Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-04 / 78. szám

1969. áprfflg 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ff INASOK? MM Üjságelöfízetés nyugdíjasoknak Táviratok Tallinnból MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Csáki István, első titkár Magyarország fasiszta elnyomás alóli felszabadu­lásának évfordulója, nagy nemzeti ünnepük alkalmá­ból szívélyes üdvözletünket küldjük »önöknek, munka­társaiknak, Szolnok dolgozóinak. További sikereket kívánunk a baráti népnek a gazdaság és kultúra fejlesztésében, a béke és bizton­ság megerősítésében, a nép boldogsága érdekében. Mély tisztelettel és baráti üdvözlettel. Vajno Vjäljäsz a Tallinn városi pártbizottság titkára MSZBT megyei elnöksége, Szolnok KEDVES ELVTÄRSAK! Tiszta szívből üdvözöljük önöket és Önökön ke­resztül Szolnok megye dolgozóit nemzeti ünnepük, Magyarország felszabadulásának 24. évfordulója.alkal­mából. Sok sikert kívánunk a Magyar Népköztársaság érdekében végzett munkájukhoz. Arnold Green, az SZMBt észt tagozatának elnöke Raoul Viies, a baráti társaságok szövetségének elnöke Kitüntetések április 4-e alkalmából Az iskola szép, modern, olyan mint a többi mosta­nában épültek. Már a folyo­sókon észre lehet venni, hogy itt a megszokottnál is nagyobb szerepe van a szem­léltetésnek, a manuális mun­kának. Rengeteg a modell a tárlókban: élethű toronyda­ruk; —• működnek is — anyagmozgató liftek, transz­formátorok, tekercseli, satu­padok, miniatűr cipellőcs- kék, — ki tudja meddig bo­lyonghatnánk a sok látni­való között. A mumus szellemét kere­sem a Mü. M. szolnoki 605- ös számú Petőfi Sándor Szakmunkásképző Intézet­ben. A mumus: „Ha nem tanulsz, odaadlak inasnak!” Harminc—negyven évvel ez­Csafc a tanárok közül em­lékeznek a régi fenyegető mondatra. Az inas szót sem használja már senki itt az iskolában, a vállalatnál is csak egy-két öreg szaki bá­csinak szalad félre néha a szája. A jövő mesterei: ipari Szakmunkás tanulók. Több mint kétezerhétszázan ta­nulnak ebben az iskolában, Régen döntő szó volt: folytatod fiam az apád mes­terségét! Ez is a múlté. A gyerek maga választ, ilyen vagy olyan külső körülmé­nyek hatására. Nagy szerepe van a kamaszkori romanti­kának. A mostanáig legdi­vatosabb szakmákat is jő- részt a romantika táplálta. A suhanó gépkocsik pszicho­lógiai hatása felduzzasztottá a motorszerelő szakmákat, a hírközlő eszközök misztiku­ma pedig az elektromosság­gal összefüggő foglalkozá­sokat Az egyes szakmák elnéptelenedtek — a gazda­sági tényezőknek is döntő hatásuk van persze — má­sok mértéktelenül telítődtek. Kialakult az egyéni és a társadalmi érdekek ütközé­se. A szakmunkásképző is­kolában működő nevelők szerint a pályaválasztási kampányt — sajnos kam­pány ez!, — későn, rendsze­rint csak az általános iskola Egyre inkább általánossá válik — az egyes szakmák­nál már követelmény is, — hogy a szakmunkások érett­ségizettek. A felemelt szintű képzésben részt vevő ta­nulók — 3 nap elméleti, 3 nap gyakorlati képzést kap­nak hetenként — a szak­munkás vizsga letétele után különbözeti vizsga nélkül iratkozhatnak be a gimnázi­um 3. osztályába. Melyik a szerencsésebb megoldás: elő­ször tegyenek érettségit és utána menjenek szakmun­kásképzésbe, vagy fordítva? Az intézet nevelőinek ta­pasztalatai szerint szerencsé­sebb, ha először szakmunkás oklevelet nyernek a tanulók. Így méginkább biztosítva van számukra a továbbta­nulás lehetősége. A megsze­retett szakma elsajátítása után már nem kísért az író­asztal vonzása, a gimnázium már csak művelődési lehető­ség. Van persze arra is jó néhány példa, hogy a vég­zett szakmunkások tovább tanultak, oktatók, techniku­sok, mérnökök lettek. A fi­zikai munka tisztelete azon­ban — összes kölcsönhatá­saival együtt — végleg megmarad. Oktatás és nevetés A szolnoki iskolában több mint ötven szakmát oktat­nak. A képzésidő általában 3 év. hetente két naD elmé­leti és 4 nap gyakorlati ok­tatás. Hozzávetőlegesen szá­molva az elméleti képzés megoszlását: 3 óra szakis­meret, 2 óra szakraiz, 2 óra az anvagismeret. 2 óra ma­tematika, 1 óra magyar nyelv és irodalom, ugvananv- nyi a történelem. A humán tárgyakból tehát a minimá­list kapják a tanulók. Az oktató személyzet, a szolnoki előtt, főleg a középosztály­beli szülők, ijesztgették így rosszul tanuló csemetéiket. Inasnak lenni megbélyegzést jelentett, nem is volt gyöngy­élet. Gyár, üzem kevés volt az alföldén, Szolnokon is alig, — Mesterhez lehetett inkább elszerződni. Ez meg lutri dolga volt, a Mester, a „Gazda” úgy használta ki a tanulót — senki sem hív­ta ezidőben másképpen, csak inas —, ahogy akarta. Az udvar takarításától a lekvár­főzésig minden az inas dol­ga volt, vitte a kosarat a piacra a ,,tésasszony” után. Jóravaló mester is volt per­sze, ha nem is annyi, ahol „segéd úr” korára mindent tökéletesen megtanult a ta­nuló. százhatvahuk kivételével, akik érettségizettek, egytől egyig elvégezték az általános iskola nyolc osztályát A múltban a többség 4, vagy 6 elemi iskolai osztály elvég­zése után szerződött inas­nak, A gyengébb kereső szakmákban éppen csak megkövetelték az írást, ol­vasást 8. osztályában kezdik. Már korábban is irányítani kelle­ne a figyelmet. Az itteni ne­velők megállapítása szerint már az 5. osztályban meg kellene kezdeni az előkészí­tő munkát. Az érdeklődés az utóbbi években kedvezően válto­zott Az építőipar technikai forradalma a gyermeki kép­zeletre is hatott. A kőműves ma már számunkra sem malteros kanállal dolgozó „kisember”, hanem a hatal­mas blokkok mozgatója, — egy kicsit romantikus va­rázslók, akinek engedelmes­kednek az óriási gépek. Né­hány évvel ezelőtt jónéhány olyan építőipari szakmába még alig lehetett tanulót szerződtetni, amelyek ma már az érdeklődés előterébe kerültek. Sok még persze a tennivaló a pályaválasztás irányításában, az úttörő mozgalom sem áll e tekin­tetben a helyzet magaslatán. iskolában több mint kétszáz fős, szakma felkészültsége, irányadó értékelés szerint jó, de sokuk pedagógiai fel- készültsége már kevésbé. Je­lentős részüknek nincs meg­felelő felkészültségük, az in­tézetben szervezett pedagó­giai tanfolyamokon igyekez­nek pótolná a hiányt Sú­lyosbítja a helyzetet, hogy a vállalatoknál a gyakorlati foglalkozásokon szinte ki­zárólag a szakmai fejlő­dést forszírozzák, a neve­lési célkitűzések másodlago­sak, vagy teljesen háttérbe szorulnak. A régi, „a klasz- szikus” tanulóképzés szintjé­hez még így is óriási az emelkedés, az előrehaladás, s hogy az elértnél nem szá­mottevőbb, a vállalatok — tiszteletet a kivételnek, mondták az iskolában — nemtörődömségének tudható be. A bázisvállalatok kivéte­lével, — ilyenek az állami építőipari vállalat, a Ganz- Vill., járműjavító, a bútor­gyár — nem foglalkoznak kielégítően a szakmunkás ta­nulók nevelésével. A válla­latok kommunistái így pe­dig nemcsak hivatali köte­lességük. hanem kommunis­ta felelősségük ellen is vé­tenek, hiszen gz új munkás generációk tekintélyes ré­szének milyenségéről van szó, tehát napjaink és jö­vőnk egyik legfontosabb kérdéséről! A vállalatokhoz kikerülő utolsó éves tanulóknak sok helyen még az ifjúsági moz­galommal is megszakad a kapcsolata. Egy felmérő dol­gozatban, arra a kérdésre, hogy hogyan segíti a válla­lat a ..szabadidőtök” meg­felelő kihasználását, a gye­rekek túlnyomó többsége azt a választ adta. hogy sehogy. S a vállalati KISZ? „Sehogy, nem is ismerjük a K1SZ­titkárt”. Sok helyen a leg­alapvetőbb kommunális és szociális juttatást sem biz­tosítják a szakmunkás ta­nulóknak. Pedig ezek a vál­lalatok öngólt lőnek: szak­munkás vizsgát tett tanulóik az első adandó, kedvező al­kalommal búcsút intenek. Mibe került megéri-e? A kérdés második része embertelen lenne, ha kizá­rólag a gazdasági mutatók­ra célozna. Szakmailag jól felkészült, az elődöknél min­den évben műveltebb szak­munkásokkal erősödik a munkásosztály. Hatása a népgazdaság fejlődésére is egyértelműen pozitív. Meg­fontolt ésszerűségi határo­kon belül ez minden pénzt megér. Egy átlagos, diákott­honban lakó szakmunkás ki­képzése 12—15 ezer forint között mozog, de ebben még nincs benne a közvetett be­lekerülés! költség, csak a di­rekt költségkihatás. Az ered­mény jónéhány hasznossági mutatója mérhető, nagyon sok nem, vagy csak áttétele­sen. Nagyon lényeges az is, hogy a szakmunkás képzés egy, ma még viszonylag el­maradottabb paraszti réteg­re is kiterjed. Az iskola szol­noki diákotthonaiban több száz szabolcsi parasztgyerek van elhelyezve. Az itt eltöl­tött 3 év értékét az tudja igazán érzékelni, aki végig­kíséri fejlődésüket: az első késsel, villával való evés­től, a televízió javítás, a bo­nyolult munkagépek kezelé­sének elsajátításáig. Mindez magában hordozza a mo­dem, városi ember igény- növekedését is. Éhe a szépnek A szakmunkás tanulók sokaságával beszélgettem. Az első éveseknél még elég jó közelítéssel meg lehetett állapítani, hogy városi vagy falusi gyerek. A másodéve­seken a különbségek elmo­sódnak, elsősorban az egyé­ni értelmi szintje érvénye­sül. Érdeklődésük elég széles körű, de főleg technokrata szemléletű. Az iskola és a foglalkoztató üzemek nagy feladata, de nem utolsósor­ban az ifjúsági mozgalomé, hogy szélesebbkörű művelt­ségigény megszerzésére ins­pirálja őket Az emberiség kultúrtörténetének kincsei is­meretlenek maradhatnak számukra, ha az iskolán kí­vül művelődési lehetőségeket non használják kL Hogyan ismerhetik meg másképpen a világirodalmat, a muzsika óriásait hol hallhatnak Rjepinről, Rubensről... Nem folytatom a sort, de hangsú­lyozom, a környezet nemtö­rődömsége rossz irányba ve­zetheti a szakmunkás tanuló fiatalok érdeklődés kapaci­tását Az iskola sokat tesz, ez vi­tathatatlan. Ötszáz színház- bérletük van a tanulóknak, a hatezer kötetes könyvtár eléggé olvasott s a házon belül kulturális igények nö- vekvőek. Még az előzőekben említett kedvezőtlen külső adottságok ellenére is. Készül az új szakmunkás- tanuló törvény, amelynek alapján középszintű iskola típussá emelkednek a szak­munkásképző intézetek. So­kat várnak ettől. A személy­igazolványban már nemcsak a szakmunkás oklevelet tün­tetik fel, hanem az iskolai végzettséget is: „ipari szak­munkásképző iskola”. Az „inasvilág” teljességé­ben a múlté, a jövő művelt munkásosztályának fontos oktató-nevelő bázisai a szak­munkásképző iskolák. A tartalmi munka javításával kell biztosítani az előreha­ladást Tiszai Lajos A Üazaroffi Aranykalász Tsz vezetősége úgy határo­zott. hogy a szövetkezet húsé idős nyugdíjas, járadékos tagja részére erre ax évre előfizeti a Néplapot, főleg azoknak, akik eddig is rend­szeres olvasói voltak a me­gyei újságnak. A vezetőség ezzel ia * megbecsülését kí­vánta kifejezni a munkában kitűnt idős dolgozók iránt, akiknek ma már anyagi megterhelést jelentene, a lap előfizetése. Amikor elismerően írunk e szép kezdeményezésről, mi azt kívánjuk, hogy ■ tsz idői tagjai még sokáig forgassák, olvassák lapunkat és örömü­ket leljék benne. Kedves kte ünnepséget rendeztek április 3-án dél­előtt Szolnokon, a megyei tanács vb termében hazánk felszabadulásának 24. évfor­dulója alkalmából. Az ünnep­ségen részt vett Váczi Sán­dor, a megyei pártbizottság titkára, a társadalmi, poli­tikai, gazdasági és állami szervek több vezetője. A megjelenteket Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke köszöntötte. Méltatta az ün­nep jelentőségét, majd a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa megbízásából kitüntetéseket adott át A Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát kapta Cserfalvi Gyu­la, a megyei tanács vb munkaügyi osztálya vezetője, Kiss Józsefné, a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat személyzeti vezetője, Sárosi Zoltán, a Jászberényi Sütőipari Válla­lat igazgatója. Munka Ér­demrend bronz fokozatát kapta Csabai István, a me­gyei tanács vb pénzügyi osz­tály személyzeti csoportve­zetője, Csorna János, a megyei tanács vb meaőgaz­daság és élelmezésügyi osz­tályvezető helyettese, Nagy János, a vasipari vállalat szocialista brigádvezetője, Zsíros József, a kengyeli ta­nács vb elnöke. Többen Budapesten vették át a kitüntetésüket A Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdem­rend arany fokozatával tün­tette ki Újvári Bálát, az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Alföldi Kőolajfúrási Üzeme fődiszpécserét, Varga Illést, a Szolnok megyei MÉSZÖV igazgatósága elnö­két A Munka Érdemrend bronz fokozatát Kisbakonyi István, a jásztelki tanács vb elnöke és Endréss Sándor, az MTI szolnoki szerkesztő­ségének vezetője kapta. Az évforduló alkalmából a megyei tanács vb elnöke ti­zenkét, a pénzügyminiszter hat a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes négy, az Országos Tervhiva­tal egy tanácsi dolgozónak adományozott Kiváló Dolgo­zó kitüntetést és pénzjutal­mat Ezenkívül a megyei ta­nács vb elnöke negyvenegy tanácsi dolgozót részesített elnöki dicséretben és pénz­jutalomban. Az ünnepségen vették át a honvédelmi Miniszter ál­tal adományozott Honvédel­mi Érdemérem kitüntető jel­vényt a 15, illetve a 10 éve a polgári védelem szervezé­sében résztvevők. A Haza Szolgálatáért arany fokoza­tával Horváth Ferencet, a megyei polgári védelem törzsparancsnokát Bense Jánost, a törzsparancsnokság beosztott tisztiét a 20 éves Szolgálatért Érdeméremmel tüntették ki. , * Április 3-án délelőtt 10 órakor Szolnokon a Hazafias Népfront megyei titkársá­gán Hack Márton, az MSZBT megvei elnöke adta át az MSZBT aranvkoszorús jel­vényt a hazánkban ideigle­nesen állomásozó szovjet alakulatok öt katonájának és hét aktívának a magvar— szovjet barátság ápolásában végzett munkájukért SZEGÉNY IBOLYA: — Erre gondolok én is, a neve­lésre. Sokan érdekből jelent­keztek a KISZ-be, mert úgy gondolják, így könnyebb lesz egyetemre bejutniok. Vannak akik csak a szóra­kozást és a közös kirándulá­sokat keresik a mozgalom­ban. Vannak olyanok is. akik „Miért ne. ha mindenki!” felkiáltással kértek jelentke­zési lapot. Sokan azért ilye­nek. mert eddig nem törőd­tek velük, azzal, hogy mit gondolnak magukban az esz­méről. a helytállásról. Ök is megtalálhatják a lényeget, csak segíteni kell. utat kell nekik mutatni. PUSKÁS ILDIKÓ: — Meg­érdemeltük-e a felvételt? Ezt egy félév alatt nem le­het eldönteni, a bizalmat megkaptuk, s már >rre is büszkék lehetünk. KARSAI ATTILA: — Ná­lunk a technikumban az a szokás, hogy a harmadévesek patronálják az elsősöket. Ma­tematikából; ábrázoló geo­metriából korrepetáljuk a rá­szorulókat. Közös klubdél­utánokat rendezünk, beszer­vezzük az elsősöket is a tár. sadalmi munkába. Az érett­ségi szünetben együtt kirán­dulunk. Most. az avatás előtt közös taggyűlést tartottunk, <! ott arról beszélgettünk mit várnak a mozgalomtól. ki milyen munkát vállalna szí-' vesan. milyen közös progra­mokat sy'ánlanak. L Horváth Mária Fogadalomtétel előtt,— őszintén Hazánk felszabadulásának ünnepén Szolnokon, a Lenin szobornál —• sokszáz diák között — a Verseghy Ferenc Általános Gimnázium és a Szamuely Tibor Gépipari Technikum kétszáz elsőosztá- lyos diákja tesz KISZ foga­dalmat Mit jelent számukra a fo­gadalomtétel? Hogyan „for­dítják le” saját nyelvükre, mindennapi életükre az olyan fogalmakat, mint például: „a proletámemzetköziség eszméjéhez mindenkor hű leszek.. „Tudásommal és munkámmal becsülettel szol- gálom népünk, pártunk, szó- cialista hazánk ügyét.” A beszélgetés nehezen in­dult Keresték a szavakat Látszott félnek a ..közhelyék­től”. Mindegyikük megpró­bálta őszintén, a saját gon­dolataival élővé, megfogható- vá tenni ezeket a fogalma­kat. Értelmezni és magya­rázni akarták a megtanult szöveget gyakran csak fél­mondatokkal. botladozva,_ el­eiharapva egy-egy sző végét. Máskor valamelyikük lelke­sen belefogott egy mondatba és mondta, mondta. Egyéni érzések. könyvben tanult vastagbetűs részek, újságok­ból elkapott vezérszavak ka­varogtak egy-egv mondatban. RAUSCHEMBERGER JÚ­LIA: — A proletárnemzetkö- ziség történelmi fogalom. Történelemkönyvben, újság­ban találkoztam vele. Hogy értelmezem » hétköznapi életben? Béke, segítségnyúj­tás, más országok dolgozói­nak megbecsülése, összefogás egy nemes cél érdekében, például összefogás a háború ellen. KISS KATALIN: _ KISZ taghoz méltóan élni? Több­ször vitatkoztunk erről az osztályban. Vannak. akik szerint üres szó. — nem mond semmit Szerintük a KISZ tag is éppen olyan di­ák, mint a többi, tehát épp­úgy él. SZÁSZ LÁSZLÓ: — Ne­künk. elsőosztályosoknak na­gyon jólesik ez a törődés. Különösen azoknak, akik tá­vol a családtól, kollégiumban élnek. így mi is érezzük: tar­tozunk valahová, valakihez. BARABÁS ERIKA: — Ügy beszélsz, mintha a KISZ-tag csak az iskolában élne. A magánéletről nem szólsz, pedig a család, a ba­rátok. barátnők, az udvarlók is beletartoznak az életünk­be. Ezért vonatkoztatni kell a normákat az otthoni, isko- lánkívüli életünkre is. Konk­rétan nem tudom megfogal­mazni csak szavakat' tudok mondani: őszinteség, becsü­letesség, figyelmesség. ko­molyság, önzetlenség. PUSKÁS ILDIKÓ: — Nincs igazuk. Nemcsak a ta­nulás a mi feladatunk. Ennél sokkal több. segíte­nünk kell. hogy az iskola ne csak végzettséget, de em­berséget. ilágnézetet, véle­ményt ia adjon» Ki emlékszik a mumusra? Pálya, ahogy az intézetben látják Érettségizett szakmunkások

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom