Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-12 / 82. szám
1969. április 1% SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Tanács pipázóknak A PIPÁT sok férfi előnyben részesíti a cigarettával szemben. A dohány élvezetének ezt a módját általában egészségesebbnek tartják, — pontosabban szólva: kevésbé károsnak. A pipafüst ugyanis nem tartalmazza a cigarettapapír elégésekor keletkező kátránytermékeket, melyeknek rákkeltő hatását nem tartják kizártnak az orvosok. A pipázás afféle kis »szertartás”, amelynek megfelelő fortélyai vannak. Ezeket újdonsült pipázók legfeljebb tapasztalatcsere útján sajátíthatják él, mivel szakkönyvet még nem írtak róla. Néhány jótanács tehát ebben a rovatban ezúttal a férfiaknak, mégpedig a kezdő pipázóknak. A pipa vásárlásához csak annyit, hogy a füstszerszám minősége egyenes arányban van az árával. A dohányzás későbbi „örömeinek” megalapozása pedig az új pipa „kiszívásával” kezdődik. Ezzel egyrészt ki kell űzni a fa Mit. , főzzünk holnap Marha húst eve» grísgaluskával Leve »hú» rnakamiirtannal Női «vessél? Hozzávalók: 4 dkg vaj, 4 dkg és plusz 25 dkg cukor, 4 egész tojás, 30 dkg liszt, 1 dkg élesztő, X dl tej, 10 dkg lekvár. A vajat a 4 dkg cukorral habos« keverjük, hozzáadjuk a 4 tojássárgáját, az élesztőt langyos tejben feloldva, a lisztet, nagyon kevés sót és még annyi langyos tejet, hogy könnyen verhető, puha tészta legyen. A tésztát jól kidolgozzuk, s fagyos zsírral bekent sütőlemezre 1 cm vastagon rákenjük. Langyos helyen 30 percig kelesztjük. Világos rózsaszínűre sütjük. Ha megsült a tészta, tetejét lekvárral megkenjük. A 4 tojásfehérjét kemény habbá felverjük, a 25 dkg cukorral köny- nyedén elkeverjük, a tésztára öntjük, elsimítjuk, gyenge tűznél 10 percig szárítjuk. Melegen kockára vágjuk. anyagában lévő nedvességet és olajat, másrészt a pipa „fejében” vékony szénréteget kell kialakítani. Ez védi meg később a pipát az izzó dohány káros hatásától. Az új pipát az első hathét alkalommal csak félig szabad megtömni, lassan kell szívni és lehetőleg zárt helyiségben. Ha a szénréteg ennyi idő alatt nem alakul ki, a pipafej belső részét vékonyan kenjük be mézzel, ekkor már nem maradhat el a siker. Az új pipát a dohány leégése után hagyjuk kihűlni, s csak azután kaparjuk ki belőle a hamut. A mindenkori „szertartás” egyébként a pipa megtömésével veszi kezdetét. Egyenletes dohányrétegekkel, — könnyedén nyomkadva töltjük meg. A legfelső dohányréteget hagyjuk lazán, így könnyebben meggyullad. Széles, erős lánggal gyújtsunk rá, hogy a dohánytöltet egész felülete tüzet fogjon. Ezután nyomkodjuk, tömö- rítsük még egy kissé a dohányt a pipában. A KISZÍVOTT pipából a dohányzás befejeztével azonnal el kell távolítani a maradványt Kemény tárgyhoz ne ütögessük a pipát mert megsérülhet legfeljebb a tenyérhez. De legjobb a dohánysalakot megfelelő szerszámmal kikaparni. Az azonnali kitisztítás csökkenti a „szutyok” lerakódását A pi- paszutyok egyébként nem más, mint a dohányfüstből kicsapódó kátrány. A szájba, a bőrre jutása kellemetlen következményekkel járhat A kellemetlenség veszélyét elkerülhetjük, ha az állandóan használt pipát naponta szétcsavarjuk és textilbolyhos dróttal megtisztítjuk. — Havonta legalább egyszer pedig a pipát alaposan ki kell tisztítani, a szopókát és a füstjáratát is, denaturált szeszbe mártott tisztító dróttal. A pipafej belső részéről óvatosan kaparjuk le a védőszén felső rétegét iflj A PIPAzAS kulturált formáira nagyon ügyeljünk. Ne „szörcsögtessük” mások füle- hallatára. Tartsuk tisztán a pipát, de a tisztogatást lehetőleg „társaságon kívül” végezzük. A kihűlt, kitisztított pipát süllyesszük a tokjába. EZ a pipázó ember felszereléséhez éppúgy hozzátartozik, mint a háromtagú tömörítő-, szurkáló- és kaparószenszám, az ízléses dohánydoboz, vagy bőrtasak, Blahő István I A válások * szama Lengyelországban A célszerű gyermekdivat Lengyelországban viszonylag alacsony a válások száma: 10 000 lakosra 7,5, míg Bulgáriában 10,6. Csehszlovákiában 13,2, az NDK-ban 15,6, a Szovjetunióban leválás jut De Lengyelországban is növekedőben van a válások száma: 1949 és 1966 között a városokban 2,5-sze- resére, falun másfélszeresére növekedett. Kik válnak leginkább? Szemben az ötvenes évekkel, amikor az elváló házaspárok többségükben fiatalok voltak — átlagosan 25 évesek —, ma növekszik az olyan házaspárok válásának száma, akik tíz, vagy több éve házasok. Ugyanakkor növekszik a válók átlagos életkora: nőknél 34, férfiaknál 37 év. A szociológusok, jogászok és statisztikusok által végzett kutatások a válások néhány tipikus okára mutattak rá. Ezek közé tartoznak: kedvezőtlen lakáskörülmények, nagy korkülönbség, az általános képzettségben jelentkező különbség. Már nemcsak a naptár, a napsütés is biztosan jelzi a tavasz ígéretét. Ezt bizonyítja azonban a divatbemutatók sora is. A gyermek öltöztetése tavasszal is mindig nagy gondosságot kíván a családtól. — Hogyan öltöztessük gyermekeinket? Milyen praktikus divatújdonságokat ajánlanak a tervezők gyermekek részére — erről beszélgettünk lAszay Ed éné- vei, az OKISZ Labor gyermekruha tervezőjével. — A gyermek ruházkodása az időszakosságon túlmenően is, sok kívánnivalót hagy maga után. A gyermek öltöztetése ma már lépést tart a felnőttek divatjával. A legújabb női divat jellegzetes vonalai, ötletes megoldásai a kislányok modelljeiben is megtalálhatók. Természetesen mi a diMik is azok Izerősítőknek nevezik az élelmiszerkémiában azokat az anyagokat, amelyek az ételek édes, vagy sós ízét erősítik, bár maguk sem édes, sem sós ízűek. így például az édes ízt erősítő anyag képződik a nem édesített tészta sütésekor a benne levő keményítőből és szénhidrátokbóL Édes ízt erősítő anyagot fedeztek fel — többek között — egy afrikai növényben is. Sós ízt erősítő anyagot egy japán gombafajtából vontak ki stb. Az ízesítő anyagok egyre nagyobb szerephez jutnak a konzerviparban és általában az ízerősítők diétás ételek elkészítésénél, mert kevesebb ízesítő anyaggal lehet a megfelelő ízhatást elérni. Az édes, illetőleg sós ízt erősítő anyagokon kívül vannak olyanok is, amelyek ezeket az ízeket gyengítik, tehát ízgyengítők. Hogy az Ilyen anyagok mily módon erősítik vagy gyengítik az ételek ízét, még nem derítették ki pontosan. Egyes kutatók úgy vélik, hogy az ételek édes vagy sós ízét okozó anyagok egyesülnek az ízesítőkkel és új, még erősebb ízű anyagokat képeznek velük. Apró konyhai tanácsok Ha a kalácsunk, vagy péksdgyük más edénybe és adjunk hozzá 3 darabra felvágott, tisztított vörsSbagymát, vagy ke- Byérhéjat. Mindkettő magába szívja az égett szagol. ☆ Ha a kalácsunk, vagy péksüteményünk már száraz, néhány percre tartsuk gőz főié, utána középmeleg sütőben melegítsük át. Felfrissíthetjük úgy Is, ha nedves . papírzacskóba tesszük sütőbe. Olyan lesz, mint a friss. ☆ Mielőtt bármilyen tésztába mazsolát teszünk, bempergessük meg lisztben, vagy olvasztott vajban, akkor nem süllyed a tészta aljára. * A zsír nem spriccel ki a lábasból, ha kevés sót teszünk bele. A rántott húsról nem válik le a bundája, ba panírozás előtt a húst szárazra töröljük és ba forró zsírban sütjük. Úr A hagymaszagú kést nyílt lángon kétszer-báromszor húzzuk át, így elveszti a szagát. vatosság mellett elsősorban a gyerekruha célszerűségét, könnyű kezelhetőségét tartjuk szem előtt — mondotta a tervezőnő. A gyermek kedvét azonban ki is kell váltanunk a vidám, derűs színű ruhákkal, hogy szívesen viselje azokat. — Milyen is legyen tehát a célszerű gyermekruha? — A gyerek szempontjából lényeges könnyű mozgást igen jól biztosítják a nadrágok, rakott és gloknis szoknyák. A nappali ruháknál elsőrendű helyet kap a kötényruha. A régi, úgynevezett „nylon-csodák” — amelyeket még egyes iskolai rendezvényeken ma is találhatunk — valóban kimentek a divatból. A mai alkalmi gyermekruhák díszítő elemei a szolidabb hímzés, horgolt piké, bársony ruhánál csipke gallér és kézelő — fejezte be rövid tájékoztatóját Lászayné. És mi, a közönség — mit szólunk mindehhez azok után, hogy a bemutatón tapsoltunk a gyermek manekeneknek? Tetszettek: a piros & kockás kombinációk, a sportos jellegű összeállítások, a Mi- ci-mackó nadrágok, a sottis kötényruhák, a rakott szoknyák, zsabós blúzok, mellények, ingblúzok. A jól öltöztetett gyermek nemcsak a felnőttek szemében szép látvány, hanem a kis emberpalánták ízlését is jó irányban neveli. Mindezek szemléltetésére — Varsányi Lászlóné és Lászayné tervezéséből két rajzot mutatunk be: Óvodásoknak: nagykockás anyagból készült kötény- ruha, elején zsinór befűzéssel Iskolás lányoknak: csíkos, kéziszőttes anyagból készült gloknis kötényruha, nagy masnis blúzzal Gáspár Judit (S!fl!!lllli(f !IS{ilf^MlíiS!(9nt}||ltll!liÍtH«l(ailltiStilll«ll«llli!Ilill2lt!IHai(ll>lt!l>fV»!«itaXtlliliilIil!llli|ű9fif<IScl9{!BifQfl!9t!Sillj!BHII]a,i|-*fl4f»JHlM«X;>..>liflj<l9i|J(IIf«ftt||tl?i!*-«í<SFllllfl!!S!il((l!!l!!l!Íllllilll!llttitl> jlMl!lininit!BItSI!8It8liliiSI[S!ili!li!R3llttl!!9llBllBl(BllBll9l(l(fll!lll8íiliXJiHC}iSrS£ MOLNÁR KÁROLY: A LÁTHATÓ LÉGIÓ 1962. májú* 17-éo így irt a Le Monde: „A légiósok toborzása, amely az áprilisi puccs után bizonyos ideig szünetelt, tovább tart és a jövőben is folytatódik, csupán a légió személyi állományának bizonyos fokozatos csökkentését tervezik. Bizonyos légiós egységek elhagyták ugyan Algériáit, de nem lehet beszélni tömeges távozásukról. A légiónak Algériából kivont alakulatait Djiboutiba és Madagaszkár szigetére irányították. Nincs szó a Srfdi bel Ab- besz légiós támaszpont kiürítéséről sem. 1856 óta ez a légió hivatalos székhelye. Esetleg idegenlégiósokat vezényelnek Korzika szigetére is, arra hivatkozva, hogy a légiót megalapító 1831-es törvény a kontinentális Franciaország területén kívül engedélyezte a légió ál- lomásozását, s Korzika kí- SU esik a földrész határain, 18. Mi lesz a légióval? (Valójában az 1831-es törvény parlamenti vitájában leszögezték, hogy Korzika ebből a szempontból Franciaország kontinentális területének a részét képezi. — A szerző megjegyzése.) A párizsi sajtó értesülései ekkor azt jelezték, hogy a francia kormány korábbi ígéreteit megszegve. továbbra is fenntartja az idegen légiót, a gyarmati háborúk hírhedt zsoldoshadsesre- gét Ez tükrözte a francia kormány álláspontját De ahogy közeledett a népszavazás ideje, úgy követelte egyre határozottabban Algéria a gyűlölt alakulat kivonását Párizs kénytelen kelletlen engedett Először Is a városokból vonták ki a légiósokat. de azután sor került a döntő lépésre is. 1962. június 22-én jelentették a hírügynökségek Páriáéból} ________ „J úlius elsejéig élszállítják Szidi bel Abbesz 1500 főnyi légionista helyőrségét .. A 17 000 embert számláló idegen légió elhelyezése nagy gondot okoz a francia hatóságoknak. Sem Francia- ország. sem a gyarmati szigetek lakossága nem kívánja az idegen kétes elemekből álló csapatok jelenlétét Franda-Guayana tiltakozott odaszállításuk ellen.” Szidi bel Abbesz nemcsak egyszerű katonai támaszpont, hanem a légió „szent városa”. Amikor a francia kormány úgy döntött, hogy a központi laktanyát megszünteti, az elmúlás hangulatát vonta a fehér kepis katonák köré. Lázas csomagolás kezdődött. A kantinban ingyen mérték ki a maradék italokat A légió központi épülő tón hunyorogni kezdtek a fénylő neon-betűk: „Légió Patria Nostra” — vagyis a légió a mi hazánk. Szerelők ÍSttek. Leszedték a neonfélírást. A légió zenekara jellegzetes indulót játszott, a Parancsnokság összecsomagol - tatta a légió múzeumának trófeáit. Minden zsákmányolt zászlót gondosan becsomagoltak. hogy elszállítsák. Kivéve egyet. 1885-ben a légiósok Indo- kínából, Tuyen-Quang-ból magukkal hoztak egy zászlót. Ez később Borelli századoshoz került. Ö vitte el Szidi bel Abbesz-be. — Ez a harci zsákmány hirdesse mindig a légió dicsőséges győzelmét — így végrendelkezett a százados. —- Legyen a zászló mindig Szidi bel Abbesz-ben. De csak addig, amíg a város fölött francia trikolort lenget a szél. Félvad törzsek szertartására emlékeztető jelenet a légió Szidi bel Abbesz-í búcsújának a napján. Gyászzenét játszott a zenekar és az indokínai zászlót elégették a laktanya udvarán. Folyt a bor. zengett az induló. A csapatok felsora- koz'ák Hosszú autóoszlopo vitték Szidi bel Abbes? helyőrségét a tengerpart felé. „Finale et Prélude” így jellemzik a légió hivatalos történetírói ezt a napot. Búcsú Afrikától. Búcsú a francia gyarmatbirodalomtól. Búcsú a kaland'ól. Korzikán kötött ki velük a hajó. Más egységek a Marseil- íe-től néhány kilométerre lévő Aubagne városka lakta, nyáiba kerültek. Nem fogadták őket szívesen. Korzika szigetén Bas- tia kikötőjében és Ajaccio- ban, Napóleon szülővárosában tüntettek ellenük a sziget felháborodott lakói. — Fasiszták!! Gyilkosok! — kiabálta a tömeg. Fel kell oszlatni a légiót! Meglátogatta az egységeket új állomáshelyén a Newsweek című amerikai lap riportere Megállapítot'.a. hogy a légió veteránjai között hihetetlenül nagy volt az SS-ek arányszáma, akik most Korzika szigetén és a Marseille melletti laktanyában álmodoznak a közelmúltról. amikor az OAS urai mintegy ötven dollárt fizettek nekik minden megölt emberért. — Hiába — sóhajtott fel az amerikai lap riporierén^k A rv^f f-prN «-*?-* altiszt —. a légió 37 atomkorszakban ek.vuü, hal met kell szüntetni. Ez tévedés. Nem az „atomkorszak” tette elavulttá a légiót, hanem az ázsiai és afrikai népek szabadságának és függetlenségének a korszaka. Franciaország ugyanis az „atomkorszakban” 's igyekszik felhasználni a zsoldosokat. A légió néhány egységét a hadügyminisztérium Óceánia korállszigetére küldte, ahol a francia tudósok a nukleáris fegyvereket próbálják ki. Kezdettől fogva résztvesznek a kísérleti telep építkezési munkálataiban a légió kü- lönegeg alakulatai. A Mururoa szigetről küldött, feltehetően cenzúrázott leveleikben a katonák mint a technika és a civilizáció előőrseiről írnak önmagukról. — Modern Robinsonok vagyunk Egy kis életet hozunk a karáll-szigeti lakók unalmába — írja valahonnan Polinéziából egy légiós. — Megfűszerezzük egy kicsit a Sand wich-szí gőtékét... Mi lesz a légióval? Bár az egvségei jelenleg még ott állomásoznak Polinézia szigetein, Korzikán. Marseille mellett. Madagaszkáron és Szomáliában a? alakulatnak ~A>?sincs iövőie. Csak múltia. De — egyetlen felezését kivéve — az is dicstelen. Vége