Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-19 / 65. szám

1969. március 19, SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP Márciusra emlékezve 1348 emléke jelentős szere­pet és tekintélyes helyet ka­pott az utóbbi hét műsorá­ban. Az évforduló alkalmá­ból ismát láthattuk a Fáklya­láng 1963-ban készült tévé­változatát, s az ünnepi alka­lomra született a szombat esti egyórás Petőfi-műsor is, és e körbe tartozott a Forra­dalmi Ifjúsági Napok győri megnyitójáról vasárnap dél­előtt adott közvetítés felvé­telről. Mindez arra vall, hogy forradalmi hagyomá­nyaink ápolása a televízió­nak valóban szívügye. A Fáklyaláng ismétléséről nincs mit mondanunk: klasz- szikusan szép dráma. Csak örülhetünk, hogy újra kép­ernyőre került. Az ismétlés semmiképpen nem hatott képszerű megoldásnak. A Pe- tőfi-eströl azonban annál in­kább szólnunk kell. Ilyen méretű — időben és versek számában mérve — „bemuta­tásra” ritkán kerül sor. Pető­firől minthogyha megfeled­keztünk volna. Versei nem­csak a pódiumról nem hallat­szanak, de a képernyőn is ritka vendégek. Petőfi kiment „ volna divatjából? Ezzel a „tévhittel” szállt szembe a hangulatos környezetbe állí­tott, a költő ma is elfogadha­tó pátoszát és forradalmi lendületét közvetíteni szán­dékozó irodalmi műsor, ame­lyet a költőről szóló legjobb magyar könyv sorai (Illyés Gyula könyve) fogtak keret­be, fűztek egybe. Egy-egy szolidan alkalmazott kiegé­szítő képi elem, egy-egy han­gulatos beállítás, kifejező képkompozíciók a rendező Szinetár Miklóst dicsérik, s ugyancsak az ő érdeme, hogy sikerült egységes mederben *— modern mederben — tar­tani a népes előadógárdát. Ezen az estén Petőfi nem ' harsogott, csak szólt, de sza­vát tisztén hallottuk, s indu­latait magunkénak érezhet­tük. Petőfi egyáltalán nem idejétmúlt, legfeljebb az elő­adásmód lehet ósdi. A Tv Galériája ! Még mindig nem az igazi, bár adásról-adásra tapasztal­hatjuk, hogy a műsor gazdái A kungyalui Zöld Mező Mg. Tsz az alábbi jó ál­lapotban lévő gépeket ég alkatrészeket eladásra felajánlja; megegyezéses áron 3 db TLM—2500 öntöző­gép csövekkel, szó­rófejekkel 4 db gumikerekű kocsi 2 db 42-es cséplőgép 2 db UK—kazalozó 1 db NUJN—100-as markoló 1 db MO—4 morzsoló 2 db SZLM függesztett vetőgép 1 db VZ—71/4 22 kW villanymotor ldb UBA borsóarató ldb MIB motor 6 Le. 1 db RCV—2 műtrágya- szóró 10 db golyóscsapágy 6020 14 db golyóscsapágy 32216 18 db golyóscsapágy 10 db golyóscsapágy 32311 7 db H- 11. 13—0.01 Rapidtox n. lég­vezető cső törik a fejüket, hogyan le­hetne tökéletesebbé tenni a kétségtelenül hasznos, s már az ország határain túlra is eljutott képzőművészeti mű­sort. Erre vall az új elem­ként most beiktatott szak­szerű tárlatvezetés is, amely megelőzte a művésszel való személyes találkozást. Soly­már István, a Nemzeti Galé­ria helyettes főigazgatója vállalta, hogy bevezessen bennünket nézőket az alföldi festészet egyik ma élő, erő­teljes képviselőjének, a hód­mezővásárhelyi Szalay Fe­rencnek festői világába. Kel­lenek ezek a hozzáértő beve­zető szavak, hisz nyomukban könnyebben eligazodhat a néző; megszűnik tanácstalan­sága. A bemutatott képeken ezért tudtunk felfedezni mér az első látásra olyan jellem­ző vonásokat, amelyek a ki­állító festő művészetének sa­játosságát adják: ez ősinek és modernnek ötvözete, erő­teljes kompozíció, finom lí- raiság és balladás drámaiság. Két kisfilmet is láthattunk; az egyik a festő technikáját mutatta be. a másik az elkö­telezett művész hitvallását közvetítette. Kár, hogy a feltett kérdésekre csak egy­két szóval felelt. Az is igaz, hogy kemény emberi szavak­ból a kevés is sokat mond. Szalay Ferenc esetében Hód­mezővásárhely dolgos kezű, emberi világának üzenetét. A Galéria mostani adása abban is előrelépett, hogy a kérdé­sek átgondoltabbak voltak, s jobban a lényegre irányultak. Az adás tartalmi erősödése tehát szembetűnő, s ezt csak elismeréssel nyugtázhatjuk. Világirodalmi Magazin A Modern Könyvtár sike­rét köszöntötte, ugyanis az Európai Könyvkiadónak ez a sorozata elérte a Í50. kötetet. Szántó Erika az eddig meg­jelent kötetekből válogatta, szerkesztette a Magazin anyagát. A gazdag és válto­zatos anyaghoz nem a legsi­keresebb kézzel nyúlt hozzá: a köszöntő halványra, kissé egyhangúra s helyenként unalmasra „sikeredett”. A leginkább Dürrenmatt tévére alkalmazott hangjátéka ér­demelt figyelmet. A két ha­dirokkantról szóló groteszk játéka nagyon határozottan szól a háború ellen. Stranitz- ky ötlete, hogy a leprás nem­zeti hőssel összefogva ők be­teg emberek, rokkantak, fél­emberek teremtik meg a bé­két a földön-groteszkségében is felkavaró. Dégi István, Nagy Attila és Sinkovits Im­re tehetségük legjavát adták a különös játékhoz. Röviden A nagy manőver mint film korántsem hozott olyan élményizgalmat, mint ami­lyent az a valóban elkövetett manőver jelentett, amelyről John Guillermin készítette filmjét. Benedek Katalin tandrá­mája, az A szerelem elma­radt az előző részek színvo­nalától. A Zsó terhessége kö­ré csoportosított felnőtt-re­akció erősen magán viselte a didaktikus szándékot Befejeződött a Hősök nyo­mában című vetélkedő, saj­nos a mezőtúri csapat nem került a képernyőre: hatodik lett. Szereplésük így is di­cséretes. y. m. Értesítés Értesítjük kedves megren­delőinket és gázfogyasztóin­kat hogy L hó 20-án csak korlátozott mértékben válla­lunk szállítást mérlegzáró közgyűlésünk miatt, Gázcse­re 21-én 12 óráig. TEMPO K&6 „A proletárdiktatúra fegyveres szolgálatáért99 A munkásőrség ünnepsége Szolnokon Veteránok az első sorokban ___________________________________ -.‘y-. a Pokolr év Új magyar film Hétfőn este Kunszentmár- tonban bemutatták a Tisza­zugban forgatott Fokolrév című új magyar filmet, — amely 1919-ből meríti témá­ját. A film iránti érdeklődés többszörös: a lehető leg­kedvezőbb lélektani pilla­natban, az évforduló előes­téjén mutatták be, a Szép- irodalmi Könyvkiadó a kö­tet szép megjelenésével jó beajánlást csinált, és Ga­lambos Lajos kisregényét még a csak újságot olvasók is olvashatták, folytatások­ban a Népszabadságban. A kisregény egy nagy film lehetőségét rejti magában. Pille Mária a balladán -is túlemelkedett légies esz­ménykép: az egyszerűen bá­tor, harmatosán tiszta, sze­rető és élsirató. Galambos Pille Máriáját irodalmunk legszebb nőalakjai között ér­em. ; * T. A kisregény másik hőse, Sídé Béla, a térrorparancs- nok, kommunista fórradal- már, aki tudja mit csinál, érezteti, hogy szükséghely­zetben cselekszik. Galambos érős írói tömö­rítéssel teremtette meg két főhősét és a kisregény csak­nem minden alakját. Nagy öröm lenne, ha a képi megfogalmazás tovább folytatná az író mesteri raj­zát. Akkor 1919 nagy film­jét kaphatnánk a Pokolrév­től, — de sajnos inkább egy ki nem használt lehetőség a film. Egy kitűnő könyv el­mondása filmen, a gyengébb részleteiben csak cselek­mény, ■— fényképezve. A főhősök a filmen ugyanazt mondják, mint a regényben, de mégsem. Az írott és a kimondott szó tar­talma és gondolattársítási lehetőség közötti különbség sajnos a film kárára van. A szép balladai félmondatok, — amelyek a regényben to­vább viszik az ember képze­letét- és kiteljesednek — a filmen sokszor sejtelmes ürességgel puffannak. A tiszta, már-már az „igazi mesék” szféráiba ju­tott Pille Máriát, a kis ré­vészlányt, a műfaji törések időnként visszarántják a gyenge kalandfilmek stílus­jegyei közé. Ha azzal a nai­van ragyogó gondolat- és képsorokkal operált volna végig a film, amellyel in­dult, s aminek hamvasságá- val az egyes csúcsokon le­bilincselte a nézőt, Pille Mária alakja és szerelme vé­gig a valóság eszményített Világában lebegne, végig költemény lenne. Sajnos nem ez történik, sűrűn előtérbe kerülnek a krónikás elemek és oda az illúzió. A nagysze­rű filmpoézist lerontja az erőszakolt tényhezkötés, s az alakítóknak újra és újra vissza kell lopniok a nézőt a film indító hangulatába. Az alaphang minduntalan megszakítása más vonatko­zásban is megbosszulja ma­gát: a film tényközlő, részei vontatottak. Markos' Miklós rendező az elmondották miatt nem ad maradéktalan művészi él­ményt filmjével. A gyönyö­rű líra felesleges és káros meg-megtörése a legértéke­sebb erényeiben teszi botla­dozóvá a Pokolrévet. Ez azért is sajnálatos, mert ahogy írtuk, nagyszerű ren­dezői szándékkal indult az expozíció. Az operatőri munka sem egyértelmű: Lakatos Iván néhány nagyon szép, jelen­tős képsorral ajándékozza meg a nézőt, máskor pedig rosszul komponált, rosszkor idegesítő képeket ad. A fiatal kolozsvári ma­gyar színésznő, Széles An­na, eszményi Pille Mária, — a regényalak igazi megsze­mélyesítője, nem tehet arról, hogy a filmen sűrűn kizök­kentették eredeti felfogásá­ból. - Kozák' András Sidó Bé­lája mélytüzű ember, emlé­kezetes alakítás. Koncz Gá­bor ellenfprradalmár tisztje a forgatókönyv sémasága miatt is elég leegyszerűsí­tett. Rangos epizódalakítást nyújt Dajka Margit, Páger Antal, Szirtes Ádám és Úri István. — fi — MINDENKIHEZ! Az ötvenedik évforduló könyvei Könyvkiadóink, az ünne­pi alkalomhoz méltóan, számos új, forrásértékű visz- szaemlékezést, dokumentum­kötetet, tanulmányt jelen­tetnek meg a Magyar Ta­nácsköztársaság jubileumára. Az értékes dokumentum­gyűjtemények közül is ki­emelkedik A magyarországi forradalmak krónikája 1918 —19 című kötet, Hetes Tibor szerkesztésében. A könyv szerkezetileg három részből áll: a monarchia összeomlá­sát megelőző időktől a pro­letárdiktatúra leveréséig vizsgálódik, több mint 150 kulcsfontosságú dokumentu­mot, kortársi cikket, üzenet- váltást kap kézhez az olva­só. Különösen érdekesek azok a dokumentumok, amelyekből világossá válik, hogy a nemzetközi imperia­lizmus hogyan szőtte hálóját a magyar munkáshatalom ellen, az antant hatalmak hogyan szabadították rá (és miért) a fiatal tanácsköztár­saságra a környező burzsoá országok intervencióját. Közli a kötet Lenin és Kun Béla drámai táviratváltá­sait is. A tanulmányok között Hajdú Tibor A magyaror­szági Tanácsköztársaság cí­mű, több mint 600 oldalas munkája a téma első, részle­tes és behatóan elemző tu­dományos feldolgozása Sok, eddig még nyitott kérdésre kapunk választ: a naciona­lizmus és a nemzeti érdekek viszonyáról, a külpolitikai helyzet és a forradalom egyes összefüggéseiről. Münnich Ferenc, a Ma­gyar Tanácsköztársaság című könyvéből is eddig még nem publikált epizódokat isme­rünk meg, csakúgy mint Kővágó László internaciona­listák a Tanácsköztársasá­gért című munkájából. Az „egyszívű ezredek” áldoza­tos harcát és hősi pusztulá­sát dokumentálja a szerző. A kötet szomorú Szolnok megyei eseménysort is rög­zít: a legendás 80. dandár elárulását és tiszafüredi pusztulását. Kitűnő könyv, hézagpótló munka is. Az öt­ven évvel ezelőtti nemzet­köziekről, sajnos, eddig elég keveset tudtunk. A szem- és fültanú izgal­mas memoárja Bihari Mi- háiy Egy gyorsíró feljegyzé­sei című munkája. A Nép­szava munkatársa gyorsíró­ként dolgozott az ország sor­sát irányító politikusok kö­zelében. Könyvének legérté­kesebb részei: a proletárdik­tatúra időszakának rajza, és a forradalmi munkásmozga­lom nagy alakjainak emberi portréi. Réti László így látta az ellenség című műve is nagy figyelmet érdemel az évfor­dulóra megjelent könyvek közül. Rév Erika munkája A népbiztosok pere c. könyv. A Tanácsköztársaság leverése után tíz népbiztost ellenfor­radalmi bíróság elé állítanak — történelem és személyi­ségrajz a könyv, miközben megelevenednek a per drá­mai eseményei. A Táncsics Kiadó jelen­tette meg Petrák Katalin: As első magyar munkásha­A Tanácsköztársaság 50. évfordulója tiszteletére hét­főn délelőtt ünnepséget ren­dezett Szolnokon a megyei pártbizottság székházában a munkásőrség megyei pa­rancsnoksága. A meghívott vendégek között ott láttuk Csáki Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, a megyei bizottság első titkárát, Fodor Mihályt, a megyei tanács vb elnökét, közéletünk számos vezető személyiségét és a társ-fegy­veres testületek képviselőit. Az első sorokban foglal­tak helyet azok a veteránok, akik 1919-ben résztvettek az első magyar proletárállam megteremtésében, védelmé­ben és akik ma is munkás-' őrként szolgálják a népha­talmat. Vad András, a megyei pártbizottság osztályvezető­je üdvözölte a megjelente­ket, majd Posta Mihály, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka mondott ünnepi beszédet. Felelevenítette a félévszázaddal ezelőtt lezaj­lott történelmi eseményeket, a proletárdiktatúra 133 nap­jának dicső emlékeit. Szólt azokról a mártírokról, akik életüket áldozták a Tanács- köztársaságért és azokról, akik megérték a szocialista Magyarországot. Meleg sza­vakkal köszöntötte az ün­nepségen résztvevő veterá­nokat­Ezután felolvasták Papp Árpád vezérőrnagynak, a munkásőrség országos pa­rancsnokának díszparancsát, amelyet a Tanácsköztársaság megszületésének 50. évfordu­lója alkalmából adott ki. Gáti József, a MOP fő­osztályvezetője fergeteges taps közepette adta át a harminc veterán munkásőr­nek a díszplakettet és az talom szociálpolitikája című tanulmányát, amely bemu­tatja a KMP felkészülését a proletárforradalomra. A Kossuth Kiadó újra megjelentette A Magyar Ta­nácsköztársaság plakátjai című díszes albumát. Neves művészek, Berény Róbert, Bíró Mihály, Pór Bertalan, Vértes Marcell grafikáit tar­talmazza a korabeli gyűjte­mény. Egy Szolnokon megjelent kiadvány is jelentős: a Dam­janich János Múzeum foto- rota eljárással adta közre a Szolnoki Munkás 1919-es új­ság birtokában levő 101 pél­dányát. (A lap összesen 105- ször jelent meg, sajnos a második, kilencedik, har­minckilencedik és a negy­venedik szám egyetlen ha­zai gyűjteményben sincs meg Nagy szolgálatot tenne a kor kutatóinak az, akinek esetleg megvannak a hiány­zó lapszámok, s erről érte­sítené szerkesztőségünket, vagy a szolnoki múzeumot. A felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot Hild Viktor, volt vármegyei levéltáros és dr. Urbán Lajos orvos men­tette meg az utókor számá­ra. Az anyag jelentősége — tekintettel Szolnok 1919-es kulcsfontosságára — a Ta­nácsköztársaság eseményeit, összefüggéseit feltáró orszá­gos kutatás számára is nél­külözhetetlen. Példázza a gyűjtemény azt is, hogy mi­lyen magas színvonalú, a kor szelleméhez felnőtt volt -Hjpjg;a[Ojd jb/Söuj osió ze tatéra sajtója. emléklapot. A bronzplakett egyik oldalát a híres „Fegy­verbe!” plakát kicsinyített mása díszíti, a másik olda­lán ez áll; „A proletárdikta­túra fegyveres szolgálatáért.” Ezt a kitüntetést az országos parancsnok adományozta sz­egykori vörösőrőknek, vörös­katonáknak. Nevükben He­gedűs Pál mondott köszöne­tét a megemlékezésért, elis­merésért. Úttörők trombitája Hav- sant, peregtek,, á dofeők. Vö­rös nyakkendőig fiúk és lá­nyok léptek be a terembe. A kislányok egy-egy gzal pi­ros szegfűvel, ajándékoznák még a veteránokat, ‘ipáid rö­vid műsort adtak tisztele­tükre. Az ' ünnepség befejezése­ként az Internacionálét éne­kelték el a murikásőrök és a vendégek- \ . .* . „Piszkos Fred nyalna- SZÖRT iszik és kavarja- Fü­lig Jimmy őszinte sajnálatá­ra” című beat zenés komé­diával hétfőn este Szolnokon a Ságvári. Endre művelődési házban vendégszerepéit a budapesti Universitas együt­tes. A darab cselekményét Rej­tő Jenő (P. Howard), a tragi­kusan elhunyt, ■ népszerű író három szórakoztató kalandre­gényének — Piszkos Fjed, a kapitány, AZ elveszett cirká­ló, Piszkos Fred közbeszól, Fülig Jimmy őszinte sajnála­tára — Katona Imre és vá­gó Péter által történő szín­padra alkalmazása szolgál­tatta. Ez az összetettség rész­ben a darab előnyére szolgált, hiszen a poénék legjavát „szervírozhatták” a Szerep­lők, részben buktatót is je­lentett, ami a cselekmény bi­zonyos fokú zavarósságában jelentkezett. Különösen a komédia második részében éreztük ezt. Szerencsére Fodor Tamás ügyes rendezése, az ötletes táncbetétek, a Rejto-bű jel­mezek és berendezés nagyjá­ból feledtetni tudta a darab hiányosságait. Az est folya­mán ráadásul néhány kiváló egyéni komédiázás szemtanúi is lehettünk, így elsősorban az „örök részeg” Wagner úr, az „alvilági világfi” Fülig Jimmy és a „csillagász éne­kesnő” Pepita Ofélia megfor­málok Vajda Károly. 'Hajász Péter, Szilágyi Maya tűnt ki a jókedvű, fiatal szereplő- gárdából. } Az előadás szerves részét képező zenei betétek megol­dása a Corvina együttes (volt Rangers) tagjaira há­rult, akik meglehetősen fe­lemás érzéseket keltettek szereplésükkel.< H. D. Továbbképző központ lett Szolnok , jt/VV !/v;V;r' Szolnokon tartotta, hétfőn munkaértekezletét az Alföldi Gasztronómiai Bizottság. Az ülésen öt reszort-bizott­ságot hoztak létre: receptára. technológiai, idegenforgalmi, étkezési kultúra és a szak­mai továbbképző bizottságot. Ez utóbbi területi központja Szolnok lesz, s a tagvállala­tok dolgozóinak (opábbkép- zését a Szolnok megyei Ven­déglátóipart Vállalat biztosít­ja. összeállitoitáíf a bizott­ság éves programját is. £ szerint Szolnokon -r a kultu­rális hetek keretében — má­jusban lesznek különféle rendezvények: Hideg-, meleg- konyhai kiállítások, ételbe­mutatók. Sor kerül szákács- versenyre is: n Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat hív­ta ki a szolnokiakat szakmai vetélkedőre. Piszkos Fred A CTtiKÉPERNYÖJE SU ELŐTT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom