Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-11 / 81. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969, április 1L Ötletpályásat „Rólad" írtam... Orsi Anikó kedves túrkevei olvasónk kérésére három folytatásban bemutatjuk a szerkesztőségi életet, az újság készítését és azt, hogy az újság hogyan jut el az olvasókig. — Kedves Anikó, tehát ön arra kíváncsi, hogyan dolgoznak a kollégáim? Nem arra, hogy én...? Megnyugtatott, így mindjárt más. Azonnal el is kapom az egyiket. Előtte azonban el kell mondanom egyet s mást a szerkesztőségről. — A kiadóhivatallal, s a kiszolgáló személyzettel együtt az apparátus létszáma harmincnyolc. Ebből a szerkesztéssel húszán foglalkoznak. Tizenhat újságíró és négy szerkesztő feladata, hogy az események nap mint nap belekerüljenek a lapba. Az újságírók kézzel írt cikkeit gépírónők teszik „tisztába”. Óriási munka. A kollégáim, no meg jó magam is azt mondjuk: „mi megtanultunk írni, a gépírónő tanuljon meg olvasni”. És mindezt halálos komolyan mondjuk. — Az újságírók mindig két hétre készítenek tervet. A rovatvezető összesíti a munkatársak elképzeléseit, s megszületik a rovatok munkaterve. Négy rovatban dolgoznak az újságírók, a kulturális, a gazdaságpolitikai, a belpolitikai és a sportrovatban. Természetesen mindenkinek csak 3—4 főbb, nagyobb jelentőségű témája szerepel a munkatervben, s ezeket „fejvesztés” terhe mellett meg is kell írni a két hét alatt. A többi írnivalót az élet diktálja. •— A rövid reggeli megbeszéléseken, amelyeken a rovatvezetők és egy szerkesztő vesz részt, kiderül; aznap milyen cikkekre lehet számítani lapzártáig. Ekkor kezdődik az olvasó- és tördelőszerkesztő munkája. Az előbbi olvassa, javítja, vagy rövidíti az írásokat, az utóbbi pedig a nyomdakész kéziratokat elhelyezi az újság oldalain, szaknyelven tördeli a lapot, elkészíti az újság tükrét Ennyit a mindennapi munkáról. — Ugye azt ígértem, hogy keresek egy kollegát és róla is fogok írni. Nézzük csak... Délelőtt 11 óra van, vajon kit találunk bent? Talán a kulturális rovatba kukkantok be először. Zárva. Nézzük a gazdaságpolitikai rovatot Zárva. Zárva. Ez is. Talán a belpolitikában. .„ — Jó hogy jössz. Nincs valami jó híred a holnapiba? — fogadott kolleganőm. — Nincs. Ne haragudj, rohanok... Ügy látszik rossz napot fogtam ki. A kollegák közül ki erre, ki arra. Na nem baj, itt van a Bognár, őt még megnézem. Szervusz Jancsikám! Ráérsz? Neked mindig. Van valami jó témád, a számomra? — Nincs. Most nincs. De tudod az ötletpályázat... Egy túrkevei olvasónk azt az ötletet adta, hogy írjunk arról, hogyan készül a lap. — Ezen már én is sokszor elgondolkoztam... Na, ne viccelj, az komoly dolog. Arra gondoltam, hogy rólad írok. — Megőrültél...? Mit akarsz írni? Ne haragudj még soha sem voltam riportalany. — Tudod, arra gondoltam, mondd el egy napodat. Természetesen csak a szerkesztőségbe érkezéstől a távozásig. És... igen... Ez az. Mondj el egy olyan esetet, amit nem írtál meg. Mert tudod, amit megírtál, az most nem érdekes... — Micsoda? — Na nem így gondoltam. Nem kell mindjárt megsértődni. — Hát jó. Ezen a héten ügyeletes voltam. Ez azt jelenti, hogy délelőtt 11-re járok be és este 7-ig maradok. A belpolitikai rovat adja az ügyeletet, hetenként váltjuk egymást. — Mi a feladatod? — A délutáni órákban felhívom a rendőrséget, a tűzoltóságot, a mentőket, a kórház baleseti sebészetét, egyszóval azokat a hírforrásokat, amelyek valamilyen friss eseménnyel szolgálhatnak. — Mondd el egy nap eseményeit. — Néhány héttel ezelőtt a megyei kapitányság ügyeletes tisztje jelentkezett. — Igen — mondta — van újság. Egy fiatalember Üjszásznál kerékpárral belehajtott a 32- es műutat elöntött Zagyvába, s beleveszett a vízbe.— Köszönöm, azonnal átmegyek az adatokért... búcsúztam tőle. Rohantam a szerkesztőhöz, ki akarok menni a helyszínre. — Kocsi nincs. Fogadj taxit — mondta. — Röviddel a hír vétele után a szerencsétlenül járt ember házában voltam. Ezék a munkánk legkínosabb félórái, órái. A gyászoló család... Könny, sírás és az önmarcan- golás: „miért is engedtük el? Miért is ment neki a víznek?” Az ember próbálja megnyugtatni őket, de a fájdalom mindig az első órákban a legnagyobb. — A szerencsétlenül járt felesége elmondta, hogy a férjét tavaly novemberben hazaküldték Szászberekről a tsz-ből, ahol sertésgondozó volt, az állatok betegsége miatt Azután nem vették vissza oda. Nagyon bántotta, hiszen 11 évig ott dolgozott. Reggel is odament kerékpárral, s közben érte a baj, mert a folyó az éjszaka megáradt s az útról lesodorta a víz. — Mit csináltál, utánanéztél annak, amit az özvegy mondott? — Természetesen. Nem is tudtam volna nyugodni. Másnapra megbeszéltük a találkozót a zagyvarékasi Béke Tsz főállattenyésztőjével, a főmezőgazdásszal, s az üzemegység vezetőjével. Minden tisztázódott. Nem úgy történt, ahogyan a hozzátartozók állították. Ilyen is van. Nem is kevés. Az ember utánajár, sok emberrel beszél, s a végén nem lesz belőle cikk. Ne haragudj, de rohannom kell, lent vár a kocsi— Bognár János (Folytatás következik) Ne idegeskedj asszony! Ezután még több olvasnivaló lesz a Néplap-banl Nemdohányzó dohányosok Tudományosan „passzív” dohányosoknak nevezik azokat az embereket, akik maguk ugyan nem dohányoznak, de olyanokkal vannak egy helyiségben, akik cigarettáznak. A szakemberek igennel felelnek arra a kérdésre, hogy a passzív dohányosokra káros hatást gya- korol-e a nikotin és a dohány égési termékei. A tudósok már kikísérletezték az egészségre ártalmas anyagok koncentrációjának határ-normáit A nikotinnál ez l köbméter levegőben 0,5 milligramm. Elég. ha egy 20 köbméteres, vagyis körülbelül 7—8 négyzetméteres helyiségben csupán egy cigarettát szívnak el, máris létrejön a nikotin maximálisan megengedett koncentrációja. Ha szellőzetlen helyiségekben több cigarettát szívnak el, akkor az ott-tartózkodó nemdohányos ember egy óra alatt ugyanannyi káros terméket lélegez be, mint amennyi 4—5 cigaretta elszívása után kerül a dohányos ember szervezetébe. Köztudomású, hogy az autó kipufogó gázában az egyik legmérgezőbb anyag a szénmonoxid. Ha az ember egy órán át olyan levegőt szív be, amely 0,012 százalék mennyiségben szénmonoxi- dot tartalmaz, akkor a hemoglobin kb. 5 százalékának aktivitása megbénul. Ennek következménye szédülés, fejfájás, nyomott kedélyállapot Ez a töménység azonban viszonylag jelentéktelen a dohányzásnál keletkező káros anyagok koncentrációjához képest A dohányos ember csak azért nem hal meg, mert két szippantás között tiszta levegőt is belélegez. Rosszul szellőztetett helyiségben, ahol sokan dohányoznak, a szénmonoxid koncentrációja gyorsan nö- vekedhetik. E mellett a dohányosok és a nemdohányzók egyaránt ki vannak téve e toxikus koncentráció erős hatásának. Hasonló jelenség figyelhető meg az olyan mérgező anyagnál is, mint amilyen a nitrogéndi- oxid. Los Angeles levegőjében például a kipufogó gázoknak az atmoszférába kerülése révén a nitrogéndi- oxid koncentrációja körülbelül 3 milliomodrész. A dohányfüst azonban 80—85- ször több nitrogéndioxidot tartalmaz. Zsákban a meleg Eszeveszett szipákolások, végtagmeghibásodások közepette szidtuk Sanyit, Jóskát, Bencét — névnapjuk alkalmából. Hogy így lazsálnak, meg úgy fütyülnek a munkafegyelemre, mert nem hozták határidőre abban a bizonyos zsákban, azt a bizonyos meleget. Voltak, akik — a kávéházi Konrádok régi szokásához híven — egyenesen „ politikai’’ síkra terelték a jelenséget, hogy „dacára” a három illusztris névnapnak, ami a meleget illeti —, sehol semmi, csak a nagy düb- benés. Mert hát ugye nem így volt ez az ántwil&gban. Azelőtt bizony már a március 15-i ünnepségre is mez- téláb ment az emberfia, olyan jó idő volt: gondoskodott róla az akkori kormányzat. Hát ebben volt is valami. No »ent abban, hogy a régi időkben a burzsujkor- mány szállíttatta volna Sándor — Jóska — B enedek-kel a meleget —, hanem a mezítlábas állapotban. Mert cipőről viszont nem gondoskodott az az egykori államvezetés, ezért engedtük meg magunknak a meztélábas luxust 1848 dicső évfordulóin. Hogy a mai világban késnek ezek a kora tavaszi melegek, minek következtében még nincs friss zöld pázsit az árokparton, s nem sipá- kolnak a fűben a sárga kislibák, ennek a földgolyó viselkedése az oka. Valahogy megváltozott az öreg glóbus gerincének, jobban mondva tengelyének állása. Annyi változást, köpenyegiorgatást, fejtetőreállást látott, hogy — egyes emberekhez hasonlóan — a gerince sínylette meg. Elferdült a tengelye, azazhogy másképpen ott, mint pármillió évvel ezelőtt. Ezért aztán eltolódnak rajta a dolgok. Az évszakok éppúgy, mint esetenként a legjobb szándékok — megcsúsznak. Csoda, ha Sándor, József, Benedek is meg zavarodott? De évről évre meggyőződhettünk róla, hogy csak a házszámot — a dátumot — tévesztik el egy-cgy kicsinyég. Ha valamivel később is, de mindig elhozzák azt a meleget, amit várunk tőlük. Mintha ennek lennénk tanúi ezekben a napokban is. Szinte egyik óráról a másikra — megenyhült a lég: meg- iöttek a gólyák, s a fecskék is. Tapasztalhatjuk azonban az emberi lelemény funkcionálását is a tavasz közeledtének meaayorsitására. A jólismert Illetékesek elhatározták, hogy nem fognak mindent a természetre, SánA dor, József, Benedek kegyére bízni. Ha ők kicsit megfeledkeztek arról, hogy névnapjukra kiszellőztessék a télen bepenészesedett zsákjukat — helyettük kell sorompóba szállni. A meleg zsákbaszállitása érdekében most kezdődött a nagy kísérlet Dorogon. Örömmel olvastuk, hogy már a ránk következő, télen S, lo és 20 kilós műanyag zsákokban hozza forgalom.ba a szenet a bányászat... Sándor, József, Benedek napjának környékén azt kísérletezték ki, milyen erős műanyagfóliából készült zsákok szükségesek a különböző fajtájú — a brikett-, a dió-, darabos- és kockaszén csomagolásához. A kísérlet minden bizonyával meghozza ovümölcsét. s akkor — a jövőben — nyu- oodtan elmulyáskodhatják az időt Sándor — József _ Benede kek. Helyettük is zsákban hozza a meleget — a TÜZÉP. __ loth István Be atmise Varsóban Wyszynszki lengyel bíboros virágvasámap misét celebrált a varsói Szent Kereszt-Templomban. A bíboros ezúttal első ízben vett részt beatmisén. Az ilyenfajta misék az utóbbi időben egyre gyakoribbak" a lengyel katolikus templomokban. — Wyszynszki megköszönte a tiszteletére rendezett misét, majd kijelentette, hogy az egyház mindig felkarolta a tömegkapcsolatok új formáit, s most is azt teszi. Megállapította: helyes az a törekvés, hogy az ifjúság vitalitását „hasznos célokra” fordítják. Súlytalansági viszontagságok A Föld körül 200 kilométer magasságban keringő űrhajók és utasaik már elveszítik súlyukat. Emberek és tárgyak súlytalanul lebegnek az űrben. Mindez néha bizony nevetséges helyzeteket teremt, amint John Glenn amerikai űrhajós is tapasztalta, amikor fényképezőgépét „letette” a semmibe, s az mint valami játék léggömb lebegett. A súlytalanság arra kényszeríti az űrhajósokat, hogy ismét ugyanúgy táplálkozzanak, mint csecsemőkorukban. Folyadékot csak cuclisüvegből fogyaszthatnak, mert a súlytalanság állapotában minden cseppfolyós anyag szétömlene. A szilárd élelmet falatnyi adagokban kell elraktározni és rögzíteni, mert ha az űrhajósok maguk szelnék és törnék a kenyeret, tele lenne minden morzsával. A különféle szerszámokat, műszereket, felvevőgépeket — mindent — a használat után azonnal rögzíteni kell, mert elmozdulnak helyükről, és akadályozzák az űrhajósok munkáját. A világűri WC-én egy lefelé irányuló légáram meghatározott irányba tereli az Főid ürüléket, mert másképp nem találna utat a műanyag zacskóba, amelyeket azután elzárnak. Még csak most dolgozzák ki az űrhajósok szerszámainak é<. műszereinek nagy részét. Ha egy űrhajósnak csavarhúzóval kellene dolgoznia, a világűrben a súlytalansági állapotban önmaga forogna a csavarhúzó tengelye körül. Előzőleg tehát valahol meg kell vetnie a lábát. Szinte hihetetlen dolgok történnek akkor is, ha két űrhajó találkozik. Földi viszonylatban vagy meggyorsítjuk lépteinket, vagy megnyomjuk a gázpedált, ha valakit utol akarunk érni. Ha azonban egy űrhajóban gázt adnak, az űrhajó sebessége lassul. Miért? Azért, mert a sebesség növelésével az űrhajó a Földtől távolabbi pályára lép, ezzel tehát útvonala is hosszabb lesz. Gyorsabban mozog ugyan, de hosszabb idő alatt kerüli meg a Földet Ha tehát az egyik űrhaió utol akarja érni a másikat, fékeznie kell, hogy alacsonyabb pályára kerüljön s így rövidebb utat kelljen megtennie. miatt Egy ausztrál bennszülötttörzs halálra ítélte egy tagját, mert a fehér embereknek elárulta, hol van a törzs „szent területe”. Ellenszolgáltatásként engedélyt kapott, hogy a kontinens keleti vidékein arany után kutathasson. Habár a halálra ítéltnek sikerült elmenekülnie, a torz, tagjai előbb- utóbb meg fogják találni és megölik. Az eset kapcsán Jack Davis, a bennszülöttek kérdéseivel megbízott kormánytanácsos kijelentené, hogy a fehérek súlyos hibát követnek el, amikor figyelmen kívül hagyják a bennszülöttek szokásait. Őrareform a Szovjetunióban Laikus számára szinte hihetetlen, milyen sokféle számítást, latolgatást igényelt az illetékes szovjet szervek részéről a június 1-én pontban 0 órakor életbe lépő új időszámítás. Ettől kezdve ugyanis valamennyi városban és településen egy — néhány körzetben két — órával előreigazítják az órákat. Nem úgynevezett nyári időszámításról van szó, hanem egyszer s mindenkorra érvényes „órerefor- mot” vezetnek be a Szovjetunióban. ötven esztendeje, 1919-ben döntötték el az ország időszámítási zónákra bontását. Akkoriban sok minden szólt emellett: a hegyvidékeken és a tengerpartokon kialakult életrend, a szibériai területek sajátos életritmusa, a nagyvárosok szokásai. Azóta azonban jócskán változott mindenfelé az életritmus és a szokás is. Nem ic szólva arról, hogy korábban lakatlan területeken városok, ipari centrumok épültek föl. ahol máig is az 1919-ben jóváhagyott időszámítás szerint állították be az órákat. Több helyen az is előfordult, hogy például a rádió- vagy a tv-műsor miatt Moszkvához igazodtak az időszámításban. A tudósok kiszámították, hogy a mostani órabeosztás miatt egyes városokban kénytelenek kora délután villanyt gyújtani, vagy reggel tovább égve hagyni a lámpákat, s csak ebből 3,5 millió rubel ráfizetés származik. A június 1-én életbe lépő új időszámítás miatt átdolgozzák a belföldi légijáratok s a vonatok menetrendjét, s természetesen az egész közlekedést az „órareformhoz” igazítják, Terjed az álmatlanság Napjainkban egyre kevesebb ember tud mélyen és egészségesen aludni. _ A corburgi dr. Fritz Pensel szerint ez a megfigyelés nemcsak az idősebb korosztályokra érvényes, mivel a 30 évnél fiatalabbaknak is immár 12 százaléka alvási zavarokról panaszkodik, és a jelek szerint számuk tovább növekszik. Az orvosok, akiknek ez a jelenség nem csekély gondot okoz, azon a véleményen vannak, hogy sok esetben elegendő lenne, ha az álmatlanságban szenven dők kiküszöbölnék a zaj, és a fény okozta Ingereket. A nagyvárosok lakói könnyen segíthetnek magukon oly- képp, hogy éjszakára bekötik szemüket, és viaszvattával betömik a fülüket. Olvassa, terjessze a Néplapéi! i
