Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-30 / 97. szám

1969. április 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Nevelőszülők BNV 1969 A „törzsvendégekről" — A hazai kiállítókról A vásári újdonságokról Működésre készítik elő a szökőkút világítását — (MTI foto — Kovács Sándor felv.) niök. A hazad kiállító vál­Az intézetben minde­nük megvan. Ruha, élelem, lakás. Szellemi fejlődésükről is 4£ndoskodnak. Az állami ■■adozottak azonban, akik­nek értelmi képessége eléri aal a fokot, hogy a család, • aaülőfk hiányát felfedezik, — mégis szerencsétlennek, sok iám társuk között is egyedülállónak érzik magu­kat. Valakihez tartozni akar­nak. aki néha csak a fejüket tnegsimítsa, akinek azt mondhatják. hogy mama, papa. Egy házikó, legyen bár­milyen szerény is, ahonnan reggel iskolába lehet indul­ni, űff mint azoknak, akik­nek igazi szülei vannak. Állítom, hogy az egyik legnemesebb, legértékesebb emberi cselekedet, ha vala­ki -önzetlenül, jó szándéktól vezérelve becsületes és dol­gos embert nevel a társada­lomnak. Ezt teszi mindegyik nevelőszülő, aki fáradságot éji sokszor anyagi áldozatot •sem kímélve feledtetni tud­ja agy-egy gyermekkel, hogy „édes szülei” a világrahozá- sával vele szemben minden kötelességüket lerótták. Talán egyetlen , város és község sánc» a megyében, ahol ne lennének állami gon­dozottak a nevelőszülőknél. Sajnálatos, hogy számuk egyre növekszik. Ma Szolnok megyében 1476 gyermekről gondoskodik az állam. Mint mondtam gyermek és neve­lőszülő viszonyáról dicsérő jelzőik nélkül nem beszélhe­tünk. Mégis, van Szolnok megyében két község, ahol a nevelőszülőkről csak leg-ék­ben írhatok. Jászalsószent- györgy és JSszdózsa e két község. Az állami gondozot­tak fogadása és nevelése se­hol sem újkeletű, de az em­lített községekben olyan ha­gyományán vannak, amelyre érdemes felfigyelni, s e me­legszívű embereknek őszinte elismeréssel adózni. Jászalsóezentgyörgyön 65, Jászdózsán pedig 57 állami gondozott talált gondos, sze­rető nevelőszülőre. Mindkét község gyermekvédelmi elő­adója, Káplár Józsefné és Vigih Imréné 17 éve viseli szívén a sorsukat. Lelkiisme­retesebb patron üst, nemesebb szívű segítőt, mint e két asz- szony. nem lehet kívánni a gyermekieknek. Tőlük tudtam meg, hogy e két községben nemzedék­ről nemzedékre szállt az ár­vák. te elhagyott gyermekeik szerető istápoló*». Valami­kor még nem is olyan régen Alsószentgyörgyön több mint kétszáz áh ami gondozottat neveltek. Tisztelettel vegye csodSl- lehet felnézni a jásaalsószentgyömgyí idős pe­dagógus házaspárra, Varga Imrére és feleségére, akik jelenleg a tizenhatodik kis­lányt nevelik. Szűcs Malvin­ra, aki hetedikes kisfia mel­lett még három állami gon­dozott kislányt nevel. Ter­melőszövetkezetben dolgozik, Bőripari Vállalat 3-as számú gyára IV. kér, Vád út 40, felvesz rr • not és férfi dolgozó­kat termelő! munkára ko­moly kereseti lehetőség­gel. 44 órás munkaidővel, minden második szombat szabad Vidékieknek utazási térítést adunk, kedvezményes étkezést biztosítunk Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán. de a kis Marikát minden reggel a falu egyik végéről , a másikra karon viszi a I bölcsődébe. Vagy Terjéki Lajosné, aki az elsős Jako- vics Sanyikét olyan nagyon .szereti. Beszéljünk Tóth P. Jánosáéról is, aki minden kislányt, aid nála volt, sa­játjaként emleget. Jászdózsán két nevelőszü­lőhöz kísért el Vigh Imréné Mezei Józsefné szép tiszta házába léptünk be először. Ott van a kis Baráth Gábor, áld elsőbe jár és akinek ak­kor sem lenne jobb sora, ha szülei rendes emberek lenné­nek. Mezed Józsefné, aki most 58 éves, 1910-ben maga is menhelyes gyerekként ke­rült a községbe. Elmondta, három hónapos volt akkor és olyan állapotban, hogy a szomszédok azt mondták a nevelőanyjának, hogy nem fog életiben maradni. Ö saját kisgyermekét, akivel a foga­dott kislány egyidős volt, nem szoptatta tovább, az anyatej csak a kis lelencnek járt így maradt ő életben. A legmeghatóbb találkozá­som a 73 éves Csömör Já­nosaiéval volt Balogh Lacika és Tünde, a két Ids állami gondozott, a harmincadik nevelt gyermeke. Százszám­ra van fényképe, ami a gye­rekekről készült. Azok, akik azóta családot alapítottak, de a fiatalabbak is nyaranta né­hány napot nála töltenek. Mindegyiket egyformán . sze­reti. s ők is ezt a csodálatos asszonyt Mennyit fárado­zott, mennyit aggódott, ha betegek voltaik. Egy édesanya egy, vagy két gyermeket is milyen nehezen nevel... S ami a legszebb, e két községben a kis cigánygye­rekek is egyforma szere tét­ben részesülnék. Ugyanolyan szépen öltöztetik, ugyanúgy gondoskodnak róluk, mint a többi gyerekekről. A gyerekekre pazarolt szeretet meghozza a gyümöl­csét, legtöbbjük soha nem felejti el azt a sok jót amit nevelőszüleitől kapott. i— bognár — Tipikusan tavaszi—nyári jelenség, hogy a gépkocsi ki­lincse, vagy más fémes ré­sze megrázza a hozzáérő sze­mélyt. Legtöbben arra gya­nakodnak, hogy baj van va­lahol az elektromos vezeték­kel. Erről pedig szó sincs. Száraz, meleg időben a levegő fokozottan telítődik elektromossággal. Ilyenkor a gépjármű gumiabroncsait sem éri nedvesség és a ko­csi fémrészeiben, műanyag- és üveg részeiben a légköri elektromosság felhalmozódik Ez a felhalmozódott elek! romos feszültség olyan nagy lehet, hogy amikor a Jár­műből kiszálló, vagy beszálló személy „ talajon állva meg­fogja a fém kilincset elekt­romos ütés éri. Nem kejl azonban ennek nagy jelentő­séget tulajdonítani, hiszen a váratlan „ütésen”, kellemet­len meglepetésen kívül más baj nem történhet. Egyetlen védekezési lehe­tőség van. A gépkocsi aljára lánc, vagy drótkötél darabot lehet kötni. Ez menet köz­ben a talaj ial állandóan érintkezve a fi Sieti elektro­mos töltést, elvezeti, így a kilincshez nyúlőí már nem érheti ütés. Autóbusznál, trolinál, nagyobb tehergép­kocsinál gyakran használnak ilyen láncdarabot. Sőt a tar­tályos, gyúlékony, vagy robbanó anyagot szállító nagy kocsiknál kötelező is a Lángos Tegnap megint elkapott a játékszenvedély. Pedig de sokszor megfogadtam, hogy nem pazarolom könnyelmű­en az időmet, A csalárd szerencse ez egyszer hátha rámkacsint? — gondoltam. Es különben is úgy láttam, nem rosszak az esélyeim. Igaz, a sor nem volt rövid, de a lángos sem volt kevés, amiért sorban álltak. Beálltam hát. (Esküszöm utoljára.) Fogytak a lángo- sok, de fogytak az előttem állók is. Gyors számvetés: ha valaki nem visz el előt­tem egy nagyobb tétet, úgy ne­kem is marad egy-két da­rab. Izgalmam a tetőfokára hágott. Izzadó tenyérrel fi­gyeltem a licitálókat: — Egy lángost kérek! (Te angyal)... — négyet kérek (Egyen meg a fene)... — egy sült halat (Ez az én emberem)... — és ekkor bekövetkezett, amitől féltem: egy undok alak el­vitte a bankot. A krupiét tornyozva nyújtotta át neki a zsetonokat: a megmaradt mintegy 6—8 lángost. A következő menetbe már nem szálltam be. a kiszol­gálónő ugyanis ilyenkor el­tűnik, hogy utánpótlást hoz­zon. Aki már „játszott” itt, az tudja, hogy nem lehet ki­várni, míg visszajön. Lógó orral szálltam hát fel a vo­natra. Megfogadtam — es- küdözve égre-földre — hogy nagy ívben elkerülök a jö­vőben minden játékbarlan­got, legyen az Las Vegas­ban, Monte Carlóban, vagy akár a szolnoki állomáson a lángos „szaküzlet” előtt. __________________— PB — Já rműjavítók vetélkedője A IV. Szolnoki Kulturális Hetek rendezvényeinek sorá­ban rangos helyet foglal el május 10-én a MÁV jármű­javító üzemek szocialista bri­gádjainak szellemi vetélkedő­je. Délelőtt 9 órakor közép­döntőt tartanak. Ezen a fizi­kai dolgozók brigádjai vesz­nek részt. A délelőtt továbbjutott bri­gádok délután 3 órakor mé­rik össze tudásukat a végső sorrendet kialakító döntőn. A műszaki dolgozók ve:se- nyében a beadott írásbeli dolgozatok minősítése dönti el a helyezések sorrendjét. talajjal érintkező lánc, vagy drótkötéldarab felszerelése. Néhány gumiabroncs-gyár kísérletezik olyan külső kö­penyek gyártásával, amiben vörösréz szálakat helyeznek el, aminek egyik vége az abroncsot éri, a másik pe­dig a gumi futúfelületével együtt kopik. Ez véglegesen meggátolná az elektromos töltődést és ütést. Egyre mozgalmasabb éle­tet figyelhet meg a szemlé­lő a budapesti vásárváros­ban. Május 16 és 26 között rendezik meg a Budapesti Némzetközi Vásárt, amelyen a vendéglátó hazai iparral együtt 35 ország képvisel­teti magát Alkalmunk volt beszélgetni dr. Vitéz And­rással, a vásár igazgatójával, s természetesen első kér­désünk azt tudakolta: — Mi jellemzi majd az 1969. évi ipari seregszemlét? — A Budapesti Nemzetkö­zi Vásár az évek során Ke­let—Nyugat kereskedelmi, gazdasági fórumává nőtte ki magát és nyugodtan mond­hatjuk, fejlődése során a magyar ipar, a külkereske­delem, a külföldi partnerek fontos találkozóhelye lett. Az 1969. évi BNV is elsősorban külkereskedelmünk szolgá­latában áll, és ezt a bel­földi kiállítóknak messzeme­nően figyelembe kell ven­Személygépkocsin ritkán alkalmazzák a talajra lógó láncot. Inkább eltűrik a rit­kán jelentkező elektromos ütést. A Merkur autószalon je­lentése a gépkocsi sorszá­mok állásáról: Trabant Limousine 22 784 Trabant Kombi 1 891 Wartburg Limousine 9 082 Wartburg De Luxe 6 103 Moszkvics 17 193 Skoda 1000 MB 11 206 Skoda Kombi 927 Skoda 1202-es 254 Fiat 850-es 2 431 Renault 10-es 1 642 Volga 732 lalatokat a BNV elsősorban arra ösztönözheti, hogy azo­kat a termékeket mutassák be, amelyek — a szocialista országok igényeinek kielégí­tése mellett — a tőkés ex­port fokozását szolgálják. Ilyen értelemben az a fő tö­rekvés, hogy a gazdaságosan termelhető, a piacok által igényelt és keresett, műsza­kilag és esztétikailag fej­lett termékek kerüljenek be­mutatásra. Az idei céljaink között az is szerepel, hogy a külföldi kiállítók körében váljék közismertté: mijyen mértékben érdekeltek a ma­gyar ipari és külkereskedel­mi vállalatok a nemzetközi együttműködés és kooperá­ció létrehozásában, bővítésé­ben. Azt is szeretnénk, ha a vásár sajátos eszközeivel, le­hetőségeivel is elősegítené azt a piackutatási tevékeny­séget, amely a népgazdaság számára szükséges import­lehetőségeket tárja fel. — Minden évben időszerű kérdés: bővül-e a vásár, lesz-e valami változás a ta­valyihoz képest? — S mi most már évek óta kénytelenek vagyunk a kérdésre ugyanazt a választ adni: a rendelkezésre álló 260 000 négyzetméteres terü­letet képtelenség tovább nö­velni, úgy. hogy az idén is több külföldi jelentkezőt vissza kellett utasítanunk. A külföld érdeklődése ugyanis változatlanul igen hagy. Ter­mészetesen, ha a vásárterü­let tovább nem is növelhe­tő, azért különféle vásár­rendezési módokkal, kisebb navilonbővítésekkel, a vá­sárváros maximálisan cél­szerű kihasználásával sze­retnénk többet nyújtani az elmúlt évinél. Mondhatnám úgy is, ha a BNV-t bővíteni nem is lehet, szépíteni igen. Ennek megfelelően a pavilo­nokban már javában folyik a belső rendezési munka. Talán nem érdektelen, ha megjegyzem; a tervek azt mutatják, hogy a külföldi ' i állítok is rangosabban kí­vánnak megjelenni az 1969. évi BNV-n. — Mit tudhatunk a kül­földi kiállítókról? — A kiállítók száma kö­rülbelül azonos lesz a tava­lyival. . A jelentkezők közül 92 ország vesz részt hiva­talos. kollektív árubemuta­tóval. Első ízben jelenik meg a Budapesti Nemzetközi Vá­járon Kanada és Kolumbia, '’■''állítóink között találtuk törzsvendég” szocialista ’•észtvevőinket: a bolgár, a "soViszInvák. a jugoszláv, a '-”i-.íu. a tengvel. az NnK- ' uí a -orcán, a szoviet ki- ■uo-SIrat A Szovjetunió les? infill évi vásár legna- kiállítója, hiszen 2200 ^cvrefrnéteres navilonhan és 1500 négyzetméteres sza- badferületen rendezi meg kiállítását. A nyugati or­szágok közül I megemlíthet­jük Angliát, Ausztriát, Bel­giumot, mint a vásár állan­dó kiállítóit, Finnországot, amely kétévenként vesz részt a vásáron és az idén ismét megjelenő Franciaországot, amely kétévi szünet után most újból hivatalosan je­lentkezett a BNV-re. A kül­földi kiállítók száma más­fél ezer körül van. — A vásárigazgatónak fel­tehetően van már némi képe a külföldi kiállítók idei új­donságairól. Mit emelhetne ki ezek közül? — Valóban, legfeljebb csak kiemelésre vállalkozhatom; arra is csak így „kapásból”, hiszen sok külföldi cég az utolsó pillanatig tartogat egy-két meglepetést. Hadd említsem meg, hogy a Né­met Demokratikus Köztár­saság kollektív kiállításán a többi között berendezett há­romszobás lakást, könyvelő­automatát, új Wartburg sze­mélygépkocsit, különböző fi­nommechanikai és optikai termékeket mutat be. Finn­ország több gépipari újdon­sággal, Jugoszlávia önálló pavilonban bútorbemutató­val, textilipari kiállítással, előregyártott építőelemek be­mutatásával vesz részt. Üj pavilonban, kétszeresre nö­velt területen állítja ki leg­jobb gyártmányait Bulgária, Lengyelország pedig a többi között nemcsak gépipari be­rendezéseket. hanem általá­nos használati eszközöket és tartós fogyasztási cikkeket is bemutat. Bizonvára sokak érdeklődését kelti maid fel a BNV-n első ízben jelent­kező Polski-Fiat személy­autó, amelvből Lengvelor- szág ez évben szállítia Ma­gyarországnak az első ezret. — Miiven előzetest kapha­tunk a hazai kiállítók ké­szülődéséről? — A legnagyobb kiállító most is a kohó- és gépipar, amely csaknem 24 000 négy­zetméter fedett és szabad­területen mutatkozik be. Ügy tűnik, hogy a kohászat és a gépipar 15 szakkiállítá­sa a korábbinál jobban tük­rözi majd a műszaki fejlesz­tés eredményeit, s azt. hogy az értékesítés egyre inkább megköveteli a műszaki kap­csolatok erősítését is. Ter­mészetesen szerephez jutnak a belföldi piacra gyártó ágazatok is. hiszen a BNV jó alkalom a töbhezer hazai látogatót érdeklő termékek, újdonságok • bemutatására. Példátlanul nagy a könnvű- inar érdeklőd a vásár iránt: több if=>lf»utkí*ző válla­latot el kellett utasítanunk, számukra az őszi vásár ki- ■tóttá lehetőségeket ajánlot­tuk. (h—gy) A genfi szenzáció A legkisebb német autógyár ismét nagybetűs fejso­rokról gondoskodott a nemzetközi motorsportsajtóban. A Ferry Porsche 9'1 típusú gépkocsi keltette a legnagyobb szenzációt a genfi autókiállításon. Az új 9X7 típusú Porsche néhány szemléltető adata: Teljes hosszúsága 4,30 méter, magassága 92 centiméter. Motor: 12 hengeres, lég­hűtéses, 550 lóerős Boxer-motor. Összlökettérfogat 4,5 liter. Maximális sebessége 350 km/óra. Eddig 25-öt gyár­tottad to belőle. Ára: 140 000 márka. Ráz a kocsi kilincse §ts&mator

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom