Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-19 / 88. szám

1969, április 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A barátság nem ismer távolságot" fi (Folytatás az 1. oldalról) sikereinek, örülünk a szov­jet hatalom éveiben felépí­tett 55 új kazah városinak — köztük a parkokkal ékesített szép, megifjodott fővárosuk Alma-Ata ragyogásának, — a hatalmas szetyeppék, szűz- földek feltörésének, a föld méhében rejlő kincsek — szén. kőolaj, vas és színes-/ férnék — feltárásának és ki­aknázásának, a szovjet hata­lom. a kommunizmus szol­gálatába állításának. Mi. magyar dolgozók tud­juk, hogy ebben a hatalmas fellendülésben, amely a szovjet gazdaságot a leg­utóbbi időszakban a tudo­mányos és műszaki forrada­lom szélesen kibontakozott folyamatában jellemzi, az önök szülőhazája — Szovjet- Kahasztán — is fontos sze­repet tölt be. Ellenségeink ott a másik világban az imperialisták gyülekezetében nem kis ag­godalommal figyelik mind­azt, ami a szocialista tábor országainak gazdaságában és ezen beliil a szovjet gazda­ságban végbe megy. Mi nem eshetünk egysze­rűen a számok bűvöletébe, mi a mai szocialista orszá­gok, köztük a Szovjetunió és annak egyes köztársaságai fejlődését történelmi mércé­vel kell, hogy mérjük. S ez a történelmi mérce a szöviet rendszer, a szocialista társa­dalom magasabb rendűségét igazolja mindenki előtt aki objektív akar és tud lenni. A kommunizmust építő szovjet állam a Szovjetunió — mai ereje új képződmény — ez a hatalmas erő a mö­göttünk lévő alig több, mint fél évszázadban jött létre, megalapozója a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom a kommunista párt politiká­ja, annak sokirányú szervező ereje, a dolgozó nép lelkese*- dése és alkotása Ha a mai úgynevezett .ma­gasan fejlett” tőkés orszá­gok a mögöttünk lévő félév­században gyorsvonat sebes­séggel haladtak előre, akkor a szovjet állam, a szovjet gazdaság, * kultúra minden szférájában legalább repülő sebességgel száguldott. S a jövő a fokozott gyorsaságé. A legutóbbi évtized számai különösen lenyűgözőek. 1958 és 1968 közöt a Szovjetunió­ban évi 60,9 millió tonnáról 117,9 millió tonnára nőtt az acéltermelés. Egy évtized alatt tehát majdnem megkét­szereződött a szovjet gazda­ság acéltermelése. A kőolaj termelés 2,7-szeresére, a föld­gáz kitermelése közel ötszö­rösére. az ásványi műtrágyák termelése két és félszeresére emelkedett 196 -ban hatszor anyi tévékészüléket, tízszer annyi mosógépet, tizenkétszer annyi hűtőszekrényt gyártot­tak a Szovjetunióban, mint 1958-banj Kialakult a mezőgazdasági termelés fejlesztésének min­den eddiginél gyorsabb üte­me. A Szovjetunió mezőgaz­daságának termelése 1968- ban 35 százalékkal haladta meg az 1957—1958—1959-es három esztendő egy évre eső átlagát, szemben az Ameri­kai Egyesült, Államok 20 szá­zalékos növekedésével. Ez a 35 százalékos növekedés meg. előzte a világ mezőgazdasá­gának általános fejlődési üte­mét és magasabb, lényegé­ben minden fejlett tőkés or­szág mezőgazdasági termelés fejlesztésénél. A szovjet mezőgazdaság si­kerrel oldotta meg a kenyér- gabona kérdését. Az évi ke­nyérgabona termés mennyi­sége már több éven keresztül meghaladta a szovjet gazda­ságban a 100 millió tonnát, szemben az Amerikai Egye­sült Államok 35, Kanada 23 és a Kínai Népköztársaság mintegy 17 millió tonna ke­nyérgabona termésével. A Szovjetunió ipari terme­lése a múlt évben meghalad­ta a 73-szorosát annak, ami a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt volt. s a jö­vőre utal, a jövőbe mutat, ha felidézzük, hogv a KGST or­szágok együttesen 1951— 1967 között 5.4-szer°«ére, a „magasan fejlett’’ tőkés ál­lamok _ Amerikai Egyesült Álla mok, Kanada, Nagy­Britarmía. Franciaország, Né­met Szövetségi Köztársaság — pedig 2,4-szeresére növel­ték ipari termelésüket. Nem lehet vitás, hogy az előrehaladásnak immár tar­tóssá tett fejlődési dinami­káját a szocialista államok nemcsak megtartják, hanem fokozzák; s az sem, hogy a szocializmus a ma jelentkező nemzetközi nehézségek le­küzdése útján újabb sikere­ket vív ki magának és az emberiségnek. Tisztelt Elvtársnők! Tiszelt Elvtársak! A mai Kazah Szovjet Szo­cialista Köztársaság népeinek küzdelme már a forradalom előtt összetalálkozott és ösz- szeforrott az orosz proleta­riátus harcával. Akkor az or­szág gazdasága és kultúrája elmaradott vélt. Fő foglal­kozás és termelési ágazatként a nomád pásztarkodás, az á]_ lattartás, állattenyésztés ala­kult ki. Az ipar abban az időben kezdetleges volt. Ez a helyzet ez az állapot a lakosság műveltségi szintjét is erősein behatárolta. 1920- ban — amikor a Szovjet- Oroszország fegyveres erői véglegesen leszámoltak az el­lenforradalmi banditákkal és kiűzték azokat Kazahsztán területéről is — a lakosság­nak mindössze 11,7 százaléka tudott csak írni és olvasni. A kazah őslakosság körében még kevesebb volt az írás­tudók aránya. Jellemző, hagy a forradalom előtt az or­szágban egyetlen felsőfokú tanintézet nem volt. A nép kultúrájának tekintélyes ré­sze a szájhagyományokban élt tovább, ami viszont igen gazdag múlthoz vezet vissza bennünket A szovjet hatalom két év­tizedes valóságos kulturális hadjáratot folytatott le Ka­zahsztán területén a mű­veltség emeléséért S ez idő alatt a lakosság háromne­gyed részét megtanították írni és olvasni. Erről az alapról már gyorsabban szár­nyalt tovább a szocializmus építésének keretében a ka­zah nép kulturális felemel­kedése. Alma-Atábam — a köztársaság fővárosában — amely 1929 óta tölti be e fontos központi szerepét — hírneves tudományos akadé­mia jött létre, tucatnyi ku­tatóintézet és más tudomá­nyos intézet működik. Hét, színház, 12 felsőfokú tanin­ézet és 110 más művelődési és kulturális intézmény szol­gálja a főváros és a köztár­saság lakosságát Ma már szovjet Kazahsztánban 42 felsőfokú oktatási intézmény, több mint 160 közép- és szakközépiskola s mintegy tízezer más oktatási intéz­mény működik. Elvtársak! A Kazah Szovjet Szocia­lista Köztársaság gazdasági élete számokkal már alig hasonlítható össze a forra­dalom előttivel. Az akkori ipar eltörpül a mai mellett. 1940-ig Kazahsztán ipara 7,8-szeresére növekedett s ez az ütem már akkor is meg­haladta a Szovjetunió egész iparának fejlődési ütemét. Ez a fejlődés azonban az el­maradottságból számolt csak fel egy jelentékeny részt A II. világháború alatt Kazah­sztán ipari fejlődése meg­gyorsult hiszen a köztársa­ság területén nagy erőfeszí­tés folyt a termelés fejlesz­tése, a hősi harcot vivő szov­jet nép szükségleteinek ki­elégítése érdekében. A vi­lágháború győzelmes befeje­zése után a lendület meg­maradt és fokozódott — Kazahsztánban 1956 és 1965 között az ipari termelés háromszorosára növekedett Ebben az időben 9ÖÖ új üzem épült fel és 18 új város ke­letkezett a köztársaságban, s mintegy 4 millió ember költözött új hajlékba. Itt — a szovjet Kazahsztánban — épült fel a Szovjetunió leg­hatalmasabb ércdúsítója. En­nek évi kapacitása 26 millió tonna. Itt alakult ki a Szov­jetunió harmadik nagy szén­bázisa — Karaganda é Eld- la.szti'z térségében. 19"0-b«n 7 millió. 1965-ben pedig már 45 millió tonna szenet bá­nyásztak itt. zömében kül­színi fejtéssel, 30—4o méte­res vastagságú kiváló minő­ségű, kokszoiásra is alkalmas szénrétegekből. 1970-re már kb. 70 millió tonna lesz szov­jet Kazahsztán szénterme­lése. — Az Ural-Emiba vidéken kőolajat tártaik fel. Évi 15 millió tonna körül van már a kőolajtermelés, és sorol­hatnánk tovább a számokat. Gyorsan növekszik Kazah­sztán villamosenergia terme­lése. A ritka színesfémek óriási mennyiségét bányász­szák e földön. Gyakorlatilag minden ritka színesfém meg­található a köztársaságban. A föld adja kincsét az al­kotó munka, a kommuniz­mus javára bőségesen, s a kazah népet a szovjet né­pek nagy családjában a többet, a jobbat akarás, a kommunizmus felépítéséért folyó nemes küzdelem viszi a párt mutatta lenini úton. Kívánjuk, hogy kísérjék új sikerek e nemes küzdelmet a kazah nép, a Szovjetunió népei, a haladó emberiség javára. — A köztársaság területén van olyan hely is. ahonnan a dicső szovjet űrhajósok startolnak a távoli világűr­be és belátható időn belül más égitestekre. Kazahsztán, Bajkonur az első számú ál­lomás földünkön, ahonnan az összeköttetés szélesen ki­épülhet és ki is fog épülni, a mai ismeretlen, de szorgal­masan kutatott világminden­ségben. Arassanak új dicső­séget, szerezzenek új sikere­ket a Bajkomirból induló és oda visszatérő szovjet embe­rek, űrhajósok és kísérjék új sikerek azt a nagy küzdel­met. amelyet a szovjet tudo­mány folytat a világminden­ség megismeréséért ég meg­hódításáért, mindnyájunk ja­vára. az emberiség dicsősé­géra Drága Szovjet Barátaink! A mi országunkban, a mi szeretett szocialista hazánk­ban a területnek és gazda­ságnak koránt sincsenek az Önökéhez hasonló gigantikus méretei. Kis országunkban azonban a nép kínja és nyo­morúsága hasonló volt a szocialista forradalom előtt az önökéhez. Évszázadokon keresztül harcolt népünk ta­tárok, török hódítók és leg­többet a német elnyomók el­len. Hősi sírokkal tele ez a föld mindenfelé. Sok volt a küzdelem, a nyert csata, de mégsem volt győzelem. Tör­ténelmünk dicső harcok és súlyos nemzeti tragédiák so­rozata volt évszázadokon át. A múlt században a régi elnyomók és kizsákmányolok mellett már új is jelentke­zett a történelem színpadán: a kapitalizmus. A kapitalista fejlődés kibontakozásával együtt létrejött, megszületett, kialakult és szervezkedni kezdett munkásosztályunk. Hazánk földjén a munkás- mozgalom, a szervezkedés és küzdelem egy évszázadra tekint vissza, s nemrég ün­nepeltük azt a nagy vállal­kozást, amit kommunista pártunk vezetésével a dicső­séges Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom Lenin és a Bolsevikok pártja által mu­tatott úton munkásosztá­lyunk 1919-ben elkezdett, de amit akkor nem fejezhetett be. Ünnepeltük az első Ma­gyar Tanácsköztársaságot, a máj- 24 esztendeje épülő második sikerének és ered­ményének fényében. Elvtársak! Itt Európában, körülöttünk ma a küzdelmeknek nagyon sok folyamata zajlik. Cseh­szlovákiában j, szélsőséges és nacionalista erők most már jó ideje kihasználják a ve­zetés alapjában helyes irányú elhatározásait, de különösen a gyenge és erőtlen intézke­déseit. A szocializmust 1968- ban Csehszlovákiában nagv veszedelem fenyegetté és ez a veszedelem még most sem tűnt teljesen el. noha az ellenség erőlködése törté­nelmileg toiieson cé'talan De n TiprMrvr,-Msta szélső jobb­oldali erők. s múlt marad­ványai előtt nincs úgyneve­zett „reménytelen helyzet”. Ök mindaddig próbálkoznak a munkásosztály hatalmá­nak megdöntésével, amíg erre módjuk van. Ilyennek vagyunk tanúi a testvéri Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban. Kár.- hogy a nagymúltú Csehszlovák Kom­munista Párt vezetésében még lassú ennek a helyzet­nek a tényleges felismerése és kár, hogy a szocializmus proletárnemzetköziségen ala­puló egységének lazítására, megbontására törekvő erők zavaros nézeteit, szirén hang­ját Csehszlovákiában még mindig meghallgatják. A szocializmus nemzetközi és csehszlovákiai ellenségei mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a testvéri Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban a kaotikus és anarchikus állapotokat tartó­sítsák; reményt táplálnak derékba tört terveik valóra- váltására a cseh és szlovák munkásosztály hatalmának megdöntésére. Szándékukat a legkülönbözőbb eszközök­kel álcázzák, azt a látszatot keltve, mintha a szocializ­mus talajáról az 1968 január előttei hibák ellen harcol­nának. Nem kétséges, hogy hamis jelszavaikkal a fel­szított és felkorbácsolt na­cionalista érzelmekkel soka­kat megtévesztettek. Ám az utóbbi hetekben már a látszatra sem sokat adtak. Március utolsó napjaiban a szélsőséges jobboldali na­cionalista erők szovjetellenes és szocialista ellenes tünte­téseket robbantottak ki. törtek. zúztak, gyújtogat­tak és gyilkoltak. — A szocializmus erőit ez a pró­bálkozás nemzetközileg és Csehszlovákiában is keserű­séggel töltötte el, amit meg­felelően kifejezésre is jut­tattak. Örömünkre a CSKP elnöksége a helyzet sok kö­vetkeztetését levonta és a 17—i központi bizottsági ülé­sen a helyzet megoldása céljából szervezeti Intézkedé­seket foganatosított, szemé­lyi változásokat eszközölt, örömmel, reményekkel és bizalommal fogadtuk és üd­vözöljük ezeket az Intézkedé­seket Ütemet és időt vesztve, de mégis kibontakozását látjuk egy olyan küzdelemnek, amely elzárva a régi szek- táns és dogmatikus hibák út­ját, gátat vet a szélsőséges nacionalista szovjetellenes és szocialista ellenes erők ga­rázdálkodásának, megszilár­dítja a CSKP szervezeteit, vezetői irányító tevékenysé­gét. Megerősíti a szocializ­must építő népek és a csehszlovák nép testvéri ba­rátságát és kapcsolatait. — Tisza szívből kívánjuk, hogy a csehszlovák munkásosztály mielőbb legyen úrrá a bajo­kon és nehézségeken, s bon­takoztasson ki hazája szo­cialista építésének egy új, lendületes és gyümölcsöző szakaszát. De nemcsak a csehszlová­kiai belső helyzet viszonyla­gos fellazulását találják itt Európában drága szovjet ba­rátaink. Európa az elmúlt hetekben messzehangzóan megnyilvánul és ez a hang a szocializmus hangja a Var­sói Szerződésbe tömörült szocialista országok szilárd marxista—leninista politiká­ján alapuló megnyilvánulása, amely arra irányul, hogy a tartós béke alapját a világ különböző rendszerű államai közösen erősítsék meg Euró­pában és fokozatosan az egész világon. Büszkeséggel tölt el bennünket, magyar dolgozókat és egyben foko­zott felelősségre is int az a tény, hgy ez a felhívás a mi szeretett hazánk fővárosából Budapestről hangzott el. Tár­sadalmunk szilárdságát, cse­lekedeteink helyességét, al­kotó elismerését látjuk a szocialista államok felénk megnyilvánuló bizalmában. A Varsói Szerződés tagál­lamainak budapesti felhívása korszakos jelentőségű, amely elől még az imperialista ka­landoroknak is nehéz kitér­ni. Erre utal a NATO 20. esztendejét ünneplő nem­rég tartott ülésszaka. Ezen az ülésszakon a tagállamok többsége foglalkozott a buda­pesti felhívással, sürgette an­nak gondos mérlegelését, le­hetőnek látja a tárgyalások felvételét. A hangulatra utal, hogy maga az USA el­nöke, Nixon sem tudott már többet tenni a felhívás ellen, mint hogy hallgatott róla. Ez arra utal, hogy senkinek, még az Amerikai Egyesült Államok elnökének sem áll már módjában egy ilyen nagyjelentőségű javaslatot könnyűszerrel elutasítani, mert a partnerek érzik an­nak számukra kedvező cél­zatát, érzik a szocialista ál­lamok őszinte és tisztaszán- dékű békés törekvését. Meg­győződésünk, hogy az idő a szocializmus javára dolgozik, s amit ma még nem érhetünk el, a jövőben elérhetjük. Eb­ben bízunk, hiszünk rendü­letlenül, mint ahogy apáink hittek a szocialista forrada­lom győzelmében a mainál mérhetetlenül nehezebb kö­rülmények között is. S ki merné ma hitünket vaknak, elképzeléseinket illúzióknak minősíteni, hiszen a szocia­lista világ létezik, Jsüzd és ereje minden nap nagyobb lesz. Elvtársak! Kedves vendégeink!, ka­zah barátaink Közép-Ázsia olyan területéről jöttek hoz­zánk, melynek határai kele­ten a Kínai Népköztársaság határával érintkeznek. — A magyar közvélemény széle­sen tájékozott mindarról, ami Kínában — ebben a hatal­mas országban — a legutób­bi években történt, mindar­ról, ami jórészt derékba tör­ten, megingatta a többszáz­milliós nép ama nagyszerű céljait és elképzeléseit, amit 20 esztendővel ezelőtt dicső forradalmában a Szovjet­unió segítségével kialakított. A kínai vezetők — Mao Ce- tung és csoportja — az úgy­nevezett „nagy proletár kul­turális forradalom” elméleti­leg teljesen zavaros, a mar­xizmus—leninizmustól elté­rő folyamatával szétzüllesz­tette a kommunista pártot, a szocialista állam hagyomá­nyos szervezeteit, s ezzel sokmindent kétségessé tett. ami reményként a nép előtt lelkesítőén ott lebegett. A néhány esztendő óta tartó akció nemcsak lelassította, de visszavetette a gazdaság fejlődését, konzerválja a sze­génységet, a nyomorúságot, diszkreditálja a szocializmus eszméit. Mao Ce-timg és csoportja nemzetközi ni kon a proletár nemzetköziség eszméje he­lyett a nacionalizmust, a nagyhatalmi sovinizmust emelte politikája uralkodó elemévé, amivel eltépni, el­Felszólalt a nagygyűlésen Imasev Szattar Nurmasevics elvtárs is. — Engedjék meg, hogy Kazahsztán Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a köztársaság Legfelső Ta­nácsa Elnöksége és Minisz­tertanácsa nevében Szovjet Kazahsztán minden dolgozó­ja nevében forrón üdvözöl­jem önöket és az Önök sze­mélyében Szolnok megye és Szolnok város minden lakó­ját. Mély hálánkat fejezzük ki a megyei pártbizottság első titkárának, Csáki István elvtársinak azokért a meleg szavakért, amelyeket ha­zánknak, köztársaságunknak címzett. Azért, hogy oly ma­gasra értékelte a szovjet— magyar barátságot. — A baráti Magyarorszá­gon való tartózkodásunk ideje alatt korlátlan lehető­séget kaptunk, hogy sokol­dalúan megismerhessük a magyar nép életét, a népgaz­daság és a kultúra terén el­ért gigászi eredményeit. Már korábban is, tudtunk azokról a mélvreható szociális és gazdasági változásokról, — szakítani igyekszik a Szovjet­unió és Kína népeinek ha­gyományos testvéri kapcso­latait. A kialakult helyzet­ből szinte egyenesen vezet az út a legutóbbi hetek ese­ményeihez. Mérhetetlen ha­zugság és rágalom a Szov­jetunió, annak pártja éa a szocialista országok ellen, s mindezt olyan hangon, hogy cselekedeteiket egyedül for­radalminak, egyedül haladó­nak kiáltják ki. Politikájuk fegyveres határincidensekhez vezetett el Távol-Keleten az Usszuri folyó mentén. — A magyar dolgozók tel­je« egészében osztják a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet kormány, a szovjet emberek szilárd vé­leményét és álláspontját a Szovjetunió államhatárainak sérthetetlenségéről. Mélysé­gesen elitéljük a kínai veze­tők nacionalista, soviniszta* szovjetellenes és szocialista­ellenes politikáját é« provo­kációit. Az Önök népére, hazájára ott keleten — ne- ház feladat vár és hárulj Együtt érzünk Önökkel, a hatalmas Szovjet állam min­den polgárával, s harcukat saját küzdelmünknek is te­kintjük. A történelem már adott leckét bőségesen a szocialis­ta világ ellen merészkedő agresszoroknak. Fél évszá­zad alatt a szocializmusra támadó minden agresszomak véres fejjel kellett mene­külnie. — Meggyőződésünk, hogy ez a jövőben sem lesz másként. Tisztelettel és együttérzés­sel kisérjük hősi helytállá­sukat és teljes sikereket kí­vánunk Önöknek, népüknek a szovjet haza határainak sérthetetlenségéért folytatott hősi küzdelmükben. — Elvtársaik! A barátság neon ismer tá­volságot Szovjet—Kazahsztán és a Magyar Népköztársaság földrajzilag messze van egy­mástól. de közel van és eltép- hetetlemül együtt van a szo­cialista világ közösségében, együtt van a kialakult és erős szovjet—magyar barát­ságban. Köszöntjük forrón, szeretettel közös jelenünket és nagyszerű közös jövőnket. Éljen a Szovjetunió Kom­munista Pártja, a kommu­nizmust építő szovjet nép dicső vezetője! Éljen és erősödjön a né­pek testvérisége, összefogása a közös ellenség, az imperia­lizmus ellen! Éljen és erősödjön a szov­jet—magyar barátság! amelyeket a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és annak Kádár János elvtárs vezette Központi Bizottsága vezetése alatt Önök hazájukban meg­valósítottak. Most azonban látjuk itt-tartózkodásunk so­rán, hogy elért eredményeik messze meghaladják minden eddigi elképzelésünket. Min­denütt, ahol csak megfordul­tunk, forró fogadtatásban volt részünk; mindenütt test­véri ölelés. Őszinte, szívből jövő szeretet fogadta dele­gációnkat. — Mindezért mélységes el­ismerésünket tolmácsolom, irántunk tanúsított figyel­mükért. Mélységes hálánkat tolmácsolom a Magyar— Szovjet Baráti Társaságnak, a Hazafias Népfrontnak, a megyei és városi pártbizott­ságnak. a megyei és városi tanácsnak. Szolnok megye és Szolnok város minden la­kójának. A barátsági nagygyűlés Rácz Gyula zárszavaival, il­letve az nternacionale hang­jaival ért véget. Ezután a Kazah Állami Népi Együttes adott nagyon értékes, érde­kes, színvonalas műsort, , Imasev Szattar Nurmasevics telszólalása

Next

/
Oldalképek
Tartalom