Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-20 / 89. szám

Betű és K ét nap országgyűlés. Belpolitikai program­ját felidézve: két tör­vényjavaslat és az igazság- Ogyminiszteri beszámoló meg­tárgyalása. Első hallásra eléggé különböző témák. Sza­badalmak védelme, szerzői jog, törvényhozás-törvényes­ség Ha mégis szoros össze­függést fedezünk fér közöt­tük, legkevésbé sem a kom­mentár leegyszerűsítésének szándékából fakad, hanem az igen élénk, kritikus hajlan­dóságú tanácskozás egyértel­mű szellemiségéből. Már a szándék is, hogy újakkal cseréljük föl a talál­mányok és az irodalmi, mű­vészeti alkotások védelmét, erkölcsi, anyagi honorálását szabályozó háromnegyed-, il­letve fél évszázados törvé­nyeiket, egyazon töröl fa­kadt Nevezetesen: úgy kell ápolni és ösztönözni a mű­szaki és művészi teremtő munkát, hogy az messzeme­nően megfeleljen a közössé­get szolgáló, alkotó ember és a szocialista társadalom ér­dekeinek; A tanácskozás sokoldalúan rávilágított ar­ra, hogy ezek az érdekek elvileg közösek s harmoni­kusak, de gyakorlati érvé­nyesítésük során kisebb vagy nagyobb mértékben összeüt­közésbe kerülhetnek, ha nem hangolja össze őket korszerű s méltányos szocia­lista törvény, jogi gyakor­lat. Sokszor állították már a Szocializmusról félreismerő; és félremagyarázói, hogy az nem respektálja az egyéni érdeket, még kevésbé az egyéniséget, különösen ha kis létszámú rétegekről, al­kalmasint „szűk” értelmiségi csoportokról, kutatókról, tu­dósokról, művészekről van szó. a két új törvény a leg­frissebb hazai bizonyság en­nek ellenkezőjére: az or­szággyűlés hosszas szakmai előkészítés, majd beható bi­zottsági viták után, maga tárgyalta é«, szavazta meg a közvetlen kihatásában alig néhány tízezer szellemi alko­tóembert érintő két javasla­tot Mondani sem kell, hogy e tízezrek munkája, a szo­cializmus körülményei kö­zött, az egész közösséget, az egész nemzet javát szolgál­ják. S annál jobban szolgál­ják, mennél harmonikusabb megoldást kínál maga a tör­vény és végrehajtás a mai élet által felvetett problé­mákra. Mintha csak az országgyű­lési munka egyik legfonto­sabbikát, a törvénykezés pró­báját is el kívánta volna végezni a parlament, több évet vissza- és előretekint­ve megvizsgálta saját jogal­kotó és jogalkalmazó tevé­kenységét és — ebből ki­indulva — egész rendszerünk jogéletének, törvényességi helyzetének, sőt, a minden­napos ügyintézésnek a ta­pasztalatait is. Így vált a látszólag szűk érdekességű napirend — most már nem­szellem csak hatását tekintve, ha­nem tényleges tartalmában is — milliókat, az egész lakosságot érintő, izgalmas üggyé. Mert a jogélethez, a törvényekhez, rendeletekhez mindenkinek köze van, aki él, mozog, tevékenykedik, és hogy minderről milyen ta­pasztalat alakul ki benne, az elsőrendű fontosságú az egyes ember és a közösség erkölcsi-politikai magatar­tása, s ahogy manapság mon­dani szokás, körérzete szem­pontjából. Érdekes, hogy a szaba­dalmi é<. a szerzői jogi tör­vényt elemző képviselők, nemkülönben az igazságügy­miniszteri beszámolót mérle­gelő hozzászólók is egész sor rendellenességet, hibát, gon­dot említettek föl a vitatott kérdésekben, de az ügy egé­széről — lett legyen az a mű­szaki kutatómunka, az írói, művészi alkotás, vagy a joggyakorlat — nagy elisme­réssel és bizakodással szól­tak. Ügy is mondhatnánk, bizalmukat az erősödő meg­győződés is alátámasztotta, hogy jó tapasztalatok köze­pette lehet, érdemes, sőt kell beszélni a hibákról is, mert így legyőzhetők, megszüntet­hető^ Ez a felismerés pedig már egyenesen vezetett el a párt, a kormány gazdaság- politikájához — a műszaki alkotás vonatkozásában —, és kultúrpolitikájához — a művészeti, - irodalmi. tevé­kenységgel összefüggésben —, amelyeknek légkörében e törvényjavaslatok megszület­tek, s jogerőre emelkedvén hatni fognak. És elvezet­tek mindennapjaink ügyes- jbajos dolgaihoz is, amelyek — a joggyakorlatról szó kerülvén — ugyancsak terí­téken voltak. A betű és a szellem — minden törvény érté­kének kölcsönös meg- próbálója —, még egysze­rűbben, a szó és a tett köze­lebb van egymáshoz mind­egyik említett vonatkozás­ban, mint bármikor koráb­ban, állapították meg a képviselők. De szocialista igényességünk, amely idáig vezetett, arra késztet, hogy még jobb összhangra töre­kedjünk. Ami betű szerint jogos, az még nem feltétlenül igazságos — állapította meg mintegy az egész tanácsko­zás kicsengéseként az igaz­ságügyminiszter, félreérthe­tetlenül utalva arra, hogy az állami, társadalmi tevékeny­ség, a közösségi gyüttélés konfliktusainak megoldása során végül is szocialista igazságérzetünket kell kielé­gítenünk: legyen szó akár egy találmány, akár egy színdarab s alkotójuk sor­sáról, vagy a jogát kereső ember bármilyen gondjáról- bajáról. Ezt az igazságot gon­dozta, fényesítette jóleső szenvedéllyel az országgyű­lés. A Tíszametifí Vegyiművek vezetői Lengyelországban Á Tiszamenti Vegyimű­vekből Bán László igazgató, Lukács Gyula, az üzemi pártbizottság titkára, Tóth János és Szikszai Ferenc, vegyészmérnökök ma 10 na­pos útra indulnak Lengyel- országba. Szolnokon a Tisza- menti Vegyiművekben épül fél a negyedik kénsavgyár, amely lengyel technológia piapján, lengyel gépi beren­dezésekkel készül. A látoga­tás célja, hogy a terveket és a szállítási határidőket egyeztessék. Az üzem képvi­selői a lengyel. ZUP és Nysa cégek között szocialis­ta szerződést írnak alá, amely biztosítja, hogy a Gazdasági Bizottság határo­zatában megjelölt határidő­re a szolnoki új kénsavüzem felépüljön és üzemeljen. Kazah vendégeink látogatása Bánhalmán Tószegi silótorony a BNY-n A Tószegi Gépjavító Állo­máson az idén új gyártmány előkészítéséhez fogtak hozzá. A 400 köbméteres silótor­nyot szemes-termények és szilázs tárolására lehet fel­használni. A torony préselt alumínium elemekből áll, betároló és kiszállító beren­dezéssel látják el. Éhnek tíz­szeresen kicsinyített makett­jét most szerelik össze, s ezt a tavaszi Budapesti Nemzetköd Vásáron is be­mutatják a Gépjavító Tröszt pavilonjában. három aktuális kötetéből lesz vetélkedő, amelyen Földes Péter. D. Major Klára és Zalka Miklós író is részt vesz. Szajolbam a „Pajtás” úttörőlap ankétjára, a kun­szentmártoni gyermekkönyv­tárban irodalmi társasjátékra kerül sor. Felsorolni sem győznénk a hét sok eseményét, amelyek Tegnap a megyénkben tar­tózkodó kazah delegáció tag­jai Imasev Szattar Nurmase- vics, a Kazah KP KB titká­ra, a Kazah SZSZK Legfelső Tanácsa tagja vezetésével a a Középtiszai Állami Gaz­daságba látogattak. Pólyák István igazgató köszöntötte a vendégeket, majd röviden ismertette a gazdaság életét, munkáját. — A tájékoztató után a delegáció tagjai a gazdasággal ismerkedtek, — megtekintették a munkás- szállást, a karbantartó rész­találkozót, s a programban szerepel a megyei rajzver­seny megtartása. A koráb­ban meghirdetett rajzpályá- zatan részt vett gyermekek közül — két kategóriában — a tizenkét legjobb pályamű készítője vesz részt a megyei vetélkedőn. leget és ellátogattak a tan­műhelybe is. A vendégek élénken érdeklődtek szinte minden munkástól szakmája, felada, élete iránt. Az ebéd után elhangzó po­hárköszöntőkben kedvesen üdvözölte a jelenlévőket Samzsapova Rauza Samzsa- novna, a Kazah Baráti Tár­saság elnöke. — Beszédében példákat sorolt fel a kazah —magyar földművelők régi barátságáról. Említette, hogy a kazah köztársaság tízéves fennállására az akkor még fehérterror alatt szenvedő Magyarországról is mennyi táviratot, — megemlékezést kaptak. — A beszéd végén ajándékokkal kedveskedtek egymásnak a kazah delegá­ció tagjai és a vendéglátók. Az állami gazdaság veze­tői magyar népművészeti tárgyakat, karikás ostorokat nyújtottak át a vendégek­nek. Nuszupbekov Akaj Nu- szupbekovics . akadémikus rögtön a helyszínen mutatta be ügyességét a karikás os­torral. Elmesélte, hogy Ka­zahsztánban is használják a pásztorok az ilyen ostort, igaz ott • az, sokkal súlyo­sabb. A „csattanóját” pedig a tevék szakállából készítik. A régi időkben még t farka­sok ellen is védekezést nyúj­tott az ügyesen forgatott os­tor — mondotta az akadé­mikus. A delegáció vezetője Ima­sev Szattar Nurmasevics a látogatásról ezeket mondta: — A gazdaság vezetői méltán lehetnek büszkék. — Kezemben tartom az általuk átnyújtott albumot, — mely munkájukról, eredményeik­ről szól. Odahaza is tudtunk a magyar nép szép munka­sikereiről, de személyes ta­pasztalataink minden képze­letünket felülmúlták. Ma: POLGÁRI VÉDELEM - A NÉPLAP SZÍNES MELLÉKLETE Jási-Kun-Kakas Gazdász élet, szép élet, — de ... Macskaköves utca A demokráciáról, — de nem vezércikk stílusban Táncvirtuózok Szolnokon Magyarország a műhold megfigyelési programjában 45 másodpercen belül lőni Bizakodik az MTE „Védjük meg a Tiszát” Várják az érettségiző fiúkat Szombati szemle a szolnoki piacon Egy hét a világpolitikában A levegő fuvarosai A rádióaktív sugárzás és az űrrepülés A gyermekkönyvhét eseményei „Boles Bagoly” a kicsinyeknél A megyei gyermekkönyv­tár, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó és a megyei út­törő elnökség gazdag prog­rammal rendezi meg április 20—26 között a megyei gyer­mekkönyvhetet. Az eseménydús hét meg­nyitóját Petrovácz István a Móra Kiadó igazgatóhelyet­tese tartja ma délelőtt Me­zőtúron. D. Major Klára, a Gyermekenciklopédia sorozat szerkesztője pedig mint an-- kétyezető találkozik mezőtúri olvasóival. " ' A megyei gyermekkönyv­tárban hétfőn délután 3 óra­kor a „Képes Történelem” között kisebbek-nagyobbak megtalálják az érdeklődésük­nek legjobban megfelelő ren­dezvényeket. Jászberényben például „Maci barátaink” címmel bábos vetélkedő lesz a kicsinyeknek. Zagyvaréka- Mn Burányi l,bolyn mond verseket a gyermekeknek, ugyanitt Lengyel Balázs író a költőkről beszél. A me­gyei gyermekkönyvtárban a kisebbek részére tartják a „Bölcs Bagoly” ankétot. Ti- szaföldváron a „Híres embe­rek” sorozatot Kemény Márta ismerteti. A megyében több helyen rendeznek író-olvasó — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK ­Lakásépítés Jászberényben Űjabb 44 lakás építéséről tárgyaltak pénteken a jász­berényi városi tanács ille­tékesei a debreceni Ter­vező Vállalat képviselőivel. A Szövetkezet utcai épület­hez felüljáró készül, amely alatt közúti forgalom zaj­lik. Az épület negyedik, ötö­dik szintjének egy részén az Állami Biztosító irodái, a további szinteken pedig másfél, illetve kettő és fél szobás lakások lesznek. A központi fűtéses beépített szekrényekkel ellátott laká­sok egy részében a buda­pesti műút építése miatt sza­nált családi házak volt tu­lajdonosai is otthont kap­nak. A debreceniek ez év kö­zepére ígérték a terveket. A 10 millió forintot meghala­dó beruházás kivitelezését 1970-re vállalta a Szolnok megyei Építőipari Vállalat. A lakások átadásával valóra válik a város 5 éves lakás- építési terve. Virágzik a földieper Igazi tavaszi színben pom­pázik a földieper ültetvény a törökszentmiklósi Arany­kalász Tsz kertészetének fó­lia „alagútjaiban”. A szé­pen fejlett bokrok virágoz­nak. A szakavatott kertészek a fogyasztók kedvelte „szörpbriz” fajtát termelik, amely zamatos, magas cu- kortaltalmú, amellett a leg­korábban érik. A virágzás­ból ítélve május közepén megkezdhetik a szüretet és a termés folyamatos szállí­tását. Eddigi tapasztalataik szerint a fólia „alagutak” kiválóan biztosítják az opti­mális klímát a növények, il­letve a termés fejlődéséhez. A tsz-ben az idén összesen 80 holdon ültetnek ebből a gyümölcsből. Kik nyerik a versenyt? Ülést tartott tegnap az SZMT székházában a me­gyei versenybizottság. Ez alkalommal összegezték, hogy az 1968. évi, jubileumi munkaversenyben mely vál­lalatok, gazdaságok, szövet­kezetek értek el kiváló ered­ményeket, amelyeknek alap­ján a megyei pártbizottság, a megyei tanács, a szakszer­vezetek megyei tanácsa, va­lamint a KISZ megyei bi­zottság vándorzászlójét, il­letve oklevelét elnyerhetik. A minisztériumi iparban, a tanácsi helyiinarban, az éoítőiDari és kommunális szolgáltató vállalatok, a szö­vetkezeti ipar, a közlekedés, a kereskedelmi vállalatok, valamint a szövetkezeti ke­reskedelem, az állami gaz­daságok, a termelőszövetke­zetek, a mezőgazdasági vál­lalatok legjobbjainak ván­dorzászlóval és oklevéllel való kitüntetésére tett ja­vaslatokat, a bizottság, ame­lyek alapján az illetékes vá­lasztott szervek legközelebbi együttes tanácskozásukon döntenek. Javítják az utakat A KPM Közúti Főosztálya befejezte a közutakon a tél és a tavaszi olvadás okozta károk felmérését, eszerint a legtöbb „felfagyás”, burko­latszakadás a 8-as számú — Székesfehérvár—Veszprém— Rábafüzes főútvonalon ta­lálható. Különösen a Herend —Devecser és a Jánosháza— Vasvár közötti szakaszon. A 10-es számú — Budapest— Dorog—Almásfüzitő között húzódó út elsősorban Pilis- vörösvár és Dorog között pú- posodott fel. A 6-os Budapest —Pécs—Barcs közötti út a szekszárdi elágazásnál rongá­lódott meg legjobban. A károkat a szakértők összesen körülbelül 130—140 millió fo­rintra becsülik. A közúti igazgatóságok — több útépí­tő vállalat segítségével — már nagy erőket irányítot­tak a helyreállításra. A fő­útvonalakat előreláthatólag május 1-ig rendbehozzák, kivéve azokat, amelyeket az idén a tervek szerint egyéb­ként is korszerűsítenek. — Május 30-ig szeretnék telje­sen felszámolni az ország­utakon a tél okozta károkat. Vízitelep Sárospatakon Érdekes kezdeményezést valósít meg a sárospataki, városi tanács. Elhatározta, hogy a Rákóczi várral szem­ben lévő Bodrog-parton a dolgozók pihentetésére nyári vízi telepet létesít, a festői környezetű parton két-három év alatt parkokat, kabinsor­ral ellátott strandot, csónak­házat és büfét építenek, tár­sadalmi munkával. A tanács és a város üzemeinek, illetve vállalatainak vezetői újsze­rű megállapodást kötnek egy­mással. Szerződésben rögzí­tik,' hogy a vízitelep kialakí­tásához egy-egy üzem meny­nyi óra társadalmi munkát vállal. A szerződéseket a tanácselnök és az üzemek vezetői a dolgozók jelenlété­ben írják alá. A város lakói eddig mintegy 300 ezer fo­rint értékű munkát ajánlot­tak fel. V f’V. k* ^ íj r 7 ■ -V Í.TS, ZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom