Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-08 / 56. szám

I960, március & SZOLNOK HEGTEf NÉPLAP 3 Műszaki napok Martfűn (Tudósítónktól) A Tisza Cipőgyár fejlesz­tési főosztálya és a Bőripari Tudományos Egyesület he­lyi csoportja március 5—7 között műszaki napokon adott számot a cipőgyár nagyvállalata fejlődéséről. A műszaki napok kereté­ben a helyi művelődési ház­ban kiállítást nyitottak. A kiállítás első. dokumentációs része a Tisza Cipőgyár fej­lődését, beruházásait mutat­ta be. A beruházásokat 1958 —68, — tíz év tükrében mu­tatja be a kiállítás; Egy évtized alatt több mint 235 millió forint ér­tékben fejlődött a gyár. • Hogy csak a legutóbbi'— az 1968-as eredményes esztendő — fontos tényeit említsük: X 968-ban nyílt meg a gyár és a kunszentmártoni közsé­gi tanács beruházásaként a jelenleg már kétszáz dolgo­zót foglalkoztató kunszent* mártoni telephely, 1968-ban helyezték üzembe az olasz gumiipari gépsort a leg­újabb típusú tűződei futó­szalagokat, — s ugyancsak 1968-ban építette fel a vál­lalat az első, 16 lakásos KISZ-házat) A kiállítás másik része a cipőipar mai fejlődését mu­tatja be szemléletesen. Itt látható az a Tiszavinil po- lyuretán alapú műbőr ra­gasztó, amelyet Tisza cipő­gyári vegyészek dolgoztak ki, s amely a műbőr lábbeli elterjedésével jelentős devi­zamegtakarító és minőségja­vító feladat volt A műbőr­ragasztót korábban nyugati államoktól vásárolták, a, martfűi újítás csak a Tisza Cipőgyárban milliós nagyságrendű — megta­karítást jelent évente. Az ipar egyik legforradal­mibb változása — cipőgyár­tás tűződe nélkül — is meg­felelő helyet kapott a kiállí­táson. A fejlesztők bemu­tatták a műbőr-hegesztőgé­pet, s a vele készült felső­részeket. Ugyancsak a kiál­lításon látható a legújabb kísérlet: a vulkanizált eljá­rással készülő cipőknél az eddig használt fasarok-betét helyett kender pozdorja le­mezből készített betéteket használnak majd. Beszerzése gond nélküli, s előnyös a vi­selőnek is a pozdorja betét­tel készült cipő könnyebb. Legalább ilyen nagy volt az érdeklődés a műszaki na­pok keretében bemutatott négy kisfilm iránt. A Tisza Cipőgyár 1968-ban megbízta a Mafilm egyik stúdióját ismertető és pro­paganda filmek elkészíté­sével. A nagyközönség most együtt tekinthette meg az Szolnok: „Kristály” Cipő- bolt, Jászberény: „Favorit Áruház. Kár, hogy a harma­dik esetben, az ugyancsak szolnoki 58-as számú Női és Gyermekrufiázati szakbolt­nál a cégtábla cserével nem használta fel a Szolnok me­gyei Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat az előzetes fi­gyelemfelkeltésnek ezt az ügyes eszközét. Pedig nagy változás történt A Szolnok, megyei vásárlók érdekében a megyei iparcikk kiskeres­kedelmi vállalat társult há­rom budapesti nagykereske­delmi céggel, nevezetesen a fővárosi Textil-, Cipő-, Nől és gyermekruházati Nagyke­reskedelmi Vállalattal. A jövőben e vállalatok gondos­kodnak a szóban forgó há­rom üzlet áruellátásáról. alkotók munkáját Németh István filmrendező és Lovas # István szakértő különösen a huszonötéves gyárat bemu­tató, valamint a martfűi ci­pőket propagáló filmekkel remekelt. Mindemellett szí­nesen, érdekesen mutatta be a cipőipari dolgozók életét A műszaki napok kereté­ben sor került Martfűn a gyár újítóinak idei első an- kétjára is, amelyen megha­tározták az 1969. évi felada­tokat. A műszaki napok befeje­zéseként pénteken Pados Já­nos igazgató főmérnök tar­tott előadást a Tisza Cipő­gyár fejlesztésének további terveiről, A tájékoztató vé­gén arra kérte a BTE helyi csoportját és a fejlesztési fő­osztályt, hogy az első mű­szaki napok sikerén felbuz­dulva a kezdeményezést folytassák! — Mi a társulás célja? — kérdeztük a vállalat köz­pontjában. Az alábbi választ kaptuk: — Tulajdonképpen az áru- beszerzés nehézkes útját rövidítettük meg. Az ipar­nagykereskedelem. kiskeres­kedelem áruutaztatásából si­került egy lépcsőfokot át­lépnünk. A nagykereskedel­mi vállalatok a hazai és im­portcikkeik legjavát közvet­lenül szállítják e boltjainkba nagy mennyiségben. A jász­berényi „Favórit” méteráru- ház készletét például meg­duplázta a budapesti Textil Nagykereskedelmi Vállalat. Természetesen ez a mennyi­ség egyben frissítést, kétsze­res választékot is jelent — Megnőtt-e a vevők ér­deklődése? — A válasz adatokban ad­Forradalmi ifjúsági napok Március 14-én Győrött a Kisfaludy Színházban tart­ják a Forradalmi Ifjúsági Napok központi megnyitó ünnepségét, majd egy nap­pal később Budapesten a Petőfi-szobomál rendez a Hazafias Népfronttal együtt emlékünnepséget a KISZ Központi és Budapesti Bi­zottsága. Március 16-án bo­nyolítják le a „Hősök nyo­mában” vetélkedő országos döntőjét. Ennek előző for­dulóiban 15 200 csapatban csaknem 80 000-ren vettek részt, s tettek tanúbizonysá­got az elmúlt félévszázad forradalmi mozgalmainak is­meretéről. A KISZ-oktatás keretében életre hívott több mint 5000 tanácsköztársasá­gi körben ifjú kommunisták tízezrei tanulmányozták az első magyar munkás-paraszt állam 133 napos történetét, politikai, gazdasági, kulturá­lis, szociális vívmányait. A Tanácsköztársaság fél­évszázados jubileumával együtt országszerte megün- neplik a KISZ zászlóbontá­sának 12. évfordulóját. ható meg: a szolnoki, „Kris­tály” cipőbolt múlt szombati forgalma a bolt fennállása óta első esetben napi 150 ezer forint. Ebben ugyan nagy szerepet játszottak a kedvező árak is. A férfi spa­nyolcipő ára például más boltjainkban 320 forint, de a társulás áldásaként itt 260 forintért vásárolhatták ,meg. — Mit várhatunk a jövő­ben? . — Feltétlenül bővebb vá­lasztékot. A tavaszi cikkek például még ezután érkeznek meg a közös női és gyermek- ruhaboltba. Legnagyobb vá­laszték az exkluzív, egyedi darabokból várható. Végül egy megjegyzés: még mindig nem láttunk szivacs kabátokat. Bízunk az új egyesülés import ígéreteiben. P. J. Kicserélt cégtáblák Egy tiszta szívű harcos emlékére H atvan évvel ezelőtt szü­letett Rajk László, a székelyudvarhelyi ti­zenhárom gyermekes nehéz sorsú csizmadia fia, akinek pályafutása és sorsa fényes hullócsillagként vonult át a magyar munkásmozgalmon. Nagy küzdelmek árán, nélkü­lözések közepette szerezte meg a tudást. Egyetemista korában az Eötvös kollégi­umban, gyermekkori tapasz­talatai, olvasmányélménye, a környezet, és kutató kíván­csisága jóvoltából megismer­kedett a marxizmussal—le- ninizmussal, s egy forradal­mi diákcsoport tagjaként át­esett a forradalmi tűzke­resztségen. Huszonkét éves korában már az illegális kommunista párt aktív tagja- Sallai és Fürst törvénytelen kivégzése idején ő is a bör­tönöket járta, de semmilyen üldöztetés nem tudta vissza­riasztani a felismert igazság szolgálatától. Útja az egye­temről a budapesti építő­munkások közé vezetett. Be­levetette magát az akkori­ban vívott bérharcokba, be­választották a szakszervezet szervező bizottságába, az 1935-ös nagy építőmunkás sztrájk egyik vezetőjeként tartották számon. A harmincas évek közepén Kajk László a forradalmi munkásmozgalom egyik köz­ponti alakja lett Magyaror­szágon. A rendőrség üldözé­se elől egy időre illegalitás­ba vonult A spanyol nép szabadságharcának megsegí­tésére önkéntesnek ment Spanyolországba, a nemzet­közi brigádban a magyar zászlóalj politikai biztosa, majd párttitkára lett. Sok csatában vett részt, súlyosan megsebesült Az 1941-es összeomlásig franciaországi intemálótábo- rok lakója, a Franciaország-, ból visszavonult sok ezer különböző nemzetiségű forra­dalmárral együtt. A nácik szovjetellenes rablóháborújá­nak megindulása után Rajk Lászlónak több más magyar kommunistával együtt sike­rült titokban hazatérnie. El­fogták, a nagykanizsai, majd a kistarcsai internálótáborba zárták. 1944 tavaszán a Mar­git körúti katonai börtönbe került. Büntetése szeptem­berben telt le, azokban a napokban, amikor Horthy lakatos tábornokot bízta meg a kormány vezetésével, s az uralkodó körök a hábo­rúból való kiugrás gondola­tával foglalkoztak. Ez a kö­rülmény játszott közre ab­ban, hogy a Margit körúti börtönből szabadlábra kerül­hetett. Hosszú évek múltán ismét alkalma nyílt arra; — méghozzá a legkritikusabb időkben —- hogy a párt más vezetőivel együtt szervezze és irányítsa a széles körű anti­fasiszta összfogást, az ellen­állást,' a hitleristák és ma­gyar bérenceikkel szemben. Elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a párt megtalálta az együttműködés útját és lehetőségét Bajcsy- Zsilinszky Endrével és más németellenes politikusokkal, hazafiakkal, akik ki akarták vezetni az országot a Hitler oldalán vívott háború ka­tasztrófájából, szövetségre léptek a munkásosztállyal, annak osztályharcos politi­kai szervezeteivel, az ország függetlenségének, szabadsá­gának kivívásáért. Forradalmi munkája köz­ben Rajk Lászlót a fasiszták elfogták, sopron-kőhidai fegy- házba vitték, majd a néme­tek menekülésekor Németor­szágba. Onnan tért haza a felszabadult hazába, 1945. május 15-én. „A Magyar Kommunista Párt szeretettel és büszkén köszönti visszaér­kezésekor egyik leghűbb ve­zetőjét, Rajk Láázló elvtársat — írta e napon a Szabad Nép — üdvözli azt a férfit, akit sem a terror, sem az üldöztetés megingatni * nem tudott, aki a magyar kom­munista becsületet társaival együtt mindvégig maradék­talanul megőrizte-” Harminchat éves volt, ami­kor a nagybudapesti pártbi­zottság titkára lett, majd a párt főtitkár-helyettesé, a Po­litikai Bizottság tagja, a Ma­gyar Függletlenségi Népfront főtitkára. A felszabadulást követő években hatalmas, sokirányú tevékenységet foly­tatott. Az ország népe gyű­lések százain találkozott ve­le, az országgyűlés fórumán gyakran hangzottak el feltű­nést keltő nyilatkozatai az ország sorsát érintő legfon­tosabb kérdésekről. A párt őt állította a belügyminiszté­rium élére, ahol harcedzett keménységével, megingatha­tatlan igazságszeretetével küzdött a népi hatalom biz­tonságáért. Mindenkor követ­kezetesen védelmezte a tör­vényességet, de nem ismert elnézést a nép hatalmát ve­szélyeztető ellenforradalmá­rokkal, reakciósokkal, kárte­vőkkel, összeesküvőkkel szemben. Tragikus veszteség érte pártunkat, a magyár mun­kásosztályt, és egész népün­ket, amikor húsz évvel ez­előtt, 1949 tavaszán Rajk Lászlót, az önfeláldozó for­radalmárt, a koncepciós pe­rek során bíróság elé állítot­ták és kivégezték. Csak évek­kel később kerekedhettek fö­lül a pártban azok az egész­séges erők, melyek véget ve­tettek a törvénytelenségek­nek és rehabilitálták őt. Rajk László elvtársra, szü­letése hatvanadik évforduló­ján, a nép tisztaszívű hősei­nek kijáró tisztelettel és meg­becsüléssel gondolunk. V. F. Nők válaszolnak Ma üzemekben és hivatalokban, termelőszövetkeze­tekben és tudományos kutató intézetekben virággal kö­szöntik a nőket Az ünnepnapon — minden ünneprontás nélkül — megkértünk néhány asszonyt és leányt: vála­szoljanak kérdéseinkre. * Afi a véleménye Telek Istvánnénak az MSZMP szolnoki járási titkárának a nők társadalmi és közéleti tevékenységéről? — A szolnoki járás 23 általános iskolá­jából tizenkettőben nő az igazgató. Több száz azoknak a nőknek a száma, akik mint választott tisztségviselők, aktivisták a kü­lönböző társadalmi és tömegszervezetei: - ben, a pártszervezetekben tevékenyked­nek. Büszkék vagyunk arra is, hogy já­rásunk három országgyűlési képviselője közül, kettő nő. Az ő példájuk is mutatja, hogy a nők tudnak élni az alkotmányban biztosított jogaikkal az élet minden terü­letén- Az is igaz viszont, hogy járásunk­ban kevés nő1 tölt be vezetői munkakört. Például a Tisza Cipőgyárban főműveze­tőnél magasabb beosztásban egyetlen nő sem dolgozik, holott a munkások fele eb­ben az üzemben nő. — Tapasztalatai szerint üzemükben kel­lő figyelrget fordít-e a szakszervezet a nők nevelésére, ér dekképviseletére? Hornyák Andrásáé, a Tisza Cipőgyár szocialista brigád vezetője: — Szerintem igen. Rendszeresen meg­rendezik a nők akadémiáját és a szak- szervezet politikai oktatását, az időszerű kérdések tanfolyamát Az egyedülálló nők, akik kisgyermeket nevelnek állandóan nappali műszakban dolgoznak. A bére­zésben is érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bért elv. Természetesen egy nő nem állhat oda cwikkolni, férfinak való munka az. így azok, akik abban a munka­körben dolgoznak, többet is keresnek. Nem rég azoknak, akik alacsonyabb ka­tegóriába voltak besorolva, emelték az órabérét. És természetesen jó dolog, hogy nálunk is bevezették a 44 órás munka­hetet — Ha Önön múlna, mi az, amit a leg­sürgősebben elintézne az üzem nődolgo­zóinak érdekében? — kérdeztük Zom- bori Jenőnétől, a törökszentmiklósi ba­romfifeldolgozó szb titkárától. — Nem is tudom, mit kellene tennem- Talán azt, hogy akik szerződéses alkal­mazottak, azok is kapjanak üdülőjegyet, vagy segélyt mint az állandó munkások. A kollektív szerződésben rendeződtek a munkakezdéssel kapcsolatos problémák is: reggel hat órától délután fél háromig dolgozunk. Üj üzemcsarnokot kaptunk, ahol egészséges, higiénikus körülmények között dolgozhatunk. * A nők kettős hivatásáról kértünk véle­ményt Egyed Károlynétól, a fegyverneki 1. számú általános iskola tanárnőjétől: — A két hivatást összeegyeztetni és jól ■égezni nagyon nehéz. A munkahely is egész embert kíván és a család is. Ta­nárnő vagyok, magyart és történelmet tanítok. Legszebb dolog a világon a gye­rekeket tanítani. Ám ez azt követeli tő­lünk pedagógusoktól, hogy mi is állan­dóan tanuljunk, képezzük magunkat. De a családot sem hanyagolhatjuk el: főzni, mosni, vasalni, gyereket nevelni.. • Az otthoni munkában természetesen a gyere­keknek és a férjemnek is segítenie kell. És hálás vagyok a sorsnak: nagyon ren­desek a gyerekeim, a férjem, és jók hoz­zám munkatársaim is. — Miben változott az utóbbi időben a falun élő nők helyzete? Kielégítőnek tartja-e a változást? Kozák Tiborné, a ti- szapüspöki Rákóczi Termelőszövetkezet tagja válaszolt e kérdésekre: — Az elmúlt tíz év alatt sok minden történt. Ma már a nők megtalálják a szá­mításukat a szövetkezetben. Éppen azért teljes joggal mondanak véleményt a köz­gyűléseken, sőt most már a vezetőségben is van nő. Asszonyok dolgoznak az állat- tenyésztésben is, például a tehenészetben. Régen, ha egy leány férjhezment a falu­ban, a kelengyébe kapott bútorral együtt öregedett meg. Ma nálunk is egymásután vásárolják az új bútorokat, tévéket. Egy­re többen vesznek háztartási gépeket is. Ha rajtam múlna, én abban segítenék, hogy mielőbb épüljön egy bölcsőde- is a faluban­— Könnyebbedett-e a nők második mű­szakja? Kérdeztük Debreceni Istvánnétól. a kisújszállási városi tanács vb titkár­sági osztályvezetőjétől. — Ha a szolgáltatásokra gondolnak, azt ! :ell felelnem, nem nagyon. A TEMPÓ ■sak most alakult meg a városban, s a \tsz-ek is csak ezután építenek szolgáltató házat. Nem tudjuk vállalnak-e meszelést, takarítást, szállítást. Azt sem, lesz-e pót­mama szolgálatuk, amelyet sok kisgyer­mekes házaspár biztosan igénybe venne. \z üzletekben kevés a mirelit készítmény '*s az is hamar elfogy, pedig elég drága. Előrendelés nincs. Tehát csak kora reg­gel vagy késő délután tudnak bevásárolni a dolgozó nők. V. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom