Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-06 / 54. szám

1969. märfus 6. \ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mai postánkból „Végre nyolc oldalon.." Kedves hangú levelet kap­tunk Tóvizi István kengyeli olvasónktól. Mint írja, azért fogott tollat, hogy nyilatkoz­zon a közeljövőben nyolc ol­dalon megjelenő Szolnok megyei Néplapról, a terjede­lem bővítés helyességéről. „Második évtizede lesz 1972-ben, hogy előfizetője, rendszeres olvasója vagyok a Néplapnak. Nem tagadom, más folyóiratot nem igen já­ratok. Meg vagyok elégedve a Néplap hasábjain megjelent tájékoztatásokkal. Igaz, az utóbbi időben a helyhiány miatti sűrítés bosszantott. Véleményem szerint ideje annak, hogy „összkomfortos lakásba költözzünk”, azaz több oldalon jelenjen meg az újság, ahol mindennek meg lehet találni a helyét. Örömmel vettem tudomásul a lap terjedelmének bővülé­sét. Helyesnek tartom azt is, hogy az oldalszámban növe­kedett megyei lap előfizetési dija 17-ről 20 forintra fog emelkedni. Ez az emelkedés anyagiakban igazán nem je­lent nagyobb megterhelést. Ezt a kezdeményezést csak üdvözölni tudom. Egész megyénk dolgozóit kérem, szeressék és olvassák a Szolnok megyei Népla­pot” — írta Tóvizi István- ■ír örömmel vettem kezembe március 1-i számukat. Szük­ség volt már arra nagyon, hogy a Néplap tartalmasabb és gazdagabb legyen két ol­dallal. Helyesnek tartom azt is, hogy állandó tudósítóhá­lózatot építenek ki. a hely­ben levő újságíró mégis csak jobban ismeri „hazáját”, mint aki rövid látogatás után ad tájékoztatást. Kí­vánom, hogy szép terveiket meg tudják valósítani és biztos vagyok abban, hogy áprilisban növekszik előfize­tőik száma. Kelemen Pálné Túrkeve Szépítik a Da Már a hideg téli hónapok­ban megkezdték a munkát a szakemberek a szolnoki Dam­janich uszodában, hogy a nyári szezonra megszépülve fogadhassák a vendégeket Felszedték a járdalapokat helyette a füves részek ki­vételével mindenütt beton­sétányok lesznek. Üj pénz­tárfülkét építettek, újra fes­tik az Öltözőket. Korszerűsí­tik a világítást és a sok-sok beton ellensúlyozására mo­dem vonalú tartókban vi­rágokkal „hintik” be az uszoda területét. A közked­velt Damjanich tehát az ed­diginél korszerűbb és csino­sabb környezetével várja a fürdőzőket. FORGÁCSOK AZ ÍRÓASZTALON borvirág Az öreg Gáspár piszokul berúgva támasztja az italbolt falát. Magam sem tudom, hogy miért szólítom meg. — öreg, hogy tud ennyire megfeledkezni magáról? Mit szól majd a felesége? Egyet csuklik s halkan megjegyzi. — Egy szót sem! Legalább egy hétig. PROPAGANDA A mozi zsúfolt. Valami nyugati kalandfilmet perget­nek. Gratulálok a vezető kartársnak ahhoz, hogy mi­lyen gondosan megszervezte a film előadásait —- Kérem, én nem csinál­tam semmit! — védekezett ijedten. — Mindenkinek azt mondtam, hogy ócska sze­mét a világért sem szabad megnézni. Sőt azt is megje­gyeztem, hogy a vasárnapi lapok a sárga földig lerán­tották. Én nem tehetek ar­ról, hogy mégis tele van a mozi. AZ ALLATKERTBEN Valamelyik kedves látoga­tó kétforintost perdít az ele­fántketrec kifutójába. A mogorva tekintetű állat kedvetlenül nézi a pénzt. Az­tán átbőg a szomszéd ket- ■ recben ágaskodó kenguru fe­lé. — Nem tudnál egy kettest váltani? — Üres az erszényem! — válaszolja sajnálkozva a szomszéd. Budapest és Vidéke ♦ Tejipari Vállalat Erzsébetvárosi üzeme ; felvesz í villanyszerelőt (kéz- $ dókét is), géplaka- i tost, szállítmánykisé-1 rdket, fűtőket, rakó-1 dókat. | Vidéki dolgozóink részé- | re kedvezményes haza-1 utazást, étkezést és mun- | kásszállást biztosítunk. | Jelentkezés: Budapest. J VIL, Bottenbiller u. 31.. | munkaügyi osztály. DI V ATARUBOLTBAN Nyakkendőt kérek! — A kedves férje számá­ra, asszonyom? Vagy adha­tok valami jobbat? KURÁZSI — Lenne kedved egy hét­végi kiránduláshoz a holdba? — Igen, de csak akkor, ha már rendszeresítették a me­nettérti jegyet. ABSZOLÚT HIÁNYCIKK — Lapos elemet kérek! — Még a pult alatt sincs! EREDMÉNYES NYOMOZÁS Az volt a megbízásom, hogy figyeljem meg Duavner babáját. Egész napon át kö­vettem. Késő éjszakáig fi­gyeltem a lakását az utca túlsó oldaláróL — És volt valami eredmé­nye a nyomozásnak? — Ó, persze! Félév múlva elvettem feleségül. KÉRDÉSEK Járnak-e a zsebtolvajok to­vábbképzésre és vajon a mackósok szereznek-e szak- képesítést? — A kocka el van vetve! —■ mondotta a klasszikus közhely. No és vajon az elve­tett kocka kikelt-e annak idején? MEGLEPETÉS Örült konsternáciő. A sző­ke, elvált asszonykának szu­rokfekete göndörhajú fiacs­kája született Még nagyobb volt a zűr, amikor a családtagok és lá­togatók szegték körül a hó­fehér kórházi ágyat. A kedves mama volt a leg­szigorúbb. — Lányom, azonnal meg­magyarázod ezt az érthetet­len dolgot! A kis szőke sze­retettel megsímogatta az új­szülött fejecskéjét és nagyon melegen suttogta. — Mami, te jól tudod, hogy mindig nagyon szerettem a déli gyümölcsöt. A naran­csot, fügét, datolyát, még a szentjános kenyeret is. RÖVID HÍR — Hallottad? Egy személy- gépkocsi elgázolt egy ké­ményseprőt! — Érthetetlen! Hogy került az autó a háztetőre? . « Rossi *• I Pártmunka és kereskedelem Az iparqjkik kiskereskedel­mi vállalat üzlethálózata a megye városaira terjed ki. Ez sajátos körülményeket te­remt a párfcmunkában. A vállalatnál ugyanis több kommunista dolgozik, mint amennyit a pártszervezete számlák Hogyan lehetséges ez? A magyarázata egyszerű: csak azok tartoznak a vállalati pártszervezethez, akiknek Szolnokon van a munkahe­lyük. A vidékiek városon­ként többnyire ömmálló alap- szervezetet alkotnak. I Beszámol az igazgató A közelmúltban részt vet­tünk a szolnoki pártszerve­zet taggyűlésén, amelyen Budai Mihály igazgatót szá­moltatták be a kommunis­ták. Mégpedig arról, hogyan, milyen hatékonysággal mű­ködött tavaly a vállalat A vállalat 1968-ra 520 mil­lió forintos forgalmat terve­zett. amit 525 millióra telje­sített A pártszervezet a gaz­daságpolitikai intézkedési tervében arra kötelezte a vállalat vezetőségét úgy ala­kítsa üzletpolitikáját, hogy a választék a fogyasztói igé­nyeknek a lehető legjobban megfeleljem Az igazgató beszámolójá­ból kitűnt az iparcikk kis- ker élni tudott az új gaz­dasági mechanizmus kínálta lehetőségekkel. Jói kiépített üzleti kapcsolatai révén 40 millió forint értékű árut vá­sárolt közvetlenül aa ipartól, míg a megyén kívüli nagy­kereskedelemtől 160 milliós beszerzése volt A választék ezen a módon sokkal bővebb lett a korábbinál. A többcsa­tornás termékforgalmazás előnyei gazdaságilag is ka­matoztak. Árrés megosztás és jutalék visszatérítés révén a vállalat 0,5 millió forint ár- réstóbblethez jutott 1 17,2 nap a hármasban A tervezett 17 millió fo­rint nyereség helyett 19,9 millió forintot produkáltak. Ebből 1,84 milliós részesedé­si alapot képezhettek, így a harmadik kategóriába sorolt dolgozók nyereségrészesedé­se elérte a 17,2 napot Feltettük a kérdést, előse- gí,tettek-e a kommunisták az említett gazdasági eredmé­nyek elérését. Véleményünk szerint igen. Miben mutat­ható ez ki? Fogas kérdés. Nem a pártvezetőség bonyo­lította a' beszerzéseket, hatá­rozta meg az árpolitikát, ha­nem a kommunista árufor­galmi osztályvezető, a kom­munista igazgató. Nem a pártszervezet vállalt garasá­cist egy-egy üzlet készletei­ért, hanem a kommunista boltvezetők. És 1968-ban a vállalat egyetlen Boltjában sem volt leltárhiány. A. Pár­ton kívüli üzletvezetők tehát éppoly felelősségteljesen dol­goztak. mint a kommunisták. I Á legdöntőbb tényező A legdöntőbbnek azt tart­juk, „hogy sikerült olyan gaz­daságpolitikai intézkedési tervet készíteniük, amely el­vi alapul szolgálhatott a vál­lalati tervezéshez. A pártszervezet és az ál­tala irányított tömegszerve- zetek olyan közszellamet alakítottak ki. ami nélkül nem születhettek volna meg a várt gazdasági ered­mények. Erre csak néhány példát 1968-ban a vállalat összes áruforgalmának 87,4 százalékát a szocialista cí­mért versenyző 56 brigád bo­nyolította -le. Felajánlásaik a vállalat céljaihoz igazod­tak. Nem lehet elvitatni azt sem. a pártszervezetnek nagy érdeme van abban, hogy a dolgozóik megértették, mi a szerepe a kerskedelerrmek az új gazdasági mechanizmus­ban. A széleskörű felvilágo­sító munkához még 1967-ben hozzákezdtek. Az 1968—69-es oktatási évben huszonötén vesznek részt a közgazdasági alapismereték tanfolyamán, a továbbképzést szolgáló el­méleti konferenciákra nyol­cán, marxista középiskolába tízen, esti egyetemre ketten járnak. Tízen már a korábbi években elvégezték a mar­xista középiskolát. A szak- szervezeti politikai köröket marxista—leninista esti egye­temet végzett előadók veze­tik. A KISZ-esek politikai köre kiérdemelte a kiváló címet. Csak néhány példát emlí­tettünk annak közvetett bi­zonyítására, hogy a pártszer­vezet valóban hozzájárult a vállalat gazdasági sikereihez. Persze egyiket sem lehetne mondjuk nyereségre, forint­ra átszámítani. A vállalat gazdasági növekedése az egész kollektívát dicséri. De ennek a kollektívának a ge­rincét, a fő erejét a kornnmu­Következeié • sebben! Ezekben a napokban me­gyénkben széles körű tapasz­talati megfigyelések és szo­ciológiai felmérések vizsgál­ják, milyen eredményeket értünk el a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának a munkásosz­tállyal kapcsolatos 1958. ok­tóber 16-i határozatának végrehajtásában, és mik a további tennivalók­Felmérik a brigádok azt is, mi valósult meg vagy hol ütközött akadályokba annak végrehajtása, amit a hatá­rozat így összegez; „Növelni kell minden állami és tár­sadalmi szerv... felelősségér­zetét a munkásosztály vi­szonylag még elmaradott ré­tegei kulturális felemelkedé­sének meggyorsítása érdeké­ben”. Ezért a munkáskerü­letek kulturális ellátottságá­nak szintjét javítani kelL Szükség van a való hely­zet felmérésére. A határo­zat végrehajtása során je­lentkező olyan fogyatékos­ságra szeretnénk éppen ezért felhívni a vizsgálatot végző kulturális munkacso­portok figyelmét, ami mellett — a felmérés során nem szabad észrevétlenül elmenni. Szolnok város munkásllak- ta kerületeiben állandóan romlik a könyvtári munká­nak, a könyvkölcsönzésnek a tárgyi feltétele. Még „Az ol­vasó népért” mozgalom meg­indulása óta is tovább rom­lott A közelmúltban, kőt mun­káskerület könyvtárát akar­tuk felkeresni, hogy hírt ad­junk a peremkerületi könyv­tárak életiéről. Megtudtuk; a Bajcsy-Zsilinszky úti isko­lában 7 évi működés, után „nem üzemel’’ az idén már a könyvtár. Hely hiányában megszűnt vagy tartósan szü­netel e munka. Kétszáz- harminc olvasója volt egy hónapig — ideiglenesen — a VII. kerületi pártszékházban kapott otthont, de véglegesen nem rendeződött elhelyezése. Bezárt­A Nyúl utcában nincs könyvtáros, a könyvek be­zárva hetek óta. Talán már­ciusban — úgy mondják — lehet hogy ismét kinyit s lesz kölcsönzés..! E téren következetesebben, — sokkal következetesebben — kellene végrehajtani pár­tunknak határozatait... <Cs) rtisták adják, Fábián Péter Ha rövid a lábad, told meg egy lócával A TÉLIKERT Terbőe néni a piacon hallotta a kofa asszonytól. Télikert. Értette, de nem tudta elképzelni. A télikert bent lesz a házban• Ezt mondta a kofa. Ö csak tudja, sokan járnak hozzá, sokat is hall. Hazafelé menet nem is tudott más­ra gondolni. Bent lesz a házban. A Kovács ügyvéd épülő új házában. No ez megint valami úri huncutság lesz, — gondolta. Neki hiába mondják, hogy az urak így régen, meg úgy régen. A penész eszi, az az úr, akinek sok pén­ze van. A régi hóbortokat csinálják, — füstölgőit magában. Alig várta, hogy elmondhassa ezt a nagy újságot a szomszédasszonyának a sánta Görbec néninek. Hetvenedik évében jár a Mariska néni. de az egész falu tudja, hogy nálánál kíváncsibb lé­lek nincs messze a környéken■ — Mari, tudod-e, hogy milyen há­zat épít e Kovács ügyvéd7 — Nem tudom Jolánkám, honnan tudnám, talán hallottál valamit felőle? — Persze, hogy hallottam te Mari. Télikert lesz a házban• a kövér kofa mondta. Télikert, hallottál már ilyent? — Télikert...? Nem, soha nem hal­lottam. Mondd már milyen az? — Hát honnan tudnám én? Csak annyit mondott a kofa, hogy télen is virágzik majd benne a citromfa, meg a datolya, vagy totolya pálma, vagy mi a kórság. Na én ezt nem hiszem. Azzal elment. Otthagyta a jó öreg Mari nénit a legnagyobb kíváncsiság kellős közepében. Megnézi, meg ő. El­megy. Messze van a Kovács-ház, de megéri. Télikert... Nahát. Szürkült, mire a Kovács ügyvéd épülő házához ért. Óvatosan körülné­zett, senki sem volt a közelben. — A manó rúgja meg, ez meg be van kerítve. Hiába pipiskédéit, net», látott át az öreg, dútedező téglakerítésen. Talán ha húsz centivel alacsonyabb lenne ez g fránya kerítés — dohogott- Az út mel­lett glédában állt az új tégla. Aha... Egyenként három téglát odacipelt a kerítéshez. — Na így ipar átlátok raj­ta, — pihegett az öregasszony. A lá­bával megtapogatta, hogy mozog-e a magasító, de megnyugodott, mert erő­sen álltak a téglák. Nekifohászkodott, azután nagynehezen felkapaszkodott. Nekidőlt a kerítésnek, de a roskatag fal az ő könnyű súlyát sem bírta meg, megingott és bedőlt á télikerles ház udvarára. A nagy robajra kifutottak ff szom­széd házakból, s rohantak, ahonnan az öregasszony jajveszékelését hallották. A bedőlt kerítés egy része Mariska né­nire zuhant, s hiába kankodták le gyorsan a léniákat, mikor kiemelték a romok közül, már alig lélegzett. Fekete fejkendője leesett, gyér haja a szemébe lógott, l.evenő után kapko­dott és csak annyit tudott kinyögni: — A téli... kert... Három nap múlva eltemették­— bognár •*

Next

/
Oldalképek
Tartalom