Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-09 / 57. szám

1969. március 9. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 7 Március eleje a Margitszigeten (MTI ván felvétele) foto — Bars 1st­„Ébredezik” * a Balaton A Balatonon viszonylag csendesen megkezdődött a jégzajlás. A már két héttel ezelőtt gyártyásodásnak in­dult vastag jégpáncélt mind­eddig nem korbácsolta fel erősebb szél. A nyugati me­dencében ennek ellenére mozgásba lendültek a jég­táblák. A Szigliget és Bala- tonmária közötti sávban — szombaton már hullámzott a tó vize. A halászok szerint „ébredezik” a Balaton. A nyílt vízfoltok kiterjedtek az északi part révfülöpi, sze- pezdi körzetére is. A moz­gásba lendült jég a déli par­ton Balatonmária ésBalaton- berény vidékén néhány he­lyen már összetorlódott A partőrök megfigyelései sze­rint a vízszéli kőfalakban és egyéb víziépítményekben — nem okozott kárt Most már viszonylag rövid idő alatt leveti téli takaróját a Bala­ton, még akkor is, ha nem érkezik erősebb széL CSAK EGY TELEFON! És már kész is a siker — Eredeti bemutató a Szigligeti Színházban Oj magyar vígjátékot mu­tattak be pénteken este a szolnoki közönségnek- Fehér Klára; Csak egy telefon! cí­mű darabját Berényi Gábor rendezésében láthattuk. A népszerű írónő új szín­padi műve eleven problémát céloz meg, a protekcioniz­must és a mám elük szelle­met Csak egy telefonba kerül, — hányszor halljuk manap­ság. és tényleg sokszor így tárul a szezám ... Hány olyan nagyképű. szolgalelket ismerünk, aki felváltva mond igent és nemet fehérre feke­tét. ha azt kérik tőle, szem­től szembe istenít, de a líáta- rnngött fúr-farag bárkit fő­nökeit, társait A tizenkét szereplős víg­játék egy kis gimnazista­lány. Ágoston Kati körül bo­nyolódik. Egyedül a „kis­lány” és csókolódzó partnere, Páll Gábor kertésztechnikus, akik nem alakoskodnak, kö­rülöttük tíz felnőtt spekulál, kisebb-nagyobb mértékben hazudozik, vagy bólogat fe- hérre-feketét _ A játékot összegubancoló ló, indító aprooó kissé már (szerencsére') túlhaladott Az iskolai felvételek kötöttsége már csaknem feloldódott a megyehatár sem állia útját a fiatalok érvényesülésének. Az alapkonfliktus — Katit me­zőgazdasági technikumba ve­szik fel, mert csak oda vehe­tik fel, csak az van a me­gyében, pedig matematikus akar lenni — „átmentése” a mába, azonban remek lehe­tőséget ad a szerzőnek, hogy figurái kimutassák foguk fe­hérét „Fentről” egy telefon és minden el van intézve-.. Vígjátékunkban kezdődhet a bonyodalom. Fehér Klára is­mét meggyőzött bennünket hogy jól ismeri a mai életet torz lencséiével összegyűjti fonákságainkat parazsat rak alánk. Már a bemutató után hal­lottuk az ellenvetést nem ilyenek a ml viszonyaink, nem ilyenek a mi pedagógu­saink. Persze, hogy nem. jól néznénk ki, ha ilyenek len­nének. a szer-ó azonban ezt egvetlen mondatával sem ál­lítja, csupán azokra 15 a gúny fegyverével, akik közü­lük ilyenek. Két nagyon szellemes, jól pergő felvonást kaptunk az írótól, —- a magyarázkodó el­ső felvonás után. Hosszú és körülményes az expozíció, az előadás első negyedórája csaknem teljesen üresjárat, pedig a szerző két perc alatt d tudná mondani a protek- clózó Ágostonná és dr. For- gách emberi viszonyát A második és harmadik felvonásban kárpótolja a né­zőt a szerző az indítás döc- cenőjéért- Nagy petárdák durrognak, mindig jó időben és sosem erőltetett harsány- sággaL Berényi Gábor ren­dező nagyon ízlésesen mó- káztatja színészeit mindent jól előkészít megérezteti, hogy mikor kell jobban oda­figyelnünk, színészein ke­resztül mesterien játszik a közönség hangulatával Dr- Imreffy Valéria gimná­ziumi igazgató szerepében Andaházy Margit Jászai-dí- jast láttuk, alázatos akamo- kokat formál, hízeleg és mar, akár a vipera. Kitűnő alakí­tása, — igazi kisvárosi ka­méleon. Huszár László nagy­szerű, pénzben, számításban fürdőző fogorvosa telitalálat Ismerjük ezt a típust Sebes­tyén Éva élettel telíti a nagy­néni íróilag gyengébben meg­rajzolt figuráját. Ágoston Pálnét a gyermeke jövő­jéért érzett felelősség teszi protekdóhajszolóvá, ezt Hegedűs Agnes Jászal-díjas jól érzékelteti s egyben bí­rálatot Is sugároz a környe­zet magatartására. Káldi Nó­ra kedves bakfis- Érdekes alakot rajzol Hollósi Frigyes, aki a hazudo- zós Kábelt játssza: a figura nemcsak helyezke­dő stréber, hanem a mai munkahelyi rágcsálók meg­személyesítője is, a közélet veszedelmes rongálója. Roho- nyi tanár úr, a nyugdíj előtt, Vajda László. Ismerősünk ez a szánalmas embertípus is; jobb sorsra érdemes, kenye­rét féltő öregember, akinek a generációk sora puhította de­rekát kényszerűségből ki­szolgálja a mindenkori, bu­ta, vélt hatalmasságokat Oda kell figyelnünk erre a jelen­ségre, — Vajda alakítására is! Győngyössy Katalin Ma- gyoróssy tanárnője már gu­miderékkal Indul a pályán, a véglegesítéséért kétrét gör­nyed, már önmagától is mondja a fehérre a feketét. Remek alakítás az övé Is Páll Gábor kertésztechniku' tiszta kis ember, Halás- László Jászai-díjas jól él r szerepadta lehetőségekké' Bori nénit Szab < Ili formál ja, igen jól, ez a szerep az' példázza, hogy fertőzött kö zegben az egészséges embr is megbetegszik. Vaszy Bori nak — házmesterné — nem volt funkciója és lehetősége Győző Lászlótól joviális, cA. lenini yfrn (Lolátok nyomában Á pártmunkásokról hozsanna nélkül Lenin: Óriási zenekarra van szükségünk; tapaszta­latokat kell gyűjtenünk, hogy helyesen oszthassuk el eb­ben a zenekarban a szerepeket, hogy az egyiknek a szen­timentális hegedűt, a másiknak a szilaj nagybőgőt adjuk a kezébe, a harmadikra a karmesteri pálcát bízzuk. uram-bátyám világot idéző honatyát láthattunk mintha a múltból cseppent volna közénk, azt a bizonyos egy telefont ő is megereszti, s közben úgy csinál, mintha számára természetes lenne a protekciózás. Kitűnően is­meri és éli ezt a figurát Győző László, Nem haszontalan örrrizs- gálődás Fehér Klára igen jó vígjátéka, amelynek a szolnoki bemutatója nagyon jó előadást hozott A premier után színészbál volt a Tisza szállóban. Az éjfélkor kezdődött műsorban Bókay Mária Tangolitája és Lady-je frenetikus sikert ara­tott Hasonlóképpen Vaszy Bori, aki Gershwin-t énekelt, — nagyszerűen. Szellemes volt ifj. Üjlaki László szá­ma és grand-seigneur-i Ró­zsa Sándor operettbelépője. A színház bonvivánja új ol­dalról is bemutatkozott; re­mek parodista. Tiszai Lajos Annak idején, 1903-ban hangzottak el a lenini sza­vaik, amikor arról folyt a vita, milyen legyen Oroszor­szágban a munkásosztály forradalmi pártja. A párt- funkcionáriusokról (Lenintől ered ez a kifejezés is) szólt Lenin, akiket ő maga mindig szívesen nevezett hivatásos forradalmároknak. Vannak-e még hivatásos forradalmá­rok? Az elmúlt években szinte divat volt bizonyos írások „szociológiai hitelét” azzal megadni az író „bátor” szó­kimondását olyan módon bi­zonyítani, hogy a művecské- be beleaplikáltak egy funk­cionáriust' is, aki feltétlenül korrupt, iszákos, erkölcste­len ember. Nem tagadom a figurák létezését, magam is sokat láttam közülük — igaz többnyire akkor ismer­tem meg őket, amikor a mozgalom a maga természe­tes öntisztulásaképpen már ki is vetette soraiból. A pártmunkások százezer­nyi hadához képest számol- hatatlanul kevés az ilyen hitvány, megtévedt ember, de mit tehetünk, ha emezek­ről nem hallunk a rádióban, nem igen látjuk fleet a tele­vízióban, lapjaink, folyóirar taink hasábjain velük alig találkozunk — a művészi ábrázolásról pedig jobb, ha nem is szólunk. Az ötvenes évek elején a kelleténél többet írt róluk a sajtó. De a legnagyobb jó­szándék mellett is csak iz­zadságszagú „népszerűsítés” lett belőle mert egy hibák­kal terhelt politika végrehaj­tóit nehéz volt példaképként elfogadtatni, noha egyéni éle­tűk, a szocializmushoz való tiszta hűségük és ragaszko­dásuk sokakat valóban al­kalmassá és érdemessé tett volna erre. Az az idő elmúlt. De az Igazság fennmaradt: a törvénytelenségeket nem az üzemi, vagy a szövetkezeti titkárok, bizalmiak követték el, a „hol balra — hol jobb­ra” pártvonalat nem a ta­nyavilág sáros útjain kerék­pározó járási instruktor ala­kította ki. Ők csak szolgál­tak s becsületükre legyen mondva, meggyőződéssel őszintén — még akkor is, ha maguk sem értették, — miért e sok cikk-cakk és kérdőjel. Ma az egész népünk által helyesnek tartott és elfoga­dott jó politika szolgálatá­ban áll a pártmunkások — az élet rendje szerint nagy­részt személyében is kicse­rélődött — serege. Ma való­ban tisztán intonálja a Le­nin által álmodott zenekar szocialista életünk szép szim­fóniáját Elzárt furcsa hogy mégis alig esik szó róluk, életükről, munkájukról. Pe­dig most valóban forradalmi az a szerep, amit betöltenek a kommunista mozgalomban, hazánk szocialista építésé­ben, az építőmunka korsze­rűsítésében, a társadalom megújításában. Néha már káros is az a teljesen szükségtelen purita­nizmus, ahogyan féltjük a párt derék harcosait a régi, rosszemlékű heroizálástól, a piedesztálra emeléstől, a picike Sztálinok kreálásának még a látszatától is. Ugyan­is ezt senki nem akarja. De miért ne lehetne beszelni róluk többet? —- Annyit, amennyit más társadalmi réteghez, más funkcióban, munkakörben dolgozó embe­rekhez arányosan mérve ők is megérdemelnek. Természetes jelensége szo­cialista társadalmunknak, hogy van egy százezernyi hadserege — bizalmiak, ve­zetőségi tagok, titkárok pro­pagandisták — akik napon­ként indulnak harcba az em­berekért, hogy a szocializ­mus legnemesebb nyersanya­gát formálják; tanítsanak, érveljenek, küzdjenek az igazságért 5 teszik mindezt anyagi ellenszolgáltatás el­várása nélkiiL Mert e nagy tömegnek csak néhány szá­zaléka az, aki szakmai mun­kája alól függetlenítve, fő­hivatásként, pénzért végzi a pártmunkát S a hivatásos pártmunkások jelentős része is olyan szakember — mér­nök, tanár, közgazdász, ag- ronómus —- aki eredeti szak­májában. talán még keve­sebb gonddal is, nagyobb anyagi jövedelemhez jutna. A »szerelmes pár” — Andaházy Margit és Huszár László Könyv- szépség- verseny 1968-as termésükből a ki­adók 320 könyvet neveztek be „Az év legszebb könyve” versenyre. - huszonöt díjat, egyenként 2000 forintos ju­talommal járó kitüntetést ítéltek oda, harminchét ki­advány pedig dicsérő okle­velet kapott A könyv-szép­ségverseny díjazottjai között a korábbi évekhez képest nagyot emelkedett a tudo­mányos kötetek és a szak­mai kiadványok száma. Az ismeretterjesztő kiad­ványok. zsebkönyvek és tan­könyvek csoportjában pél­dául díjat nyert a „Matema­tikai kisenciklopédia” a Gon­dolat. kiadványa, a „Film­élet”, 'amely a Magvetőnél készült. Az új köntösben megielenő olcsó könyvtár so­rozat dicséretet kapott. Dicséretes lett a Corviná­nál készült „Modern magyar művészet" Németh Lajos munkája. , A szakönyv-csoport egyik díjnyertese a „Közgazdasági kislexikon", amely a Kos­suth Kiadó gondozásában lá­tott napvilágot. Vannak szép számmal, olyan emberek, akik napi mun­kájuk végeztével jövedelme­ző másodállásokból, mellék- fogalalkozásokbód eredő kö­telezettségüknek sietnek ele­get tenni. Nem érheti őket ezért semmi rosszallás. Má­sok szórakoztató hobbyjuk- nak élnek, vagy egyszerűen csak pihenni térnek. És van­nak megint mások, akik a párt ügyének szolgálatába állnak, s végzik dolgukat, el­látják tisztségüket — mert így érzik jól magukat, ért tartják szívük szerinti kö­telességüknek. Nekik soha nem jut eszükbe, hogy vala­hol a tenyerüket kellene odatartani, vagy éppen a ka­bátjuk hajtókáját a kitün­tetésért. (Rájuk gondolva könnyebb ajtót mutatni és nemet mondani azoknak, — akik vélt, vagy valóságos érdemeiket hangoztatva ki­lincselnek pártbizottságaink­nál a magasabb álláshoz, nagvobb társadalmi rang el­éréséhez támogatást kérve.) Vannak ma is hívatásos forradalmárok — hogy a cikk elején féltett kérdésre válaszoljunk. De a „hivatá­sos” jelző náluk nem azt je­lenti, hogy a forradalmat hivatásszerűen űzik, mint orvos a foehúzást — egy vi­zit ötven forint alapon —, hanem inkább ez elhivatott­ságot. Hisz Lenin is így ér­tette ezt, amikor a párt e derékhadáról beszélt Olyan emberek ők, akikre elsősorban és legbiztosabban lehet számítani politikánk megvalósításában; akkor is{ ha jól megy a haza sorsa“, akkor is ha felhősebb idők járnak Alhatatos, megbíz­ható emberek, s ha mások­tól valamiben különböznek, az csupán annyi, hogy egy kicsit többen tesznek a közös ügyért, mint a többiek. E látszatra szürke hadse­reg sokszínű, érdekes embe­rekből álL Vannak közöttük tisztviselők, tudósok, taná­rok, parasztok, munkások, katonák. Vannak hat elemit végzettek és akadémikusok, színészek, írók és zenenszer- zők És vannak idősebbek, meg fiatalok. A mind kevesebb idősebb pártmunkás, akik mintegy negyedszázada életük részé­nek tekintik a párt szolgála­tát, akiket már „elkergetni” sem lehetne onnan, lassan átadja a helyét a fiatalab­baknak. Át kell adnia, mert az évek mindenki felett el­járnak. Kifc jönnek utánuk? A pártbizalmiak, vezetőségi tagok, járási, városi funk­cionáriusok serege — alig egy évtized múltán — a fel- szabadulás utáni nemzedék­ből fog állni. Ezt a generá­ciót nem edzette, verte az élet annyit, mint az előtte járót Mégis forradalmárrá kell őket nevelnünk. Nem könnyű feladat ez, de egy bizonyos: olyan mértékben válnak egy új kor, új szelle­mű, de lényegében mégis lenini típusú hivatásos for­radalmáraivá, ahogyan az idősebbektől ezt megtanul­ják. Ügy szól majd ez az új lenini zenekar, ahogyan a hangszerek használatára egyenként megtanítjuk a tagjait Talán ezért is érdemes a pártmunkás sorsról, e derék emberek életéről többet be­szélni. Mondhatjuk úgy is, hogy politikai szükségszerű­ség. Bizonyára nem kívánja senki, hogy hozsanát zeng­jünk e tisztességgel robotoló had mindennapi munkájá­ról, de egy kicsit több fi­gyelmet és érdemük szerinti megbecsülést megérdemel­nek. Varga Józse#

Next

/
Oldalképek
Tartalom