Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-09 / 57. szám
1969. március 9. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 7 Március eleje a Margitszigeten (MTI ván felvétele) foto — Bars 1st„Ébredezik” * a Balaton A Balatonon viszonylag csendesen megkezdődött a jégzajlás. A már két héttel ezelőtt gyártyásodásnak indult vastag jégpáncélt mindeddig nem korbácsolta fel erősebb szél. A nyugati medencében ennek ellenére mozgásba lendültek a jégtáblák. A Szigliget és Bala- tonmária közötti sávban — szombaton már hullámzott a tó vize. A halászok szerint „ébredezik” a Balaton. A nyílt vízfoltok kiterjedtek az északi part révfülöpi, sze- pezdi körzetére is. A mozgásba lendült jég a déli parton Balatonmária ésBalaton- berény vidékén néhány helyen már összetorlódott A partőrök megfigyelései szerint a vízszéli kőfalakban és egyéb víziépítményekben — nem okozott kárt Most már viszonylag rövid idő alatt leveti téli takaróját a Balaton, még akkor is, ha nem érkezik erősebb széL CSAK EGY TELEFON! És már kész is a siker — Eredeti bemutató a Szigligeti Színházban Oj magyar vígjátékot mutattak be pénteken este a szolnoki közönségnek- Fehér Klára; Csak egy telefon! című darabját Berényi Gábor rendezésében láthattuk. A népszerű írónő új színpadi műve eleven problémát céloz meg, a protekcionizmust és a mám elük szellemet Csak egy telefonba kerül, — hányszor halljuk manapság. és tényleg sokszor így tárul a szezám ... Hány olyan nagyképű. szolgalelket ismerünk, aki felváltva mond igent és nemet fehérre feketét. ha azt kérik tőle, szemtől szembe istenít, de a líáta- rnngött fúr-farag bárkit főnökeit, társait A tizenkét szereplős vígjáték egy kis gimnazistalány. Ágoston Kati körül bonyolódik. Egyedül a „kislány” és csókolódzó partnere, Páll Gábor kertésztechnikus, akik nem alakoskodnak, körülöttük tíz felnőtt spekulál, kisebb-nagyobb mértékben hazudozik, vagy bólogat fe- hérre-feketét _ A játékot összegubancoló ló, indító aprooó kissé már (szerencsére') túlhaladott Az iskolai felvételek kötöttsége már csaknem feloldódott a megyehatár sem állia útját a fiatalok érvényesülésének. Az alapkonfliktus — Katit mezőgazdasági technikumba veszik fel, mert csak oda vehetik fel, csak az van a megyében, pedig matematikus akar lenni — „átmentése” a mába, azonban remek lehetőséget ad a szerzőnek, hogy figurái kimutassák foguk fehérét „Fentről” egy telefon és minden el van intézve-.. Vígjátékunkban kezdődhet a bonyodalom. Fehér Klára ismét meggyőzött bennünket hogy jól ismeri a mai életet torz lencséiével összegyűjti fonákságainkat parazsat rak alánk. Már a bemutató után hallottuk az ellenvetést nem ilyenek a ml viszonyaink, nem ilyenek a mi pedagógusaink. Persze, hogy nem. jól néznénk ki, ha ilyenek lennének. a szer-ó azonban ezt egvetlen mondatával sem állítja, csupán azokra 15 a gúny fegyverével, akik közülük ilyenek. Két nagyon szellemes, jól pergő felvonást kaptunk az írótól, —- a magyarázkodó első felvonás után. Hosszú és körülményes az expozíció, az előadás első negyedórája csaknem teljesen üresjárat, pedig a szerző két perc alatt d tudná mondani a protek- clózó Ágostonná és dr. For- gách emberi viszonyát A második és harmadik felvonásban kárpótolja a nézőt a szerző az indítás döc- cenőjéért- Nagy petárdák durrognak, mindig jó időben és sosem erőltetett harsány- sággaL Berényi Gábor rendező nagyon ízlésesen mó- káztatja színészeit mindent jól előkészít megérezteti, hogy mikor kell jobban odafigyelnünk, színészein keresztül mesterien játszik a közönség hangulatával Dr- Imreffy Valéria gimnáziumi igazgató szerepében Andaházy Margit Jászai-dí- jast láttuk, alázatos akamo- kokat formál, hízeleg és mar, akár a vipera. Kitűnő alakítása, — igazi kisvárosi kaméleon. Huszár László nagyszerű, pénzben, számításban fürdőző fogorvosa telitalálat Ismerjük ezt a típust Sebestyén Éva élettel telíti a nagynéni íróilag gyengébben megrajzolt figuráját. Ágoston Pálnét a gyermeke jövőjéért érzett felelősség teszi protekdóhajszolóvá, ezt Hegedűs Agnes Jászal-díjas jól érzékelteti s egyben bírálatot Is sugároz a környezet magatartására. Káldi Nóra kedves bakfis- Érdekes alakot rajzol Hollósi Frigyes, aki a hazudo- zós Kábelt játssza: a figura nemcsak helyezkedő stréber, hanem a mai munkahelyi rágcsálók megszemélyesítője is, a közélet veszedelmes rongálója. Roho- nyi tanár úr, a nyugdíj előtt, Vajda László. Ismerősünk ez a szánalmas embertípus is; jobb sorsra érdemes, kenyerét féltő öregember, akinek a generációk sora puhította derekát kényszerűségből kiszolgálja a mindenkori, buta, vélt hatalmasságokat Oda kell figyelnünk erre a jelenségre, — Vajda alakítására is! Győngyössy Katalin Ma- gyoróssy tanárnője már gumiderékkal Indul a pályán, a véglegesítéséért kétrét görnyed, már önmagától is mondja a fehérre a feketét. Remek alakítás az övé Is Páll Gábor kertésztechniku' tiszta kis ember, Halás- László Jászai-díjas jól él r szerepadta lehetőségekké' Bori nénit Szab < Ili formál ja, igen jól, ez a szerep az' példázza, hogy fertőzött kö zegben az egészséges embr is megbetegszik. Vaszy Bori nak — házmesterné — nem volt funkciója és lehetősége Győző Lászlótól joviális, cA. lenini yfrn (Lolátok nyomában Á pártmunkásokról hozsanna nélkül Lenin: Óriási zenekarra van szükségünk; tapasztalatokat kell gyűjtenünk, hogy helyesen oszthassuk el ebben a zenekarban a szerepeket, hogy az egyiknek a szentimentális hegedűt, a másiknak a szilaj nagybőgőt adjuk a kezébe, a harmadikra a karmesteri pálcát bízzuk. uram-bátyám világot idéző honatyát láthattunk mintha a múltból cseppent volna közénk, azt a bizonyos egy telefont ő is megereszti, s közben úgy csinál, mintha számára természetes lenne a protekciózás. Kitűnően ismeri és éli ezt a figurát Győző László, Nem haszontalan örrrizs- gálődás Fehér Klára igen jó vígjátéka, amelynek a szolnoki bemutatója nagyon jó előadást hozott A premier után színészbál volt a Tisza szállóban. Az éjfélkor kezdődött műsorban Bókay Mária Tangolitája és Lady-je frenetikus sikert aratott Hasonlóképpen Vaszy Bori, aki Gershwin-t énekelt, — nagyszerűen. Szellemes volt ifj. Üjlaki László száma és grand-seigneur-i Rózsa Sándor operettbelépője. A színház bonvivánja új oldalról is bemutatkozott; remek parodista. Tiszai Lajos Annak idején, 1903-ban hangzottak el a lenini szavaik, amikor arról folyt a vita, milyen legyen Oroszországban a munkásosztály forradalmi pártja. A párt- funkcionáriusokról (Lenintől ered ez a kifejezés is) szólt Lenin, akiket ő maga mindig szívesen nevezett hivatásos forradalmároknak. Vannak-e még hivatásos forradalmárok? Az elmúlt években szinte divat volt bizonyos írások „szociológiai hitelét” azzal megadni az író „bátor” szókimondását olyan módon bizonyítani, hogy a művecské- be beleaplikáltak egy funkcionáriust' is, aki feltétlenül korrupt, iszákos, erkölcstelen ember. Nem tagadom a figurák létezését, magam is sokat láttam közülük — igaz többnyire akkor ismertem meg őket, amikor a mozgalom a maga természetes öntisztulásaképpen már ki is vetette soraiból. A pártmunkások százezernyi hadához képest számol- hatatlanul kevés az ilyen hitvány, megtévedt ember, de mit tehetünk, ha emezekről nem hallunk a rádióban, nem igen látjuk fleet a televízióban, lapjaink, folyóirar taink hasábjain velük alig találkozunk — a művészi ábrázolásról pedig jobb, ha nem is szólunk. Az ötvenes évek elején a kelleténél többet írt róluk a sajtó. De a legnagyobb jószándék mellett is csak izzadságszagú „népszerűsítés” lett belőle mert egy hibákkal terhelt politika végrehajtóit nehéz volt példaképként elfogadtatni, noha egyéni életűk, a szocializmushoz való tiszta hűségük és ragaszkodásuk sokakat valóban alkalmassá és érdemessé tett volna erre. Az az idő elmúlt. De az Igazság fennmaradt: a törvénytelenségeket nem az üzemi, vagy a szövetkezeti titkárok, bizalmiak követték el, a „hol balra — hol jobbra” pártvonalat nem a tanyavilág sáros útjain kerékpározó járási instruktor alakította ki. Ők csak szolgáltak s becsületükre legyen mondva, meggyőződéssel őszintén — még akkor is, ha maguk sem értették, — miért e sok cikk-cakk és kérdőjel. Ma az egész népünk által helyesnek tartott és elfogadott jó politika szolgálatában áll a pártmunkások — az élet rendje szerint nagyrészt személyében is kicserélődött — serege. Ma valóban tisztán intonálja a Lenin által álmodott zenekar szocialista életünk szép szimfóniáját Elzárt furcsa hogy mégis alig esik szó róluk, életükről, munkájukról. Pedig most valóban forradalmi az a szerep, amit betöltenek a kommunista mozgalomban, hazánk szocialista építésében, az építőmunka korszerűsítésében, a társadalom megújításában. Néha már káros is az a teljesen szükségtelen puritanizmus, ahogyan féltjük a párt derék harcosait a régi, rosszemlékű heroizálástól, a piedesztálra emeléstől, a picike Sztálinok kreálásának még a látszatától is. Ugyanis ezt senki nem akarja. De miért ne lehetne beszelni róluk többet? —- Annyit, amennyit más társadalmi réteghez, más funkcióban, munkakörben dolgozó emberekhez arányosan mérve ők is megérdemelnek. Természetes jelensége szocialista társadalmunknak, hogy van egy százezernyi hadserege — bizalmiak, vezetőségi tagok, titkárok propagandisták — akik naponként indulnak harcba az emberekért, hogy a szocializmus legnemesebb nyersanyagát formálják; tanítsanak, érveljenek, küzdjenek az igazságért 5 teszik mindezt anyagi ellenszolgáltatás elvárása nélkiiL Mert e nagy tömegnek csak néhány százaléka az, aki szakmai munkája alól függetlenítve, főhivatásként, pénzért végzi a pártmunkát S a hivatásos pártmunkások jelentős része is olyan szakember — mérnök, tanár, közgazdász, ag- ronómus —- aki eredeti szakmájában. talán még kevesebb gonddal is, nagyobb anyagi jövedelemhez jutna. A »szerelmes pár” — Andaházy Margit és Huszár László Könyv- szépség- verseny 1968-as termésükből a kiadók 320 könyvet neveztek be „Az év legszebb könyve” versenyre. - huszonöt díjat, egyenként 2000 forintos jutalommal járó kitüntetést ítéltek oda, harminchét kiadvány pedig dicsérő oklevelet kapott A könyv-szépségverseny díjazottjai között a korábbi évekhez képest nagyot emelkedett a tudományos kötetek és a szakmai kiadványok száma. Az ismeretterjesztő kiadványok. zsebkönyvek és tankönyvek csoportjában például díjat nyert a „Matematikai kisenciklopédia” a Gondolat. kiadványa, a „Filmélet”, 'amely a Magvetőnél készült. Az új köntösben megielenő olcsó könyvtár sorozat dicséretet kapott. Dicséretes lett a Corvinánál készült „Modern magyar művészet" Németh Lajos munkája. , A szakönyv-csoport egyik díjnyertese a „Közgazdasági kislexikon", amely a Kossuth Kiadó gondozásában látott napvilágot. Vannak szép számmal, olyan emberek, akik napi munkájuk végeztével jövedelmező másodállásokból, mellék- fogalalkozásokbód eredő kötelezettségüknek sietnek eleget tenni. Nem érheti őket ezért semmi rosszallás. Mások szórakoztató hobbyjuk- nak élnek, vagy egyszerűen csak pihenni térnek. És vannak megint mások, akik a párt ügyének szolgálatába állnak, s végzik dolgukat, ellátják tisztségüket — mert így érzik jól magukat, ért tartják szívük szerinti kötelességüknek. Nekik soha nem jut eszükbe, hogy valahol a tenyerüket kellene odatartani, vagy éppen a kabátjuk hajtókáját a kitüntetésért. (Rájuk gondolva könnyebb ajtót mutatni és nemet mondani azoknak, — akik vélt, vagy valóságos érdemeiket hangoztatva kilincselnek pártbizottságainknál a magasabb álláshoz, nagvobb társadalmi rang eléréséhez támogatást kérve.) Vannak ma is hívatásos forradalmárok — hogy a cikk elején féltett kérdésre válaszoljunk. De a „hivatásos” jelző náluk nem azt jelenti, hogy a forradalmat hivatásszerűen űzik, mint orvos a foehúzást — egy vizit ötven forint alapon —, hanem inkább ez elhivatottságot. Hisz Lenin is így értette ezt, amikor a párt e derékhadáról beszélt Olyan emberek ők, akikre elsősorban és legbiztosabban lehet számítani politikánk megvalósításában; akkor is{ ha jól megy a haza sorsa“, akkor is ha felhősebb idők járnak Alhatatos, megbízható emberek, s ha másoktól valamiben különböznek, az csupán annyi, hogy egy kicsit többen tesznek a közös ügyért, mint a többiek. E látszatra szürke hadsereg sokszínű, érdekes emberekből álL Vannak közöttük tisztviselők, tudósok, tanárok, parasztok, munkások, katonák. Vannak hat elemit végzettek és akadémikusok, színészek, írók és zenenszer- zők És vannak idősebbek, meg fiatalok. A mind kevesebb idősebb pártmunkás, akik mintegy negyedszázada életük részének tekintik a párt szolgálatát, akiket már „elkergetni” sem lehetne onnan, lassan átadja a helyét a fiatalabbaknak. Át kell adnia, mert az évek mindenki felett eljárnak. Kifc jönnek utánuk? A pártbizalmiak, vezetőségi tagok, járási, városi funkcionáriusok serege — alig egy évtized múltán — a fel- szabadulás utáni nemzedékből fog állni. Ezt a generációt nem edzette, verte az élet annyit, mint az előtte járót Mégis forradalmárrá kell őket nevelnünk. Nem könnyű feladat ez, de egy bizonyos: olyan mértékben válnak egy új kor, új szellemű, de lényegében mégis lenini típusú hivatásos forradalmáraivá, ahogyan az idősebbektől ezt megtanulják. Ügy szól majd ez az új lenini zenekar, ahogyan a hangszerek használatára egyenként megtanítjuk a tagjait Talán ezért is érdemes a pártmunkás sorsról, e derék emberek életéről többet beszélni. Mondhatjuk úgy is, hogy politikai szükségszerűség. Bizonyára nem kívánja senki, hogy hozsanát zengjünk e tisztességgel robotoló had mindennapi munkájáról, de egy kicsit több figyelmet és érdemük szerinti megbecsülést megérdemelnek. Varga Józse#
