Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-14 / 61. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS XX. évfolyam, 61. szám. Ára: 70 fillér 1969. március 14., péntek. A fásítási hónap megnyitójára Áfa kerül sor Szolnokon íVM az 1969. évi országos fásítási hónap ünnepélyes megnyitására. Nem véletle­nül esett a választás megye- székhelyünkre. 1950-ben még csak 6800 katasztrális hold erdőt tartottak nyilván, ma viszont több mint 37 000 ka­tasztrális hold szerepel az erdőművelési ágban. Ma már több erdőnk van, mint a szomszédos Békés megyé­nek, pedig a felszabadulás­kor még megyénk volt az ország legfátlanabb területe. A felszabaduláskori állapot­hoz képest egy megye sem tud ilyen fásítási eredmény­nyel dicsekedni- Ez a mun­ka tervszerűen tovább foly­tatódik annak az ötéves programnak alapján, melyet a megyei pártbizottság és a megyei tanács vb fogadott el 1967. nyarán. E terv ér­telmében 1968—1972. között évente újabb ezer katasztrá­lis holddal növekszik majd a megye erdőállománya Az utóbbi húsz év fásítási munkája szinte arányosan érintette a megye egész te­rületét és formálta arculatát Az üzemi erdőtelepítések és az erdőn kívüli fásítások szinte együtt fejlődtek me­gyénk szocialista mezőgaz­daságával. Ahogyan szapo­rodtak a zöld foltok a köz­ségek, városok határában, úgy győződhettünk meg az erdők sokoldalú . hasznáról,. közjóléti és tájesztétikai je­lentőségéről. Ä telepített erdősávok hossza megyénkben megkö­zelíti az ezer kilométert Az erdősávok elsősorban a me­zőgazdaságban éreztetik ked­vező hatásukat csökkentik a szél és a víz erózióját és az elmúlt évek tapasztalatai szerint nagy szerepük van az apróvad elszaporodásban is. Többszáz majort is fásítot­tunk. Ezzel kulturáltabb élet- és munkakörülménye­ket sikerült teremteni az ott dolgozók számára­Megnőtt az erdő és az el­ültetett fa becsülete a Szol­nok megyeiek szemeben. Ez­zel magyarázható, hogy fo­kozódik a további fásítások iránti igény a termelőszövet­kezetekben, a városokban és a községekben. A szemlélet­ben bekövetkezett változás . egyik lényeges bizonyítéka, hogy évről-évre kevesebb lesz a fásításokban okozott kártételek száma. Ennek nem kis jelentősége van, mi­vel 1950. óta több, mint 200 millió forintot költöttünk megyénkben az erdőn kívüli fásításokra. örvendetes az is, hogy közelebb került egymáshoz a mezőgazdász és erdész szak­emberek véleménye az erdő fontosságát illetően. Ma már kevés olyan agrár szakember van, aki ne ismerné el az erdő agrotechnikai jelentő­ségét, ugyanakkor a megyé­ben dolgozó erdészek is másként látják az erdő sze­repét Tisztában vannak azzal, hogy megyénk az or­szág mezőgazdasági terme­lésének egyik legértékesebb területe, s emiatt, nem sza­bad olyan termőhelyeken fá­sítani, ahol a mezőgazdasági termelés nagyobb eredményt biztosít Ezért a jövőben csak ott szorgalmazhatok a fásítások, ahol mezőgazdasá­gi érdekeket nem sért, illetve egészségügyi és esztétikai célokat szolgál. Szolnok me­gyében az erdőnek; nem any-. nyira a gazdasági jelentősé ge az elsődleges, hanem in­kább védelmi és közjóléti tulajdonsága. Az erdő az egészségvéde­lem egyik leghatékonyabb eszköze- Ezért a következő években sokkal nagyobb fi­gyelmet kell forJ (tani a vá­rosok körüli zöldövezetek, üdülőerdők kialakítására. Megyénkben is évről évre növekszik a városi lakosság száma. A zajos és egészség­telen városi levegőtől a sza­bad szombatokon elsősorban a város, határában telepített erdőkben keresnek felfrissü­lést az emberek. Az ilyen irányú igények minél na­gyobb arányú kielégítésére különösen fontos felkészülni megyénkben, ahol a tbc-s megbetegedések száma a csökkenő tendencia ellenére az országban még mindig a legmagasabb. Karcag és Kisújszállás zöldövezeti terve már a megvalósulás stádiumában van, Szolnok városra sajnos ez még nem mondható el, pedig itt volna a legindo­koltabb, hiszen a lakosság gyarapodása itt a leggyor­sabb ütemű. örvendetes, hogy több község milyen nagy gondot fordít a belte­rületi fásításokra. Példaként említhető Tiszaőrs, ahol a község vezetői és lakói min­dent megtesznek, hogy mi­nél szebbé varázsolják köz­ségük belterületét a fásítás segítségével. Említést érdemel, hogy az 1950. óta létesült fásítások­ból több, mint 13 000 ka­tasztrális holdat foglalnak el a gyorsan növekvő nyárak, melyeknek fája a hazai fa­ipar egyik legfontosabb nyersanyagát szolgáltatja és igen nagy szerep vár rá az importfenyők helyettesítésé­ben. Az erdősültség gyors nö­vekedése megyénkben is hozzájárult ahhoz, hogy a lombos fa tekintetében ma már önellátó az ország- 1968-ban közel 100 ezer köb­méterre nőtt megyénkben a kitermelt fatömeg, melynek egynegyede a nevelővágások során termelődött Sokat mond ez a szám, különösen 1950-hez viszonyítva, amikor a kitermelt mennyiség még alig érte el a jelenlegi egy- tizedét Az utóbbi húsz év fásítási munka sikereivel köszöntjük az idei fásítási hónapot melynek keretében 510 ka­tasztrális hold új fásítással gyarapítjuk megyénk erdő- állományát Szolnokon ez alkalommal a Tanácsköztár­saság megalakulása 50. év­fordulójának tiszteletére em­lékfásítást végzünk. A me­gye több városában és já­rási székhelyén rendeznek ünnepélyes fásítási ankétot ahol értékelik a fásítási munkát és megbeszélik a további feladatokat A z ünnepi megnyitón kö­■** szöntjük a fásítási gondolat élharcosait, a fá­sítási munkában élenjáró úttörőket KISZ-fiatalokat a termelőszövetkezeti vezető­ket a termelőszövetkezeti tagokat és mindazokat, akik valami hasznosat tettek és tesznek erdeink gyarapítása és védelme érdekében. Marton Tibor Szolnok megyei Állami Erdőgazdaság igazgatója Tfla: Jövő heti rádió és tv műsor Szigeti veszedelem Otl etnályázat Március 21*én és 22-én nincs tanítás az iskolákban A tavaszi szünet április 5—13-ig tart A Művelődésügyi Miniszté­rium felhívta az illetékes ok­tatásügyi szervek figyelmét hogy a Minisztertanács hatá­rozatának megfelelően szabá­lyozzák a tanítás rendjét a Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak SO. évfordulója kapcsán. Az iskolákban március 21-én és 22-én nem less tanítás. 23-a rendes tanítási nap. A tavaszi szünet ebben as esztendőben is a rendtartás­ban előírtak szerint alakút vagyis április 5-től 13-ig tart A szünet előtti utolsó tanítá­si nap április 3* a szünet utáni első 14-e. A modern vasút fegyelmezett, képzett vasutast követel A Vasutas Szaksxervexet főtitkárának nyilatkozata A Szolnok megyei Népi ap kerekasztal-beszélgetésé- nem jobb mint a népgazda­nek résztvevői nyíltan és őszintén mondták el véle­ményüket egyéni álláspontjukat a vasutasság helyzeté­ről és az elmúlt idő sajnálatos vasúti baleseteiről. A beszélgetés éppen azt hívatott szolgálni, hogy gondo­latot ébresszen, hogy felhívja a vasút, sőt az ország vezetőinek figyelmét: a vasúttal, s a vasutasokkal még többet kell törődni. A vasút megújhodását éli, s ez a megújhodás nemcsak a berendezésekre, gépekre, hanem az emberekre is értendő. A modem vasút nagyobb szaktudású, fegyelmezettebb vasutast követel. Szabó An­taltól, a Vasutasok Szak- szervezetének főtitkárától arra kértünk választ, mit tettek eddig és mit kivannak tenni annak ér­dekében, hogy a vasutasok megfeleljenek ezeknek a magasabb követelmények­nek? — A vasútnál intézményes oktatás folyik az új techno­lógia megismerésére — mond­ta Szabó Antal főtitkár. — A gyors dieselesítés és vil­lamosítás megköveteli, hogy a szakemberek ezeket a drága gépeket megfelelően kezeljék, karbantartsák. A drága, korszerű és bonyolult berendezések, a Diesel-, villamosmozdonyok, a mo­dem biztosító- és jelzőbe­rendezések, valamint a nagy teherbírású pályák lé­nyegesen magasabban kvali­fikált embereket követel­nek, mint korábban, ami­kor a gőzmozdony volt az alapvető vontatási forma. Szervezetileg a vasút erre felkészült és intézményes átképzéssel, valamint új ki­képzési formák bevezetésé­vel igyekezett a megfelelő személyzetet biztosítani. . — Az elképzelések azon­ban nem mindenhol való­sulhattak meg kellő mér­tékben, mert a vasúthoz a vártnál kevesebben jelent­keztek felvételre, így tar­tós létszámhiánnyal küz­dünk. Utalok a kerekasz- tal-besíélgetésen elhangzot­takra is: hogy a szakszolgá­lati beosztás és munkakörül­mények, valamint a szociá­lis ellátottság elégtelensége miatt sokan elmennek a vasúttól kedvezőbb körül­ményekkel rendelkező mun­kahelyekre. Az átképzés, a korszerű eszközök kezelésére Való felkészülés feltételei azonban biztosítottak. — A feladat az, hogy az élet- és munkakörülményeket, a szo­ciális ellátottságot is to­vább kell javítani, hogy a megfelelően képzett munka­erő a vasúthoz jöjjön és itt megelégedetten, nyugodtan dolgozzon. — A kerekasztal-megbe- szélésen szó esett a vasúti fegyelemről, az élet- és munkakörülményekről, a szociális helyzetről és a még mindig előforduló túlutaztatásróL — Főtitkár elvtárs hogyan vélekedik ezekről a kérdésekről? — A vasúton a munkafe­gyelem nem rosszabb és f*HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK ] ból a Művelődésügyi Minisz­térium, a szakszervezetek és a KISZ közös akciójára, amelynek jóvoltából az idei évadban kedvezményt kaptak az ifjú színházlátogatók, s köztük is elsősorban az egye­temisták és ifjúmunkások. Az összeget 120 ezer ötforintos utalvány formájában juttat­ták el a fiatalokhoz; 4o ezret Budapesten, 80 ezret pedig vidéken osztottak szét. Ezek értékét beszámították a szín­házjegyek árába. Tulajdono­saik a készpénzen kívül ezek­kel fizethettek a hétforintos vagy ennél drágább jegye­kért. Áz utalványokat a KISZ bizottságok ítélték oda az ar­ra érdemesnek talált fiata­loknak. Az akció keretében csak azoknak a daraboknak a megtekintéséhez nyújtottak támogatást amelyek monda­nivalójukkal, kimagasló mű­vészi értékeikkel maradandó élménnyel ajándékozták meg nézőiket Vízügyi tárgyalások Magyar—szovjet vízügyi tárgyalások kezdődtek Nyír­egyházán és Ungváron. A tárgyaláson szovjet részről K. S*. Hilobncsenko ukrán vízgazdálkodási miniszterhe­lyettes és J. F Marcsinszkl, a kárpátoutüli terület vízügyi Az évforduló napján leplezik le a Tanácsköztársaság emlékművét ' Szabadon áll már a Dózsa György úton, a felvonulási tér közepén a Magyar Ta­nácsköztársaság impozáns emlékműve. Szerdára teljesen lebontották a terjedelmes fa­építményt amely eddig kö­rülvette a bronzalakot és architektúráját Elkészültek minden feladattal, njiár csak a legutolsó simítások vannak vissza. Gyeptéglákból élő í zöldszőnyeg kerül a csigavo­nalban emelkedő talapzat felszínére. Parkosítják az em­lékmű környezetét, hogy né­hány napon belül minden ké­szen álljon az avató ünnep­ségre. A Tanácsköztársaság kiki­áltásának 50. évfordulója napján kerül sor a monumen­tális emlékmű leleplezésére. Sokezer résztvevőre számíta­nak. Ünnepi beszédet mond Ilku Pál művelődésügyi m: niszter. Kedvezmény a színházba járó fiataloknak Hatszázezer forintot b/^a vaztak meg a kulturális alap­szervének vezetője, magyar részről Szászhelyi Pál, az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnök- helyettese és Jancsó Gyula, a Felső-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője vesz részt. Nyilvános saj tókonferencia A Rádió új kezdeményezés­ként — havonta egyszer — nyilvános sajtókonferenciát rendez, minisztériumok vagy más főhatóságok vezetőinek közreműködésével. A hallga­tók által írásban előre közölt kérdéseket az élő adásban te­szik fel a Rádió munkatár­sai a címzetteknek. Az első adásra március 24-én 18 óra­kor kerül sor, színhelye az Egészségügyi Minisztérium lesz, s dr. Szabó Zoltán mi­niszter és vezető munkatár­sai, valamint az orvos-egész­ségügyi dolgozók szakszerve­zete és az orvostudomány je­les képviselői válaszolnak a kérdésekre, amelyeket már­cius 16-ig lehet postára adnj a Magyar Rádió címére „Saj­tókonferencia” megjelöléssel Várják a vidéki hallgatók le­veleit is. ság más ágaiban — mon­dotta Szabó Antal elvtársi. — A vasutasok a kedvezőt­lenebb munkakörülmények ellenére is hivatásszeretet- ből, rendkívül nagy teljesít­ményeket produkálnak évi- tizedek óta. A vasútnál na­gyobb fegyelmet kell köve­telnünk, mint más munka­helyen, feszesebb rendnek kell lenni, mert a vasúti munka sok ember egymásba kapcsolódó, jól szervezett tevékenységéből áll. Ezt per dig csak nagyon magas szín­vonalú renddel és fegyelem­mel lehet megoldani. — A szociális helyzetről az előző kérdés kapcsán már szóltam. A túlutaz tatás-, ról álláspontunk az, hogy nagyon összetett problémá­ról van szó. azonban ennek megoldására kötelez ben­nünket az a határozat,- amely azt mondja ki, hogy 1970-re meg kell közelíteni az utazószemélyzet havi munkaidejénél a 210 órát. Az utazószemélyzet túlmun­kájának azonban objektív és szubjektív okai is vannak. — Objektív ok az, hogy a vasút éves viszonylatba»' nem egyenlő feladat meg­oldására kötelezett. Az év különböző szakaiban más mennyiségű, viszonylatú és összetételű áruk fuvarozását kelj elvégeznie és különbö­ző évszakokban a személy­szállításnál is nagyon válto­zó a leterhelés. Ezt még hosszú ideig nem lehet tel­jesen kiküszöbölni: Népgaz­dasági szempontból például a jó termés az őszi hóna­pokban óriási erőfeszítése­ket követel a vasutasoktól, ugyanakkor a társadalom egésze szempontjából ennek csak örülhetünk. Tehát elő- ■ >rdulhat egyszer-egyszer, hogy 210 órán túl kell dol­gozni. De jó belső üzem- szervezéssel egyenletesebbé lehet tenni az utazószemély­zet leterhelését, a mégis el­kerülhetetlenül felmerülő túlórákat a népgazdaság egyéb ágaival azonos mó­don meg kell fizetnij — A Szolnok megyei Nép­lap kerekasztal-beszélgc­tését ön hogy értékeli? — Bár sajnálom, hogy egy ilyen negatív jelenség­sorozat hatására került sor a * kerekasztal-beszélgetés megrendezésére mégis meg­nyugtató, hogy a beszélge­tők szinte valamennyien ugyanarra a megállapításra jutottak, melyet központi ve­zetőségünk legutóbbi ülé­sén is összegeztünk: a kor­szerűsítés átmeneti idősza­kában, hogy a kö vétel me­nyeknek megfeleljünk, to­vább kell erősíteni a belső rendet, fegyelmet. Ezzel egy- időben mindent el kell kö­vetnünk, hogy a vasutas dol­gozók jelentős részének nagy leterheltségét csökkentsük és a végzett munka arányában megfelelő jövedelmet kapja­nak. Remélem, hogy a későbbiek során hasonló ke­rékasztal beszélgetésre ke­rülhet sor. olyan Időben, — amikor a vasutas dolgozók kiváló íel ■ - íl menyeit lehel megvitatni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom