Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-05 / 53. szám

1969. március 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Színvonalas, tartalmas programok A televízió alaposan meg­emberelte magát, a nézőnek aligha lehet oka és joga pa­naszkodni. A dráma kedvelői különösen elégedettek lehet­nek az elmúlt hét műsorá­val, hisz a Fáklya ez évi el­ső számában egy remekbe szabott Hubai — egyfelvo- násos mesteri tv-változatát láthatták; a Péntekesti Szín­ház a Gyárfás Miklós fura komédiájából készült tv- filmnek adott helyet, s va­sárnap Feuchtwanger kitűnő történelmi regényéből szüle­tett televíziós játék, A ha­mis Néró bemutatására ke­rült sor. S ha ehhez hozzá­vesszük, hogy a televízió magyar irodalmi folyóirata sem volt még színesebb, mint most legutóbb — végre Ba­ranyi Ferenc is megtalálta igazi műsorközlő hangját — azután a szokásosnál is ér­dekesebb filmes Körképet, valamint a most induló szel­lemes és kellemes Fabulát, Varga Balázs fiataloknak szóló műsorát az olvasás öröméről és gyönyöréről, már azt is elnézhetjük, hogy kis­sé gyengélkedett a csütörtö­ki külpolitikai Fórum, és botladozott a Családi félkör a játék és fejtörés göröngyös szellemi útján. Ezért ez a hét, a kilencedik 1969-ben, az eddigi legigényesebb mű­sorhétnek nevezhető. Megkülönböztető figyelem­mel főként a Gyárfás-komé­dia bemutatóját és A hamis Néró képernyőn való „sze­replését” kisérhettük. Komédia a tetőn Gyárfás Miklós groteszk játékát Keleti Márton vitte filmre, s akár drámai, „cir­kuszi mutatványnak” is be­illett volna. Egyszerre kel­lett megteremtenie egy kü­lönös játék reális kereteit, s ugyanakkor a jelképes mondanivaló kifejezésének elvontabb szféráit. A tető például, ahol e szokatlan házastársi diszkurzus folyik, nemcsak a családi nyaraló valóságos tetőzete, hanem az elvágyakozás, a szürke, fásult, megszokott életből való elvágyódás szimbóluma. Az önző és gyáva férjet „szo­rítja” ez a tető; a feleség azonban, aki megveti a „len­ti” paradicsom langy béké­jét és fakó örömeit, jól érzi magát a veszélyes, de szép magason. Már a paradicsom­ban, a bibliaiban is Éva volt a kezdeményező, ő szakasz­tott elsőnek a tudás almafá­járól. A Gyárfás-komédia tanúsága szerint, azóta sem változott sokat a helyzet: az első emberpár XX. századi leszármazottai esetében is a nő jár elől » kezdeményezés­ben. Fényesen „vizsgázik” a tetőn, míg a csetlő, botló férfit, „élete párját” csak a véletlen menti meg a tetőről való lezuhanástól. Lehetne tovább bontogatni e groteszk játék jelképes mondanivaló­ját. de a nézőt alighanem ez a filozófiai közlendő fogta meg a legkevésbé ebben a rendhagyó, magaslati drámai mutatványban. Furcsa mó­don a bemutató nyeresége nem is az elvont írói mon­danivaló megismerése, ha­nem a közvetlen játék élve­zete; az, ahogyan Keleti Márton irányításával, sok egyéni színnel és játékos kedvvel Rutkai Éva és Lati- novits Zoltán a tetőre vará­zsolják a Skultéti — házas­párt. A gyáva ember színes rajza, s a gyávaság sajátos, egyéni hangulatú ábrázolata csak olyan kiváló művész, mint Latinovits • remeklésé­vel születhetett meg á kép­ernyőn; A hamis Néró Ami kevésbé valósult meg a Komédia a tetőn-ben, az szinte maradéktalanul sike­rült a Feuchtwanger-regény átdolgozásában: felszínre hozni és félreérthetetlenül kifejezni az író rejtettebb szándékait. A tv-játék alko­tói — élen Marton Endre rendezővel egy-egy helyzet kidolgozásában, a történet jelentősebb figuráinak meg­formálásában nemcsak a ró­mai kori fazekas-diktátor és a mázolóból lett Führer kö­zötti analógiára derítettek fényt, de sok esetben az azonosságig is eljutottak. (Lásd Néró beszédmódja és néhány jellegzetes gesztusa.) A hamis Nérót írója is kulcs­regénynek szánta, a televí­zió most rátalált arra a kulcsra, amely nyitni tudta e történelmi regény példá­zat-zárát. A hamis Néró te­levíziós alkotó gárdája egy­ben megtalálta annak is a nyitját, hogy hogyan lehet lényegre törő, merész meg­oldással, színes, tarka ese­mény-forgatagból vérbeli te­levíziós drámát alkotni. A leegyszerűsített s némileg sti­lizált formák világában igazi környezetre talált a regény figuráiban feszülő dráma. És jobban is kidomborodtak a történet alakjainak embe­ri vonásai: az okos exszená- tor ön telt romlottsága (Básti Lajos), a nagyravágyó faze­kas, Terencius, korlátolt ra­vaszsága és hatalmi megmá- morosodása (Öze Lajos), va­lamint a környezetébe tarto­zó Trebon (Kállai Ferenc) hiú otrombasága és Knops szenvtelen kegyetlensége. — Történelmi díszlet-környeze­tüktől megfosztva mesztelen emberi mivoltukban álltak előttünk. Ebből azonban nem következett, hogy a tvéjáték csak afféle előképe lett vol- 6a a fasizmus mechanizmu­sának. Annyit azért megőr­zött a történet ókori hangu­latából, hogy nem kellett va­lami időtlen, sovány példá­idat képein rágódnunk: a kép­ernyőn is a kor hús-vér va­lósága kapott helyet. Termé­szetesen ennek a puritán át- költésnek is akadnak kriti­kus pontjai, például Néró bukásának szegényes moti­vációja, mégis figyelemre méltó vállalkozás volt — akár mementóként is — a butaság és az erőszak elleni harc egyik jelentős alakjá­nak regényét képernyőre vinni. Legyen a zene mindenkié Szőllősy András műsora, aki ötletes módon a Túl az Operencián közismert ope­rettdalból kiindulva kívánja bevezetni nézőit a zene vilá­gába. A kérdés: vajon ki­ket? Ugyanis 10 óra körül a nézők nagy része már pi­hen. önkénytelenül is felve­tődik: nem kellene korábbi, időre tenni ezt az érdekes­nek induló és zenei ízlést fejlesztő sorozatot? V. M. Műszaki napok Martfűn A Tisza Cipőgyár fejlesz­tési főosztálya és a Bőripari Tudományos Egyesület helyi csoportja március 5—7-ig há­romnapos rendezvénysoroza­ton számol be az 1968. évi fejlesztési munkáiról, az idei feladatokról. A prog­ram szerint az újítók idei első ankétját is megrendezik. A Közép tiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság legfrissebb tájékoztatása szerint a Szol­nok—csongrádi Tisza-szakasz kivételével a Tisza és a többi folyó is apad. Tegnap az igazgatóság területén már nem tartottak III. fokú ké­szültséget. Több árvédelmi szakaszon az I. és II. fokú készültség van érvényben­A Zagyva torkolati szaka­sza mentén levő II. és III. árvédelmi szakaszon tegnap 6 órától az I. fokú védelmi készültséget is megszüntet­ték. Az apadás következté­ben az Űjszász—Szászberek közötti hullámtéren vezető 32-es sz. úton a közlekedés újból lehetséges. A belvizek átemelését a befogadókba 78 különböző kapacitású szivattyúval, il­letve szivattyúteleppel • vé­gezték. A helyi vízkárelhárí­tás érdekében 15 hordozható szivattyú is üzemelt. Március 3-án belvíz védekezéssel több, mint nyolcszáz vízügyi és négyszázhatvan termelőszö­vetkezeti dolgozó foglalko­zott. Gyendai jó esztendők II. — Idegenek a faluban Férficsoport állított be a tsz párttitkárának lakására: — Mondd meg, te kivel tartasz? A faluval vagy az idegenekkel? A párttitkár tudta miről van szó. Megalakult az „el­lenkormány”. Szószerint ez történt. A sarki kocsmában kijelölték az új elnököt, az új főagronómust, az új fő­könyvelőt, másokat. Van itt a szövetkezetben sértődött emberekből álló kis csoport. Félreállított, leváltott veze­tők, vagy olyanok, akik fő­nökök szeretnének lenni. Egy dinnyés már kétszer volt tsz-elnök. Mind a kétszer el­szúrta a becsületet, most új­ra ő lett volna a vezető ag- ronómus. A másik leendő vezetőnek priusza van. Ahogy Konc Lajos alapító tag mondja róluk; — Nem alapemberek- Ezek még a kormányt is lecserél­nék, csak ők lehessenek ve­zetők. A közös sérelem, meg a közös vágy is összefogta őket. Felosztották maguk kö­zött a vezető posztokat, hoz­záláttak a jelenlegiek kitú­rásához. Gyűjtötték az ada­tokat. Mentek a névtelen és névvel ellátott levelek Ti- szagyendáról. Az ősszel kezdődött ez. Kö­vetkezett nagy népiellenőr vizsgálat A beharangozott nagy ügyekből semmi sem lett. Közben jött a zárszám­adás. Ott olyasmit jelentett be az elnök, amiről még elő­ször hallottak a tiszagyendai szövetkezet tagjai. Ügy zár­ták az esztendőt, hogy egy­millió forintot tartalékolni is tudtak. Soha egy fillér se ju­tott tartalékba eddig ebben a tsz-ben. Pedig jövedelmet is többet osztottak. Két fo­rintot rátettek minden mun­kaegységre, terven felül. Nem nagy pénz ez, nem ar­ról van szó. Azok után nagy, ami eddig volt. Meg az, hogy most már két esztendőben egymás után betartotta sza­vát ez a vezetőség Az ellenkormány ügye nincs lezárva Tiszagyendán. A zár­számadás azonban teljesen k'húzta a talait a szervezke- dők alól. Addig több embert megkevertek. Főként a ser­téstelep ügyében nem lát­tak tisztán a tsz-tagok. Nagyon sok — félezer — sertés elpusztult tavaly Ti­szagyendán. Ügy, hogy még harmincötezer forint áru gyógyszert is rájuk pocsékol­tak. Nem tudták megállítani az elhullást. Tulajdonképpen egész pontosan még megálla­pítani sem, hogy mi tör­tént. Az bizonyos, nagyon korszerűtlen régi sertéstele­pük van, s még 10 éves ko­cákat is fiaztattak a nagyon elfertőzött telepen, összeült a vezetőség a bajt látva. Ki­mondták, felszámolják a ser­téstenyészetet. Helyette a szarvasmarhaállományt fej­lesztik. Mindez ésszerű tettnek lát­szik. Csak azzal törődtek ke­veset, hogy a szövetkezet tagjai a tulajdonos, a gazda jogán mindenről értesülje­nek is, ami a közösben tör­ténik. Akár jó, akár nem. Idejövetelük első esztendejé­ben éppen az őszinteséggel nyertek az új vezetők. A második évre elfelejtkeztek erről. Erre építettek a szer- vezkedők. Azt is terjesztették, az ide­genek kinyírják a gyendai vezetőket Való, tavaly is, az idén is váltottak le íizemág- vezetőt, brigádvezetőt, más középvezetőt Gyendaiak voltak ugyan, nem is ezzel volt baj. A munkájukkal. Az is igaz, jöttek más helyről szakemberek. öt végzett szakvezetője van most a tsz- nek. Azt mondja Balogh György elnök: — Kényszerhelyzet. A tsz nem lehet szakvezetők nél­kül. De itt az előző vezetők nem tűrtek maguk mellett szakembereket. Hát akkor most honnan vegyünk, csak onnan, ahol van. Azt is tud­juk, ez nem lehet a jövő út­ja. Itteni tsz-tagok gyerekei­ből nevelünk majd utánpót­lást. Ez már a holnap teendői közé tartozik. De már ilye­nekkel foglalkoznak az em­berek Tiszagyendán. Azt A karcagi Déryné műve­lődési ház, a városi KISZ bizottság, valamint a Szol­nok és Vidéke Vendéglátó­ipari Vállalat rendezésében ebben a hónapban Karcagon is megkezdi működését a Ritmus Klub. A dzsessz, a beat s a modern zene ked­velői kéthetenként összejön­nek majd, s egy-egy neves magyar könnyűzenei együt­tes műsorát hallgatják meg klubfoglalkozás keretében. Még ez év tavaszán Karcag­ra látogat az Illés, a Metró, a Hungária, a Corvina, az Olympia és az Atlantisz együttes. De a politikai pro­st song. a pol-beat és a folk-beat hazai, ismert kép­viselői, a Gerilla együttes, a Tolcsvay trió is fellép égy- egy alkalommal. Neves pa- rodistákat is vendégül lát­nak a klubban: Markos Györgyöt, Angyal Jánost, Sándor Györgyöt. A klub zártkörű, a foglalkozásokat csak klubbérlettel rendelke­zők látogathatják. Megkezdi Karcagon a Pó­dium színpad js előadásait. A szolnoki Munkás Pódium műsoraihoz hasonlóan itt is havonta egy-egy előadásra kerül sor bérletsorozat kere­tében. Március 18-án a Mik­roszkóp Színpad vendégsze­repei a kunsági városban, A kitűnő együttes „Fő a fe­jünk” című műsorát mutat­ja be, közreműködik Komlós János, Gera Zoltán, Agárdi Ilona, Margittay Ági, Soós fényi Endre, Há- vel László és Kutassy Fe­renc (zongora). Április hó­napban a „Szerelmem Elekt­ra” kerül színre (Elektra: Berek Katalin, Oresztész: Kálmán György), s az elő­adást Karcagon is Gyurkó László „vezeti”. Májusban Hacki Tamás és Farkas Ga­bi műsora zárja tavaszi bér­let előadásainak sorát. Di­cséret illeti a Déryné műve­lődési házat, valamint a Szolnok és Vidéke Vendég­látóipari Vállalatot, hogy e kunsági városban is megho­nosították e kitűnő kezde­ményezést. A karcagi Pó­dium műsoroknak is Borhy Tibor a művészeti vezetője és szervezője. mondta Boda József a tsz alapító tagja. — Az ellenkormány há­rom-négy embert, ha izgat még. a jövő itt a fő téma. Nagy László főagronómus meghívott egy beszélgetésre. Az állatgondozókkal ismer­tették: 1969-től megszűnik a munkaegység a szövetkezet­ben. Áttérnek a készpénzfi­zetésre. Méghozzá úgy van, egy szerény alapfizetés, erre a teljesítmény, a végter­mék utáni jutalék jön rá. Nagyon vonzó, ösztönző bé­rezési módnak tetszik. A gondozók egy része mégis elég paprikás hangulatban el­lenezte. Juhász József, a te­jeskocsis mondta legnagyobb hangon a magáét. — Ha az ezerkettőt meg nem kapom alapban, már át is adtam a gyeplőt. Csinálja, aki akarja. Még néhányan kötötték magukat. A megbeszélés után megkerestem Juhász Józsefet a leghangosabbat. Mondtam neki, arra a jó hírre jöttem én Gyendára, megerősödőben a szövetkezet. De itt a meg­beszélés hangneme nagyon meglepett. Juhász szinte meg­ijedt: — Nehogy ezt vegye ala­pul elvtárs. Nézze itt most arról volt szó, mennyi lesz a bérünk. Hát van akárhol ember, akinek az elég? Hát ezért szóltunk. Most követe­lünk, amíg lehet, nem az­után, amikor a közgyűlés döntött. Ebből ne ítéljen. Én mondom magának, most két év óta már nagyon szépen alapszik ez a tsz. Észrevenni a fizetésen, szaporodik a gaz­daság. Ballagunk már a töb­bi tsz után. Tavaly sok minden szépen sikerült Tiszagyendán. Még az is megtörtént, hogy a sző­lőt megtrágyázták. Ez pe­dig olyan nagy szó, hogy te­lepítése óta — 15 esztendeje — nem látott ilyet a szőlő- ültetvény. Gondosan ápol­ták a rizst, a gabonát, fize­tett is szépen. Csináltak még más merész vállalkozást is. Hozzákezdtek az állattenyé­szet rendbetételéhez. Vi­szont: maradt tavaszra szán- tatlan föld. Nem vetették el a búzát, mind amit terveztek. Nem lesz könnyű a mostani esztendő sem. Egytől nem kell félni- Attól, hogy nem jönnek az emberek dolgozni. Héder Sándor a rizsőr mondta: _ Van most már munka­kedv itt az emberiségben. Na gyon sokan megerősítet­ték. Ez a két esztendő mái másabb volt, mint az előb­biek. Várják a még jobba­kat. u. Borzák Lajos Nem kell a fedett? A közelmúltban szóvátet- tük, hogy drága a belépő a szolnoki fedettuszodába, emi­att kevés a fürdővendég. A gazda — a Víz- és Csatorna­mű Vállalat — dicséretes gyorsasággal intézkedett; írá­sunk megjelenése után há­rom nappal már több ked­vezményt biztosított, ameiy azóta is érvényben van. Pél­dául reggel 6—9-ig mindösz- sze 2 forint a belépő ára. A félnapos jegy 4 forintba ke­rül. Reggel 6-tól este 6 óráig nyitva tartanak. Ezek után természetesnek vettük, hogy a szolnoki vízkedvelők százá­val úszkálnak reggelenként a fedett kellemes vizében. Sajnos, nem így van. Napok eltelnek, míg a versenyzőkön kívül egy-egy „civil” is beté­ved az uszodába. Érthetetlen, hiszen a szol­noki az ország egyik legszebb és legjobb fedettuszodája — vízellátása most már kiváló. Percenként 750 liter forró termálvíz a kiszolgáló kút hozama. A fedett rész telje­sen légkondicionált, pára­mentes. A nyitott medencék is a fürdőzők rendelkezésére állnak. Itt a víz 38—40 fokos. Nagyszerű lehetőségek, még­sem kell senkinek. Ki érti ezt? Az uszoda megnyitása után nagyon sokan panasz­kodtak a drága belépődíjra. Meggyőződéssel bizonyítgat­ták, hogy olcsóbb árak mel­lett a szolnokiak igenis szí­vesen járnának a fedettbe. Mi is így gondoltuk. Téved­tünk. Űgylátszik a szolnokiaknak csak addig kellett a fedett­uszoda, amíg nem volt. — egy — Vadkan volt A szigetvári vár baráti kö­re fontos kortörténeti for­rás birtokába jutott: egy 273 éves könyvhöz, amely érde­kes adatokat közöl a Zrínyi­családról. Az Augsburg vá­rosában 1696-ban kiadott könyvet egy amatőr töité- nész, Farkas Jenő budapesti nyugdíjas juttatta el a vár baráti körhöz. A szerző: Leonardus Frizon francia je­zsuita szerzetes, aki úgyne­vezett panegirikoszokat (di­csőítő beszédeket) gyűjtött össze a kötetben. A latin nyelvű, barokk stílusú be­szédek francia uralkodók és főpapok érdemeit méltatják és csupán két külföldi hí­resség szerepel a könyvben: a nagy hadvezér Sobieski lengyel király és a hadve­zér-költő Zrínyi Miklós. A Zrínyi Miklóst búcsúztató beszéd számos érdekes ada­tot tartalmaz a Zrínyiek élő­iéről, tetteiről. így megerő­síti azt a tényt, hogy a köl'ő Zrínyi Miklóssal nem a ' esi ármány végzett — mim annakidején és azután is so­kan vélték — hanem való­ban vadkan ölte meg 1664- ben a Csáktornya melletti Kursavacj erdőben. A köz­lést hiteles tényként kell elfogadni, annál is inkább, mert Frizon atya a francia királyi udvarban élt. már­pedig a francia uralkodók kitűnő információkkal ren­delkeztek a magyarországi helyzetről, eseményekről, j AíTfiKÉPERMfölE ij-i ELŐTT Járható a 32-es út Több mint ezerkétszáz ember dolgozik a belvízvédekezésnél Ritmus klub — „Pódium" műsor Karcagon

Next

/
Oldalképek
Tartalom