Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-13 / 60. szám
I 1969. március 13; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP • • Ötvenezer vasutas bérét javították március 1-től (Folytatás az 1. oldalról.) foglalkoztatásnál a munkaidőcsökkentés érdekében korábban bevezetett közbevál- tó-rendszert az elmúlt év őszi forgalmának idején már nem mindenütt tudtuk biztosítani, — A mozdony- és a vonatkísérő személyzetnél 1964- ben 263, illetve 249 óra volt az átlagos havi munkaidő, ami a korszerűsítés és a szervezési intézkedések hatására 1968-ban 247, illetve 217 órára csökkent, de ez még így is túl magas. A munkahelyi szociális ellátottság sem kielégítő, annak ellenére, hogy évente csaknem 60 millió forintot fordítottunk az ilyen jellegű létesítmények korszerűsítésére. Ezen felül sok új szociális létesítmény is szerepel terveinkben. — Vázolhatná-e röviden Sí MÄV perspektivikus fejlesztésének terveit, a fejlesztéssel kapcsolatos főbb elképzeléseket, amelyek — úgy gondoljuk — egyben szerves részei az egységes közlekedéspolitikai koncepcióinak is. Az országgyűlés tavaly Októberi ülésszakáról kiadott tájékoztatás alapján közvéleményünk tájékozódott a közlekedéspolitikai koncepcióról. Ezért most csak a vasút negyedik ötéves tervének főbb vonásait ismertetem. — 1970-re befejezzük a -Budapest—Szolnok—Nyíregyháza közötti vonalszakaszok villamosítását és 1975-ig újabb három fővonal villamosítását irányoztuk elő. — Folytatjuk a dieselesitést, a Diesel-üzemet kiterjesztve a mellékvonalak tekintélyes részére is. A vonali korszerűsítés keretében az utas- és áruszállítás igényeinek kielégítését, dolgozóink munkakörülményeinek fokozott javítását komplex fejlesztéssel biztosítjuk. Tovább folyik a nagy csomópontok — például Szolnok, Záhony, stb. — korszerűsítése. Meggyorsítjuk az állomási biztosító beredezések felszerelését, az önműködő fénysorompók építését. Több fővonalon automatikusan működő vonátmegállító berendezéseket helyezünk üzembe; a nagy rendezőpályaudvarokon, a gurítódombok képesítését, automatizálását irányoztuk elő. A Mezőzombor —Nyíregyháza közötti vonal- szakaszt — az országban elsőként — központi forgalomirányító berendezéssel is felszereljük. A közlekedés szabályozásában mind nagyobb szerepet betöltő rádióadó-vevő berendezések számát is szaporítjuk; — A tervezett műszaki fejlesztés nagyságát néhány számadattal is érzékeltethetem. Évente két milliárd forintnál többet biztosítunk korszerű Diesel- és villamosmozdonyok, valamint személy- és teherkocsik beszerzésére. Vonalkorszerűsítésre 1200—1300 milliót és csupán biztosító berendezésekre 2S0 millió fórint körüli összeget fordítunk évenként, — A vasút dolgozóinak felelősségét növeli, hogy minden beruházást, korszerűsítést a vasúti forgalom zavartalan biztosítása mellett kell elvégeznünk, és ez helyenként hatalmas feladatot ró az építés éveiben a forgalom szervezésében, irányításában és lebonyolításában résztvevő vasutasainkra. — Befejezésül csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy a biztonságos közlekedés egyik fontos előfeltétele a vasút gazdaságos üzemeltetésének; ennek jövedelmezősége viszont kihat dolgozóink munka- és életkörülményeinek további javítására. Ezért vasutas kollektívánk minden tagjának a maga szolgálati helyén eszközeink minél hatékonyabb kihasználásával, felelősség- teljesen kell végeznie munkáját. •f ü. L. (Holnap a Vasutas Szak- szervezet fötitkárá nak nyila t - kozatát közöljük kerékasztal beszélgetésünkről.) hétköznapok esztétikája Pogány Frigyes professzor előadása a Barátság Klubban A hatvanegyéves Ybl- és Állami díjas professzornak, az Iparművészeti Főiskola igazgatójának, kedd esti előadása egy életre szóló élményt adott mindazok számára, akik jelen voltak a Barátság Klubban. Az embert közvetlenül körül ölelő világ formarendjéről beszélt, a települések, az épületegységek harmonikus kialakulásától a legegyszerűbb napi használati eszközök forma alakításáig. A mindenkori esztétika alapelvéül az emberközelséget állította. A különböző korok esztétikai mércéje eszerint a kor társadalmában élő emberek igénye szerint változik. Pogány Frigyes professzor szuggesztfv, mélységes humánumától fűtött előadásában eddigi munkásságának főbb gondolatai tükröződtek, példáit a sokak által jól ismert könyveiből, esztétikai írásaiból merítette. A vetített diapozitívek világosan, magától értetődően támasztották alá a professzor esztétikai fejtegetéseit, vizuálisan is biztosítva az egyáltalán nem könnyű téma megértését. Szomorú, hogy a magas színvonalú, kiváló előadást mindössze néhány érdeklődő hallgatta meg. Ezt az élményt sajnálatos volt elmulasztani. — cm rm 15 évi bortön A Néplap január 16-i számában beszámoltunk arról, hogy aljas indokból. előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés bűntettéért a Szolnok megyei Bíróság halálra ítélte Tóth Imre, ti- szaszentimrei lakost- A 28 éves fiatalember tavaly szeptember 16-án reggel brutális módon megölte Takács Mar- gitot, volt élettársát. A fellebbezés sarán a Legfelsőbb Bíróság ítéletében mellőzte az aljas indokot. Tóth Imiét előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek és 15 évi szabadságvesztésre ítélte. Forradalmi Szolnokról emlékek n. A háború ötödik téli küszöbén Szolnokon — 1918 őszén — a spanyol járvány szedte áldozatait. Az alispán bezáratta az összes iskolát, a mozikat, a táncmulatságokat A Haladás arról számolt be, hogy spanyol járványban százan fekszenek. A temet» halottas házában 10 halott feküdt 8 nap óta, mert nem volt koporsó, amelyben őket eltemethettük volnaÉs közben százával és százával érkeztek a városba a sebesült, beteg katonák. Csaknem minden iskola hadikórház volt A szolnoki állomáson és környékén a katonarendőrök siserahada ,,üdvözölte” a katonaszökevényeket Az állomástól a Gólya vendéglőig vezető úton minden katonát legalább négyszer igazoltattak. De hasonlóképpen zaklatták a civileket is. Mindenki gytoús volt, aki még élt... Az őszirózsás forradalom Így jutottunk el 1918. október 31-én az őszirózsás, polgári demokratikus forradalomhoz, amely anélkül tört ki, hogy bárki azt előre megszervezte volna. Pesthez hasonlóan Szolnokon is őszirózsát tűztek a katonák a sapkájuk mellé. Elhajították a császári és királyi rozettákat. Őszirózsák hullottak az ablakokból, virágot tűzték a puskacsőbe, örült a szolnoki nép is. hogy végeszakadt a háborús szenvedésnek.; November 2-án a városháza előtti téren több száz főnyi tüntető gyülekezett, mialatt a közgyűlési terembe egymás után érkeztek a városatyák. A tüntetők hangos szóval követeltek a polgár- mester lemondását- A követelésnek először nem volt foganatja, mire a tömegből kivált Mihályi József tüzér- szakaszvezető és Fülöp Sándor törzsőrmester, géppuskát állítottak fel a városháza nagyterme felé, hogy ezzel a döntést megsürgessék. A képviselőtestületi tagok, akik dicsőségük teljében büszkén hordták a fejüket, most a leggyorsabban a padok alá bújtak. A polgármester nem várta meg a géppuska tüzet, lemondott. A tömeg hangosan követelte kiadását. Erre nem került sor. mert Ja-ncsó Ka- jetán jegyző segítségével éjjelre a városháza WC helyiségében elrejtőzött Innen hajnalban osont ki beseny- szögi tanyájára a nép haragja elől. Az izgalmaik lecsillapodása után a városi közgyűlést Horváth Albert polgármesterhelyettes vezetésével megtartották. A képviselőtestület ünnepélyes hangulatban csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz, amelynek kiadásaira 50 ezer karcmát utalványozott. A Szapáry utca. a Baross utca. az Apponyi Albert utcai ablakokat a helyi előkelőségek, óvatos duhajként, a következő szövegű; saját kezűleg rajzolt plakátokkal látták el: „A Nemzeti Tanács védelme alatt”. A védelemre igényli tartottak, de a forradalom vívmányaiért a kisúj- jukat sem mozgatók. A lány és a dömperes A Ságvári körúton a kereszteződésig nem fáraszt- va magái, átvágott az úttesten egy szép lány. Szőke volt, nagyon karcsú és csodálatosan csinos. A rövid fehér köpeny alig takarta mini szoknyáját és hosszú lábai így még hosszabbnak, Vonzóbbnak tűntek. Nagyon ész- revéttetően és nagyon szabálytalanul ment át az utcán a láng Pedig az úttest másik oldalán az építkezések felől megrakottan közeledett egy dömper. Egy fiatalember vezette. Mess* szebbről feltűnhetett neki a lány. Felgyorsulva jött elébe és gyorsan megállt. Néhány méterrel a lány előtt lefékezett. Látni lehetett ugyan, a lány nem akart átvágni előtte. Intett is, hogy menjen a dömperes. A dömperes nagyon ráért• Nem akart menni. ■ Ö is intett. A fejével, a kezével, az egész felső testével. Ügy történt ez, hogy a dömpere kihajolt, kinyúlt kedves mozdulattal a vezetőülésből. Mutatta arcával, nevetésével, mozdulatával is: parancsolj te szép lány. A dömper mögött járművek torlódtak. De nem hangzott dudaszó, nem látszott türelmetlenség. A szép lány kényelmesen- tipegett az úttesten. A feltorlódott jármüvek élén a dömperes még nézett, nézett utána. Különös módon nem sietett senki. Egy szép lány miatt. Nem állítanám, hogy a világtörténelemben ez volt még az eddigi legnagyobb áldozat érte. _ — honák «*» Eltávozott a városból négy heti szabadsága után ú.iabb egy heti szabadságra Zru- metzky Viktor főjegyző, elhagyta helyét és megszökött a városból Saáry Zoltán főszámvevő. aki totuni-faktum, diktátor volt a város köz- élelemzése terén az egész háború alatt Megszökött Késik Ödön, menesztett főkapitány. A Nemzeti Tanács a polgármester mellé 3 tagú el lenőrző szervet létesített, s ennek tagjául Pálfy Jánost, Sebestyén Mórt és Szabó Károlyt választottákA Nemzeti Tanács a rendet biztosította. Ebben segítséget adott a Prágából hazaérkezett 68. gyalogezred. A vasúti fosztogatásokat megszüntették. A forradalmi átalakulás vér nélkül zajlott le. November 16-án délelőtt 11-kor több ezres tömeggel népgyűlést tartottak a városház^ előtt Darvas Ferenc, a szociáldemokrata párt vezetője, dr. Küry Albert alispán, dr. Bulla István városi tanácsnok, Szedlacsek főhadnagy és dr. Papp Illés felsőkereskedelmi iskolai igazgató szónoklatai után nagy lelkesedéssel csatlakoztak a köztársaság kikiáltásához. A Himnuszt énekelték, boldog emberek ölelkeztek egymással. December 28-án az új kormány minisztertanácsa Darvas Ferencet kormánybiztossá nevezte ki. (Folytatjuk) Bencze László Készülődés Budapestre Szolnok megyét tizenhárom brigád képviseli A termelőszövetkezeti szocialista bangád vezetők körzetenként és megyénként megrendezett tanácskozásai után március 24-én Budapesten, a Béke Szálló kupolatermében összeül a termelőszövetkezetek szocialista brigádjainak I. kongresszusa. Szolnok megyét tizenhárom brigádvezető képviseli e jelentős eseményen. A nagykunsági tsz szövetség területéről hét, a közép- tiszavidéki és jászsági szövetség működési körzetéből pedig hat brigádvezető készülődik már a fővárosba. Többen úgy tervezik, szót is kémek, s elmondják. megyénkben hol tart a szocialista brigádmozgalom. A tanácskozáson egyébként két Szolnok megyei tsz elnök is jelen less: Hegyi István, a mezőtúri Magyar— Mongol Barátság Tsz elnöke és Horváth István, a jászapáti Veüemi Endre Tsz elnöke személyében. A két gaz- daságvezetö ugyanis a két tsz szövetség verseny- és propaganda bizottságát is irányítja. Szanált termelőszövetkezetek legyében A MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA A 29/1968. PM.—MÉM. SZ. EGYÜTTES RENDELET ALAPJÁN AZ ELMÚLT ÉV VÉGÉN A MEGYÉBEN KILENC TERMELŐSZÖVETKEZETBEN ELRENDELTE A SZANÁLÁSI ELJÁRÁST. AZ ELŐZETES FELMÉRÉSEK SZERINT EZEK A KÖZÖS GAZDASAGOK VESZTESÉGGEL ZÁRTAK AZ 1968. ÉVET, S A PÉNZÜGYI NEHÉZSÉGEK LEKÜZDÉSÉRE, A LEGSZÜKSÉGESEBB KIADÁSAIK FEDEZÉSÉRE CSAK KÖLTSÉG- VETÉSI ÓVADÉK MELLETT KAPHATNAK HITELT. Eszközhiány Az eljárás során kitűnt; hogy négy termelőszövetkezetet nem kell szanálni. Helyzetük az évközi mérlegben megítélteknél kedvezőbben alakult. A mezőtúri Sallai és Petőfi Tsz, valamint a kengyeli Mező Imre Tsz minimális nyereséggel zárt. A kengyeli Dózsa Tsz veszteségét — 1 634 000 forint — megszüntette az előző években képzett 2 517 000 forint biztonsági tartalékának fel- használásával. A szanálási eljárás azonban ezekben a tsz-ekben is feltárta a fogyatékosságokat, a vezetés hibáit, a felhalmozás és a személyes jövedelem közötti, több éves aránytalanságokat, a termelési szerkezet és az üzemágak közötti aránytalanságokat. E közös gazdaságok helyzete sem megnyugtató, mert csökkentek a termelési alapjaik, forgóeszközeik. Nem tudtak biztonsági alapot képezni, laza a tagok munkafegyelme. Épp ezért, gazdálkodásukra az elkövetkező időszakban nagyobb figyelmet kell fordítani. Szomorú helyzetkép A bizottságok a többi öt szanálandó tsz-ben szomorú helyzetképet állapítottak meg. Kétségtelen, az aszály súlyos károkat okozott gazdálkodásukban. Az állatbetegség úgyszintén. A baj igazi okát azonban nem az objektív körüményekben kell keresni; A veszteség okai az előző évek gazdálkodására vezethetők vissza; A felhalmozás és a részesedés közötti óriási aránytalanságok voltak; Nem képeztek megfelelő alapokat, a személyes jövedelmet pedig túlzottan emelték. Amit csak lehetett, mindent kiosztottak, figyelmen kívül hagyták a holnapot. A szanált tsz-ek — egykét kivétellel — jó közgazdasági adottságokkal rendelkeznek. Az öcsödi Kossuth Tsz földjei átlagosan 12.04 aranykoronásak. A kétpói Szabadság és Zöldmező Tsz pedig a megye legjobb földjein gazdálkodik. A veszteség valódi okai A szanálási bizottságok a veszteségek okait őszintén feltárták. Szinte valamennyi jelentésből ezt olvashatjuk: a vezetés színvonala nem nőtt a feladatokkal. Hiányzik a szakképzettség, enélkül pedig nem lehet hatékonyan irányítani a sok' ezer holdas gazdaságokat. Helyenként az önelégültség lett úrrá. Köz- gazdasági elemzéseket nem végeznek, s egyes szakvezetők felkészültsége sem megfelelő. Az öcsödi Kossuth Tsz-ben az alaptevékenység rovására túlzottan bővítették a kiesé; szitő tevékenységet. Ezek- gazdaságosságát is felül kell vizsgálni. A kétpói Szabadság Tsz- ben a termelési érték csökkenő tendenciájú volt az utóbbi években, a személyes jövedelem mégis emelkedett. Aránytalanság van a két főágazat — növénytermelés, állattenyésztés — közt, az utóbbi rovására. Állóeszközeik elavultak, az állattartás épületei korszerűtlenek, a beruházást elhanyagolták. A kétpói Zöldmező Tsz- ben nem alakult ki a megfelelő szakgárda, A föagip; nómusok évenként, váltják egymást. A halmozott termelési érték 1965-től csökkent, a személyi jövedelem azonban növekedett. A? egy dolgozó tagra jutó jövedelem meghaladta a járási átlagot, s ezt a tsz gazdálkodási eredménye nem tette lehetővé. Megfelelő alapokat, tartalékot nem képeztek. Az állatállományuk lecsökkent. Száz kát. holdra vetítve csak 9 számosállatot tartanak, talán legkevesebbet a megyében. A jászberényi Lenin Tsz- ben évek óta krónikus a mérleghiány. 1961-től 1963ig hatszor volt mérleghiá- nyos. Éves tervezésük megalapozatlan, a teljesítést nem kísérik figyelemmel. A termelési alapok évenként változtak, a személyi jövedelem érdekében csökkentek. Az üzemágak között nagy az aránytalanság. A közös vagyon védelme, könyvvitelük nem megbízható, a bizonylati fegyelem laza. A jászberényi Rákóczi Tsz-ben is alacsony színvonalú a tartalékképzés, új beruházásokat nem végeztek. Az állattenyésztés elmaradott, így nem pótolhatta a növénytermelés, szőlészet kieséseit. Határosat a pénzügyi rendezésre A megyei tanács végrehajtó bizottsága a szanálási bizottságok jelentését elemezve határozatot hozott a veszteséges tsz-ek pénzügyi helyzetének rendezésére. Utasította az illetékes járási-vu- rosi tanácsok végrehajtó bizottságait — a szanálási bizottságok jelentését felhasználva —, hogy megfelelő intézkedéseket, javaslatokat dolgozzanak ki a gazdálko- rás megjavítására. Felkérte a két tsz szövetség elnökségét, hogy ebben működjön közre. A kidolgozott javaslatokat — a közös gazadság helyzetének őszinte elemzésével — ismertetni kell a tsz közgyűlésén. A végrehajtó bizottság kereste a megoldás útját. Átmenetileg szanálási hitellel segít a bajba iutott szövetkezeteken. Ám a tsz-eknek maguknak kell rendet teremteniük portájukon. U —
