Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-17 / 86. szám
1969. április 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 túliba süppedt világ Ilyen szétszórt kis tanyákból áll Félix major nagyon kellene a villany, meg egy telefon. A tanítónő hosszan sorolja a jogos sérelmeket: tizennégy éve itt tanít a tanyán, de iskolaorvos ez idő alatt egyszer sem vizsgálta tanítványait, pedig most is huszonhárom alsótagozatos nebulót oktat mindarra a tudományra, amit egy 6—10 éves korú gyermeknek tudni kell. Hány gyereknek rossz a foga. vagy rövidlátó? Ki tudja? Az iskolánál egyeitlen fcerekeskút van, abból isznak a gyerekek. a tanítóék, a környékbeliek. Tizennégy éve ezt a kiutat senki sem tisztította. Emődi Sándor, a tanya tanácstagja a közelmúltban vízmintát vitt vizsgálatra. — Kiderült, a kút vize ihatatlan. A tanítónő most egy vödörben klórt oldott fel, s beleöntötte a kútba, ideiglenes tisztításként Egyébként csak megjegyzem, a tanítónő és családja takarítja az iskolát és a mellékhelyiségeit is, mert a tanyasiak közül egyetlen asszony sem vállalta havi 106 forintért ezt a munkát És nem azért, hogy „borzoljam a kedélyeiket”, de igatón furcsa, hogy ez a tele^ pülés, amely mindössze 6 kilométerre van Kunhegyestől, közigazgatásilag a 20 kilométerre lévő Abádszalók- hoz tartozik Ha valaki hivatalos ügyeit akarja intézni, akkor autóbusszal keresztül utazik Kunhegyesen, hogy Abádszalókra jusson. Am nem minden vonatkozásban Abádszalók a központ: az iskola Kunhegyeshez tartozik. Szerencsére a kunhegyese orvosok beletörődtek a meg- változtathatatlaniba és ellátják a Félix majori betegeket is — szívességből. Mit ígér a jövő a Félix majoriaknak? Egyelőre nem sokat. Továbbra ig petróleumlámpát. éLzárkózottságot a kultúrált élettől. Valóban nincs számukra más megoldás? Varga Viktória Esténként Emődiéknél is pet róleumlámpa fénye mellett tanul a két iskolás. Vajon az ő jövőjük is a tanya? asszonyok odahaza látástól vakulásig. Pedig szomjazzák a kulturáltabb életet. Elégedettek lennének ezek az emberek ezzel a múltba- süppedt életükkel? Annyi bizonyos, ragaszkodnak a tanyához. És elsősorban az anyagiak miatt: jól keresnek, az asszonyok különösképpen. Emődi Imrémé például 25 malacot nevél, ebből 10 hízó, 4 bikát hizlal, van egy tehenük is. No. meg aprójószág. Tavaly az ura a termelőszövetkezetben 20 ezer forintot keresett, az asszony legalább háromszor annyit. Csodálatos, hogy ez az apróter- metű, vékonyka asszony, hogy bírja a sok munkát Az a baj, hogy velünk keveset törődnek — mondja Bánhegyesi Sándomé tanítónő. — Keveset? — Mi is fizetjük a községfejlesztési hozzájárulási, és eddig mindössze egy autóbusz váró épült itt az országút mellett. Van egy vegyesboltunk és ez minden. Pedig Nyolcvanegy család — kétszáz ember. A statisztikai adatok szerint ennyien élne« Félix majorban. Ez a település Kunhegyestől 6. Abád- szalóktól 20 kilométerre van. Szétszórt kis tanyák, házak, amelyekben esténként csak a petróleum lámpa szór gyér fényt. Tranzisztoros rádiók, meg az újságok viszik el oda a világ híreit. Emberek élnek ott, akik közi! sokan még soha nem láttak televíziót. Telnek a napok azzal, hogy a férfiak dolgoznak az abádszalóki. a kumhegyesd termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságban, s az Bánhegyesi Sándomé tanítónő: »Még nem járt itt iskola orvos” A tárgyalóteremből Jegygyűrű a zálogban A huszadik életévét még nem töltötte be Baki Gézá- né, amikor a gyulai járásbíróság tiltott határátlépésért és közokirat hamisításért hét hónapi börtönre ítélte. Egy év múlva a szolnoki járás- bíróság előtt állt sikkasztásért, lopásért és üzletszerű kéjelgésért Ekkor egy év és két hónapi börtönnel sújtották. Büntetéséből feltételesen tavaly novemberben szabadult. Alig néhány nap múlva máris bűncselekményt követett el. Együtt szórakozott egy férfival Szolnokon a Nemzeti Étteremben, majd Szandaszőllősön a Csollák féle vendéglőben. Az alkalmi ismerős a jegygyűrűiét Bakiné, illetve ,kkor még Burián Anna uijára húzta, aki azt nem adta -issza, hanem elzálogosította. Emiatt nem indult ellene eljárás. A következő „dobása” azonban már letartóztatással végződött. December 8-án ismerkedett meg Baki Gézával és 23-án házasságot is kötött. A házaspár albérletbe költözött. Ám csupán a „mézes” napokát élték együtt, mert Bakiné egy szatyorba összecsomagolt a házigazda ingóságaiból több mint háromezer forint értékű személyi használati tárgyat és „lelépett”. A lopott holmi értékesítése, illetve elzálogosítása már nem sikerült, mert letartóztatták. A szolnoki járásbíróság lopásért és sikkasztásért vonta felelősségre. Súlyosbító körülménynek vette büntetett előéletét, hogy feltételes szabadsága idején követett el újabb bűncselekményt. Ezekre tekintettel a bíróság nem jogerősen két évi és három hónapi szabadságvesztéssel sújtotta Úgy élt, mint a madar Azaz ágról ágra, pontosabban ágyról ágyra szállt. Tugyi Ferencné, szolnoki lakos, akinek fiatal kora ellenére inkább múltja van, mint jövője. A többszörösen büntetett Tugyiné egyszerűen nem tud szakítani léha életmódjával. Üzletszerű ké- jelgéséért, közveszélyes munkakerülésért már többször felelősségre vonták. Egészséges, munkaképes és ennek ellenére férfiakkal kötött • ismeretség útján tartotta fenn magát. Szállásért, élelemért mindenre hajlandó volt. S mivel tudta, hogy cselekménye büntetendő, „állomás helyeit” változtatta. Főként Szolnokon és Budapesten kereste az alkalmi partnereket A szolnoki járásbíróság közveszélyes munkakerülésben es üzletszerű kéjelgés ben mondta ki bűnösnek és jogerősen nyolc hónapi szabadságvesztéssel büntette. — m. j. ADATMILLIOMOSOK Pillantás a MÉM Statisztikái és Gazdaságelemző Központjának munkájára — Néhány konkrét példát kérnék, hogy a kögazdasagi ösztönzőket, hogyan használják fel az üzemek gazdálkodásának irányításáoan? Január 1-én alakult meg a Mezőgazd.sági és Élelmezésügyi Min. Statisztikai és Gazdaságelemző Központja, a minisztérium Statisztikai és Számítástechnikai Igazgatóságából és az Agrárgazdasági Kutató Intézet gazdaságkutató és gépi adatfeldolgozó osztályából. Az új gazdaságirányítás követelményeinek megfelelően összpontosítani kellett az adatbázist, — a feldolgozó rendszert és az adatok értékelését végző szellemi kapacitást is. Felkerestük a központ vezetőjét, dr. Németi László főigazgatót, hogy adjon tájékoztatást az itt dolgozó statisztikusok, matematikusok és közgazdászok munkájáról, a központ legfontosabb feladatairól. — Munkánk alapvetően a következő: az élelmiszer- gazdaság ágazati irányításához nélkülözhetetlen információk megszerzése, feldolgozása, elemzése. Mindez elektronikus számítógépek segtíségével, modellszámításokkal, matematikai módszerekkel történik. Így a minisztérium vezetésének döntéseihez rövid idő alatt rendelkezésre állnak tudományosan feldolgozott adatok. — Az alapvető információkat a tsz-ektől, állami gazdaságoktól, gépjavító vállalatoktól és az élelmiszer- ipartól kapjuk. Számukra okoz gondot, hogy az alapadatok ma még olykor lassan és pontatlanul érkeznek be, főleg a tsz-ektől. A rossz adat, rossz végeredményt szül, éppen ezért meg kellene javítani a gazdaságok adatszolgáltató & számszaki munkáját, erősíteni kellene az adatbiztonságot. Mi pedig arra törekszünk, hogy az adatszolgáltatást leegyszerűsítsük. Ha a vállalatokról és gazdaságokról minden alapvető információ rendelkezésünkre áll majd, akkor ezeket többé nem kell kérnünk, mert gépeink sokmilliónyi adat tárolására képesek. Így újabb adatkérések nélkül végezhetjük a döntésekhez szükséges vizsgálatokat. Jelenleg a zárszámadások adatait gyűjtjük és beérkezésüket követő néhány hét múlva már egy részük kielemezve áll rendelkezésünkre. — Milyen következtetéseket vonhatnak majd le a zárszámadások adataiból? — Csak néhányat: a termőhelyi adottság és a gazdasági eredmények összefüggése, az üzemek felhalmozási lehetőségei, a jövedelmek differenciálódása, az állami támogatás hatása. A tapasztalatok alapján kerülnek kialakításra a következő tervidőszak árarányai, jövedelem- és beruházáspolitikája, a tendenciák elemzése után megállapíthatjuk az anyagi- műszaki feltételek további alakulását, a várható termésnövekedést A gyors feldolgozás eredményeit már hasznosítjuk a közgazdasági ösztönzők megállapításánál, esetleg változtatásánál. Ennél a pontnál már elérkeztünk a döntéshozatalhoz és a népgazdasági tervek kialakításához is. Készül a babának az ebéd, ha sikerül palacsinta lesz, ha nem, jó lesz a cicának. — Például: ösztönözni kell az üzemeket, hogy minél több sertéshúst termeljenek, hiszen ,a kereslet nagyobb, mint a kínálat. Hogyan is lehetne kedvet csinálni a hústermeléshez? Természetesen emelni a felvásárlási árakat. De nem mindegy, hogy mennyivel, — Csupán olyan optimális árat lehet megállapítani, amely még a termelőt megleleloen osz.on- zi, de a fogyasztóra sem ró túl na6y temet. Vagy itt volt a napraforgó: nagyon alacsony volt a felvásárlási ára, ezért a tsz-ek lényegesen csökkentették a termelését. Viszont igen' keresett Amikor már rutinnal százaknak készül a házi gyúrásé levestészta. Vajon a néni is úgy kezdte? exportcikkünk volt. Ezért ki kellett dolgozni egy olyan magasabb felvásárlási árat, amely erőteljesen serkenti a termelés bővítését, de csak olyan mértékben, hogy ne legyen belőle túltermelés, nehogy véletlenül mondjuk búza helyett is napraforgót termesszenek. A helyes árarányok kialakításához szükséges számításokat, hagyományos módszerekkel nem, — vagy csak nagyon lassan tudnák elvégezni. Szerencsénkre itt vannak a gépek. — A helyes közgazdasági döntések meghozatalánál és azok üzemi hatásainak felmérésénél a mai fejlődés közepette csak a legmodernebb gépi, adatfeldolgozó, elemző módszerekkel lehet hatékonyan dolgozni a mezőgazdaságban is. — Mégis gyakran találkozunk azzal a felfogással, hogy a gépi adatfeldolgozás, a számítógépek alkalmazása drága. Nos, ennek én az ellenkezőjét bizonyíthatom. Például az Orosházi Gépjavító Állomás vezetője megbízott bennünket, hogy mérjük fel elfekvő készleteiket és határozzuk meg azokat az alkatrészeket, anyagokat, amelyek már szükségtelenek. Elvégeztük a számításokat és az orosháziak ennek alapján értékesítették a komputer által is feleslegesnek minősített készleteiket. Így több milliót nyertek. Berkovits György Játék és munka Vannak dolgok, amelyek játékosan kezdődnek és előfordul, hogy a komoly munka ihleti játékra a szórakozni vágyókat.
