok nagy országos munkaértekezleté­nek második napi tanácskozását Györke Béláné, a Pamut­nyomóipari Vállalat Goldberger Gyára KISZ aranykoszorús jelvénnyel kitüntetett szocialista brigádvezetője — a tanács­kozás elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy számos üzem­től, vállalattól újabb táviratokban köszöntötték az országos találkozót a szocialista brigádok. A szombati tanácskozáson beszédet mondott Kádár János elvtárs. Kádár János beszéde a szocialista brigádvezetők III. országos tanácskozásán KEDVES ELVTÄRSAK, ELVTÁRSNÖK! A szocializmus magyaror­szági erői most tíz esztendeje, a szocialista brigádmozgalom megszületésével új erővel gyarapodtak. Azóta a szocialista bri~ gádmozgalom szélesen kibon­takozott, tömegmozgalommá vált^ megerősödött, s a szo­cializmus további építésének nagyon fontos tényezője lett. Ami pedig a továbbiakat il­leti, úgy vélem, hogy a moz­galom fejlődésének feltételei jók, további megerősödése lehetséges és feltétlenül szük­séges is. A szocialista brigád- vezetők harmadik országos tanácskozása tehát nagyon fontos eseménye szocialista életünknek és egész társadal­munknak. — Szeretnék egy szívesen vállalt, megtisztelő megbíza­tásomnak is eleget tenni: át­adom önöknek a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a Párt Központi Bizottságának szív­ből jövő, elvtársi üdvözletét és őszinte jókívánságait. A magam részéről is sikeres, eredményes munkát kívánok és szívből köszöntőm az ér­tekezlet minden résztvevőjét. — A szocialista brigádmoz- galom 10 év alatt tapasztala­tokban gazdag, nagy utat tett meg: — mondotta — ez össze­fonódott azzal az úttal, ame­lyet az elmúlt évtizedben szo­cializmust épitő népünk járt meg. A szocialista brigád- mozgalom születésének idő­pontja egybeesett a szocia­lizmus megújulásának és a magyarországi szocialista fej­lődés fellendülése új szaka­szának kezdetével. Az egybe­esés nem véletlen — szük­ségszerű és törvényszerű volt. A munkásosztály e kez­deményezése akkor született, amikor társadalmunk jelentős megrázkódtatása után újra hangosan hirdethettük a szo­cializmus eszméit; amikor a szocializmus gyakorlata meg­tisztult mindattól, ami fényét elhomályosította, ami az elő­rehaladást megbénította. Az elmúlt tíz esztendőben jók voltak a feltételek ahhoz, hogy a szocialista brigádmoz­galom erős, valóban milliós tömeget átfogó mozgalommá váljék. Ugyanakkor a hatás, fordítva is érvényesült: a szo­cialista brigádmozgalom hoz­zájárult ahhoz, hogy Magyar- országon a szocializmus épí­tése fellendülő, emelkedő sza­kaszba lépjen. Hazánk belső rendje és nemzetközi tekintélye szilárd A szocialista brigádmozga­lom kibontakozása, fejlődése — ugyanúgy, mint népünknek az elmúlt évtizedben elért minden eredménye — elvá­laszthatatlan attól, hogy pár­tunk marxista—leninista irányvonalat és politikát dol­gozott ki. Enélkül a munkás- osztálynak, a népnek nincs és nem lehet világos orientáció­ja, előretekintése a jövőre. Ugyancsak döntő és meghatá­rozó tényező volt, hogy a párt, a munkásosztály, az egész nép összeforrt. Csak ez­által jöhetett létre az az erő, amely minden eredményes harc feltétele. Alapvető és meghatározó tényező volt a munkáshatalom megvédése és megszilárdítása is, mert szi­lárd munkáshatalom nélkül egyetlen országban sem le­het eredményesen építeni a szocializmust. — E tényezők mellett alap­vető és meghatározó volt a mezőgazdaság szocialista át­szervezése, amely a »eia« lista forradalom egyik alap­vető feladatát oldotta meg; Ezzel befejeződött a szocia­lista társadalom alapjainak lerakása, tovább szilárdult a munkás-paraszt szövetség; meghatványozódott; — nagy mértékben gyarapodott tár­sadalmunk szocialista, forra­dalmi ereje. E tényezőik; továbbá a világosan felis­mert és követett szocialista célok érdekében kifejtett nagyarányú és intenzív mun­ka eredményeként az elmúlt 10 évben hazánkban igen jelentő­sen fejlődtek a termelőerők; a termelés, s nagyarányú ha­ladás tanúi lehettünk a túr dományos élet, a közoktatás; a kultúra területén. E fejlő­dés alapján dolgozó népünk számára rendszeresen emel­kedő életszínvonalat biztosí­tottunk, ami szocialista harci (Folyt, a 2. old.) | HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK j Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusának (2) bekezdé­se alapján az országgyűlést 1969. április 17. napján — csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. Vereséggel kezdett a Dózsa Vasas—Sz. Dózsa 5:4 (1:1, 1:1, 2:0, 1:2) Sportuszoda, 300 néző, ve­zette: Kőnigh. — Az első bajnoki vízilabda mérkőzés­re a következő összeállítás­ban kezdett a Dózsa: Cser- venyák — dr. Kulcsár, Pin­ér _ Borzi — Vezsenyi, Ur­bán , Koncz. Csere: Szabó, Kádár, Kanizsa, Esztergomi. Edző: Kanizsa Tivadar. Az első két negyed fej-fej melletti küzdelmet hozott. A harmadik negyedben dőlt el a mérkőzés sorsa: a töb­bet támadó Vasas gólerősebb volt. Az utolsó negyedben hiába javult fel a Szolnok, már nem volt idő az egyen­lítésre. Cservenyák több hi­bát vétett, a III. negyedben döntő helyzetben rosszul jött ki a kapujábóL — A mérkőzésen sok volt a kiál­lítás, a Vasas gyakran ját­szott emberelőnyben. Szol­nok góllövői: Vezsenyi (2), Urbán, Pintér. Jó: Pintér, Vezsenyi, Urbán. További eredmények: Eger —BVSC 4:3, Bp. Honvéd— MTK 7:1. H. M. KÉZILABDA NB II Martfű—Telefongyár 14:1 (5:0) — női. Kilián FSE—Hunyadi SE 21:17 (13:11) — férfi. Jó „erőben” az őszi vetések Április elején a mezőgaz­dasági nagyüzemekben fel­mérték, hogy milyen „kondí­cióban” vannak az őszi veté­sek. A vidékről érkező jelen­tések szerint a csapadékos időjárás kedvezett az őszi ga­bonáknak. A vetések állomá­nya ea száné országszerte jó­nak mondható, bár a növé­nyek a fejlettség tekintetében az elmúlt évinél hátrább vannak. A becslés szerint a búzavetés több mint 50 szá­zaléka „jó osztályzatot” ér­demel, csaknem 40 százalék találtatott „közepesnek” és a területnek mindössze 10 szá­zalékán látni csak gyengén fejlett vetést. A rozs és az ősziárpa fejlettsége az elmúlt évihez hasonlítható. A gabo­nák közül a tél a jelek sze­rint a korai vetésű buján zöldellő ősziárpát viselte meg a legjobban, ebből országo­san mintegy hatezer hold ki is pusztult. Ez a szám azon­ban nem jelent különösebb bajt, mert megfelel a sok­évi átlagnak. Többfelé az or­szágban a gazdaságok nem tudták időben levezetni a kisebb belvízfoltokat Ezeken a helyeken a hirtelen felme­legedés hatására „leromlot­tak” a vetések, sőt egyes he­lyeken a kipusztulástól is tar­tani kell. Vadgazdálkodás Európában egyedülálló vál­lalkozásba kezdtek a magyar vadgazdálkodási szakembe­rek. Kidolgozzák az ország távlati vadállományfejleszté­si tervét Erről tanácskozott szombaton Szolnokon a va­dásztársaságok megyei köz­gyűlése. A terv szerint Szolnok me­gye jelenlegi mintegy 62 ez­res fogolytörzsét megdupláz­zák. A mostani százezres fá­cánállományt pedig ötven­ezerrel szaporítják meg. A megye vadnyúlállományát je­lenleg majdnem 120 ezerre becsülik. A következő évek­ben újabb 20 ezerrel növe­lik. A megyei fejlesztési tervet a harmincöt vadásztársaság váltja majd aprópénzre. Szeptemberig készítik el fej­lesztési terveiket. Abban is megállapodás született, hogy nem is társaságonként, hanem tájegységenként, az ott mű­ködő vadásztársaságokat, ter­melőszövetkezetek, állami gazdaságok, erdészetek együt­tes vadgazdálkodási terveit készítik el. A megyei közgyűlés időt szakított az eddigi titkár bú­csúztatására. Túri Lajos bosszú időn át példásan toH tötte be megyei vadásztitkári tisztét. Idős korára és egész­ségi állapotára tekintettel fel­mentését kérte. A Magyar Vadászok Országos Szövetsé­ge Szolnok megyei új titká­rává Papp Mihály erdőfőmér­nököt választották meg. Fásítás Karcagon Karcag a második leg­gyengébben fásított városa megyénknek. A helyzet meg­javítására idén az Országos Földhivatal segítségével a vá­rosi tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lya tervet dolgozott ki a vá­ros kül- és belterületének fá­sítására, erdősávok telepíté­sére és egy városi zöldövezet kialakítására. A terv szerint még ebben az évben 100—180 katasztrálís holdnyi területet fognak nyár, tölgy és akácfá­val beültetni. A tavaszi fásí­tási program megvalósításá­hoz a lakosság jelentős tár­sadalmi munkáján kívül 2S ezer forint állami támogatást is kapott a város. Véli aga unokája Mohácson Különös vendég járt Mo­hácson: egy szarajevói épí­tészmérnök, akinek egyik őse a mohácsi török város- parancsnok volt. A szaraje­vói vendég, Musztafa Vela- gity elmondotta, hogy a családi hagyomány szerint őse — Véli aga — a török­kori mohácsi katonai pa­rancsnok volt. Szép palotát és nagy szőlőt mondhatott a magáénak a Dana-parti városban, ám mindezt itt kel­lett hagynia, amikor a ke­resztény seregek elűzték a törököket. Véli aga és csa­ládja ezután Bosznia főváro­sában, Szarajevóban telepe­dett le és leszármazottai ma is ott élnek. Musztafa Vela- gity fogadalmat tett, hogy felkeresi őseinek lakóhelyéi és összegvűjti a még fellel­hető emlékeket. így jntntt el Mohácsra, abol dokumen­tumok bizonyítják, hogy Mo­hács utolsó tőrök parancsno­kát valóban Veti agának hív­ták és emberséges, bőles mohamedán hírében ÉM. .................... ' -----------------------------:__V-3\# TO Jía ntíhVtABJAL SernsSÜLJKrEK! ARA: 1,—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom