Szolnok Megyei Néplap, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-02 / 76. szám

iprtfo X SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP .5 TAVASZI SÉTA '■*áÁ8uú& (Foto: Nagy Zsolt) Ötletpályázat 1974-ig visszafizetik a békekölcsön kötvényeket Tatár Lajos mezőtúri ol­vasónk ötletpályázatunkra küldött levelében arra kért választ: Mi lesz a meglévő békekölcsön-kötvényekkel ? Szűcs Ferenc, az OTP me­gyei igazgatója válaszolt a kérdésekre. — Az első jegyzés 1949- ben volt tervkölcsön for­májában. Az első békeköl­csöné 1950-ben. Ezt kőve­tően 1956-ig még öt béke­kölcsön jegyzésére került sor. •— A visszafizetés milyen formában történik? — A tervkölesönt az ál­lam 1959-ben már visszafi­zette. A békekölcsön-kötvé­nyek számait negyedéven­ként sorsolják. Mégpedig: márciusban, júniusban, szep­temberben és decemberben. A sorsolások nyilvánosak, ezeket bárki megtekintheti. Egy-egy alkalommal három fajta kötvény kerül sorra. Félév alatt tehát mind a hat békekölcsön húzásra ke- rüL — Miként biztosítják a sorsolások tisztaságát? — A Pénzügyminisztérium által létrehozott társadalmi bizottság a SZOT, a KISZ, a Hazafias Népfront, a ta­nácsok és más társadalmi szervek tagjaiból verbuváló­dik. ök végzik a társadal­mi ellenőrzést Az utolsó hú­zásra 1974-ben kerül sor; akkorra tehát valamennyi kötvény visszafizetése befe­jeződik. A jegyzett összegek kamataiból adódik a nyere­mények összege. — Ml lesz a sorsa a kihú­zott, de be nem váltott köt­vényeknek? — Bizony ez gyakori prob­léma. Az OTP ezen úgy igyekszik segíteni, hogy üze­mekbe, termelőszövetkeze­tekbe sorsolási tanácsadókat küld, akik díjmentesen meg­vizsgálják a dolgozók köt­vényeit: szerepelnek-e a nyereménylistán. A fiókja­inkban leadott sorszámokat pedig dolgozóink — ellen­szolgáltatás nélkül — figye­lemmel kísérik. Ám így is jelentős azoknak a száma, akik „gurulni hagyják” fo­rintjaikat. Bár a kötvények csak 1977-ben évülnek el, érde­mes kutatni utánuk a fió­kok mélyén. A kihúzottak számai után pedig érdeklőd­ni az OTP fiókokban. — P. B. — Vegyész technikusok, akik megtalálták helyüket A vállalat vegyipari tech­nikus igényéről, s a távlati káderfejlesztési terveiről be­szélgettünk a Tiszamenti Ve­gyiművek személyzeti osztá­lyán. A jelenleginél több vegyipari technikusra lenne szükségük, a vállalat újabb üzemekkel bővül, s a régebbi üzemekben is kevés a szak­ember. Négy napirendi pont meg- KaJteatásáraL megvitatására éa jóváhagyására gyűltek össze m minap a Jászberényi városi tanácstagok. Elsőnek Bárdos István vb-ti tikár ka­pott szót. Beszámolójában a vb-nek, a két tanácsülés közötti időszakban végzett kommunába tevékenységét ismertette a résztvevőkkeL Többek között gygemlí tette a kórház környéki csapadék­elvezető csatorna munkála­tait, amelyre mintegy 170 ezer forintot biztosított a vá­ros. Külön kiemelte a ta­nácstagi beszámolók sikerét. A nyolcvan tanácstag beszá­molóján hatezerttílencszáz- negyven választó jelent meg és mintegy 460 közérdekű Javaslattal segítette, Javítot­ta a tanács munkáját Bá­nyai János, a vb elnöke szó­beli kiegészítő jelentése köz­ben kérte a testületet, fejez­ze ki elismerését a járási ta­nácsnak azért a vállalásáért amely lehetővé teszi a kór­háziban egy új sebészeti pa­vilon építését- Ezután ár. Tőrőesík Béla, Járási-városi ügyész a mása. dük napirendi pont előadója emelkedett szólásra. Beszé­dében hangsúlyozta: az el­múlt két esztendő alatt ja­vult a törvényesség az ál­lamigazgatási, a gazdasági, az intézményi tevéken ysés- besv A szabálvsértésektói el­tekintve, törvénysértő jelen­séggel nem találkoztak az említetteknél. Mindezek el­lenére felhívta a figyelmet, különösen a tsz-cket. a jog­szabályok folyamatos tanul­mányozására és ismerteté­A közrend, a közbiztonság a bűnözés helyzetét ismertet­ve. megelégedéssel nyugtáz­ta, hogy Jászberényben 25 százalékkal csökkent a társa­saiba tulajdonit károsító bOaefle^efe száma. Elánomon'­tó viszont, hogy mintegy 20 százalékkal növekedett az egyéneket sújtó lopás, a ga­rázdaság, az erőszakos cse­lekedet A tót utóbbi moti­vációjaként az előadó és az ülésen jelenlévő és felszóla­ló rendőrtiszt is, az alkoho­lizmust említette. A vezető ügyész tájéfooebu tója után Babusa Sándor, a pénzügyi osztály vezetője terjesztette elő .Mentését a város 1968. évi költségvetésé­nek végrehajtásáról. A költ­ségvetésiben biztosított ötven­öt és fél millió forint gon­dos sáfáraként részletesen szólott a kiadásokról. A szo­ciális és egészségügyi ága­zat 22 millió forintos költ­ségvetéséből kiemelte a bőr­ház fejlesztésére (pl. 80 ágyas belgyógyásza fi pavilon építésére, a gyógyászati esz­közök beszerzésére, korszerű­sítésére) fordított több mint 11 millió forintot A kultu­rális ágazatból az általános és középfokú iskolákra, az óvodák ellátására, fejleszté­sére biztosított 14,5 millió forintot, A negyedük napirend! pont tulajdonképpen kiegészítője volt az előzőnek. Előadója Berki Pál, az újonnan létre­hozott terv és munkaügyi csoport vezetője az elmúlt évi fejlesztési terv végrehaj­tásáról számolt be. Beszá­molójának lénvese nagyjá­ból ismeretes lapunk olvasói előtt, hiszen a hasábokon már jó néhányszor napvilá­got láttak a város fejleszté­sének eredményeiről, tervei­ről szóló tudósítások. A be­számolókat számos konstruk­tív hozzászólás követte, bi­zonyítva. hogy az elhangzót tak valóban „ köz érdeklő­désére tartottak és tartanak mindig is számot Csobóth Attila Fiatalodó szövetkezetek Szolnok megyében a ter­melőszövetkezeti tagság 15 százaléka rendelkezik mező- gazdasági szakmunkás bizo­nyítvánnyal, ugyanakkor az országosan előírt arány 25 százalék. Ezért nagy szerepe van megyénkben a felnőtt- oktatásnak. Jelenleg száz- negyvenketten vesznek részt a tsz-ekben szervezett szak­munkád- és betanított mun­kásképző tanfolyamokon. Jászapátiban az Alkot­mány és a Velemi Endre, a törökszentmiklósi Alkot­mány és a jászboldogházi Aranykalász Termelőszövet­kezetekben kétéves növénytermesztő gépész, növényvédő gé­pész, szarvasmarhatenyész­tő, mezőgazdasági gépsze­relő tanfolyamokat szer­veztek a férfiak részére. A nők csak kertészeti, ba­romfi, scstésgondozói fő­folyamokra járnak. A résztvevőket az oktatás ideje alatt ingyenes étkezés és átlagjövedelem illeti meg. Akik sikeresen végezték el a tanfolyamokat és megsze­rezték a szakmunkásbizo­nyítványt, azoknak a terme­lőszövetkezetek 10 százalék­kal emelhetik keresetüket. Ez különben a magasabb beosztással — amit így el­érhetnek — együtt jár. Ta­pasztalatok szerint sokkal többen jelentkez­nek a 400 órás, betanított munkásokat képző tanfo­lyamokra — idén télen öt­százan végezték el — mint a szakmunkásképzőkre. A nagyobb érdeklődést ta­lán az magyarázza, hogy bár a tanulás feltételei és az utána elérhető jövede­lem megegyezik a szakmun­kásokéval, a tanfolyamok jóval rövidebb ideig tar­tanak. A korábbi években a felnőtt tanfolyamok „átlagos életkora” ötven-hatvan év volt. Ma már a fiatalok vannak többségben. Az át­lag életkor harminc-negy­ven évre csökkent. Ezért kell Sokvári Géza oktatási előadónak egy-egy üzemvezetővel gyakran ellá­togatni az ország vegyipari technikumaiba. Nemcsak a végzős diákban kelt bizalmat és érdeklődést az a helyes, sőt kívánatos agitatív módszer. Olykor érdekes eredményt is produkál. Legutóbb Nagyka­nizsáról is így jött át egy végzett technikus, aki már helybeli üzemben dolgozott. Csábította a jóhírű Tiszamen­ti Vegyiművek, az igazi ve­gyész szakma. Pedig a szülei is Nagykanizsán maradtak. A jövő technikusképzésének új formája A vállalat már készül a technikusképzés új formájá­ra is. A Tiszaparti Gimná­zium bázis üzemeként első­sorban a végzett szakközép- iskolások technikussá nevelé­sében látja a kivezető utat a jelenlegi középszintű vezető­hiányból. Igaz, hogy a szak­gimnázium és a vegyipari technikum között — leg­alábbis a végzett hallgatók tekintetében — színvonalkü­lönbség van, de a végzettek egyaránt szakmunkásként kezdenek az üzemben. Az üzemi gyakorlat, az üzemi légkör és a továbbképzési le­hetőség biztosíthatja a várt eredményt; az üzemi mun­kába gyorsabban belenövő szaktechnikust. Az előírt két év után, a vállalat javaslatára majd technikusi vizsgát tehetnek az érettségizett szakmunká­sok. A két év alatt képesí­tőre készülnek és elkészítik a szakdolgozatukat. A vállalat­nál is, előttünk is felmerül azért a kérdés, jobb lesz-e Tempó, tavaszi tempó Cégtábla Szolnokon: „TEMPÓ KTSZ egészség- ügyi, fertőtlenítő és rágcsáló­irtó részlege. — Március 17-e óta mi végezzük el a megszűnt csa­ládsegítő egység feladatait is. — mondja Gődér Gyuláné az irodában. — Tdeküldtk - megrendeléseiket, vagy jön­nek maguk a megrendelők. — Minden igénylőt kielé­gítenek? Eddig még sikerült. Huszon­négy takarítónőnk van, de a várasd tanács vb munka­erőgazdálkodási csoportjától bármikor kaphatunk „pót­lást”. A mai napig csak har­mincöt állandó és négy új megrendelőnk ünnepi beje­lentését kaptuk meg. _ Általában mennyi időre ve szik igénybe a takarítónő­ket? — Négy-hat órára egy át­lagos takarításhoz, de elő­fordul, hogy csak mosni, vagy csak vasalni kell, azt elvég­zik két-három óra alatt. Ter­mészetesen a nagytakarítás­hoz mindenhol több idő kell. — A takarítás ..kellékeiig önoic adják? _ Csak a közülieteknek Ma gánszemélyek részére csak parkettkefélöt, és porszívót biztosítunk- Minden egyéb felszerelést és a mosó- és tisztítószereket is a házak­nál kapjuk. — Milyen munkára tarta­nak legtöbben igényt? — Mosás, vasalás, takarí­tás. De ezekhez a most na­gyon aktuális munkákhoz új szolgáltatásaink is csatlakoz­nak. Március 24-e óta ugyan­is parkettcsiszolást, lakkozást és lakásfestést is vállalunk. Délutánonként már itt-ofct asszonyok állnak a nyitott ablakokban. Vegyszer-illatú víz csobog, a papír és üveg súrlódásának csikorgó hang­ja megborzongatja idegein­ket. Ünnep előtti érzés. F. J. így? Ezt csak az élet, a gya­korlat döntheti el. Ök mór célba értek Nehéz lenne a kétszázhar­mincöt fős vállalati techni­kusgárdáról teljes képet al­kotni. Munkájukkal a válla­lati vezetés elégedett. De ho­gyan vélekednek ők? Kocsis Flóriánné 1963-ban kezdte technikusi pályafutá­sát Férje most főművezetői beosztású gépésztechnikus. Szegedről kerültek Szolnok­ra. A nyolcszáz forintos kez­dő fizetés neki is kijárt. Ma már mint laboratóriumi cso­portvezető 2300 forintot ke­res. Ez már beosztott mérnö­ki fizetés, amit 11 éves szor­galmas munkája után meg is érdemel. A vállalati lakásuk a lakótelepen van, ahol jól érzik magukat, kiegyensúlyo­zottan élnek. Két iskolás gyermekét nem járatja nap­közibe. Maga neveli őket. A laboratóriumi munkát már élethivatásának érzi. A technikus törzsgárda tagja Gávris János is, aki a debreceni technikumból ke­rült Szolnokra 1954-ben. A B üzemben kezdett 1200 forin­tos fizetéssel, mint mindenes szakmunkás, az első másfél év nagyon nehéz volt, sokan nem bírták és elmentek, ö bírta, mert gyökeret akart verni. Ma is helyteleníti a kezdő technikusok fizikai munkát lebecsülő állásfogla­lását. Szerinte, aki jó tech­nikus akar lenni, annak ott is helyt kell állni. Ma már 3000 forintot keres havonta, többször volt külföldi ta­pasztalatcsere úton és nem fél, ha ismét új üzembe kell átmennie. Érdekes Oláh Tibor útja is. Az 1961—1966-os időszakot a Budalakk-Festékipari v álla­tainál töltötte, mint techni­kus. Már művezetői beosztás- ' ól került le Szolnokra, ahol feleségével több reményük nyílott állami lakásra. Bi­zony, itt egy rövid ideig megint zsákolnia, lapátolnia kellett. 1967-től a porfesték­gyárban csoportvezető 2á00 forintos fizetéssel. És ami még idetartozik: mindhárman part- vagy to- megszervezeti aktivisták, ve­zetőségi tagok. Űj típusú fia­talok, akik érzik, hogy kö­zösségben élnek, amiért érde­mes a napi jól végzett mun­kán túl is tevékenykedni. S-Veketes • « Ülést tartott Jászberény város Tanácsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom