Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-22 / 90. szám
1*69. április a. SZOLNOK MEGYEI NÄPLAP «> *> Budapest hullámhosszán Várakozás Obrenovic két főhőse — Jéla és Márkó — nem lottóznak. Nem 1 óversen y eznek ég nem kártyáznak. De várnak. Nálunk s világon szerte élnek emberek — hozzájuk (hozzánk?) hasonlóak — akik lottóznak. szerencsejátékot remélnek... és várnak. Ez a házaspár nem rosz- ezabb náluk, csak éppen — ugyanolyan. A tartalmatlan életből bátorság híján kitörni tehetetlen Márkó neon tudja, hogy él. Nem tudja, mert ha tudatosan élne, szembenézne vele. Van egy mondat, egyetlen használható mondat ebben a játékban. mikor Jéla azt mondja: „Beszélnünk kellene Márkó...” Ez adja, adná az érteimét, ha mindazt, ami szinte nem is tudatosan fed. gyűlt — a várakozások, a kis szerű élet tartalmatlan- sága megbeszélhetek lennének. De Márkó fáradd. Márkó nem beszél — mert nincs mit mondania... Aleksandor Obrenovie rádiójátéka a gyenge akaratú, hétköznapi átlagházaspáron keresztül bemutatja azokat a korlátozó momentumokat is — igen frappánsan és érzékletesen — melyek lehetetlenné. néha valóban szinte elviselhetetlenné teszik az éle. tét, ha nincs meg az emberben a saenabeállás belső ereje. A hivatali munkatársak, a harsány és kiábrándítóan unalmas baráti, családi kör ábrázolása a darab legjobb pillanatai. Kállai Ferenc a kelleténél talán kissé melankólikusabbá tette Márkót, de alakítása így is élvezete®. Vass Éva jól érzékelteti a többre érdemes, de gyenge jellemű nőben az összefonódó ellentmondásos tulajdonságokat A jól induló darab később, sajnos, lazul, ritmusba esik, majdnem von látottá válik, majd a befejezés ismét visz- szatér a kezdeti, jobb tempójú és hatású mederbe. Következetesebb rendezői munkával többet kaphattunk volna. Fából vas karika Nagy Piroska műsora így, ahogy elhangzott jó, szórakoztató. Az anyag, a boszorkányos történeték, a megrontók és táltos emberek — néhol még ma is hitt — története így óvatosan kommentálva, de inkább csak ei-elmesélve érdekes. de nem elég. >— trömbőczky — Irodalmi est Jászberényben A költészet napja tiszteletére a városi tanács művelődésügyi osztálya, a Déryné művelődési központ és a járási könyvtár irodalmi estet rendez április 23-án 18 órai kezdettel a Petőfi klubban. Az irodalmi est vendége: Béres Attila költő, a legfiatalabb költőnemzedék tehetséges tagja és Kosa László irodalomtörténész. A rendezvényen közreműködnek a művelődési központ irodalmi színpadának tagjai és a tanítóképző növendékei. A műsor előtt kerül sor a jászsági irodalmi pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére. Köszöntő Csomagot kaptunk Kecskemétről, kiderült, számunkra is kedves meglepetést. Megjelent a „forrás”, új irodalmi, művészeti és tudományos folyóiratunk első száma. A gazdag forradalmi és irodalmi-művészeti hagyományokkal bíró Kiskunság mai szellemi életének hű tükrét adja az új folyóirat, jól beleilleszkedik az ország kulturális életének végkeringésébe, mentes a provincializmus visszahúzó béklyóitól. A „forrás” első száma tartalmas, jól szerkesztett. Vár- !•* a sokat ígérő folytatást. Horn*ássál a Mini »»téri Beszélgetés a ruházati cikkek forgalmáról, ni Illőségéről Ha abból az egyáltalán nem tudományos, de kétségtelenül igaz megállapításból indulunk ki, hogy minden ember ruházkodik, következésképpen valamennyire mindenkit foglalkoztat a ruházkodás számtalan problémája, feltehető, hogy interjúnk Lauthán Ferenccel, a Belkereskedelmi Minisztérium Ruházati Főosztályának vezetőjével, sokakat érdekelhet. — Számos hivatalos közlést olvastunk már arról, hogy a ruházati forgalom évről évre csupán lassan növekszik, Mi ennek az oka? — Szerintünk a ruházati forgalom az elmúlt évek során alig valamivel lassabban növekedett, mint a lakosság jövedelme. Ha 1965-öt 100 százaléknak vesszük, 1968- ban 117.1 százalék volt a növekedés. Bár még korántsem állíthatjuk, hogy a piac telített, azt elmondhajuk, hogy az elmúlt években a vásárlóerő jelentős része — egyre inkább — a tartós fogyasztási cikkeknél jelentkezett Ugyanakkor a múlttal szemben lényegesen megnövekedett a korszerű, szintetikus áruk aránya, továbbá jelentősen megemelkedett a készen vásárolt áruk részesedése és volumene is. — Sok a panasz a különböző árucikkek minőségére. Ugyanakkor, szinte általánosítható tapasztalatként — elmondható, hogy a vásárlók nagy része nem ismeri a garanciális feltételeket. Számos kifogás hangzik el például a női harisnyákkal, férfi zoknikkal, fehérneműkkel kapcsolatban, — s jócskán akad panasz a számozás-eltérés és a szinhir bák, fonalaknál a ki- nyúlás, stb. miatt —■ Információnk szerint as elmúlt évekkel egybevetve általában nem következett be minőségromlás a példaként említett árucikkeknél. Ha ezek nem is kifogástalanok, az észrevételek, illetve reklamációk száma és aránya nem növekszik. Ezzel koránt sem állítom, hogy a jelenlegi minőségi színvonallal meg lehetünk elégedve. Különösen a fehérnemű, kötöttáru és felsőkonfekció termékek egy része elavult, — korszerűtlen kapacitáson készül, így gyakori a minőségegyenlőtlenség. A javulás ellenére is problémákat jelent az Ipar számára az egyenlőtlen nyersanyag minőség, kellékhiány, stb. Időnként ez is minőségromlást idéz elő. A ruházati kereskedelmi vállalatok egyik fontos feladata a minőségátvétel rendszerének javításával, a minőségi előírások betartásával, a minősítés szúrópróbaszerű ellenőrzésével, szükség esetén erőteljesebb pénzügyi szankciókkal védeni a fogyasztók érdekeit, a jobb minőséget. — Ami a vásárlók jogait illeti: a fogyasztói kifogás elbírálásának módjait belkereskedelmi miniszteri rendelet szabályozza. A vásárló a szemmel észrevehető, érzékszervi vizsgálattal megállapítható, úgynevezett nyüt hiba esetén a vásárlástól számított nyolc napon, fejtett hiba esetén hat hónapon belül jogosult kifogását érvényesíteni. A kártalanítás történhet: vételár visszatérítéssel; cserével; árengedmény nyújtással; javítással. A vásárlók kifogását a boltvezetőnek kell elbírálnia. Ha ránézéssel nem állapítható meg a kifogás jogossága, — vagy alaptalansága, a bolt a kifogásolt árut műszeres vizsgálatra a KERMI-hez küldi el, E kérdett kapcsán annyit még feltétlenül meg kívánok jegyezni, hogy a minisztérium részéről minden eszközzel elősegítjük, hogy a boltok a vásárlók jogos panaszait orvosolják. — A vásárlók, ismereteink szerint, kellően tájékozottak az őket megillető jogokról. Ebben a sajtó sokat segít a kereskedelemnek. Azonban nyomatékosan kell hangsúlyoznunk, hogy a ruházati termékekre soha nem volt, jelenleg sincs, és véleményünk szerint a jövőben sem lehet garancia. Ezzel szemben — mint már arról bővebben szóltam — minden vásárlót megillet az a jog, hogy a vásárlástól (alkalma- zásba-vételtől) számított 6 hónapon belül, esetleg minőségi kifogásait a boltnál bejelentse. Ez a lehetőség nem garanciát jelent a kereskedelem részéről a vásárló számára, hanem a jogos kifogások orvoslásának kötelezettségét. Meggyőződésünk, ha a bolti dolgozók a vevőket minden esetben az áru használati tulajdonságairól, használat közbeni kezeléséről és ápolásáról megfelelően tájékoztatják, a jogos kifogások száma csökkenni fog. — Gyakori téma a hiánycikk. Hiányos « választék, — például rövidárukból. Méghozzá nemcsak egy-egy faluban, városban, de szinte egyöntetűen az egész országban. — Megítélésünk szerint, amikor a gyenge választékról és sok hiánycikkről hallunk, átmeneti állapotról van szó. összefügg a március elejétől megnövekedett forgalommal és a húsvéti vásárlással. Az általános helyzeten belül évek óta visszatérő probléma a különböző rövidáruk hiánya és ki nem elégítő választéka. Ez egyrészt a rendkívül széles áru- profillal, Illetve az évek óta meglévő, behatárolt kapacitásokkal függ össze. Másrészt azzal, amit magunk is észleltünk, hogy egyik-másik vállalat a választékigényes, kisértékű és nagy munka- igényű árukkal nem szívesen foglalkozik. A kismértékű ruházati cikkek termelési. kereskedelmi érdekeltsége sok tényezővel függ össze. Tovább szükséges vizsgálni az árrendszer, a bolti érdekeltség, a készlet hatások stb. kérdéseit. — Napjainkban is időszerű téma az ipar és a kereskedelem kapcsolatának alakulása, különös tekintettel a gazdaságirányítás reformjára. Mi történt e téren? — Az új termékforgalmazási rendszer a ruházati ipar és a kereskedelem vonatkozásában — az átmeneti kapcsolati hibák ellenére is — bevált. A kiskereskedelem tavalyi beszerzésének 20 százalékát a nagykereskedelem szolgálatainak igénybevétele nélkül közvetlenül az ipartól biztosította. A minisztérium egészségesnek és fejlesztendőnek ítéli az ipar és a kiskereskedelem között létrejövő közvetlen kapcsolatokat. Ez egyrészt megrövidíti az áruk útját, gyorsítja a piaci mozgásokat, továbbá — megfelelő együttműködés esetén — friss és hasznos információkat szolgáltat a termelő üzemeknek is. Általában is kívánatosnak tartjuk az olyan árukapcsolatok kialakítását, ahol mód nyílik az ipari termelés és a fogyasztási igény közel ebbhozására. — Ilyeneknek tekintjük például, ha egyes iparvállalatok, vagy több gyár mintaboltokat hoznak létre, vagy ha a nagykereskedelmi vállalatok közvetlen árusítással foglalkozó üzleteket létesítenek, valamint, ha a kis- és nagykereskedelmi vállalatok együttesen üzemeltetnek közös boltokat. Mindezek végső soron arra hivatottak, hogy a fogyasztók véleményét és igényeit a lehető leggyorsabban juttassák el a termelő egységekhez. H. Gy. PT Vlagyimir lljics Lenin 99 évvel ezelőtt, 1870. április 22-én született. A kapitalizmus tobzódása teljében volt akkor. „Isten kegyelméből” uralkodó királyok, császárok és cárok ültek a népek nyakán, s őrültnek tartották volna azt, aki megjósolja, hogy már érik, érlelődik a bukásuk. Hatalmas gyarmattartó birodalmak virágoztak, egzotikusnak nevezett földrészek kínálták kincseiket számukra. Ügy látszott, hogy a tőke hatalmát ki sem lehet kezdeni. A tőke ereje, befolyása mindent legyűr, s el tudja seperni a halandó embert, a kizsákmányolt munkásság szervezkedését. Milyen ma a miág? önáltatás lenne idilli képet festeni erről. Még sok a baj, sok a veszélyes góc, még léteznek félelmetes lehetőségek a társadalmi haladástól irtózó erők kezében, de a szocialista eszmék térhódításának, a forradalmi gondolat terjedésének, a munka meghatározó szerepének már senki sem tud gátat vetni. Lenin 1890-ben kezdte meg forradalmi szervező munkáját, s azóta szemünk láttára rázzák le bilincseiket a tőkés országok által igában tartott gyarmati népek, s ahol még a burzsoázia van hatalmon, a dolgozók tömegei egyre határozottabban kényszerítik ki az engedményeket. A II. világháború után az országok egész sora választotta a szocialista világrendet, s 50—52 millió tagot számlálnak a kommunista pártok. Lenin jelentőségéről, munkásságának tanulmányozásáról és megértéséről könyvek sokasága szól. Abban valamennyi megegyezik, hogy az emberiség nagy tanítójának legfontosabb érdeme a tömegekkel összeforrott újtípusú, a proletár- forradalmat megvalósítani képes párt megteremtése volt. A huszadik század története különösen bizonyítja, hogy a proletariátus forradalmát csak a kommunista pártok tudják győzelemre vinni. Csak a kommunista pártok tapasztalataiból meríthettek azok a politikai erők, amelyek a fejlődő országokban küzdenek a társadalom szocialista irányú fejlődéséért. A magyar munkásmozgalmat szoros szálak fűzték Leninhez, Lenin tanításához. Lenin nagy érdeklődéssel, megkülönböztetett figyelemmel kísérte az 1919-es Magyar Tanács- köztársaság munkáját, harcát. Lenin több üzenete tükrözte, milyen sokra értékelte a Magyar Tanácsköztársaságot. Lenin emléke, neve a jobb jövő reményét jelentette a horthysta Magyarországon az elnyomott milliók számára. A felszabadulás óta eltelt 24 év meggyőzően bizonyította a népi Magyarországon a lenini tanítások igazát. A százesztendős jubileum évébe fordulunk most. A Le- nin-év kezdetén mi is, mint az egész haladó emberiség hálával és jóleső érzéssel gondolunk a lenini eszme diadal- útjára. A kormos forintok... Általában nehéz azt utólagosan bebizonyítani, hogy egy vállalat nem érdemelt meg annyi nyereséget 1968- ban, mint amennyit ténylegesen produkált. Márpedig... A mérleget mérlegelve A Szolnok megyei Kéményseprő Vállalat 1968-ban kis híján hétszer több nyereséget ért el a megelőző évinél. Érdemtelenül. Vajon hogyan? Az áttekinthetőség kedvéért táblázatba foglaljuk a hivatalos mérlegadatokat. (Forrás: a megyei tanács vb pénzügyi osztálya.) Táblázatunkat átvizsgálva feltűnhet, hogy a vállalat 1967-ben 1,77 millió forint forgalmi adót fizetett, tavaly viszont egyetlen fillért sem. Tehát, ha a forgalmi adó összegével megnöveljük a mérleg szerinti árbevételt (3,77 plusz 1,77) az eredmény 5,5 millió forint lesz. Az ehhez mért költségszint már nem 92,1, hanem 62,7 százalék. Tekintsük véglegesnek a két adatot, minthogy azok a vállalat 1967-es valóságos helyzetét mutatják. Megállapítható, hogy a minimális árbevétel-emelkedés, némileg romló költségszint ellenére hétszer több nyereséget képeztek tavaly, mint 196'7-ben. Az elsepert adó A központi szervek, az 1968-at megelőző években 32 százalékos forgalmi adót állapítottak meg a kéményseprő vállalatokra. Az űj gazdasági mechanizmus bevezetésével egyidejűleg viszont mentesítették ezeket a tanácsi szolgáltató egységeket a forgalmi adó alól. Mi lett az eredménye? Az, hogy a vállalat az 1967. évi 287 ezerrel szemben, tavaly 1,7 millió forint nyereséget számolhatott el. A többlethasznot, mondhatni teljes egészében (1,9—0,2 = 1,7) az adó „eltűnésének” köszönhette és nem a »jobb munkájának. Kifogásainkat a fentiek alapján egyértelműen megfogalmazhatjuk. Az új szabályozás (tudniillik a régi adókulcs felszámolása) az új gazdasági mechanizmus céljaival ellenkező irányban terelte ezeket a vállalatokat A központi gazdasági szabályozók általában a korábbinál hatékonyabb munkára ösztönzik a vállalatokat. Valamiért „adják” a többlet- nyereséget és nem ingyen. A kéményseprő vállalatnál ez fordítva igaz. A nagy R titka Káros társadalmi vetületei miatt sem értünk egyet a történtekkel. Az említett megyei vállalatnál 1967-ben 158 ezer forint volt a részesedési alap. ami átlagosan 18,8 napi bérnek felelt meg. A tavalyi gazdasági „eredmények’* révén eredetileg 492 ezer forint felosztható részesedési alapot tervezhettek. Ez vállalati átlagban az éves kifizetett bér 19,1 százaléka, ami 59,8 napot tesz ki. Megjegyezzük, hogy igen jól dolgozó, az országnak sok milliós hasznot hozó nagyüzemekben megközelítően sem osztottak ilyen magas részesedést. A vállalat gazdasági és szakszervezeti vezetése — noha kezdetben ellenállt az irányító szervek javaslatainak — végül úgy ' döntött, hogy 11,4 napi bérnek megfelelő összeget tartalékol erre az esztendőre. Talán belátták, kicsit kormosak ezek a forintok. A kialakult helyzetet károsnak tartjuk, mert a kollektíva tulajdonképpen minden különösebb erőfeszítés ténylegesen eredményesebb munka nélkül: a korábbit sokszorosan meghaladó mértékben részesedett a társadalmi javakból. Ez pedig merőben ellenkezik a szocialista elosztás elveivel, gyakorlatával. Megítélésünk szerint a központi szerveknek kellene mielőbb korrigálni e rendszeren olymódon, hogy annak konstrukciója a kéményseprő vállalatokat tekintve is megegyezzen az új gazda- ságiráynítási rendszer és a szocialista elosztás alapelveivel. Fábián Vele» Év A B C D E 1967 3,77 3,4 92,1 0,28 1,77 1968 5,8 3.8 66,4 1.9 — 1969 terv 6,0 3,9 66,4 1,9 — A = árbevétel, B = költség, mindkettő millió forintban, C = költségszint százalékban, D = nyereség, E = forgalmi adó, millió forintban.
