Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-27 / 95. szám

1369. április 27; aZOLNOK MEGYE! NÉPLAP TFJP iff iK ia Kulonos népszavazás Ma tartják rtvég fYaíu. ciaországbari az Ötödik Köz­társaság ötödik népszavazá­sát De Gaulle táborhók-el- Bők mö6t is, mint már amnyiször, egyéni és drámai színt igyekezett adni a nép­szavazásnak. Közölté, ameny- nyiban nem kapja meg á többséget lemond államel­nöki tisztségéről. Ezzel a bejelentéssel a francia állam­fő ismét a személyi hatalma feletti döntéssé igyekezett változtatni egy olyan nép­szavazást amelynek erede­tileg államjogi és adminiszt­ratív kérdésekről kell dön­tenie. Miről is van szó voltakép­pen a népszavazáson? A népszavazási törvényterve­zet nem kevesebb, mint nyolcezer szóból, 13 fejezet­ből és 68 cikkelyből áll. Szö­vegét az urnához járuló sók- míllió franciának csak egy töredéke olvasta. És a tö­redéknek csak egy töredé­ke érti. A jogi formulákba burkolt változásokat a nép­szavazás! cédula egyetlért kér­déssé tömöríti. Éz a kérdés így hangzik: „jóváhagyja-e a körzetek megteremtéséről és a szenátus újjászervezéséről szóló törvénytervezetet?” Er­re a kérdésre kell a fran­cia polgároknak Igennel vagy nemmel válaszolniuk. Neszük most már, mi­ről Van sző ezekben a tör­vénytervezetekben. Ami a körzetek létesítését Illeti, a kormány elgondolása szerint az történnék, hogy Francia- ország jelenleg 95 megyéje ídépartement) megmarad Ugyan, ezeket azonban 22 körzetbe (régión) tömöríte­nék. Kétségtélén, hogy a francia közigazgatás moder­nizálása megkívánja az ed­digi megyerendszer módosí­tását Az új körzetek léte­sítésének egyik legfontosabb célja, hogy Párizs mellett létrejöjjenek bizonyos gaz­dasági, politikai és kulturális egységek az olyan nagyváro­sok, mint Marseiile, Lyon, Toulouse, Bordeaux körűi. Persze, De Gaulle kabi­netje túlságosan is komoly politikai tapasztalatokkal ren­delkezik ahhoz, semhogy el­mulasztaná a közigazgatási változások kihasználását po­litikai-hatalmi célokra. Mi­közben a megyékben meg­maradnának az eddigi képvi­selőtestületek, az új körzetek élére nem általános és köz­vetlen választójog álapján, hanem érdekképviseleti ala­pon választják majd meg á képviselőtestületeket. Ez á szakszervezetek és a paraszt - szövetségek képviselőivel azonban lehetővé ténné a birtokos rétegek és a gaulle­ista adminisztráció emberei­nek feltétlen túlsúlyát. — A körzetek létrehozásának ter­ve ilymódon — bizonyos szervezési és gazdásági ‘ po­zitívumok mellett — komoly veszélyeket is tartogat Egyértelműbben negatív a szenátus átszervezésére vo­natkozó tervezt. A szenátus — noha a gaulleista rendszer­ben gyakorlati hátalma kor­látozott, —- már évek . óta szálka a kormányzat szemé­ben. ügy tekintik ugyanis, mint egy későbbi, potenciális ellenállás szervezeti keretét a gaulleista | hatalommal szemben. Az új szenátus ezért „tanácsadó testületté” válnék, amely nem szavaz többé a törvények felett, for­málisan iS elveszeti tehát a kormány akciói feletti ellen­őrzését. Az új szenátus elv­ben a parlamenti rendszer része máradna ugyan, való­jában azórtbán a nemzetgyű­lés látná el azokat az al­kotmányjogi feladatokat, — amelyeket jelenleg a két kamara végez. Jellemző, hogy a francia Államtanács 1* (amelynek határozatai nem kötelezik a kórmányt) alkotmányellenesnek minősí­tette a szenátus ilyetén, jog­fosztását, ■ —­A. francia népszavazás tétjének e vázlatos ismerte­tése IS világossá teszi, hogy sajátos „árukápCSOláSró!” van szó, A kormányzat kétség­telen taktikai ügyességgel egymás mellé rakott egy részben pozitív, részben ne­gatív vonásokkal rendelkező közigazgatási tériilétfélosztá- sí tervet, valamint egy alkot­mányellenes szenátus-tervet. A francia polgárnak azonban e két, egymástól teljesén független és eltérő értékű tervre esák egyetlen igennel vágy nemmel lehet vála­szolnia! Ennek a manővernek két­ségtelenül meg volt az az ér­téke a kormány számára, hogy összekeverte a fronto­kat, különösen a politikailag él nem kötelezett, ingodózó tömegek között. Április ele­je, a hivátálós népszavazási kompány megindulása óta azonban kiderült, hogy ez sem elegendő, a Francia Kommunista Párt, a szocia­listák és a radikálisok hatá­rózott „ném” szavazatra szó­lították fel híveikét. Teljésen más okokból a „nem” mel­lett döntöttek De Gaulle po­litikájának atlanti ellenzői is. Ehhez járult, hogy a ke- reskedősz-frrájk megmutatta: a kispolgári rétegek is kezde­nék kicsúszni a rezsim vonz- köréből — elsősorban gazda­sági nehézségeik miatt. Ez volt az oka annak, hogy a tábomok-elnök végül is a maga személyét dobta - a mérlég serpenyőjébe, le­mondással fenyegetőzvén ar­ra az eseítre, ha „ „nem” sza­vazatok kerülnének túl­súlyba. Ilyenformán igazán különös népszavazás a mai Franciaországban. Formailag a körzetekről és a szenátus reformjáról szavaznak, való­jában azonban Charles De Gaulle személyére mondanak igen vágy nemet a francia választópolgárok. — te —* AMERIKAI MOZAIK PORNOGRÁFIA Ismeretes, hogy New Tónk­ban midenfelé, de főképpen a Broadway-on, olyan könyv­kereskedések sorakoznak egy­más mellett, amelyek kira­katai a legkülönbözőbb por­nográf könyveket, újságokat és fényképeket. kínálják megvételre. Ugyanakkor egy cég a Nem York Times lap­jain Michelangelo világhírű Dávid-szobrának reproduk­cióját kínálja azzal á meg­jegyzéssel, hogy meztelen férfialak fügéfalevéllel is kapható. Egy tengerparti strandon pedig a fürdőmester azt kö­vetelte, hogy egy másféléves kislányra melltartót is ad­jon az anyja. Amikor a ma­ma vonakodott, távozásra szólította feL MAGAS BEOSZTÁS MindénkS büszkélkedik, hogy ha munkahelyén pél­dául á negyVenemeletes vál­lalati székház harmincadik emeletéről mondjuk a 35- re költöztetik — Egyes NeW Yőrk-j vállalatokban ugyanis minél magasabb be­osztásba kéfü! Valaki, an­nál magásabb éméleten van a dólgóző sZóbáiá . PLaKÁTÓK Egyre divátóéább ÜZléti vagy politikai plákátókkál díszíteni a lakószobák falát. A képeslapokban pompás ezobahelső reprodukciók je­lennek meg, amelyeken a faiakat festmények helyett pl*J=áiok díszítik. A Green­wich Village-ban szinte he­tente nyílnák plakátokat áru­sító üzletekét. Üt FÉRFI NERCBUNDA A New Yórk-i 7ö utcában naponta nyílnak olyan üzle­tek, amelyek a különös íz­lésű férfiak számára árusíta­nak ruhadarabokat: hosszú, frakkszerű, kétsoros gombo- zású nadrágokat,' magas nya­kú, hátul cipzáros élénk színű selyemingeket, ame­lyekhez nyakkendő helyett ugyanabból az anyagból ké­szült széles, háromszögletes kendőt viselnek. A jobb mó­dúak szőrmebundát horda­nak. Még nerc- és hérmélin- bundát is árulnak. ☆ ALVASKÖ2PÖNT A maga nemében egye­dülálló üzlet nyílt az egyik New Jersey-i városkában, a legkülönbözőbb tárgyasat árulják itt azok számára, akik álmatlanságban Szen­vednek. Kapható itt szigetelő füldugó, fény ellen védő szemtakaró, egyenletesen bú­gó masina, amely kiszűri a külső zajókat és álóniba rin­gat, aztán nagyon ííftom, különlegesen gyűrhető pár­nák stbi Akinek nagyön sok a pénze, potom 385 dollárért olyan szerkezetet vásárolhat, amely reggel egyszerűen ki­dobja az ágyból az embert Akinek ez a drasztikus mód­szer nem felél meg, rhágne- tófónkészüléket is vásárol­hat, amely reggel olyan el­képesztő szöveggel ébreszti, hogy a legnehezebben ébre­dő sem tud tovább aludni Az Alvásközpont elnevezésű üzlet virágzik. . .............. 9 UJ divatvonal Növekedett a Nobel-díi összege A Nobel ^alapítvány képvi­selője közölte, hogy az idén 350 00Ö koronáról 373 0Ó0 ko­ronára emelik a Nobel-díj összegét A díjakat október­ben ítélik oda a legkiemel­kedőbb irodalmároknak, fi­zikusoknak, vegyészeknek, orvosoknak és békeharcosok- nak. A Óimból ítélve azt hihétné az ember, hogy Christian Dior, vagy Rotschild Klára a mini, vagy a maxi után valami újabb alapvető irá­nyát szabta meg a divatnak. Manapság a napi sajtó amúgyis gyakran foglalko­zik divátkérdésékkel, az es­télyi toalettektől a munka­ruháig. E Cíkkbén ugyan­csak egy bizonyos fajta mun­karuháról, illetve annák kor­szerűsödéséről Szólunk. Van­nak ugyanis rendőrségi di­vatok is, no nemcsak a mód­szereket illetőén, hanem- • • ? A békém ozgalóm mind sze­lesebb körű terjedése, a mo­nopóliumók elleni gyakori tüntetések, a radikal: zálódó diákság akciói, amelyekről naponta olvashatunk a kü­lönböző hírügynökségek Je­lentéseiben, új divatvonalat kényszerítették a rendőrsé­gekre. A nyugati féltekén a röhámrertdőrök, akárcsak a középkori lovagok a bajnoki viadalokon, védőöltözékbe bújnak, pajzsöt és siSakros- télyt viselnék. A divat per­sze a2 ízlésnek és a moz­galmak intenzitásának meg­felelően országonként váltó» zik, A svájci rendőrök például a repülő kövek ellén vessző­ből font pajzsokat viselnek, amelyet „kecses’* gumibot egészít ki. Hát igen, a ves2- szőből fonott pajzsnak van bizonyos üdülőhelyi jellege. A svéd rendőrség már négy­szögletes, golyóbiztos pajzsot rendszeresített, s jelenleg egyfajta könnygáz puskát próbálnák ki. AZ angol lán- cashirei grófság rendőrségé­nek tagjai nylonból és acél­ból készült, —- nem éppen az angol divat hagyományait őrző — öltözékben pompáz­nak, amely állítólag a köz­vetlen közelről rázúduló kő- zápórnak is ellenáll. Ezéket az angol rendőrlegényeket teljes harci öltözékükben in­kább nézné az ember ro­botembernek, mint rendőr­nek, Olaszország rendjének Őrei is arcvédő sisakot hordanak. A mezőgazdasági munkások EGY KIS KRIMINALISZTIKA A nemaéffiésj reödéíaég! ée kriminalisztikát szaklapok érde­kes híréi igazolják, bogy a bű­nözés elleni harcban milyen kö­rültekintésre van szüksége a rendőrségnek, ha követni — sőt megelőzni — akarja V alvilág, sajnos, évről évre fokozódó „fel készültségét”«, Kalózok Az olvasó joggal hihetne, bogy a kalózok ideje lejárt, a XV L— XVíz, századdal. Szó sincs róla í A Füiöp-szlgetek rendőrségéi nemrég megfelelő fegyverzettel felszerelt motorcsónak-flottiUávai látták él, hogy fel tudják venni a harcot a szigetvilág tenger­partjait és a szigetet fenyegető, szeCve/étt Ualózbandák ellen. — Hogy éz a hír milyen komoly, azt az is bizonyítja, hogy a kö­zelmúltban Zamboangábac 26 Al­iig foUegyverzett kalóz két gyors motorcsónakon, fényes nappal megtámadta a „Lourdes” komp­hajó*. Megrohamoztak a fedél­zetét, személyzetét lefegyverez­ték, mintegy 200 utasat kirabol tak, g több «lat áóé ezer peso értékű zsákmánnyal elmenekül­tek. A gyilkos tiltakozik Égy amerikai szaklap arról szamot be, hogy aa USA bíró­ságai formalista joggyakorlattal rendkívül megnehezítik a rend­őrség munkáját, ha szükség ese­tén gyanús gépkocsit keU átvtzs gáláink. A törvény ugyanis szí mos ,.kiskaput” hagy, amellj a bűnöző lehetetlenné teheti nyomozás végrehajtását- Meg ” sént, hogy egy fiatalember a ko­götrájkja ófa pedig csinos, áttetsző plasztik-pajzsot, amelyen színes világító fes­tékkel messziről is olvasha­tó a felirat: POUZIA- Tó­ki óban (I. képünk) a tün­tetők ellen bevetésre kerü­lő rendőri osztagók csak­nem olyan jól felszereltek és íelfegyverzettek, mint egy kisebb hadsereg. Páncélzott sisakjükhóz áttetsző arevé- dőlemezt erősítettek, fémből készült pajzs egészíti ki „di­vatos" öltözéküket, s — tengeri nemzethez méltóan — fegyverzetüket befogó há­ló is kiegészíti Ez sem tel­jesen eredeti dívatőtlet. hi­szen közismert, hogy egyré nagyobb tért hódítanak a női divatban a laza, lánc­szem szövésű nadrágok ei blúzok. Az amerikai rend­őrség felszerelésével (2. ké­pünk) egyaránt megtalálhat­juk a korszerűséget és á „népi hagyományt”: a for­gópisztolyt a töltény övvel, a fényszórót, a bukósisakot ki­egészítő arc- é& állvédőt, a könnygáz permezetó dobozt éppúgy, mint a majdnem méteres hosszúságú gumibo­tot és a töltényövört bizsu­ként csüngő kézi bilincset es eleshaiigu sípot. sb —) estjába csalt, ás megfojtott egy asszonyt, maid az áldozat kis­lányát megkötözve továbbhaj­tott. A gyereknél! véletlenül si­került megmenekülnie. A tettest elfogták, máid autóját átvizsgál­va, megtalálták a bűnjeleket. A bíróság előtt % gyilkos arra hi­vatkozott, hogy a bizonyítékokat a rendőrség törVénytéleö úton szerezte meg, mert nem volt en­gedélyük a gépkocsi átkutatá­sára. A bírOság — elfogadta a tiltakozást, s nem volt hajlandó a kocsiban talált bűnjelek alap­ján elítélni a gyilkost. Ehelyett új eljárást rendelt el-,. Mutasd a fogsorod! XriminaUsztlkal szakértők sze­rint alig fordulhat elő, hogy két embernek azonos fogsora lenne. Ezért több külföldi országban nemesik njJSonVómatvéteít, hé*- •em fogs or vizsgalatét is rtndszo- esítenek azonosítás végett, A gakról ugyanis következtetni hét az illető korára, nemére, öt arra Is, hogy jobb- vagy aaikezes-e. .... ___.i__ j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom