Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-04 / 78. szám
1989. április i SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Szolnok a fejlesztésre kijelölt nagyvárosok Ha összehasonlítjuk a fel- szabadulás előtti Szolnokot a kis, teljesen falusias jellegű, álmos mezővárost a jelenlegi megyeszékhellyel, a forgalommal teli, modern városszerkezetű ipari várossal, annak új lakótelepeivel, épülő városközpontjával és pályaudvarával, a kultúrált Tisza-li gettel, fedett uszodájával, kiépült Tisza-partjá- val, nagyvároshoz illő forgalmával, le tudjuk mérni mit jelentett az ország városai, de főleg az alföldi kisvárosok számára a felszabadulás, a szocialista építési — Ilyen összehasonlításra ezért is alkalmas Szolnok, mert nemcsak egyike a fejlődő alföldi megyeszékhelyeknek, hanem a városok nagyságrendi és fejlődési rangsorában fokozatosan előbbre nyomuL Lakossága negyven év alatt duplájára növekedett Az Alföldön Szolnok az egyetlen város, amelynek fejlődési üteme messze meghaladja az országos átlag városfejlődését a nagy alföldi ellenpólusokét (Szeged és Debrecen) éppúgy, mint a többi nagyvárosokét beleértve Budapestet is, A négy megyei jogú város és Győr együttesen az utóbbi 8 évben 2,5- szer haladta meg Budapest fejlődési ütemét, Szolnoké viszont hatszorosan. Tizenötször annyi ipari dolgozó Érdemes teliét megvizsgáltat mi okozta ezt a kiemelkedő fejlődési ütemet és hogy mik annak további kilátásai A város regionális és országos jelentősége minden egyéb tényezőnél erősebben függ * közlekedési hálózatban elfoglalt központi helyzetétől. Közlekedés- földrajzi helyzetét használták ld az ország vasúti hálózatának kiépítésénél, amelynek legfontosabb kelet-magyarországi csomópontja lett Jelenleg hatfelé ágaznak a vasútvonalak Szolnoknál. — Miskolc—Szeged között Szolnok a legfontosabb út-cso- unópont is Magyarország keleti részén. Mindez a várost alkalmassá tette iparfejlesztésre. Ezért a vasúti járműépítés mellett ide telepítették a vegyipar, a könnyűipar, az építőipar számos üzemét és természetesen ezzel párhuzamosan fejlődött ipari és mezőgazdasági szervező szerepe, kulturális és oktatási központi funkciója is. A város közlekedési fontosságának mutatója, hogy az egy lakosra jutó vasúti személyforgalom, valamint az egy lakosra jutó áruforgalom szempontjából, — Budapestet is beleértve — a 3. helyen áll az országban. Az ipari dolgozók száma ennek megfelelően ma közel tizenötször annyi, mint az évszázad elején volt A hét város között Szolnok ma fokozottabban tölti be azt az országos funkcióját hogy az ország keleti része forgalmának gyűjtőpontja és innen továbbítja ezt a forgalmat Budapest felé. Ez volt az indító- oka annak, hogy a most elkészült település-hálózatfejlesztési tervben az ország nem kellő színvonalon ellátott belső területei számára felsőfokú városi központoknak a dunántúli Székesfehérvár és az alföldi Szolnok jöttek számításba. A város jelentőségét mutatja, hogy a település-hálózatfejlesztési terv felsőfokú központ kategóriájába összesen hét város tartozik és ezek között van Szolnok. A felsőfokú szerepkör azokat a városi funkciókat, tehát intézményeket, létesítményeket jelenti, amelyek egy nagyobb, esetleg több megyére kiterjedő vonzásterületnek olyan szolgál tatáKialakul az Szolnoknak az országos településhálózatban betöltött központi szerepe egyúttal lehetővé teszi, hogy városon kívüli környezetében is kialakuljon egy hozzátartozó ipari körzet Ennek kezdetei már láthatók, és jelentősen fejlődnek. Itt elsősorban Török6zentmiklósról és Martfűről van sző, azonban a martfűi cipőipar fejlesztése magával hozza Tiszaíöld- vár és Kun szén tmárton erőteljes fejlesztését is. Mindaz a Szolnokról kiinduló észak-déli vasútvonalra felfűzve lehetőséget teremt egy Szolnoktól délre nyúló köny- nyűipari körzet kialakítására. A közlekedési hálózat kiváló kooperációs lehetőségeket nyújt nyugati irányban Cegléd. Nagykőrös én Kecskemét felé. Itt egy olyan vasúti és útnégyszög alakul ki, amelynek csomópontjai Szolnok. Kunszentmárton, Cegléd és Kecskemét. Az egymáshoz közeleső városait, szükségleteit elégíti ki, amelyeket kevés helyre összpontosítva lehet csak létesíteni, amelyek a legutóbbi évtizedig csak Budapesten voltak meg Ha ilyen, felsőfokú központ létesül az Alföld közepén, úgy az jelentős segítséget nypjt Budapest túlzsúfoltságának ellen- súlyozásában is. Itt meg nem fogja találni a jövőben a körzet lakossága mindazt, ami miatt eddig Budapestre kellett utaznia, vagy esetiig oda költöznie. A felsőfokú hálózat vonzóerőt gyakorol az ipartelepítésre és a munkaerőre is. Ezt a vonzóerőt természetesen ki kellett még egészíteni az Iparhoz és a lakáshoz szükséges közmű, energia és városi közlekedési hálózatokkal is. Többek között az ipari területek műszaki hálózatainak előzetes megépítésével, amit a Szolnok városi és megyei tanács kellő időben megértett. ipari körzet sok közös vasúti és közúti, energia, vízbázissal történő ipari fejlesztése az ország egyik legegészségesebben kialakuló új ipari körzetének körvonalait mutatják. Ennek műszaki kooperációja a Duna—Tisza közi városok csoportjával kézenfekvő. Kialakul az egész központi alföldi ipari körzetnek közös munkaérőbázisa. Ez, a körzet lakossága számára azzal az előnnyel Jár, hogy a viszonylag közeli közlekedéssel jól összekötött városok együttesében munkahelyek, szolgáltató, ellátó, oktatási és egyéb intézmények olyan választékát találja meg, amelyek minden igényét kielégíthetik, amilyen választék egyébként csak nagyobb városokban szokott előfordulni. Azonban itt több kisebb városra szétszórva, ezek az előnyök a városi túlzsúfoltság hátrányai nélkül jelenhetnek meg. Szolnoknál a Duna'-Tisza csatorna Ennek a körzetnek távlati fejlődését előnyösen befolyásolja a megépülő Duna —Tisza csatorna, amely Szolnok számára a dunai hajó- úttal való kapcsolatot jelenti majd. Ez a kb. 10—Iá éves távlatban megvalósuló, egész Európán keresz'ülmenő, a Fekete-tengert a Keleti- és Északi-tengerrel összekötő Duna—Odera és Duna—Rajna csatornákon keresztül olcsó vízszállítási útvonallal fogja összekapcsolni Szolnokot Európa keleti és nyugati részeivel. Szolnok eddigi fejlődési ütemében nagymértékű változást hozhat létre az a közlekedési koncepció, amelyet az országos település-hálózat fejlesztési keretterv tartalmaz és amely Szolnokot a Nyugat felé menő forgalom csomópontjával. Székes- fehérvárral közvetlenül kívánja összekötni. Ezáltal Szolnok tehermentesíti a budapesti csomópontot Az új vonal segítségével az alföldi városok felől a Dunántúl felé irányuló átmenő forgalom nagyrésze elkerülheti a már ma is túlzsúfolt, akadozó és rendkívül drágán kifejleszthető budapesti közlekedési csomópontot Ezen a Budapestet elkerülő vonalon rövidebb úton bonyolítható le az ország keleti és nyugati részein erősen fejlődő vidéki városok, ipari és mezőgazdasági körzetek közötti áruforgalom is. Ezenkívül a kelet-nyugati nemzetközi tranzitforgalom számára is különösen előnyös lesz. Ezáltal Szolnok országos közlekedési csomóponti jelentőségre tehet szert Mindezt egy kb. 50—60 kilométer hosszú, új vasútvonal építésével meg lehet valósítani. Ezáltal létrejönne az ország új kelet- nyugati közlekedési súlyvonala Debrecen, Szombathely, valamint a Szovjetunió, Románia es Ausztria között, melynek egyik csomópontja Szolnok. Ennek a közlekedési vonalnak Szolnokra való hatását kiegészíti a terv másik javaslata: a közvetlen közlekedési kapcsolat Miskolc és Szolnok között A városnak is készülni kell Szolnok felsőfokú központi jellege tehát a város számára olyan változást hoz, amely már ma is folyamatban van. A regionális intézményegyüttes központjának építése megindult és ennek jelentős kibővítése várható a következő évtizedekben Oj nagy lakónegyedek építésére kerül sor a város keleti és északi részén a városközpont és a Tisza-part közötti központi reszek középvároshoz méltó rekonstrukciójához is hozzá lehet majd kezdeni. Nagyvára«. alakulhat ki, a. volt falusias Szolnok helyében. A vasúti hálózat kiegészítése a szolnoki vasúti csomópont további fejlesztését vonja maga. után. A közúti hálózatban elfoglalt szerepének fontossága pedig magával hozza a második Tisza híd építését, amelyen a 4. sz. főútvonal halad keresztül, ha azt autóúttá építik ki A Tisza-part menti déli nagy ipari terület további üzemekkel egészül ld. Szolnok oktatási, kulturális és tudományos központtá is válik. Lakossága, amely ma hatvanötezer, 15—20 éves távlatban nyolcvanezer, 20— 80 éves távlatban százhúszezer lakosra nő fel, és végül kiépül a Szolnok környéki ipari ás urbanizációs körzeten belüli városok közötti gyors é,. sűrű közlekedési kapcsolat. A földrajzi lehetőségek és a nagyarányú távlati tervek adta lehetőségek azonban még nem jelentik a megvalósítás biztosítását is. Ehhez az kell, hogy a város helyzetnek tudatára ébredjen, tudatosan készüljön arra, hogy korszerű felsőfokú várossá és az ország egyik ie- lentős központjává fejlődjön. Dr. Perczel Károly az SVm Városépítési Tudományos és Tervező intézet igazgatóhelyettese Mi a véleménye a borravalóról? „Öntudatos dolgozó nem fogad el borravalót!* A jelszó már a múlté. A borravalóval napjainkban is lépten-nyomon találkozunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez az interjú sem szüntetheti meg máról holnapra. Csokorba gyűjtöttük azoknak az embereknek a véleményét, akik adják és akik kapják. A végső következtetést az olvasóra bízzuk. Kérdésünk tehát; mi az ön véleménye a borravalóról? Csák József kereskedő — Egyáltalán nem helyeslem. Mi is rendesen, udvariasan kiszolgáljuk a vevőt, de se nekünk, se neki nem jut eszébe, hogyha 20 dekagramm párizsit kér a 7 forint 20 fillér helyett 8 forintot adjon —, mert meg volt elégedve. Nagyon elharapózott ez a jelenség, sajnos az emberek 90 százaléka ad borravalót Én egyedül hiába tiltakozom ellene, csak nekem lesz kellemetlen. Egy kérésem azonban van ezzel kaocsolatban a kedves vevőkhöz; ne vigyenek el semmit a boltból fizetés nélküL Hagyják a zsebünkben a pénzünket — legyen ez a borravaló! Papp Zoltán taxisofőr — Nálunk 1968-ban megszűnt a fix fizetés. A bevétel 41,2 százaléka a miénk, ebből kell a kocsit fenntartani, üzemanyagot venni, javíttatni stb. Gyakran előfordult már az is, hogy alkatrész hiány miatt 3—i napig álltam. Nem kerestem egy fillért sem. Sőt arra 1« volt már példa, hogy csak 800 forintot tudtam hazaadni. Ilyenkor azt hiszem az a pár forint borravaló is számít De ha már itt tartunk, a témához hozzátartozik, hogy sokszor heccből hívnak bennünket például a vegyiművekhez, cukorgyárhoz. Kimegyünk, s nincs ott senki, A napi 5—10 forint borravaló sokszor elmegy az ilyen ráfizetésekre. Nemes Zsuzsa kozmetikus — Ellene vagyok a borravalónak. Miért nem utasítom vissza? Félek, hogy bolondnak tartanának. Higgye el, a vendégek rontják el az embert azzal, hogy igyekeznek egymást túllicitálni. Különösen nehéz régi, jó ismerőstől borravalót elfogadni. Nem vagyok rászorulva... Di. Vidra józseí iuOIVOS — Elvileg helytelen. A béreket úgy kellene megállapítani, hogy a különjuttatás szooa se jöhessen., bzerua- tem nemcsak azt kell entél- m_ aki euogooja a pénzt, Hanem azt is, aki anja. ügy veieua, a Porravaujzas meg- si,unieuneu> «6 tagozatosán meg is szűnne. Az orvosoknál es attaiauan az egészségügy termeten nemcsao. eli UUivUlUUUtiüís íic DOLÍ.LtibUÜ.t-LO' i n*-y< is UiTbOiii, Ud.il KtH'UOi \J CLív6t &U bü-Ilg. 3jc&LLUI a ta\jozö& a bcíii i'id.yi>d-L budin VA&&» .«rag- oiyaa Keraaseü szerepelte«.: az orvos kért-e, elfogadott-e, vagy magatartásával kiprovokált-e borravalót? Jó válaszokat kaptunk: a betegek nem tartották anyagiasnak az orvosokat és az ápolónőket Boző Ferenc a GELKA vezetője — A lehető legjobb. Hiszen az ügyfél vagy panaszkodik, vagy borravalót ad. Ha ad, az azt jelenti, jó munkát végeztem. Nem vagyunk' túlfizetve, s így nem érezzük erkölcstelennek a borravalót. Az orvost azonban, ha pénzt fogad el, elítélem, mert visszaél a beteg félelmével, gyógyulni akarásával, a belé vetett bizalommal. Különben kár ezt a témát feszegetni, erről filozófiai tanulmányt lehetne írni. Véleményem szerint elítélendő és erkölcstelen a pénzt ki provokálni, de nevetséges volna visszautasítani. Én azt az embert, aki. előre borravalóval kecsegteti a szerelőt ugyanolyan hibásnak tartam, mint azt a szerelőt, aki magatartásával ki- kényszeríti azt Menyhárt Károlyné kávéfőzőnő — Tizennégy év alatt kétszer kaptam borravalót De az a két vendég sem kapott jobb kávét Semmi szükség nincs rá. A fodrász sem csinál jobb frizurát akkor sem, ha borravalót adok. Pedig adok... Boross István fodrász — A borravaló a szakmával jár, nem lehet megszüntetni. Nem az az 1—2—3 forint a megalázó, hanem az, ha nem kapunk, vagy ennél kevesebbet kapunk. A fizetésünk, ami a teljesítmény után jár — 1300—1400 forint — Is olyan, hogy ebbe belekalkulálták az átlag 2 forintos borravalót Nálam kérem ez anyagilag is számít Jól is esik. mért 5* megelégedését fejezi ki vele a vendég. Nagy József renaorszazados — Én megalázónak erezném, hogy kegyesen odadobott pénzből éljek. Sót nékem is kínos egy egészséges embernek 1—2 forintot adni, s az hajbókol érte. Nem hiszem, hogy erre rászorul, Azt ajánlom, legyen 20—30 fillérrel több egy hajvagas; s azt adjak a dolgozónak, emeljem vele a fizetést Akkor talán nem lesz szükségé borravalóra. Nem egy szórakozóhelyen találkoztam azzal a jó ötlettel, hogy az étel-ital értékének 4 százalékát a számlához adják, mint felszolgálási díjat Ez talán járható útja lenne a_ borravaló felszámolásának. Senki sem éré .né úgy, hogy külön kell honorálni a Din- cár munkáját , Kovács István a postás — ősrégi szokás ez. Már nem vagyok mai postás, 24 éve dolgozom egy helyen, s tudom, azzal a pár forinttal akarják honorálni az ember esetleges külön szívességét, előzékenységét. A borravaló másik oldala: lehet, hogy , megvetendő, de nekem jól jön. Negyedmagammal 1550 forintból élek. Számít az a pénz, ami a borravalókból összejön. Talán, ha több lenne a fizetésem ... De borravalót akkor is adnának. Én sajnos nem adhatok a pincérnek, mert nem járok szórakozni. De 'ha úgy adódik a borbélynak, a kéményseprőnek s postásnak én is adok. Tóth József pedagógus — Mi „csak” a lelkét ápoljuk a tanulóknak. És ez nem lenne olyan érték, mint egy jó frizura? Másrészt hízelgő, hogy az ember úgy érzi, a mi munkánkat pénzzel nem lehet megfizetni. A pedagőgusnapi ajándékozás jóleső figyelmesség a diákoktól, nem borravaló, Csépe Mihály szállodaigazgató — Ha adnak, megköszönjük. Nem provokáljuk, de nem is utasítjuk vissza. Nem teszünk különbséget azok között a vendégek között akik adnak, és azok között, akik nem adnak. Általában a szórakozó ember ad borravalót: ezzel külön is kifejezi, hogy meg volt elégedve a kiszolgálással, hogy jól érezte magát. G-vakran előfordult, nem a fizető pincérnek ad a vendég, hanem otthagyja az asztalon, jelezve, az őt kiszolgáló oincért kívánja külön jutalmazni. Ez egyáltalán nem megalázó. Ponyokaí Károlyné ruhatáros *— Mi ritkán kapunk borravalót. Mondiam azt. hogy sajnos?... Miért nem adnak? a jegy elég drága. Ügy gondolják, elég azért fizetni. Ha adnak, elfogadom, mert úgy érzem, tiszteletből adnak . 1 forint helyett kettőt. Adni én is adok. Szerintem mindig lesz borravkló. Kalmár Gábor kabinos — Itt a fedett uszodában ritkán van borravaló. Nyáron, viszont 20—40 forintot is össze lehet szedni — naponta — de csak a felső kabinokban. Ott tanyáznak ugyanis a „pénzesebb” vendégek; Az alsó kabinokban a fiatalok vannak, ők már nem adnak. Esetleg 1—2 forintot naponta. Krepeta Rudolf újságárus — A*z a 10—20 fillér nem számít a vevőnek. Különben is, ha 10—20 fillérrel kevesebbet ad. akkor is odaadom a lapot. Fizetés után bőkezűek az emberek. Soka- dxfiSrs már ér. segítek ki né-, ha. Véleményem szerint nem hal ki a borravaló. Mert ugye, ha Szent Antalnak adnak... Horváth Mária palágyi Béla
