Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-09 / 79. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NßPLAP 1989. április 9. Partos-kápolnai tavasz Az nteákon víz és tengernyi sár. Ilyen látványt nyújt a Partos-kápolnai rész a Kolozsvári hídról _ Á vasúti vágányok és a Kolozsvári híd között van Szolnokon a Partos-kápolnai rész. Közigazgatásilag Szolnokhoz tartozik, de külön életet élő kis sziget ez, a város határában. Az egész település két utcasorból áll. Százötven család lakik itt, jobbára vasutasok, nyugdíjasok. . Az idei tavasz sok sárral, tavakká duzzadó talajvízzel és gondokkal köszöntött be ide. a kósza hírek, amelyek a telep „elsorvasztásáról”, lebontásáról keringenek, bizonytalansággal, aggodalommal töltik el az itt élő embereket A találgatásokra alapul szolgál az is, hogy már két éve nem ad a városi tanács engedélyt új házak felépítésére. Csak a meglevőket tatarozhatják. A nemrégen megépült vasúti töltés, a vágányok elfoglalták azt az 50—60 holdnyi területet amelyre eddig ráfolyhatott a tavaszi esővíz, belvíz. Most a hóié és a talajvíz nem tud lefolyni, s az utakon, a házak tövében összegyűlik. ősszel két ház dőlt össze a falakba felhúzódó nedvességtől. Hat ház tavasszal vált lakhatatlanná. A falak penészesek, rohad a padló. a földes szobákban sár van, korhadnak az ajtók. A lakásokban kellemetlen, savanyú dohszag csapja meg az embert A háziasszonyok elkeseredetten szabadkoznak; mindig szellőztetnek, takarítanak, de nincs látszatja. — Ahol a ház még nem nyirkos, a kert ment tönkre. Kirohadták a fák, a vi- ráaok, egy ásóvágás nyomán feljön a viz — panaszolja György Istvánná. — Nálunk á kert hozta a konyhára- valőt. a férjem nyugdíjas, beteg ember, 800 forintot kapunk havonta. A kertünkben rózsát, jácintot, zöldséget, körtét termesztettünk, amit eladtunk a piacon. Idén semmi sem lesz. Mind a négy körtefánk kipusztult. — Azt mondiák, új lakótelep épül majd itt, de hogy mikor? Sok furcsa dátumot hallottam erről: 1970-et, 1980-at, 2000-et — mondja Kolláth Istvánná. — Nem akarunk innen elköltözni. Adnának telket Al- csiban, vagy a Kisqvepen, de mi itt szeretünk lakni. Itt szoktunk meg — fűzi hozzá Némethné. — Most már jóformán mindenünk van a telepem Gyakran jár a busz. van iskola., bölcsőde, orvosi rendelő, fodrász, húsbolt. vegyesbolt. Ezt társadalmi munkában építettük. — Látja, az emberek szeretik a telepet, dolnoznánák érte. A vízvezetékhálózat is társadalmi munkában épült — mondja Fáskert Imréné. — Olvan emberek laknak itt. akik törődnek egymás nondiával-hadával, de csak in beszélnek a konyhában. Illetékes helyen emtsrer sem voltunk a problémánkkal, peclio lehet, hogy meghallgatnának... A Partos-káoolnaiak megbízásából másnap a városi tanács építési osztályán érdeklődtem e városrész jövőjéről. Sajnos semmi biztatót nem tudtak mondani. Valóban nem engedélyeznek fejlesztést, építkezést a telepen. Miért? Ezen a területen 1973-ban megkezdődik a MÁV körzeti teherpályaudvar építés. Addig szanálják a települést, elköltöztetik a lakókat. Egyelőre még nem tudják hová, mert sehol nem építettek erre a célra lakásokat. A háztulajdonosokat a MÁV kártalanítja. A városi tanács azoknak, akik családi házat akarnak építeni, bármikor ad cseretelket Az Abonyi úton, a benzinkút mögötti faiskola területén hatvan házhelyet tudnak azonnal kiparcellázni. Mit mond minderre Gallo- Vics Jenő, a KPM 1. Vasúti Főosztályának vezetője, mint a MÁV beruházásainak a legjobb ismerője Szolnokon. — A Partos-kápolnai rész műemlék, csodálkozom, hogy erről a városi tanács építési osztályán nein tudnák. Igaz, szerepelt terveinkben énnek a területnek a beépítése. Amikor viszont megtudtuk, hogy a települést műemlékké nyilvánították, s az átépítése, elhordása körülbelül Sátrak, lakókocsik, traktorok — oroszlánketrec. Megszokott kép. A Luxemburg cirkusz Szolnokon szerepel. Titi kisasszony Sokszínű, egzotikus virágmotívumokkal díszített blúz és szűk kék nadrág van rajta. Amikor belibben a lakókocsi társalgójába egyszerre minden felderül. Szinte elvész a nagy bőrfotelben. A tókiói televízió sztárja, de nem sokkal a reggeli ébredés után csak álmos kislány. Tizennyolc éves. A beszélgetés meglepetéssel kezdődik. A „Puspita girls”, a négytagú női beat együttes nem japán, hanem indonéz lányokból áll, 1965 áprilisa óta szerepelnek a nagyközönség előtt. így mesélte el a történetet Titi kisasszony; — Négyünk szülei jő barátságban vannak, mi is barátnők vagyunk egészen kislány korunk óta. Suraba- jaban éltünk. Hatéves korom óta tanulok zenélni. Basszusgitár a hangszerem. Együttesünk sol-beatet játszik. Ez az irányzat Nyugaton már nagyon népszerű, de a Távol-Keleten is gyorsan tért hódított. — Ki az együttes számainak a szerzője? — Legalább háromnegyed részben mi magunk szerezzük a számainkat. — Mely országokban léptek fel eddig? — Indonézián kívül először Bangkokban, Thaiföld fővárosában szerepeltünk. Utána jártunk többek köharmincmillió forinttá kerülne, nem beszélve a házak kisajátítási áráról, lemondtunk a területről. Átterveztettük az egész rendezőpá- lyaudvar tervét, kikerültük Partos-kápolnát. Ami a földeken, utcákon összegyűlő vizet illeti; annak elvezette- tése a városi tanács építési osztályának a feladata. A Káka utcában mi tavaly nyílt levezetőárkot kezdtünk építeni, de a víz átemelése a csatornába, már nem a mi feladatunk. Ügy tudom, a 4-es főközlekedési út rekonstrukciójával egyidőben megépül a rendes levezető csatorna is. Addig mi lesz? Nem tudom. Azt sem értem. miért nem ad a városi tanács építési engedélyt? Hiszen ha ez a telep műemlék, nem az a cél, hogy magától összedőljön. Sok ház egészségtelen és szinte lakhatatlan. Ugyanakkor a városi tanács a MÁV-ra, a MÁV a tanácsra hárítja a felelősséget. Partos-kápolna ügye ma senkire sem tartozik. Nyolcszáz ember várja, hogy segítsenek rajtuk, mert egészséges lakásokban szeretnének élni. Horváth Mária zött Malaysiában, Singapur- ban, Iránban, Törökországban, Svájcban. — Hány számból áll a repertoárjuk? — Körülbelül ötvenbőL — Magyarországon tanultak új számot? — Igen. Kaptunk magyar lemezeket és két számot megtanultunk. Ezeket magyarul énekeljük. Az egyik a „Tölcsért csinálok a kezemből”, a másik Mary A nemzetközi műsor tekintélyes részét lengyel cirkuszművészek adják, akik egy magyar artistacsoporttal történő csere révén kerültek a társulathoz. R. Novotny és Terlikowska asszony először látogat Magyarországra, pedig bejárták már egész Európát, hátuk mögött Svédország, Svájc, Szovjetunió, Jugoszlávia és még egy sereg állam. R. Novotny- nak, aki lengyel istállóból származó arab telivéreket idomít, apja, nagyapja, sőt dédapja is cirkusznál dolgozott, s a hagyomány folytatódik. Terlikowska asszony csinos, szőke, légies. Foglalkozása meghazudtolja külsejét. Oroszlánszelídítő. Nevet, látja megnyúlt ábrázatunkat. Hiába, hozzászoktunk a ráncos homlokú, rezes hangú, nagybajúszú, ostorcsattogta- tós szelídítőkhöz. Vajon az oroszlánok is?... Komolyra fordítva a szót. — Hogy került az oroszlánok közé? — Fiatal koromban — Pályázati felhívás A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Népművelési Tanács hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére irodalmi pályázatot hirdet. A pályázat témaköre: a felszabadulás óta eltelt időszak történeti, társadalmi, gazdasági és művelődési eredményeinek bemutatása. A dolgozatok és tanulmányok követelményei: hiteles helyi anyagokat, megbízható kutatási eredményeket kell feldolgozni kötetlen formában, de a pályamunkák terjedelme lehetőleg ne haladja meg az egy szerzői ívet Pályázhat egyén, vagy munka- közösség. A pályamunkákon fel kell tüntetni szerzője nevét, címét iskolai végzettségét és jelenlegi mukabeosz- tását az esetleges adatközlő forrás nevét, címét életkorát és foglalkozását is. A pályamunkákhoz csatolhatok szemléltető rajzok, fényképek. Benyújthatók más korábbi pályázatokra beküldött munkák, de ebben az esetben be kell jegyezni az esetleges helyezést, valamint, hogy a beadó átdolgozta-e munkáját. Ä pályamunkákat a pályázatot meghirdető szervek képviselőiből alakított bizottság műfaji kategóriák szerint bírálja el megyei, majd országos szinten. Pályadíjak: 5 I. díj egyenként 5000 Ft 10 n. díj egyenként 3000 Ft 20 III. díj egyenként 2000 Ft 25 jutalom egyenként 1000 Ft A pályaművet a Hazafias Népfront területileg illetékes megyei, illetve budapesti titkárságára kell megküldeni három példányban. Beadási határidő: 1969. december hó 31. Eredményhirdetés: 1970. április hó 2-án. Zsuzsa száma, „A trombitás”. A szöveget nagyon nehéz volt megtanulni. — Mit jelent az együttes nevében a „puspita” szó? — Indonézül virágot jelent. — Tehát „viráglányok?’? Nevet. Sűrű fekete haja szinte kékben játszik az ablakon beszökő napsugárban. — Igen. Szeretjük a fényt, a derűt, a napot. Mint a virágok. most talán harminc éves lehet — a levegőben dolgoztam, mint artista. Sajnos közbe jött egy baleset, s nem szerepelhettem tovább. Felajánlották az oroszlánokat, s én elvállaltam. Hosz- szú ideig inaskodtam, majd egy idő óta önállóan szerepelek. — Milyen érzés egy nőnek az oroszlánok között? — Hát körülbelül olyan, — mint egy férfinak... Egyébként nehéz, nagyon nehéz. — És ha újra kezdené, visszamenne a levegőbe, vagy megmaradna az oroszlánok mellett? — Hát ha újra kezdeném ... akkor nem mennék cirkuszba. Keresnék magamnak valami jó, nyugodt, csendes, szóval olyap „nyugdíjas” állást. Nevet, s közben mindenki tudja, az oroszlán az igazi. Egyedül a^ oroszlán ... A Luxemburg cirkusz a hónap végén ismét megyénkben szerepel, több városba ellátogatnak. Bistey—Hérész Portrék a cirkuszból Terlikowska asszony és az oroszlánok Középkori város a jövendő tenger fenekén Az Ili folyón (Alma Ata közelében) épülő kapcsagaji víztároló helyén egy középkori város maradványait fedezték fel. Mintegy húsz lakó- és gazdasági épület falait sikerült kiásni. A várost köralakú bástyákkal megerősített várfal vette körül. A városban és a környező dombokon az archeológusok több ezer tárgyat: kerámia edényeket, vaslándzsákat, nyílhegyeket, arany fülbevalókat, kövesgyűrűket és karpereceket találtak. Demal Akisev ismert régész elmondotta, hogy a mai kazahok ősei, az ásatások tanúsága szerint, a középkor kezdeti szakaszában igen magas színvonalú anyagi kultúrát hoztak létre. Lakásfűtés — napenergiával A legenda szerint Archimedes, a görög matematikus és fizikus már „ügyeskedett” a napenergiával, amikor Szürakusza kikötőjében tükrökkel koncentrálta a napsugarakat és felgyújtotta az ellenség hajóhadát. Akár igaz ez a történet, akárcsak legenda, tény, hogy az emberiség évszázadok óta kísérletezik már a napenergia felhasználásával. A házak rézsúto*. tetőzete különösen alkalmas üveggel fedett ún. hőcsapdák elhelyezésére, amelyekben a nap hősugárzásának energiája akumulálódik. Az első nap- fűtéses ház tervezésénél a napsütéses időben összegyűjthető hőmennyiség tárolása jelentette a legnehezebb feladatot Több megoldással kísérleteztek, míg rájöttek arra, hogy a hő tárolására legalkalmasabb közeg a víz. Egy kísérleti háznál, — amely észak-déli irányban épült, 75 cellából álló napcsapdát helyeztek el a déli oldal tetőzetén. Ez a 75 cellából álló napcsapdasor az emeletes kísérleti lakóház 5 helyiségét képes télen fűteni. de ugyanakkor a nyári hűtését, valamint a légkondicionálását is csak napenergiával oldják meg. Az üvegcellák kettős lappal borított hasznos felülete 200 négyzetméter volt. A napfűté, gépészeti berendezését a pincében helyezték el, ahol a szükséges vizet szivattyú szállította a jól szigetelt 7000 literes nagy tárolóból a napcsapda csöveibe, ahol az felmelegedve egy kis gvűj tőtartályon keresztül kerül vissza a nagy tárolóba. A 7000 liter víz fokozatos felmelegedésével tekintélyes menynyiségű hót gyűjt magába, amelyet egy hőkicserélőbe vezetnek. Itt ventillátorral cirkuláltatott levegőnek adja át a hőenergiáját, amelyet a lakóhelyiségekben elhelyezett fűtőtestekbe vezetnek. Hosszantartó borús, vagy kivételesen hűvös időjárás esetére kisegítő olajfűtő berendezés is tartozik a kísérleti ház pincéjéhez. — Ez automatikusan bekapcsol, ha a lakószobákban a megengedett érték alá csökken a hőmérséklet. A kísérletek tapasztalatai alapján egyes vidékeken erre ritkán kerülhet sor, ugyanis a napfűtés még akkor is kielégítő, ha a napcsapdában a víz csak 35° C-ra melegszik. A melegebb napokon a hőcsapdák csőrendszere néhány kapcsoló elforgatásával függetleníthető a nagy tárolótartálytól, és működésbe lép egy beépített hűtőberendezés. Ez a vizet 7° C-ra hűti le, a hideg víz pedig a hőkicserélőbe jut, ahol a levegőt hűtj le. így kerül a lakás összes helyiségeibe a hideg levegő, mely enyhíti a kánikulai napok szenvedéseit. Sajnos ez a berendezés ma még igen költséges, de bizonyos, hogy idők folyamán az ára megtérül, mivel nagy mennyiségű fűtőanva- got lehet vele megtakarítani. A konstrukció egyetlen hibája csak az. hogy egyelőre az Eevenlítőtői a 45. szélességi fokig teriedő övezetben érdemes feléníteni. Ez európai viszonv'latbau optimálisan a Jalta—Bukarest— Milánó—Lyon magasságát jelenti. További tökéletesítése esetén természetesen ettől északabbra elterülő helyeken is alkalmazható lesz. Csont Bank Napjaink sebészetében nemcsak megfelelő mennyiségű és vércsoportú vert használnak fel, hanem más pótlandó emberi szöveteket is, pl. csontot, bőrt, izmokat és inakat. A már ismert Vér Bankok mellett egyre több Csont Bankot is létesítettek. A kutatók mindent elkövettek, hogy olyan módszereket dolgozzanak ki, amelyek segítségével hosszabb ideig tárolhatók a műtétekhez szükséges szövetdarabok. A Lengyel Orvosi Akadémia kutatói új tartósítási eljárást dolgoztak ki. A kipreparált szövetet először liofi- lizáló berendezésben szárítják, majd ionizáló sugarakkal sterilizálják. Az így kezelt szövetet a képen látható módon tárolják a Csont Bankban.
