Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-20 / 89. szám
- •"»■'•v rffl* BnNfl-iON(Hf — SzázasbóS iné visszaadni.,.,. V rfiTEEEftTíiáí Pénzt vagy életet I V--'- -».emelem, Életem, «álad tatom péua ,.. mm kell orulnk,.! Utasellátó Saeretdk kényelmesen utazBELHARG ni, de aki ismert a hétele- ji és hétvégi távolsági vonatom zsúfoltságát az bizonyíthatja. hogy kényelemről szó sem lehet, Próbálkoztam .már a vonat elején lévő kocsikba befurakodni, Nem sok sikerrel, A vonat vévj kocsikkal sem volt több szerencsém. Első osztályú jegyet meg kár is venni, hiszen az egy-másfél vagony- ®yt pámás rész legtöbbször zsúfoltabb, mint a többi kocsi, Legújabb tapasztalatom pedig felülmúlt minden eddigit. Az történt ugyanis, hogy hálókocsi jegyet váltottam a hétfő hajnali Nyíregyháza— Budapest vonatra, A jegyet annak rendje éa módja szerint kifizettem és amikor a vonat megérkezett a hálókocsi ajtajához mentem. Naív elképzeléssel ablan reménykedtem, hogy egyszerűen lenyomom a kilincset, az ajtó kinyílik ég besétál k, jegyemet megmutató«® a kalauznak, aki — ha szerencsém van — egy ateö fdkbeíyet íbocsájt rendelkezésemre, A pénz evőért, Tévedte«», Először Ja az -ajtó nem nyűt Sem a kocsi elején, sem a végén. Megráztam a kilincset. Semmi nesz a kocsiból, Dörömbölni kezdtem, «linden eredmény nélkül. Közbe® odaérkezett a Vonat Indító vasúti tiszt és kíváncsian .yzorwlélto kínlódásomat, — Kérem, szeretné'' bejutni a hálókocsiba —« mondta«» («oki eoot-glkua hangon, — fis ml az akadálya? — kérdezte kedélyesem, — Az ajtók zárva vannak, amint látja «rég dörömbö” lésre sem» nyílnak Kérem totézkedjes, —• fin? — kérdezte -csodál“ kozva, — Nekem sz a feladatom, hogy elindítsam a vonatot, ebbe a dologba én nem szólhatok bele, Közben a hálókocsi előtti vagon ajtaján kihajolt egy szintén piros tányérsapkás vasutas, Kedélyes kíváncsisággal kérdezte; — miért nem indulunk? Az indító helyett én válaszoltani, most már kissé türelmetlenül i — Ez a papír a balkezem» ben a hálókocsi jegy. Ezzel együtt szeretnék mielőbb bejutni a hálókocsiba. Kérem «yi Kassa ki az ajtaját — Tessék kinyitni, hogy mielőbb indulhasson a vonat — segített nekem az in» díté is, — .Ééén? — Kérdezte megdöbbenés és meglepetés színárnyalataival hangjában, — Hát ímm Ö» a vonat vezetője? — támadtam rá csekély vasúti tudásommal — De ige® — válaszolta. Csakhogy nekem a hálókocsihoz semmi közöm,- Hogy. hogy? — Ügy, hogy a hálókocsi az utasellátóé és ahhoz nekünk semmi közünk. — De a szentségit — próbáltam harcias termi — engem nem érdekel, hogy kié a hálókocsi, én bele akarok jut®! és Pestig ott utazni. A pénzemért — A Nyugati! t® ma jd tessék panaszt tenni és majd visszafizetik a jegy érát. Különben Is az én kulcsom nem nyitja a hálókocsi ajtaját — vágta ki & végső tromfot, — Hát nem maga felel -az egész vonatért? _ kérdeztem most már igazán emelt hango® miközben arcom színe is lassan bíborvörössé vélt — A vonaléit én fejelek, de az utasellátósoknak nem parancsolok, ők azt tesznék amit akarnak:. Néztem a komor fékete, megf ollebbezhe tetl enü 1 bejárt hálókocsit, néztem a másfél méter magasságból magaibizitosatn lenéző piros- sapkás vasutast, aztán megadva magam szóltam a® indítónak : — Kérem várja meg még feljutok valamelyik kocsira, Azzal elindultam hátrafelé, a következő kocsi ajtaját megzörgettem, némi várakozás után a padlón ülő emberek feltápászkodtak, kinyitották az ajtót és barátságosan egy fél talpalatnyi helyet szorítottak, A szerelvény megrándult, és lassan nekilódult Pest félé, A füst, bor és pálinka gőzzel vastagon megülepedett levegőben csak néha hallatszott egy-egy hangosabb horkolás, Lábaimnál két oldalról is ültek, vál- lammal a WC ajtajának támaszkodva elégedettéin nyugtáztam, hogy van még hatalmasabb dolog a MÁV-tnáJ W, Az Utasellátó. Talán még azt is megtehetné, ha kedve úgy tartaná, hogy a hálókocsi függetlenítené magát a többi kocsitól Egyedül, egy- szá] magában robogna be a hálókocsi a Nyugati pályaudvarra, Miért ne tehetné j meg? Neki ugyan nem pa- > rancsol a MÁV. Csodálatos > hatalom, Micsoda kis por- j szemek vagyunk mi utasok j ebben a magasabbrendű UTASELLÁTÓ világban. HOGY MIK Pályaválasztási tanácsadó- éa képességvizsgáló laboratórium kezdte meg működését Szolnokon. Meg tudtam, hogy isiket utalnak be az orvosok képességvizsgálatra, Főleg csökkent munkaképességűeket és gyerekeket. Nagyon hasznosnak tartom az intézet munkáját, csak borzasztóan szűkkörűnek .., Elképzelek egy hatalmas képességvizsgáló intézetet, ahová rendszeresen el kellene járnunk, mint a tüdöszö- résre, Bajaj... "ör A* ekwúít «apókban leégett a szolnoki Oentruro Árpház, Aa üszkös romokra valaki tegnap egy kerek, piros csíkkal áthúzott „dohányozni tilos" feliratú táblácskát akasztott ki. „Itt aztán most már ne tüzesked- jen senki! Mindig is csodáltam a szólás-mondások bölcsemé- gét, „Eső után köpönyeg." ür Belelapoztam népszerű művészeti hetilapunkba. Nézem az egyik fotórovatot; Pillantás a nagyvilágba. Négy, lengén öltözött filmsztárnak pillanthatok ideVANNAK?! No, nem azért mondom, nem ellenzem. ☆ A család „beszél", a gyerekhez. Mert vendégek vannak és ilyenkor meg kell mutatni, hogy milyen okos a mi fiunk. Kérdezgetik er- ről-arról. A pöttömnyi, négy éves Jóska meg mindig másról beszél. Az Ifjú papa azonban minden áron produkáltál»! akarja B gyereket. — Mi leszel, ha megnősz? A gyerek erre a szomszéd Kati nagy labdájáról rögtönöz, hogy az „miien sáp", Tehát mellébeszél, Újságíró lesz a fiúból, akárki •meglássa... ☆ Sportolás után önt is szeretettel várjuk borkóstolónkba, -olvasom a Szolnoki MÁV sportegyesüíei tavaszi naptárában az egész oldalas hirdetést. Nem egészen hatásos ez így, többetmondó reklám kellene! Hogy például: Atléták, fogyasszatok rendszeresen dörgicsei rizlingeti Meccs előtt — meccs után csongrádi kadart! Szolid árak, kitűnő sportteljesítmények. Az alkohol élet, erő, egészség! - — ti — oda, ►» egy A TREHÄNY J
