Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-12 / 82. szám

1969. április 1% SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Tanács pipázóknak A PIPÁT sok férfi előny­ben részesíti a cigarettával szemben. A dohány élveze­tének ezt a módját általában egészségesebbnek tartják, — pontosabban szólva: kevésbé károsnak. A pipafüst ugyan­is nem tartalmazza a ciga­rettapapír elégésekor kelet­kező kátránytermékeket, me­lyeknek rákkeltő hatását nem tartják kizártnak az orvosok. A pipázás afféle kis »szer­tartás”, amelynek megfelelő fortélyai vannak. Ezeket új­donsült pipázók legfeljebb tapasztalatcsere útján sajá­títhatják él, mivel szakköny­vet még nem írtak róla. Né­hány jótanács tehát ebben a rovatban ezúttal a férfiak­nak, mégpedig a kezdő pi­pázóknak. A pipa vásárlásához csak annyit, hogy a füstszerszám minősége egyenes arányban van az árával. A dohányzás későbbi „örömeinek” megala­pozása pedig az új pipa „ki­szívásával” kezdődik. Ezzel egyrészt ki kell űzni a fa Mit. , főzzünk holnap Marha húst eve» grísgaluskával Leve »hú» rnakamiirtannal Női «vessél? Hozzávalók: 4 dkg vaj, 4 dkg és plusz 25 dkg cukor, 4 egész tojás, 30 dkg liszt, 1 dkg élesztő, X dl tej, 10 dkg lekvár. A vajat a 4 dkg cukorral habos« keverjük, hozzáad­juk a 4 tojássárgáját, az élesztőt langyos tejben fel­oldva, a lisztet, nagyon ke­vés sót és még annyi lan­gyos tejet, hogy könnyen verhető, puha tészta legyen. A tésztát jól kidolgozzuk, s fagyos zsírral bekent sütő­lemezre 1 cm vastagon rá­kenjük. Langyos helyen 30 percig kelesztjük. Világos ró­zsaszínűre sütjük. Ha meg­sült a tészta, tetejét lekvár­ral megkenjük. A 4 tojásfe­hérjét kemény habbá felver­jük, a 25 dkg cukorral köny- nyedén elkeverjük, a tésztá­ra öntjük, elsimítjuk, gyen­ge tűznél 10 percig szárít­juk. Melegen kockára vág­juk. anyagában lévő nedvességet és olajat, másrészt a pipa „fejében” vékony szénréte­get kell kialakítani. Ez vé­di meg később a pipát az izzó dohány káros hatásától. Az új pipát az első hat­hét alkalommal csak félig szabad megtömni, lassan kell szívni és lehetőleg zárt he­lyiségben. Ha a szénréteg ennyi idő alatt nem alakul ki, a pipafej belső részét vé­konyan kenjük be mézzel, ekkor már nem maradhat el a siker. Az új pipát a do­hány leégése után hagyjuk kihűlni, s csak azután ka­parjuk ki belőle a hamut. A mindenkori „szertartás” egyébként a pipa megtömé­sével veszi kezdetét. Egyen­letes dohányrétegekkel, — könnyedén nyomkadva tölt­jük meg. A legfelső dohány­réteget hagyjuk lazán, így könnyebben meggyullad. Szé­les, erős lánggal gyújtsunk rá, hogy a dohánytöltet egész felülete tüzet fogjon. Ezután nyomkodjuk, tömö- rítsük még egy kissé a do­hányt a pipában. A KISZÍVOTT pipából a dohányzás befejeztével azon­nal el kell távolítani a ma­radványt Kemény tárgyhoz ne ütögessük a pipát mert megsérülhet legfeljebb a te­nyérhez. De legjobb a do­hánysalakot megfelelő szer­számmal kikaparni. Az azon­nali kitisztítás csökkenti a „szutyok” lerakódását A pi- paszutyok egyébként nem más, mint a dohányfüstből kicsapódó kátrány. A szájba, a bőrre jutása kellemetlen következményekkel járhat A kellemetlenség veszélyét elkerülhetjük, ha az állan­dóan használt pipát naponta szétcsavarjuk és textilboly­hos dróttal megtisztítjuk. — Havonta legalább egyszer pedig a pipát alaposan ki kell tisztítani, a szopókát és a füstjáratát is, denaturált szeszbe mártott tisztító drót­tal. A pipafej belső részéről óvatosan kaparjuk le a vé­dőszén felső rétegét iflj A PIPAzAS kulturált for­máira nagyon ügyeljünk. Ne „szörcsögtessük” mások füle- hallatára. Tartsuk tisztán a pipát, de a tisztogatást le­hetőleg „társaságon kívül” végezzük. A kihűlt, kitisztí­tott pipát süllyesszük a tok­jába. EZ a pipázó ember felszereléséhez éppúgy hoz­zátartozik, mint a háromta­gú tömörítő-, szurkáló- és kaparószenszám, az ízléses dohánydoboz, vagy bőrtasak, Blahő István I A válások * szama Lengyel­országban A célszerű gyermekdivat Lengyelországban viszony­lag alacsony a válások szá­ma: 10 000 lakosra 7,5, míg Bulgáriában 10,6. Csehszlo­vákiában 13,2, az NDK-ban 15,6, a Szovjetunióban levá­lás jut De Lengyelország­ban is növekedőben van a válások száma: 1949 és 1966 között a városokban 2,5-sze- resére, falun másfélszeresé­re növekedett. Kik válnak leginkább? Szemben az ötvenes évek­kel, amikor az elváló házas­párok többségükben fiatalok voltak — átlagosan 25 éve­sek —, ma növekszik az olyan házaspárok válásának száma, akik tíz, vagy több éve házasok. Ugyanakkor növekszik a válók átlagos életkora: nőknél 34, férfiak­nál 37 év. A szociológusok, jogászok és statisztikusok által végzett kutatások a válások néhány tipikus okára mutattak rá. Ezek közé tartoznak: kedve­zőtlen lakáskörülmények, nagy korkülönbség, az álta­lános képzettségben jelent­kező különbség. Már nemcsak a naptár, a napsütés is biztosan jelzi a tavasz ígéretét. Ezt bizonyít­ja azonban a divatbemuta­tók sora is. A gyermek öltöztetése ta­vasszal is mindig nagy gon­dosságot kíván a családtól. — Hogyan öltöztessük gyermekeinket? Milyen prak­tikus divatújdonságokat ajánlanak a tervezők gyer­mekek részére — erről be­szélgettünk lAszay Ed éné- vei, az OKISZ Labor gyer­mekruha tervezőjével. — A gyermek ruházkodá­sa az időszakosságon túl­menően is, sok kívánniva­lót hagy maga után. A gyermek öltöztetése ma már lépést tart a felnőttek di­vatjával. A legújabb női divat jellegzetes vonalai, öt­letes megoldásai a kislányok modelljeiben is megtalálha­tók. Természetesen mi a di­Mik is azok Izerősítőknek nevezik az élelmiszerkémiában azokat az anyagokat, amelyek az ételek édes, vagy sós ízét erősítik, bár maguk sem édes, sem sós ízűek. így például az édes ízt erősítő anyag képződik a nem édesített tészta sütése­kor a benne levő keményí­tőből és szénhidrátokbóL Édes ízt erősítő anyagot fe­deztek fel — többek között — egy afrikai növényben is. Sós ízt erősítő anyagot egy japán gombafajtából vontak ki stb. Az ízesítő anyagok egyre nagyobb szerephez jutnak a konzerviparban és általában az ízerősítők diétás ételek elkészítésénél, mert kevesebb ízesítő anyag­gal lehet a megfelelő ízha­tást elérni. Az édes, illető­leg sós ízt erősítő anyago­kon kívül vannak olyanok is, amelyek ezeket az ízeket gyengítik, tehát ízgyengí­tők. Hogy az Ilyen anya­gok mily módon erősítik vagy gyengítik az ételek ízét, még nem derítették ki pon­tosan. Egyes kutatók úgy vé­lik, hogy az ételek édes vagy sós ízét okozó anya­gok egyesülnek az ízesítők­kel és új, még erősebb ízű anyagokat képeznek velük. Apró konyhai tanácsok Ha a kalácsunk, vagy péksd­gyük más edénybe és adjunk hozzá 3 darabra felvágott, tisz­tított vörsSbagymát, vagy ke- Byérhéjat. Mindkettő magába szívja az égett szagol. ☆ Ha a kalácsunk, vagy péksü­teményünk már száraz, néhány percre tartsuk gőz főié, utána középmeleg sütőben melegítsük át. Felfrissíthetjük úgy Is, ha nedves . papírzacskóba tesszük sütőbe. Olyan lesz, mint a friss. ☆ Mielőtt bármilyen tésztába ma­zsolát teszünk, bempergessük meg lisztben, vagy olvasztott vajban, akkor nem süllyed a tészta aljára. * A zsír nem spriccel ki a lá­basból, ha kevés sót teszünk bele. A rántott húsról nem válik le a bundája, ba panírozás előtt a húst szárazra töröljük és ba forró zsírban sütjük. Úr A hagymaszagú kést nyílt lán­gon kétszer-báromszor húzzuk át, így elveszti a szagát. vatosság mellett elsősorban a gyerekruha célszerűségét, könnyű kezelhetőségét tart­juk szem előtt — mondotta a tervezőnő. A gyermek ked­vét azonban ki is kell vál­tanunk a vidám, derűs szí­nű ruhákkal, hogy szívesen viselje azokat. — Milyen is legyen tehát a célszerű gyermekruha? — A gyerek szempontjá­ból lényeges könnyű moz­gást igen jól biztosítják a nadrágok, rakott és gloknis szoknyák. A nappali ru­háknál elsőrendű helyet kap a kötényruha. A régi, úgy­nevezett „nylon-csodák” — amelyeket még egyes isko­lai rendezvényeken ma is találhatunk — valóban ki­mentek a divatból. A mai alkalmi gyermekruhák dí­szítő elemei a szolidabb hímzés, horgolt piké, bár­sony ruhánál csipke gallér és kézelő — fejezte be rö­vid tájékoztatóját Lászayné. És mi, a közönség — mit szólunk mindehhez azok után, hogy a bemutatón tap­soltunk a gyermek mane­keneknek? Tetszettek: a piros & koc­kás kombinációk, a sportos jellegű összeállítások, a Mi- ci-mackó nadrágok, a sottis kötényruhák, a rakott szok­nyák, zsabós blúzok, mellé­nyek, ingblúzok. A jól öltöztetett gyermek nemcsak a felnőttek szemé­ben szép látvány, hanem a kis emberpalánták ízlését is jó irányban neveli. Mindezek szemléltetésére — Varsányi Lászlóné és Lászayné tervezéséből két rajzot mutatunk be: Óvodásoknak: nagykockás anyagból készült kötény- ruha, elején zsinór befűzéssel Iskolás lányoknak: csíkos, kéziszőttes anyagból ké­szült gloknis kötényruha, nagy masnis blúzzal Gáspár Judit (S!fl!!lllli(f !IS{ilf^MlíiS!(9nt}||ltll!liÍtH«l(ailltiStilll«ll«llli!Ilill2lt!IHai(ll>lt!l>fV»!«itaXtlliliilIil!llli|ű9fif<IScl9{!BifQfl!9t!Sillj!BHII]a,i|-*fl4f»JHlM«X;>..>liflj<l9i|J(IIf«ftt||tl?i!*-«í<SFllllfl!!S!il((l!!l!!l!Íllllilll!llttitl> jlMl!lininit!BItSI!8It8liliiSI[S!ili!li!R3llttl!!9llBllBl(BllBll9l(l(fll!lll8íiliXJiHC}iSrS£ MOLNÁR KÁROLY: A LÁTHATÓ LÉGIÓ 1962. májú* 17-éo így irt a Le Monde: „A légiósok toborzása, amely az áprilisi puccs után bizonyos ideig szünetelt, to­vább tart és a jövőben is folytatódik, csupán a légió személyi állományának bizo­nyos fokozatos csökkentését tervezik. Bizonyos légiós egységek elhagyták ugyan Algériáit, de nem lehet be­szélni tömeges távozásukról. A légiónak Algériából ki­vont alakulatait Djiboutiba és Madagaszkár szigetére irányították. Nincs szó a Srfdi bel Ab- besz légiós támaszpont ki­ürítéséről sem. 1856 óta ez a légió hivatalos székhelye. Esetleg idegenlégiósokat ve­zényelnek Korzika szigetére is, arra hivatkozva, hogy a légiót megalapító 1831-es törvény a kontinentális Franciaország területén kí­vül engedélyezte a légió ál- lomásozását, s Korzika kí- SU esik a földrész határain, 18. Mi lesz a légióval? (Valójában az 1831-es tör­vény parlamenti vitájában leszögezték, hogy Korzika ebből a szempontból Fran­ciaország kontinentális te­rületének a részét képezi. — A szerző megjegyzése.) A párizsi sajtó értesülései ekkor azt jelezték, hogy a francia kormány korábbi ígéreteit megszegve. to­vábbra is fenntartja az ide­gen légiót, a gyarmati hábo­rúk hírhedt zsoldoshadsesre- gét Ez tükrözte a francia kor­mány álláspontját De ahogy közeledett a népszavazás ideje, úgy követelte egyre határozottabban Algéria a gyűlölt alakulat kivonását Párizs kénytelen kelletlen engedett Először Is a váro­sokból vonták ki a légióso­kat. de azután sor került a döntő lépésre is. 1962. június 22-én jelen­tették a hírügynökségek Pá­riáéból} ________ „J úlius elsejéig élszállít­ják Szidi bel Abbesz 1500 főnyi légionista helyőrsé­gét .. A 17 000 embert szám­láló idegen légió elhelyezése nagy gondot okoz a francia hatóságoknak. Sem Francia- ország. sem a gyarmati szi­getek lakossága nem kívánja az idegen kétes elemekből álló csapatok jelenlétét Franda-Guayana tiltakozott odaszállításuk ellen.” Szidi bel Abbesz nem­csak egyszerű katonai tá­maszpont, hanem a légió „szent városa”. Amikor a francia kormány úgy dön­tött, hogy a központi lak­tanyát megszünteti, az el­múlás hangulatát vonta a fehér kepis katonák köré. Lázas csomagolás kezdő­dött. A kantinban ingyen mérték ki a maradék italo­kat A légió központi épülő tón hunyorogni kezdtek a fénylő neon-betűk: „Légió Patria Nostra” — vagyis a légió a mi hazánk. Szerelők ÍSttek. Leszedték a neonfél­írást. A légió zenekara jellegze­tes indulót játszott, a Pa­rancsnokság összecsomagol - tatta a légió múzeumának trófeáit. Minden zsákmá­nyolt zászlót gondosan be­csomagoltak. hogy elszállít­sák. Kivéve egyet. 1885-ben a légiósok Indo- kínából, Tuyen-Quang-ból magukkal hoztak egy zász­lót. Ez később Borelli szá­zadoshoz került. Ö vitte el Szidi bel Abbesz-be. — Ez a harci zsákmány hirdesse mindig a légió di­csőséges győzelmét — így végrendelkezett a százados. —- Legyen a zászló mindig Szidi bel Abbesz-ben. De csak addig, amíg a város fölött francia trikolort len­get a szél. Félvad törzsek szertartásá­ra emlékeztető jelenet a légió Szidi bel Abbesz-í bú­csújának a napján. Gyász­zenét játszott a zenekar és az indokínai zászlót eléget­ték a laktanya udvarán. Folyt a bor. zengett az induló. A csapatok felsora- koz'ák Hosszú autóoszlopo vitték Szidi bel Abbes? helyőrségét a tengerpart felé. „Finale et Prélude” így jellemzik a légió hivatalos történetírói ezt a napot. Búcsú Afrikától. Búcsú a francia gyarmatbirodalom­tól. Búcsú a kaland'ól. Kor­zikán kötött ki velük a ha­jó. Más egységek a Marseil- íe-től néhány kilométerre lévő Aubagne városka lakta, nyáiba kerültek. Nem fogadták őket szí­vesen. Korzika szigetén Bas- tia kikötőjében és Ajaccio- ban, Napóleon szülővárosá­ban tüntettek ellenük a sziget felháborodott lakói. — Fasiszták!! Gyilkosok! — kiabálta a tömeg. Fel kell oszlatni a légiót! Meglátogatta az egysége­ket új állomáshelyén a Newsweek című amerikai lap riportere Megállapítot'.a. hogy a légió veteránjai kö­zött hihetetlenül nagy volt az SS-ek arányszáma, akik most Korzika szigetén és a Marseille melletti laktanyá­ban álmodoznak a közel­múltról. amikor az OAS urai mintegy ötven dollárt fizet­tek nekik minden megölt emberért. — Hiába — sóhajtott fel az amerikai lap riporierén^k A rv^f f-prN «-*?-* altiszt —. a légió 37 atom­korszakban ek.vuü, hal met kell szüntetni. Ez tévedés. Nem az „atomkorszak” tette elavult­tá a légiót, hanem az ázsiai és afrikai népek szabadsá­gának és függetlenségének a korszaka. Franciaország ugyanis az „atomkorszakban” 's igyekszik felhasználni a zsoldosokat. A légió néhány egységét a hadügyminisztérium Óceánia korállszigetére küldte, ahol a francia tudósok a nukleá­ris fegyvereket próbálják ki. Kezdettől fogva résztvesznek a kísérleti telep építkezési munkálataiban a légió kü- lönegeg alakulatai. A Mu­ruroa szigetről küldött, fel­tehetően cenzúrázott leve­leikben a katonák mint a technika és a civilizáció előőrseiről írnak önmaguk­ról. — Modern Robinsonok vagyunk Egy kis életet ho­zunk a karáll-szigeti lakók unalmába — írja valahon­nan Polinéziából egy légiós. — Megfűszerezzük egy ki­csit a Sand wich-szí gőtékét... Mi lesz a légióval? Bár az egvségei jelenleg még ott ál­lomásoznak Polinézia szige­tein, Korzikán. Marseille mellett. Madagaszkáron és Szomáliában a? alakulatnak ~A>?sincs iövőie. Csak múltia. De — egyetlen felezését kivéve — az is dicstelen. Vége

Next

/
Oldalképek
Tartalom