Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-09 / 57. szám

1969, március 9. SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP 3 Az alapszervezetek megnövekedett szerepe Irta: Váczi Sándor A párt alapszerve­zeteken épül fel, az alapszerveze­tek döntő lánc­szemei a párt vezető szerepe érvényesítésének. Alapegysé­gei a kommunisták szerve­zeti tömörítésének. Minden párttag — bármilyen magas tisztséget is tölt be — vala­melyik alapszervezethez tar­tozik. A párttagok az alap­szervezetekben gyakorolják jogaikat, az alapszervezetek­ben vagy azok megbízásából teljesítik kötelességeiket. E szervezetekben fizetik a tag­sági díjat, ott történik a tag­felvétel, a kommunisták alapfokú politikai képzése. Az alapszervezetek döntő te­rületei a politika és a párt- határozatok érvényesítésé­nek, a pártélet, a pártépítés, a pártmunka fejlesztésének, továbbá a pártonkívüliek megnyerésének, a dolgozók mozgósításának. Az alap­szervezetek teremtik meg a feltételét annak is, hogy a párttagok részt vegyenek a párt politikáiénak alakításá­ban. arról véleményt nyilvá­nítsanak, és állást foelalia- nak bármilyen közérdekű kérdésben. Az alapszervezetek legma­gasabb fóruma a taggyűlés. A taggyűlés a felsőbb párt- szervek határozatai és a he­lyi körülményeknek figye­lembevételével határozzak meg a vezetőség, a pártcso­portok és a kommunisták feladatait. Két taggyűlés kö­zött a vezetőség irányítja az alapszervezeteknek a mun­káját. A vezetőség tagjai egyenjogúak. A vezetőségek munkamegosztással dolgoz­nak, egyes tagjai felelősség­gel irányítják a rájuk bízott pártmunkáit. megfelelő döntések meghoza- talába. Figyelmet kell fordítaniok arra is, hogy a vállalat, az üzem, a szövetkezet valósá­gos igényre, szerződéssel le­fedezett megrendelésre ter­meljen, s a megrendelt áru pedig időben/ megfelelő vá­lasztékban és minőségben ke­rüljön a megrendelőkhöz, a fogyasztókhoz. ­A gazdasági tevékenység minden területén kiemelten kell foglalkozniok ezeknek az alapszervezeteknek a munka­termelékenység növelésével, a műszaki fejlesztéssel és az önköltség csökkentésével. Erőfeszítéseket kell tenniök a gazdaságos termelés, a jö­vedelmező gazdálkodás, az állami befizetések maradék­talan teljesítése érdekében, hogy a gazdasági vezetők, igazgatók, elnökök és a he­osztott vezetők munkája és magatartása megfeleljen a társadalom érdekeinek, a szo­cialista erkölcs szabályainak, A hivatali és intézményi pá itala pszervezetek feladatai Az üzemi pártalapszerveze- tek erősítése, munkájuk ja­vítása mellett nagy figyelmet kell fordítani a hivatali, az intézményi pára talapszerve­zetek munkájának javításá­ra is. A hivatalok és intéz­mények jelentős helyet fog­lalnak el a társadalomban. Jelentős mértékben e szervek munkáján múlik, hogyan va­lósul meg a- párt politikája és milyen erős a szocialista állam. Ezért a hivatal! és intéz­ményi pártalapszefvezetek- nek — a párt- és a kor­mányhatározatok ismeretében a hivatal vezetőjével egyez­tetve — fontos feladatát ké­pezi a politikai és szakmai feladatok kijelölése, a kom­munisták politikai és szak­mai munkájának meghatáro­zása. Az alapszervezetekre várt feladat a hivatal területén működő tömegszervezetek, a hivatali és intézményi dolgo­zók véleményének, javasla­tainak összegyűjtése, értéke­lése is. Javaslatok kidolgo­zása a munka megjavítására, az ügyvitel egyszerűsítésére, az ügyek gyorsabb és ponto­sabb intézésére. Ezenkívül a hivatali, intéz­ményi alapszervezeteknek őr­ködniük kell a törvényesség felett, hogy a hivatal, az in­tézmény a párthatározatok­kal, állami rendeletekkél el­lentétes tevékenységet ne folytathasson, az állampol­gárok ügyeit a törvényes elő­írásoknak megfelelően intéz­zék, s a bűnüldöző szervek bűn nélkül embert ne bün­tessenek, bűnt viszont ne hagyjanak büntetlenül egyet­len esetben sem­Foglalkozniuk kell az ap­parátus kulturált, figyelmes és lelkiismeretes munkájá­nak kialakításával. Fel kell lépniük a lelkiismeretlen ügyintézéssel, a bürokratikus és korrupciós jelenségekkel szemben. A hivatali, intézményi alap­Az alapszervezetek jelle­géből adódó, eltért felada­tok mellett az alapsZerveze- tek munkájában van egy sor azonos feladat is, amellyel minden alapszervezetnek foglalkozni kell. Az alapszer­vezeteknek a Központi Bi­zottság, a felsőbb pártszer­vek határozatait alkalmazva, szervezetekben dolgozó kom­munistáknak segíteniük k,e'l az alkotó munkához szüksé­ges megfelelő légkör kiala­kítását is. A lakóterületi pártala pszervezetek feladata v A lakóterületi pártái ap­szervezeteknek a területi jel­legű feladatokat kell megol- daniok. Munkájuk jelentősé­gét tekintve ez sem kisebb feladat, mint a munkahelyi pártalapszervezetek munká­ja. A lakosság társadalmi, gazdasági, szociális, egészség- ügyi, kulturális szükségletei­nek jelentős részét a lakóte­rületen kell kielégíteni. Itt kell foglalkozni az állam­polgárok ügyeinek intézésé­vel is. A lakóterületi pártalap- szervezeteknek körzetükben a tanácsokkal, a vállalatokkal és a szövetkezetekkel együt­tesen foglalkozniok kell a vá­ros- és községpolitikai kér­désekkel. Ezen belül a kör­zet rendezésével, a vízellátás csatornázás, út-, járdaépítés helyzetével, zöldterület-fej­lesztéssel, parkok létesítésé­vel, fejlesztésével, utcák, köz- területek fásításával, játszó-1 terek építésével, oktatási, művelődésügyi, egészségügyi, kereskedelmi, szolgáltató és közlekedés-hálózat fejleszté­sével, az orvos- és pedagógus ellátás helyzetével. A tanács, a társadalmi szervek vezetőivel együtt fi­gyelemmel kell, hogy kísér­jék ezek a szervezetek a dolgozók ügyeinek intézését, az öregekről, a csökkent munkaképességüekről való gondoskodás helyzetét A tanács, a társadalmi szervek, vállalatok és szövet­kezetek vezetőivel együtt szervezniük kell a nők, a fiatalok foglalkoztatását és szakképzését A város- és községpolitikai feladatok megoldására a tanácstagok, a társadalmi szervek bevoná­sával szervezniük kell a la­kosság társadalmi munkáját­Figyelemmel kell kísérni­ük a területükön működő ke­reskedelmi egységek, iskolák, kultúrházak, könyvtárak, egészségügyi létesítmények stb. tevékenységét Vizsgál­niuk kell, hogy e szervek mit tesznek a lakosság zavarta­lan ellátása igényeinek ki­elégítése érdekében. Segíteniük kell az állami szervek munkáját a társada­lomellenes megnyilvánulások felszámolásában. A körzetben országgyűlési és tanácsi választások idején pedig irányítaniuk kell a vá­lasztással összefüggő politi­kai munkát A két választás közben a körzet problémái­nak rendezése érdekében a tanácstagokkal, az ország- gyűlési képviselőkkel egyez­tetniük kell nézeteiket, s kö­zös- álláspontot kell kialakí­taniuk a megoldásra váró fel­adatokban. Segíteniük kell a tanácstagokat beszámolóik megtartásában. Szervezniük kell ezeknek a szervezeteknek a szülők és pedagógusok tanácskozásait is * az iskolai, s a családi neve­lés eredményesebb összehan­golása érdekében. a helyi sajátosságokat figye­lembe véve rendszeresen meg kell határozniok az alapszer­vezetek előtt álló feladato­kat- Eredményes munkát ugyanis csak a párt politiká­ja, a felsőbb pártszervek ha­tározatainak következetes képviselete, végrehajtása és a helyi sajátosság • figyelembe vétele alapján, a kollektív vezetés érvényesítésével lehet végezni Az alapszervezeteknek a feladatok meghatározásán túl a feladatok végrehajtása ér­dekében meg kell határozni­ok a párt-ezetőségi tagok, a pártcsoportbizalmiak, az ál­lami, a gazdasági szervek­ben, a tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban dol­gozó kommunisták, a propa­gandisták, s minden egyes kommunista konkrét felada­tát is. Hiszen az alapszerve­zetek a párt politikáját, a felsőbb szervek és saját ha­tározataikat egyrészt közvet­lenül a párttagok útján, más­részt közvetett úton, az álla­mi, a gazdasági szervek, a tömegszervezetek és tömeg- mo’zgalmak segítségével old­ják meg. Az alapszervezetek na­gyobb önállóságából és fele­lősségéből következik, hogy a jelenlegi időszakban is, de a jövőben is az alapszerveze­teknek emelniük kell a szer­vező munka színvonalát is. Mivel a párthatározatokból adódó feladatok végrehajtá­sában különböző területen dolgozó kommunisták vesz­nek részt, az alapszerveze­teknek nagy figyelmet kell fordítaniok a feladatok meg­oldásának koordinálására, összehangolására. A koordi­nációs munkának magában kell foglalni a párthatáro­zatokból adódó feladatok el­osztását, egy-egy feladat végrehajtásáért felelős sze­A végrehajtásban viszont fokozni kell a kommunisták személyes felelősségét. Éppen ezért biztosítani kell, hogy a pártvezetőségi tagok, a pártcsoportbizalmiak, a pro­pagandisták, a különböző szervekben és beosztásban dolgozó kommunisták mara­déktalanul elvégezzék felada­taikat. A kommunisták mun­kahelyükön, lakóhelyükön, baráti körben kiálljanak, ma­gyarázzák, elfogadtassák és szükségszerűen védjék a párt politikáját Az alapszervezeteknek ál­landóan foglalkozni kell a feladatok végrehajtásának el­lenőrzésével, a feladatok, s a végrehajtás tapasztalatainak egybevetésével, ezáltal az el­maradások okainak feltárásá­val, az elmaradások felszá­molása érdekében teendő in­tézkedésekkel. A határidő le­jártakor taggyűlésen, vezető­ségi ülésen foglalkozni kell a kommunisták beszámolta­tásával, és értékelni kell a kommunisták munkáját. — Akik eredményesen dolgoz­tak, el kell ismerni munká­jukat, akik viszont nem tel­jesítették feladataikat, fi­gyelmeztetni kell őket. A helyes politika sorsa, a határozatok végrehajtásának sikere vagy kudarca a ká­derektől, a különböző funk­ciókban dolgozó vezetőktől függ. Ezért az alapszerveze­teknek is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a ká­dermunkára, a személyzeti munkára, a hatáskörükbe tar­tozó káderek kiválasztására, elosztására és nevelésére. Nagy figyelmet kell fordítaniuk ar­ra, hogy a hatáskörükbe tar­tozó funkciókba politikailag megbízható, szakmailag hoz­záértő, vezetőképes emberek dolgozzanak, akik példát mu­tatnak a munkában, a ma­gánéletben, határozott kiál- lásúak, igazságosak, helyes nézetet vallanak, kötelesség- tudóak, akik a megbízható­ság és a szorgalom mintaké­pei. A pártalapszervezetek fe! - adatai közé tartozik tagjaik a dolgozók, a lakosság között végzett rendszeres, céltudatos és hatékony propaganda és pártpolitikai munka. Ezért szervezniük és irányítaniuk kell a párttagság marxista— leninista oktatását, politikai felvilágosító munkával moz­gósítani kell a dolgozókat kö­telességeik teljesítésére. En­nek érdekében fel kell hasz­nálniuk az agitáció minden formáját és eszközét, a párt­napot, a munkahelyi és la­kóhelyi gyűléseket, csoportos beszélgetéseket,. termelési és műszaki tanácskozásokat, szövetkezeti közgyűléseket, tömegszervezetek és tömeg- mozgalmak rendezvényeit, a különféle ismeretterjesztő előadásokat, a sajtót, a rádi­ót, a televíziót és az írásos propaganda anyagokat A párt élcsapat jellegének erősítése szempontjából nagy jelentőségű az alapszerveze­tek tagfelvételi munkája. A párt élcsapat jellege elsősor­ban nem a párt létszámától, hanem a párt összetételétől, a párttagok képzettségétől, a kommunisták példamutatásá­tól és munkájától függ. Ez­ért az alapszervezeteknek a pártba elsősorban munkáso­kat, mellettük szövetkezeti tagokat, az értelmiségiek és az alkalmazottak legjobbjait kell felvenni. Azokat, akik politikai helytállásukkal, munkájukkal, magatartá­sukkal bebizonyították, hogy alkalmasak a párttagságra. Olyanokat, akiket követnek a pártonkívüliek, s kik ónként vállalják a párttagsággal já­ró kötelezettségeket és a többletmunkát. Az alapszervezeteknek fog­lalkozni kell a párt védelmé­vel, tisztaságával is. Ezért az alapszervezeteknek meg kell akadályozni, hogy bárki a párttagságot önző, a kommu­nista erkölccsel ellentétes érdekekre használja fel. Fel kell lépni és meg kell bün­tetni azokat a párttagokat, akik a Szervezeti Szabályzat­ban előírt kötelezettségeket nem teljesítik, akiknek a ma­gatartása, tevékenysége ellen­tétbe kerül a Magyar Nép­tatnak vagy önzővé és kor­rupttá válnak. A pártalapszervezetek bel­ső rendje, a pártélet fejlesz­tése szempontjából nem el­hanyagolható feladatot jelent a bírálat, az önbírálat, illetve az alulról jövő bírálat fejlesz­tése, a hibák elleni harc. A párt belső rendje szempont­jából figyelmet kell fordítani a taggyűlések, a vezetőségi ülések, pártcsoportértekezle- tek, szemináriumok, a kü­lönböző szervekben dolgozó kommunisták tanácskozásai­nak időben történő magatar­tására, az ügykezelés, a nyil­vántartás, a gazdálkodás, a tagdíjfizetés rendjére vonat­kozó előírások betartására is. A feladatok megoldásának alapvető feltétele még az •alapszervezetekben is a párt­egység állandó erősítése, a párttagok eszmei, politikai és szervezeti kérdésekben val­lott egységes felfogása. Ezért az alapszervezetekben to­vábbra is figyelmet kell for­dítani arra, hogy párttagok betartsák a Szervezeti Sza­bályzat előírásait, s a párt politikájának és határozatai­nak szellemében cselekedje­nek. A párt eddig is állandóan védelmezte a munkásosztály, valamennyi dolgozó politikai, gazdasági és szociális érdeke­it. Ezért az alapszervezetek­nek is ugyanúgy, mint eddig, figyelmet kell fordítani a párttagok, a pártonkívüliek, a munkások, a szövetkezeti tagok, az értelmiségiek, az al­kalmazottak, a nők, az idős erberek, s a fiatalok érdekei­nek képviseletére, a dolgozók törvényekben, jogszabályok­ban biztosított jogainak vé­delmére. jogos problémáik rendezésére, az emberséges bánásmód biztosítására. Az alapszervezetek tagsága helyesli, támogatja és megvalósítja pártunk politikáját A megyei, a járási és vá­rosi pártbizottságok a Köz­ponti Bizottság határozatai, iránymutatásai alapján min­dig nagy figyelmet fordítot­tak és fordítanak ma is a pártalapszervezetek megerő­sítésére. Ezt a célt szolgál­ták az 1968. évben megtar­tott alapszervezeti vezetőség- választások, az 1969. évben megtartott pártcso portbizal­mi újjáválasztások, valamint az alapszervezeti párttitká­rok, a vezetőségi tagok és a pártcsoportbizalmiak felké­szítése, továbbképzése A múlt évi alap szervezeti Választások egybeestek a bonyolult csehszlovákiai ese­ményekkel, az új gazdaság- irányítási rendszer bevezeté­sével, a hatáskörök decent­ralizálásával, a nagyobb ha­táskörökből adódó feladatok­ra való felkészüléssel. A párt­csoportbizalmiak újjáválasz- tása, az alapszervezeti titká­rok, vezetőségi tagok és a pártcsoportbizalmiak fel­készítése, továbbképzése vi­szont az új gazdaságirányí­tási rendszer funkcionálásá­nak egy éves tapasztalatai­val. Az újjáválasztások, a felkészítés, a tovább­képzés kapcsolatai — mind azt mutatják, hogy a párttagság, a pártvezetőség a politikai kérdések megíté­lésében — köztük a jelenle­gi bonyolult nemzetközi helyzet a gazdaságirányítás új rendszerének megítélé­sében, értelmezésében — egységes. Az alapszervezetek tagsága helyesli és támogatja a Köz­ponti Bizottság határozatait, a Központi Bizottságnak a dolgozók alapvető érdekeit szolgáló intézkedéseit a ha­tározatok megvalósítását a dogmatizmus és a revizio- nizmus elleni kétfrontos harcát. Az újjáválasztás, a Az alapszervezetek előtt állá legfőbb feladatok Az alapszervezetek mű­ködési területét munkájuk jellegét figyelembe véve üze­mi, hivatali, intézményi, il­letve körzeti alapszerveze­tekre tagolódnak. Az üzemi párt- szervezetek feladatai Az üzemi pártalapszerve­zetek az üzemekben és gaz­daságokban, az építőipar­ban, a közlekedésben, s a kereskedelem területén mű­ködnek. • Az üzemi pártalapszerve- zeteknek — mivel az anya­gi javak termelésének terü­letén dolgoznak — nagy fi­gyelmet kell fordítaniok az MSZMP IX. kongresszusa gazdaságpolitikai határozatai­nak végrehajtására, az új gazdaságirányítási rendszer teljes megértetésére, kibonta­koztatására és helyes alkal­mazásának biztosítására. Azon kell fáradozniok, hogy felkészítés időszakában is legvitatottabbak a helyi jel­legű, az embereket közvetle­nül érintő kérdések voltak. Az alapszervezeti vezetősé­gek, a párttagság behatóan foglalkozott a vállalati, a szövetkezeti önállóság, a vál­lalati, a szövetkezeti jöve­delmezőség kérdéseivel, a nyereségrészesedés felhasz­nálásának módjával, a mun­kaszervezés, a létszám- és bérgazdálkodás kérdéseivel. Városainkban a lakásprob­lémával, pz áruellátás hely­zetével. Részletesen foglal­koztak az alapszervezetek feladataival, munkamódsze­rével. A viták során megbeszél­ték a pártalapszervezetek belső életével, a pártépítés­sel, s a pártmunkával ösz- szefüggő kérdéseket is. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az alapszervezetek tö­rekszenek a pártvezetés, a pártmunka új módszereinek alkalmazására, az állami, a gazdasági szervek, a tömeg­szervezetek és tömegmozgal­mak önállóságának és fele­lősségének növelésére, a fel­adatok megosztására. Ez azonban ma még nem álta­lános. Az alapszervezetek egy része az új munkamód­szert illetően még az útke­resés állapotában van. A gazdasági egységekben dol­gozó alapszervezetek egy ré­szében bizonytalanság mu­tatkozik a gazdaságszervező munkában. A hivatali és in­tézményi pártalapszerveze- tekben lassú a fejlődés. Tanácstalanság tapasztal­ható egyes körzeti alafpszer- vezetek munkájában is. Ezért továbbra is ' figyelmet kell fordítani az alapszerve­zetek munkájára, segíteni kell őket a pártmunka haté­konyságának fejlesztésében, munkamódszerük tökélete­sítésében-: a vállalatok, az üzemek és a szövetkezetek a párt gazda­ságpolitikájának, határozatai­nak, a központi szabályzó eszközök, a jogszabályok, s a piaci igények figyelembevéte­lével, valamint a helyi lehe­tőségek és tartalékok feltá­rásával, a társadalmi szervek véleményének meghallgatá­sával, a dolgozók javaslatait igényelve önállóan, s a sze­mélyi felelősség érvényesíté­sével készítsék el fejlesztési és éves terveiket Az éves ter­vek elbírálása, véleményezé­se a párt taggyűlésén tör­ténjen. A pártirányítás egyik leg­fontosabb kérdéseként kell kezelniök a dolgozók bevo­nását a munka s a termelés tervezésével és szervezésével, a nyereséggel, a bérekkel, a nyereségrészesedéssel, a gaz­dasági szervek és vezetők munkastílusával és munka- módszerével kapcsolatos főbb kérdések megvitatásába és a Az alapszervezetek jellegétől független feladatok mélynek a kijelölését, a fel­köztársaság törvényeivel, akik erkölcstelen életmódot foly­

Next

/
Oldalképek
Tartalom