Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-29 / 73. szám

1969. március 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAi :s Megyénk kiváló mérnökei, közgazdászai Minden évben megrendezi a KISZ Központi Bizottsága és a SZOT elnöksége a mű­szaki és közgazdász fiatalok versenyét. Tavaly a vetélke­dést a KMP és a KIMSZ megalakulásának 50. évfor­dulója tiszteletére hirdették meg. Megyénk fiatal műszaki gárdája is lelkesen készült, a pályázatra és összesen har­minchárom szakdolgozatot készítettek el, melyek elérték a kiváló címet. A fiatalok magasszínvonalú, tudományos igényű munkákat készítettek, nem volt könnyű a zsűrinek kiválasztani azokat a dolgo­zatokat, amelyek megyénket képviselték az országos ipar­ági versenyekben. A megyei zsűri nyolc dol­A község termelőszövetke­zete, az Űj Élet évek óta tervszerűen fejleszti szarvas- marha és egyéb állatállomá­nyát. Ehhez épületekre is szükség van. Már elkészült az új 328 férőhelyes istálló kivitelezési terve, s még az gozatot továbbított Budapest­re. A napokban megszületett a döntés. E szerint második díjat nyert Kókai Rudolf, a jászberényi Hűtőgépgyár fia­tal szakembere, míg Pintér István, a Nagyalföldi Kőolaj­termelő Vállalat dolgozója harmadik lett. Külön díjat nyert Szabó János és Csákó Dénes, a Nagyalföldi Kőolaj­termelő Vállalat fiatal mér­nökei. A díjakat ma délben, 12 órakor, ünnepélyes kere­tek között adják át a nyerte­seknek Budapesten, a Hotel Ifjúságban. Ezenkívül a KISZ Központi Bizottságtól elis­merő oklevelet kapnak a fia­talok, melyeket üzemi ünnep­ségeken adnak át nekik. idén megkezdik építését. Az állattenyésztési kombinát 14 milliós tervezett költsége le­hetővé teszi a magasabb színvonalú állattenyésztést. Az új létesítményben férfi és női öltözőt, zuhanyozót is építenek. A legjobbak versenye Befejeződött az általános iskolások tanulmányi verse­nyének megyei döntője. A döntőben résztvevő kétszáz diák jól felkészült, így szo­ros verseny alakult ki. Né­hány tantárgyban tizedpon- tokon múltak a helyezések, a nyolc tantárgy döntőjének győztesei a következők. Fizi­ka: Horatán János, Szolnok, Kassai úti iskola. Matemati­ka: VII. osztály Zarnai Béla, Tiszapüspöki, Vili. osztály: Rimóczi István, Kunszent- márton. Kémia: Magyar Já­nos, Tiszaföldvár-Öszóllő. Földrajz: Nagy László, Szol­nok, Költői úti iskola. Élő­világ: Karikó Katalin, Kis­újszállás, Arany János úti is­kola. Történelem: Taczman Gizella, Jászberény, Bercsé­nyi úti iskola. Orosz nyelv: VII. osztály: Hevesi Zsuzsan­na, Tiszaföldvár-Ószőllő, VIII. osztály: Rózsa Sándor, Tiszaszentimre. Magyar iro­dalom: VII. osztályt Somogyi Katalin, Öcsöd, VIII. osztály: Marsi István, Törökszentmik- lós, Petőfi úti iskola. Az első helyezettek orszá­gos tanulmányi versenyen vesznek részt. Szarvasmarha kombinát épül Örményesen AZ ELSŐ HÁZ Az első OTP-lakóhaz Karcagon A közelmúltban készült el Karcagon az a modern lakó­ház, amelyben tizenhat csa­lád talált otthonra. Ezeket a lakásokat az OTP építtette öröklakásként, s mint ilyen az első a városban. A laká­sok általában kétszoba össz­komfortosak, gázfűtésűek. Nagy István és családja a harmadik emeleten lakik. A férj az általános szerelő ktsz-ben dolgozik, a feleség kórházban ápolónő, illetve most az egyéves Jutkát, meg a két és fél éves Zsoltit nevelgeti. Eddig a szülőknél laktak egyetlen szobában, s bár éveken át takarékoskodtak, csak most jutottak saját otthonhoz. Ök mondták: — amikor beköltöztek, az volt éle­tük egyik legboldogabb napja £ csőd szélén 9 m r Felelőtlen gazdálkodás a kunhegyest TOVALL-nál A kunhegyes! és környék­beli termelőszövetkezetek 1962-ben közös építkezési vállalkozást hoztak létre. A vállalkozás öt éven át ered­ményesen működött, mindig nyereséggel zárt, munkájával az építők elégedettek voltak. A TÖVÁLL 1967. végéig csak bérmunkát végzett, az anya­got a megrendelők szerézték be. Havonként számláztak, a munkások bérét időben fi­zették. Az újabb rendelkezések A jóváhagyott működési szabályzat szerint az igaz­gató tanácsüléseket két ha­vonként kellett volna össze­hívni. Kunhegyesen azonban ezt figyelmen kívül hagyták. Az igazgató tanács a múlt év tavasztól novemberig nem ülésezett. Akkor is csak a járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának, valamint a társszövetkezetek vezetőinek sürgetésére. A fontosabb kérdésekben — hitel, beruházás, segédüzem létesítés — az igazgató dön­tött. A vezetők tehát elsza­kadtak az alapító szövet­kezetektől. A közös vállalkozásnál az A vállalkozás 1968-ban 19 millió forint értékű mun­kát tervezett, de csak 13 mil­lió 422 ezer forint értékűt végzett el. Az itteni vezetők nem mérlegelték lehetősé­geiket. Sorra vállalták az építkezéseket, pedig megfele­lő kapacitásuk nem volt. Szolnoktól — Tomajmonosto- ráig építettek. A határidőket nem tudták betartani. Meg­kezdték, abbahagyták, majd ismét folytatták a munkát. Emiatt súlyos kár érté az A kivitelezés minősége több helyen nem felel meg a követelményeknek. Á két- pói Szabadság Tsz 108 férő­helyes tehénistállóját az Épí­tőipari Minőségvizsgáló Inté­zettel is megvizsgáltatta. Ki­tűnt, hogy a szükségesnél jó­val kevesebb cementet épí­tettek be, az alapokat le kell bontani, és újból elké­szíteni. A vállalkozást emiatt 90147 forint kár érte. A járási Népi Ellenőrzési" Bizottság és a járási tanács vb mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztály együttes vizs­gálata megállapította a szak­szerűtlen kivitelezés folytán több mint 200 ezer forint ér­tékű olyan munkát kell el­végezni. amelyért a TÖVÁLL szerint 1968. január 1-től részszámlákat már nem le­hetett benyújtani az építte­tőknek. Sőt az anyagbeszer­zést is a TÖVÁLL-nak kel­lett vállalnia. Ehhez megfe­lelő tapasztalatuk és anyagi erőforrásuk sem volt A forgóeszközökhöz szükséges összeget az MNB-től (rövid lejáratú hitel), részben az építtetőktől (előlegként) kér­ték. összesen négymillió fo­rintot. ellenőrző bizottságot is létre­hozták. De az tavaly egyetlen esetben sem ellenőrzött. A TÖVÁLL-t a társ tsz-ek sem vették elég komolyan. Az ellenőrzés elmulasztása le­hetőséget adott arra, hogy a gazdálkodásban, a pénzügyek intézésében lazaságok kelet­kezzenek. A működési sza­bályzattal párhuzamosan nem készítették el a vállalkozás munka- és ügyrendjét sem. A társszövetkezetek is csak akkor eszméltek fel, amikor a TÖVÁLL már súlyos pénz­ügyi zavarokkal küzdött, nem tudta a hitelt visszafizetni és a munkabért kifizetni. érdekelt fmsz-t és a terme­lőszövetkezeteket. Nem készült el a kétpói Szabadság Tsz, a tiszoroffi Aranykalász Tsz, a tomaj- monostori Petőfi Tsz, a kun- hegyesi Lenin Tsz, és a ti- szaburai fmsz létesítménye. E szövetkezeteket 1,8 millió forint kár érte. Elveszítet­ték a beállított vemhes üszők utáni állami dotációt, je­lentős kiesésük lett a tejter­melésben, a tiszaburai fmsz várható forgalma elmaradt. már nem leap pénzt. Ezért a műszaki vezető, a műve­zető és a brigádvezető a fe­lelős. I\em vigyáztak az építőanyagra A vállalkozás vezetői ha­nyagul gazdálkodtak az anyaggal. Képtelenek voltak átfogni az építkezéseket A kengyeli Mező Imre Tsz építkezéséhez kétszeres meny- nyiségű anyagot szállítottak a szükségesnél. Ugyaninnen a betonkavicsot Tiszaroffra vitték, a szomszédos Tiszate- nyőre pedig az ellenkező irányból szállítottak betonka­vicsot. Ezek nem egyedi pél­dák, mert számtalan ilyen eset fordult elő. A tiszapüspöki növendék- marha-istálló építése még jelenleg sem kezdődött meg, de tavaly júniusban már nagymennyiségű anyagot szál­lítottak oda. Több helyen a kiszállított anyagra senki sem vigyázott. A tiszaroffi Aranykalász Tsz-ben félig fedett színben nagymennyi­ségű cementet tároltak, mely beázott, s tönkrement. A kár mintegy 200 ezer forint. Saj­nos, több hasonló példát le­hetne felsorolni. A vállalko­zás vezetői könnyelműen bántak a közösség vagyoná­val. Leváltották az igazgatót, főkönyvelőt A vállalkozásban Résztve­vő termelőszövetkezetek hat­hatós intézkedéseket tettek a kunhegyesi TÖVÁLL prob­lémáinak megoldására. De­cembertől folyamatosan ki­fizették az elmaradt munka­bért. Intézkedtek a félbesza­kadt építkezések folytatásá­ra. Látva a hanyag, felelőt­len gazdálkodást, az igazga­tótanács fegyelmi eljárást in­dított a vállalkozás vezetői ellen. Azonnali hatállyal le­váltotta Maczó József igazga­tót és Nagy Sándor főköny­velőt. A vállalkozás ideigle­nes vezetésével a kunhegyesi Lenin Tsz elnökhelyettesét és főkönyvelőiét bízta meg. A régi vezetők ügyét — az igazgatótanács feljelentése nyomán — a járási ügyész­ség vizsgálja. A NEB és a járási tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának együttes vizsgálata, jelentése alapján a járási tanács vb is megtár­gyalta a kunhegvesi TÖVÁLL helyzetét. A vb egyetértett az igazgatótanács intézke­désével és megerősítette azt. Számos kérdésben határoza­tot hozott a közös vállalko­zás működésének meffiavftá- sára. Máthé László Hibrid kukorica termesztők Űj szászon Megsértették u szövetkezeti demokráeiát Szolnoktól — Tomajmonostoráig építettek Újból kell alapozni Fúrják a naptárt Mag egy ilyen hét, mint ez a mostani volt... Gondo­lom, maga megboldogult Gergely pápa is összegaba­lyodott volna saját kreáció - jé napjain, ha csak úgy be- idegzett ritmus szerint tájol­ja be magát. Már az eleje is rosszul kezdődött a hétnek (illetve a nyolcnak). Hétfőn ugyanis úgy tűnt, mintha kedd lenne, mert szombaton volt vasár­nap ugyebár. Ebből az is következik, hogy vasárnap volt tulajdonképpen hétfő, hétfő viszont kedd volt stb. De akkor mikor volt szom­bat? — ez itt a kérdés. Eleinte hajlamos vol­tam azt hinni, hogy csütör­tökön, — lévén pénteken ün­nep — és szombaton hét­végi pihenőnap. Naiv kép­zelgésem azonban hamaro­san lelohadt. Hiába tárcsáz­tam ugyanis kitartóan há­rom szolnoki vállalatot is a hét első munkanapján, nem vették fel a kagylót. Másnap azután kérdezem a titkárnőt az egyik helyen: , — Mondja kedves kartárs­nő, mi volt maguknál teg­nap? — Mi? — hát szombat — mondja a világ legtermésze­tesebb hangján. — Nem vasárnap? — Nem, mert vasárnap az szombaton volt, tegnap vi­szont a szabad szombatot tartottuk. Érthető? — Ó, hogyne, tökéletesen — mondom neki kissé bi­zonytalanul. — De ha sza­badna megtudnom, mi volt akkor csütörtökön, mikor a Munkaügyi Minisztérium rendeleté szerint szombat volt? — Kérem, akkor mi úgy dolgoztunk, mint szerdán. Azt hiszem, ilyen előz­mények után szegény Ger­gely is hátratolta volna tar­kóján a főpásztori süveget s szentéletü férfiúhoz méltat­lan szavakat mondott volna, miközben tar üstökét va­karja. Tény és való, a mostani kor emberének már nem fe­lel meg az ő műve. Az em­ber most már nem gyümölcs­oltó boldogasszonyra, húsha­gyó keddre meg ilyesmire határolja be magát. Hanem van a dolgozónak egyfajta ünnepe, amikor munkaszünet van és nem kell dolgozni. Azután van egy másfajta ün­nep, amikor nincs ugyan munkaszünet, de dolgozni sem kell. Ezt szabad szombatnak is hívják. Ezenkívül évtize­des hagyomány, hogy mun­kaszünet előtt való napon csak délig dolgoznak. Ezért péntek délutánját is gyakor­latilag munkaszünetnek te­kinthetjük sok helyen. Egy korszerű naptárnak ezeket bizony illenék piros­sal vagy valamilyen elütő színnel jelezni. Csakúgy, mint teszem azt a bérfizetési napot, mely megint csak ki­emelkedik jelentöséaében. Persze az is előfordulhat, hogy a hagyományosan és korszerűen jelzett napok egybeesnek. Pl. most. ahol a torlódás miatt a hét elején esedékes vrémivmtizetósi na­pok a hét végére tolódtak el. •’érni jelentőséget tulajdonit - hatvak a nagyböjt kezdeté­nek. Mindezek ellenére is távol áll tőlem, hogy megfúrjam a naptárt. Megmondom őszin­tén, a Munkaügyi Miniszté­rium a vállalat igazgatók és Gergely atya, — mint erre hivatott szervek ellenében — nem is merném vállalni ezt. Ügy vélem, nem egy ünne­pet, hanem egy szürke hét­köznapot is bajos lenne tel­jes bizonyossággal meghatá­rozni mostanában. Tessék pl. eldönteni, hogy milyen nap lesz pl. x válla­latnál, tegyük fel a jövő hé­ten csütörtökön vagy pén­teken, illetve hétfőn, azaz húsvétkor? Mikor tartják itt a hármas szünet idején a szabad‘szombatot vagy a ke­vésbé szabad pénteket? f^egjobb megoldás talán az lenne, ha minden vállalat megszerkesztené a maga nap­tárát, amolyan félhivatalos jelleggel. Ezzel szemben egy központi naptáron viszont csak azokat a napokat jelöl­nék meg — esetleg piros be­tűvel — amikor minden szerv és intézmény feltétel és csúsztatás nélkül dolgozni köteles. E javaslatot díjtalanul adom közzé. Esetleg juta­lomként néhány napi csúsz­tatást kérek majd n niros betűs dolgos napokra r. i. (Tudósitónktól.) Tegnap munkaértekezletet tartottak megyénk kukorica­termesztő termelőszövetkeze­teinek szakemberei az új- szászi Szabadság Tsz-ben. Ez a szövetkezet az élenjáró kukoricatermesztő gazdasá­gok közé tartozik. Tavaly 800 holdon 26,2 mázsa májusi morzsolt kukoricát termesz­tettek holdanként Tegnap egy olyan munkaértekezlet­re került sor, amelyre csak azoknak a termelőszövetke­zeteknek a szakembereit hív­ták meg, ahol nagy területen foglalkoznak egyszeres ke- resztezésű, vagy 3 vonalas hibridkukorica termesztéssel. A munkaértekezletet a megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya, a vetőmagtermeltető és értékesítő vállalat hívta össze. A szakmai tanácsadás­ra felkérték a martonvásári kutatóintézet munkatársait. A tanácskozás szükségességét indokolta, hogy az idén a termelőszövetkezetek 120 000 kh-on vetnek kukoricát. A két- és háromvonalas hibpdek vetésterülete, a ter­melőszövetkezetek közös ku­koricavetés területének kö­zel 60 százalékát teszi ki. Alapvető kérdés, hogy e nagy területen milyen ter­mésátlagokat érnek el. Az őszi mélyszántások és táp­anyag visszapótlások után most tavasszal, milyen mun­kát végeznek. Erről beszélt a tanácskozáson dr. Szabó József, a martonvásári ku­tatóintézet munkatársa. Sok szó esett a fajtákról és az optimális tőszám biz­tosításáról és nem utolsósor­ban a vegyszeres gyomirtás­ról. Általános volt a véle­mény, hogy a hazai egysze­res keresztezésű hibrid ku­korica fajták kiválóan be­váltak a gyakorlatban, ter­mőképességben elérik a kül­földieket. Termésbiztonság szempontjából pedig jobbak a külföldi fajtáknál. A tanácskozás résztvevőit Lovász Dániel a termelőszö­vetkezet elnöke meghívta egy nyárvégi újabb munkaérte­kezletre. ahol bemutatják az idei kukui'icakiscrieteiket. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom