Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-25 / 93. szám
190». ftptffls 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 DŐL A KÉMÉNY A napokban ledöntöttek a hej<5csabai Cement- és Mészmű szomszédságában elterülő régi mészüzem utolsó maradványát, a 75 méter magas kéményt. A kémény talapzatát megbontották, és fával dúcolták alá. A fa elégetése után ledőlt a kémény. (MTI foto — Kunkovács László felvétele) A tanyai műsoros estek A Ságvári Endre Művelődési Ház évek óta foglalkozik a környező tanyavilág kulturális problémáinak megoldásával, s ezért műsoros estéivel, rendszeresen felkeresi ezeket a „fehér foltokat”. Ez év márciusában a Tanácsköztársaság 50. évfordulójának tiszteletére állítottak össze ünnepi emlékműsort, s ezzel a szolnoki járás számos tanyaközpontján megfordultak. L A műsor vegyes, komplexitásra törekvő, lényegki- emelő és ami a legfontosabb: alkalomhoz illő. Gyakran kiegészül, március 8-án például a nőket is köszöntötték, s március 15-én nem feledkeztek meg 1848-ról. Móricz, Várnai Zseni, Krúdy, Karikás Frigyes, Ady Endre versei, elbeszélései, riportjai, közöttük pedig munkásmozgalmi indulók, csatadalok, népdalok. A forradalom hangulatának ábrázolása. Készülődés, diadal, harc, bukás, terror. Az irodalmi összeállítás végén filmek, kapcsolódva az előzőkhöz. — „Katonafiamnak”, *,Viharos út”. Kiegészítésként vándorkiállítás, 5—6 tabló tele plakáttal, újságcikkel, fényképpel, Események, történelem a megyéből, az országból— 2. Tiszavárkony Vasúttanya, Tószeg Háy tanya, Besenyszög Szórópuszta, Hunyadfal- va, Alsószászberek... megannyi állomás. Iskola, mozi-' helyiség, klubterem. Zsúfolt közönség. Szinte az egész tanya ott szorongott Fokoru- pusztáról a művelődési ház mikróján jön a közönség. — Nem szeretnének lemaradni Gyerekek, fiatalok, felnőttek. Többségben az utóbbiak. A műsor ünnepi, s a hangulat is az a maga módján. Néha egy gyerekhang, hiába szokatlan a sok ember, A műsor végén nem oszlik a társaság, még beszélgetnek. — Ritka alkalom az ilyen— 8. öttagú Irodalmi színpad, kilenctagú kórus, néhány közreműködő — a műsor résztvevői. Szabadidejüket áldozzák fel erre. Próbálnak, utaznak, szerepelnek, örülnek a közönségnek, örülnek a sikernek. Így érdemes csinálni 4 A sorozatnak vége. Készül á következő, ezúttal egy vidám műsor. A tanyán várják már őket Tudják, érdemes elmenni, érdemes odafigyelni Ezek az emberek az ő kedvükért dolgoznak, az ő kedvükért fáradoznak. Tudják ezt, és hálásak érte. Így érdemes—’ hl n. Mária Mária. Csak így, ilyen komolyan szólítják. Es senki nem veszi komolyan. Talán a gyerekek sem. 30 évig volt gyógypedagógus. — Dadogok szavát formálta, görcsbeszorult kezekben vezette a tollat. Néha, egyik-másik érthetetlen dührohamban tört ki, ordított verte a többieket, és — ha közbelépett —verte őt. Senki nem tudja, félt-e ilyenkor. Senki nem emlékszik a múltra. Nem produkált semmi látványosat. Fogyatékos gyerekekből fogyatékos felnőtteket nevelt. Ir- ni-olvasni tudnak, na és! Nálunk nagyon kicsi az írástudatlanok száma. Egy lánytanítványa rendszeresen meglátogatja. Tsz- ben dolgozik. Leül, elmeséli hány kiscsirke kelt ki és milyen szomorú szemük van a teheneknek. Aztán csendben rágja a süteményt, keze az ölében, és hallgat. Mária pedig mesék Kóbor cicákról, komisz kocsisokról, akik ütlegelik a lovakat. És az egyesületről. A fehérhaju erős asszonyról, aki Magyar- országon megalapította. — Fényképet mutat. A lány újáéval böngészi g betűket; Károlyi Mihályné. Es a, tehenek szemére gondok Mária mesék Az elnökasz- szony szereti az állatokat. — Nehéz, viharos éveket élt át a férje mellett, és most már csak az állatokkal törődik. Mint ő, a lány. Es mint Mária. A cicákkal, a szegényekkel, a lovakkal, a szegényekkel, a kutyákkal, a nyulák- kal, a csirkékkel, szegényekkel. Minddel, „aki”-vel szeretettel kellene bánni. Akikért rohan, szervez, előadást tart és akikre 1600.— Ft-os nyugdíjából 800-at elkölt. — Akikért lenézik. Akik miatt türelmetlenek vele, sokszor gorombák, akik miatt elfelejtik a múltat. Egy kemény, meberi életet. Mert nevetséges az állatokat szeretni. — Legtöbbször még az embereket sem lehet. Mária. Csak így, ilyen komolyan szólítják. Es senki nem veszi komolyan. 57 évesen. Legyintenek, „bogaras vénhány”. Nincs ebben semmi szomorú. Vagy nem ismerik, vagy szegényebbek nála. Újból szabályozták a körzeti orvosi munkát Ha megsokasodnak az évgyűrűk Az Egészségügyi Közlöny legutóbbi számában több mi. niszteri utasítás, irányelv, illetőleg szabályzat látott napvilágot, a körzeti orvosi hálózat munkájáról, működési feltételeiről. A rendelkezések lényegében a körzeti orvosi szolgálat létrehozása, 1952 óta végbement fejlődést összegezik, de több fantoß új elemet is tartalmaznak, kimondják. hogy a szolgálatnak közvetlen fölöttese a tanácsi rendelőintézet, illetőleg kórház. Üj körzetek létrehozásához a megyei, megyei jogú városi, illetőleg a fővárosi tanács egészségügyi osztályának engedélye szükséges. A szolgálati munka napi 8 óra, amiből általában négy éra a rendelési idő, ezt azonban az illetékes szerv szükség esetén meg is hosz- fflHibbíthatja, a nyolc óra másik része beteglátogatásra, fekvőbetegek vizsgálatára, kezelésére és egyéb feladatokra jut. Rendszeres ügyeleti szolgálat útján kell gondoskodni arról, hogy a lakosság sürgős esetben a rendelési időn túl is a nap bármely szakában hozzájuthasson a szükséges orvosi ellátáshoz. Fontos rendelkezés, hogy ha az orvos a beteg állapotának indokolatlan rosszabbodását észleli, akkor az illető élet- és munkakörülményeit figyelembe véve munkaköri vagy más életmódbeli változtatást javasolhat A beteg és az orvos közötti bizalmi légkör, megfelelő viszony szempontjaiból jelentős, hogy ha a beteg elégedetlen orvosával, vagy nem bízik benne, kérésére más körzeti egészségügyi szolgálatot kell számára kijelölni, azaz mintegy áthelyeztetheti megát a másik körzetbe. A másik körzetből azonban a beteg további áthelyezésére — egy éven belül — csak indokolt esetben kerülhet sor. Jászfényszaru tanácselnökével beszélgettem a napokban. Nem dicsekedve, de látható elégedettséggel mondta, hogy községükben nincs any. myi idős, magatehetetlen s főleg egyedülálló ember, hogy a róluk való gondoskodás, elhelyezés, megoldhatatlan feladat elé állítaná a közigazgatás vezetőit Alighogy ezt mondta, eszébe juthatott valami, men a következő pillanatban már rosszkedvűen csóválta a fejét. — Ámde itt van ez a szeren esetlen. „ Vele viszont nem tudunk mit kezdeni; Egy idősebb férfiről van szó. aki a falutól körülbelül öt kilométerre, tanyán lakik és elmebeteg. Van ugyan egy öccse, korábban úgy ahogy gondját is viselte, de ő sem teljesen beszámítható, s az utóbbi időben teljesen az alkohol rabja lett. Jelenleg Hatvanban dolgozik és lakik. Az idős, elmebeteg férfi elképzelhetetlen körülmények között él és újabban közszemérmet botránkoztató módon viselkedik. Az otthonok túlzsúfoltak A vb-elnök panaszkodott, nem találnak senkit aki a gondozását vállalná. Elfogadható díjazásért sem. A szegény öregnek a pusztatasko- nyi, elmebetegek részére fenntartott szociális otthonban lenne a helye. De nincs szabad hely; Sem ebben, sem a megye további 12 szociális otthonában. ahol összesen ezertizennyolc gondozott részére van hely. Ebből az ágyszámból is csak 898-al rendelkezik a megyei tanács, mert a Jászberényi százhúsz személyes otthon, volt egyházi személyek — apácáik — elhelyezésére szolgál Szociális otthonaink állandóan zsúfoltak, illetve -túlzsúfoltak. Most is negyvenhét beutalttal gondoznak többet bennük, mint amennyit rendes körülmények között lehetne. A zsúfoltság mellett jelenleg is több mint kétszáz rászorult öreg vár elhelyezésre. A III. ötéves terv egészségügyi programjában szerepel a szociális otthonok 240 ágyas fejlesztése is. Sajnos ebből az elmúlt év végéig mindössze 60 valósult meg. A fejlesztésre fordítható anyagi eszközök hiányában szinte elképzelhetetlen, hogy a hátralévő másfél évben az égetően szükséges 180 ágy fedél alá kerüljön. A mezőtúri példa Az emberi humanizmust valló, s megtestesítő társadalmiunk erejéhez képest gondoskodik az öregek istá- polásáról. Nem róható azonban a társadalom számlájára, hogy vannak olyan rászoruló idős emberek — nem is kevesen — akik hosszú ideje várnak szociális otthoni elhelyezésre; A népgazdaság anyagi ereje is véges. Az intézményes gondozásra szorulóknak egyre nagyobb a számuk, ugyanakkor nincs lehetőség a szociális otthonok rohamos fejlesztésére. Az igény és a lehetőség valószínű még hosszú ideig nem fog arányban állná egymással. Szolnok megyében elsőként a mezőtúri városi tanács a termelőszövetkezetek anyagi támogatásával megszervezte a házi, illetve területi szociális gondozást S ez csak egy lehetőség a sok közül. Körülbelül harminc idős embert — házaspárokat is — naponta vagy kétnaponként a két gondozónő sorra felkeresi. Fát vágnak, vizet hordanak, bevásárolnak, kitakarítanak az öregeknek — Több mint fél éve folytatják áldásos munkájukat s akiket ellátnak azok a hála forró szavaival fogadják őket és azzal is búcsúznak tőlük. Mindenki, aki megöregedett. úgy ragaszkodik kisházához, otthonához, mint a fa, mely szívósan fúrja gyökereit az éltető talajba. A szociális gondozásnak ez az új formája lehetővé teszi, hogy a kevésbé magatehetetlen emberek megszokott környezetükben maradhassanak — akiket különben gondviselő nélkül otthonokba kellene elhelyezni — és nem veszik el a helyet a sókkal jobban rászorulóktól, illetve velük nem nő az elhelyezésre várók száma. A gondozási dijakat felül kell vizsgálni Az egyik szociális otthonban gondozott bácsdka 900 forint nyugdíjat kapott. Mivel gondozói hozzájárulásként 450 forintot fizetett és másra nem költött, a nyugdíj másik felét takarékba tette. Halála után szép summa gyűlt össze a betétkönyvében, amely a hozzátartozóinak a markát ütötte, akik életében bizony vajmi keveset törődték vele. Számtalan ilyen s hasonló példával szolgálhatnánk, amelyek azt bizonyítják, hogy a szociális otthoni gondozási díj — a havi 400—450 forint felülvizsgálatra szorul. Véleményünk szerint ezt bz összeget a gondozottak és hozzátartozóik jövedelme és vagyoni viszonyaik figyelembevételével fed kellene emelni. Ezenkívül azonban legyen alapelv az. hogy ingyenes ellátást kell biztosítani az olyan öregeknek, akiknek jövedelmük, vagyonuk, vagy eltartásukra kötelezhető hoz-; zátartozóik nincsenek, A kisújszállási szociális" otthonban történt, hegy négy gondozott az intézménynek adományozta pénz és ingatlanvagyonát. A szociális otthon több mint 200 ezer forinttal gazdagodott, amelyet egy új. 25 személyes pavilon építésére fordított. Ma még csak ily módon járulhat hozzá a szociális otthon befogadóképességét. felszereltségét, vagy az ellátás színvonalának növeléséhez néhány belátó és mély érzésű idős ember. Lehetővé kellene tenni azonban. hogy a szociális otthonok — mint az e célra alakult jogi személyek — a gondozásit igénylő ingó vagy ingatlan vagyonnal rendelkező idős személyekkel törvényszerű tartási szerződést köthessenek. Hy módon az intézmények önerőből is képesek lennének szerényebb ágyszám növelésre, vagy az épületek korszerűsítésére. B. 3. Forradalmi évek, forradalmi művészet Szovjet kiállítás a Szépművészeti Múzeumban Álomszuszék katona és krumpliorrú cári tiszt, hurkot vető ellenség és álomba- merült éberség — Majakovszkij híres ROSZTA-plakátja látható most a Szépművészeti Múzeum márványtermében. ,,A forradalmi harc legnehezebb három évének színfoltokkal és jelszavak zengésével megírt jegyzőkönyve — így nevezte egykor a költő a polgárháború plakátajit, amelyek a korai szovjet évek szobrászatéval, iparművészetével és más agi- tációs alkotásaival együtt szerepelnek a Forradalmi évek, forradalmi művészet című vándorkiállításon. Nem aikármilyen agitáció ez: értékeit fél évszázada számon tartja a párttörténeten kívül a művészettörténet — a politikai azonosulással nem vádolható nyugati is. A fiatal szovjet államnak a legjobb propagandára volt szüksége, olyan propagandára, amely megnyerte a parasztokat. toborzott a Vörös Hadseregbe; amely tartotta a lelket a népekben a nehéz napokban és tovább lelkesített az első győzelmek idején. Propaganda kellett, amely a bolsevikok eszméit minden mozdulatával hirdette. Ezt nem kisebb személyiség, mint Lenin tudatosította, aki az első, legnehezebb években maga sürgette a kidolgozott „monumentális propagandaprogram megvalósulását. Emlékművet a forradalomnak, szobrot a nagy forradalmároknak, látható, kézzelfogható kifejezést az új gondolatnak — ez volt a progMoor: Segítség (plakát, 1922) ram lényege, amelynek megvalósulására Szovjet-Orosz- ország minden művésze, öreg mester és ígéretes tehetség, lelkes modernista és csendes hagyománytisztelő összefogott. Olyan művészek, akiket akkor már egy egész ország tisztelt, s olyan alkotóik, akiknek nevét hamarosan világszerte megismerték. Konyen- kov, a tekintélyes szobrász faragta fába a felkelő Sztye- pan Rozin tömbszerű portréját (fénykép mutatja a kiállításon), Koroljov mintázta a forradalmár Bakunyin hasábokból komponált, nyugtalan-futurista emlékművét, s a fiatal Vera Muhina tervezett izgatottan modem lendületű szimbólumot, A forradalom lángja címmel. A felállított alkotások nagy része később megsemmisült, elpusztult, csak dokumentumok őrzik például Kolli Vörös ék-emlékművét, kis változatok Muhina Zagorszkij- szobrának, Matvejev Marx- emlékének monumentalitását. A rajzolt-festett-fényképe- zefct művek szerencsésebben megmaradtak a nehéz években is. Majakovszkij már említett ROSZTA-ablakain kívül több alkotás őrzi e népszerű és szellemes rajzosverses agitációs művek hamvas báját, üde, s épepn ezért hatásos hangját. Lebegyev könnyed, nagyszerű plakáttervei ugyanezt a szellemet idézik és a konstruktív művészet termékeny alkalmazását is), a játékos nehézséggel, ám feltartóztathatatlanul előrehaladó katonák, vörösmatrózok, s a kerekfejű-ke- reköklű munkások, akiknek lépte nyomán szanaszét gurulnak az apró, kövér kapitalisták. Ahány mű, annyiféle. Lebegyev vidám vörösei, derűs kékjei, szellemes ötletei a humor fegyverét forgatják, Moor tragikusan egyszerű plakátja — egyetlen elkínzott-tépett parasztfigura üvölt segítségért a sötét háttér előtt — a szívszorító elesettség hangját zendí- ti meg. Morc Chagall, az évtizedek óta Franciaországban élő (s évtizedek óta Vi- tyebszk mesevilágához hű) világhírű mester kompozíciójában a játékosság és a dráma ekkor is keveredik. Az 1918—19-ben készült vi- tyebszki pannó-terv a „Békét a kunyhóknak, háborút a palotáknak” jelszavát viseli címként és a nagy művészre jellmező fájdalmas mesebeli- séggel jelenít meg egy kastélyt emelő-ledobó muzsikot. Az ekkor már európai hírű, s azóta számtalanszor megidézett orosz modernek rendre felvonulnak. Malevics szuprematista képe látható a budapesti kiállításon, Kudre- sov színes négyzetek és körök ritmusára épített, nagyszerű dekorációterve, amely az erenburgj színházhoz készült, Csebotarev Vörös Hadsereg című színes-konstruktivista műve, s a korszak sokoldalú szovjet művészének, L iszickijnek korszakot nyitó könyvillusztrációi.
