Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-06 / 54. szám

# XX* évfolyam, 54. szám. Ara: 70 fillér 1969. március 6., csütörtök. Több 15 millió forint nyereség az erdőgazdaságban Fennállása óta a legjobb eredményt produkálta Elkészült az 1968. évi mér­leg a Szolnok megyei Álla­mi Erdőgazdaságban. A jó munka alapján 15,1 millió forint nyereséggel zártak. Ezt 19 millió forint munkabér­rel és 63 millió forint esz­közértékkel érték el. A kivá­ló vállalat cím elnyerésének egyik feltétele: az eszközér­tékre vetítve a riyereség hét százalék legyen, ők 24 szá­zalék nyereséget produkál­tak. Ezzel megvénk erdőgaz­dasága — az ország 28 erdő- gazdasága közül — a leg­jobb eredményt mondhatja magáénak. Marton Tibor, a gazdaság igazgatója elmondotta: mind a 14 ágazatuk nyereséges volt. Ám a legtöbbet a faki­termelés. a fafeldolgozás, a fásítás és a szajoli manipu­lációs telep hozta (94 száza lék). Ui technológiát alkalmaztak Hogyan érték él a jó ered­ményt? Mindenekelőtt: meg­felelően éltek az új mecha­nizmus nyújtotta lehetősé­gekkel, a szabadpiaccal. Ja­vult a termelt anyagok mi­nősége. tavaly kevesebb volt a reklamáció. A gazdaság új technológiát alkalmazott a fakitermelés­ben és a szajoli feldolgozó telepen. A kitermelt fát nem a helyszínen, hanem a MÁV rakodó mellett dolgoz­zák fel. A gazdaságosabb mozgatás révén köbméteren­ként 16,80 forintot takarí­tottak meg. A szajoli tele­pen bevezetett új technoló­gia révén köbméterenként 48 forinttal csőként a költség. Ugyanakkor az ott dolgozó munkások átlagos órabére 8,42 forintra emelkedett. A fagyártmányokból a ko­rábbi évek kisebb értékű — szőlőkaró, bányadeszka — termékei helyett a tavaly ér­tékesebb áruféléket — láda, rövid fűrészáru — állítottál! elő. Ezek köbméterenként 500 forinttal nagyobb árbe­vételt erdményeztak. Csökkent a költségszint Az erdőgazdaságban a ki­termelés volumene tavaly nyolcezer, a feldolgozásé ki­lencezer köbméterrel emel­kedett. A műszaki színvonal javult, a géppark korszerű­södött, melynek segítségével csökkent a költség. Az új MTZ traktorokat sikerrel al­kalmazták a szállításnál és az erdősítésnél. A költségszint az előző évi 90-ről tavaly 76 százalékra csökkent Ezt csökkentett munkáslétszámmal, t terme­lékenység emelkedésével ér­ték el. 1967-ben ezer forint munkabérre 291 forint, tavaly 799 forint eredményt produ­káltak. Az általános költség fél millió forinttal vplt ke­vesebb. Az exporttermék 2,8 millió forinttal volt több, mint az előző évben. A szocialista brigádok segítsége A gazdaság igazgatója nagy tisztelettel beszél a szo­cialista brigádok jó munká­járól. Sokat köszönhetnek nekik. A 32 szocialista bri­gádban majdnem háromszá­zan dolgoznak. Tetemes részt vállaltak a nyereség emelke­désében. Két brigád — a kunszntmártomi Tamási And. rás vezette és az abádszalóki Czdcze József vezette brigád már hétszer nyerte el a szo­cialista címet összességében: az erdőgaz­daság fennállása óta most érte el a legjobb eredményt Dolgozóinak — még ebben a hónapban — 3,4 millió fo­rint nyereségrészesedést fi­zet A fejlesztési alapra pe­dig két millió forintot tesz. Már elkészült az idei ter­melési és pénzügyi terv is. Eszerint a termelési értéket tíz millió, a nyereséget 300 ezer forinttal emelik a tava­lyihoz viszonyítva. Ezt a tu­datos műszaki fejlesztés, a fásítás gépesítése útján érik aL Májusban termelni kezd az új abádszalóki fafeldol­gozó üzem. A szajoli telep pedig létra- és faragó üzem­mel bővül — m. t — ffta: Omegáékkal-* Gyógy­kezelés * Télikert Útonállás Szigeti veszedeJem w r J° A szolgáltatás üzleti vállalkozás Sxoííd árak, csökkenő bérek — Korszerűtlenek a szabóságok Dieséret a szakmunkás-utánpótlás neveléséért Tegnap délelőtt ülésezett a Szolnok városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága- A mun­katervnek megfelelően ezút­tal a minőségi szabók »szö­vetkezetének szolgáltató te­vékenységéről tárgyalt a tes­tület. A napirenden szereplő ügy előkészítésében a szövetkezet elnöke, a városi tanács ipa­ri-kereskedelmi állandó bi­zottsága, továbbá illetékes szakigazgatási szervei vettek részt. A minőségi szabók szövet­kezete 1966. január 1-ével alakult meg, tehát alig több mint három esztendeje dol­gozik a város lakosságának. Ezek a műhelyek korábban (1948—1965 között) a Vörös Csillag Ruházati Ktsz mére­tes részlegeiként működtek, maid abból kiváltak és ön­álló szövetkezetben egyesül­tek. A szövetkezet töretlenül fejlődött megalakulása óta. Méretes és javító szolgálta­tásaiból származó árbevétele az 1966. évihez viszonyítva 64 százalékkal növekedett, és a nyeresége mindig meghalad­ta a félmillió forintot Álla­mi támogatásban nem része­sültek. pontosan adóztak, fi­zették a közterheket — ol­vashattuk a jelentésben. Különösen érdekes volt az írásos anyagnak az a része, amelyben hat város (Debre­cen, Szeged, Eger, Békéscsa­ba. Szombathely, Miskolc) méretes szövetkezeteinek áraival hasonlították össze a szolnoki szabóságoknál alkal­mazott árakat Az elemzés szerint tíz százalékkal ol­csóbban dolgoznak bárme­lyiknél. Ugyanakkor a méretes munkák után alacsonyabb bért fizetnek a dolgozóknak, mint az említett városok szö­vetkezetei- A darabbért vi­szont csak úgy emelhetnék, ha a vállalási árakat is nö­velnék. Ez viszont nem áll szándékukban. A dolgozók összes jöve­delme a tavalyihoz viszo­nyítva csökkent, annak ellenére, hogy az ősz szes ledolgozott munkaórák számának húsz százaléka túl­óra volt A munkakörülmények rosz- szak. a szabóságok zsúfol­tak, korszerűtlenek, külön raktárral nem rendelkeznek. Különösen tarthatatlan a helyzet a Verseghy úti tan­műhelyben. Ludányi István­ná, az ipari-kereskedelmi ál­landó bizottság elnöke sze­mélyes tapasztalatairól szá­molt be az ülésen. Elmondot­ta, hogy a mindössze húsz négyzetméter alapterületű helyiségben tizenöt gyerek tanulja jövendő szakmáját. Mosdó, öltöző, nincs. A nehéz körülmények elle­nére a szövetkezet igen di­cséretesen és eredményesen foglalkozik a szakmunkás utánpótlás nevelésével, — ál­lapította meg a végrehajtó bizottság. A vitában felszólalók ál­talában elismeréssel be­széltek a szövetkezetről, | amely három esztendő alatt bebizonyította: a szolgáltatás kifizetődő, jó üzleti vállal­kozás- A város lakossága elégedett az árakkal és a mi­nőséggel is. Néhányan java­solták a női méretes szabó­ságok. a fehémemflkészítő. — illetve javító részlegek bővítését. A vb — többek között — utasította az ipari-kereske­delmi osztályt, valamint a közegészségügyi és járvány­ügyi felügyelőséget: vizsgál­ják meg, hogyan lehetne a szakmunkás tanuló képzés­hez jobb munkakörülménye­ket teremteni a szövetkezet­nél. A városi tanács vb teg­napi ülésének második napi­rendjeként előterjesztéseket fogadott eL Á szakm legjobbj Or zágos vetélkedő Törökszentmiklóson „Miért halt meg Nagy Mária?” — ez a címe annak a szomorú dokumentumfilm­nek, amelynek premierjét Törökszentmiklóson tartot­tak szerdán délután. A pá­pai kislány két esztendővel ezelőtt egy gabonasiló búza- zuhatagába fulladt bele, — mert a munkahelyén nem tartották be a munkavédel­mi előírásokat. A film be­mutatója pedig azért esett Törökszentmiklósra, mert ott rendezték meg tegnap a gabonafelvásárló és feldol­gozó szakma országos vetél­kedőjének döntőjét. Tavaly nyáron a Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kezde­ményezésére a Gabona Tröszt az ország 19 megyéjében és a fővá­rosban meghirdette a nagy versenyt. Huszonkét vállalatnál mint­egy húszezer munkás szur­kolta végig az elődöntőket, középdöntőket. Ezerhárom­száz versenyző közül a húsz leglobb került tovább, hogy Törökszentmiklóson végképp kiderüljön, ki az ország leg­ügyesebb molnára, raktáro­sa, gabonaíelvásárlója. Őket és a versenyzőket minden­honnan elkísérő vendégeket Cselleng János, a Szolnok megyei vállalat igazgatója köszöntötte a cég törökszent­miklósi székházának műve­lődési termében. A majd egész napos, izgal­mas fordulatokban bővelke­dő játék gördülékenyen,. él­vezetesen zajlott Elsősorban a Szolnok megyei vállalat, a házigazda érdemeként, de nagy részt kért belőle a te­levízió népszerű bemondó­nője, Tamási Eszter, az or­szágos döntő játékmesteré; Az öttagú zsűriben elnök­ként foglalt helyet Rékai Gábor, a Gabona Tröszt ve­zérigazgatója. Előttük kel­lett gyors és frappáns vála­szokkal bizonyítani tudósu­kat a versenyzőknek. A Szolnok megyét képvi­selő Buczkó Ferenc tech­nológusnak ez igen sok­szor sikerült, Buczkó Ferencet 23 pont­tal jutalmazták. Az elérhető maximális pontszám 25 volt. Az első fordulóban Szolnok megye vezetett A délutáni, a végső sorrendet eldöntő vetélkedőben azonban Bucz­kó Ferenc kénytelen volt maga elé engedni a Békés megyei Szeinenyei János raktárost. Az első hat helyezett mindegyike táskarádiót is kapott jutalmul, az első három pedig 2000* 1500 és 1000 forint jutalmat is magáénak tudhatott. Ré­kai Gábor, a Gabona Tröszt vezérigazgatója összefoglaló­jában külön elismeréssel szólt a Szolnok megyei vál­lalat példaadó felkészü­léséről, amellyel az országos döntő sikerét jól biztosította. A legnagyobb siker azon­ban kétségtelenül az volt, hogy a törökszentmiklósi kezdeményezés nyomán hó­napokon át munkások, al­kalmazottak, molnárok, rak­tár; dolgozók ezrei tanulták az országban játékosan, szó­rakoztatóan a sokszor életet mentó munkavédelmi rend­szabályokat. [hírek - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOKÉI Előadássorozat a tsz gépi ármű vezetők részére (Tudósítónktól) Megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezeteiről ké­szült 1968. évi statisztika kétezerháromszáz üzemi bal­esetet tart nyilván, amely­ből nyolc halálos kimene­telű volt. A balesetek miatt 37 853 munkanap esett ki, mely szerény számítások szerint is több mint két mil­lió forintot jelent. A kifize­tett táppénz, a • gyógykezelés és gyógyszer értéke is jelen­tős kiadás. Nagy károk ezek mind a népgazdasági, mind pedig az egyének szempont­jából. A megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya, a megyei rendőrfő­kapitányság közlekedésren­dészeti osztálya, a KÖJÁL közreműködésével már há­rom éven keres zxül előadás- sorozatok megtartáséval igyekszik csökkenteni, Illet­ve megelőzni a baleseteket. Abból az elvből Indultak ki: ha csak egy ember életét is meg lehel menteni, már ak­kor is meeéri a fáradságot. Az idei „Előzzük meg a bal­eseteket — közlekedjünk sza­bályosan’,' című előadássora" zatot, melyeket járási, váro­si székhelyeken tartottak, ezekben a napokban fejez­ték be. A továbbképzésen a két- ezerhatszázötven termelő­szövetkezeti traktor- és gép- járművezető vett részt. Kereskedelmi tanulók versenye Szerdán reggel 8 órakor a főváros legnagyobb üzletei­ben. a kereskedelem őt ága­zatában, valamint a vendég- látólnar három szakmáiéban megkezdődött a kereskedel­mi tanulok országos verse­nyének döntője. A 171 har­madéves tanuló — az elő­döntők legjobbjai — kedden már vizsgázott egyszer, vala­mennyien írásbeli feladato­kat oldottak meg. A mosta­ni bolti munka már az iga­zi gyakorlat, amelyet ugyan­úgy kell végezni, mintha telies értékű eladók lenné­nek. Csökkent a belvíz Az Országos Vízügyi Hi­vatal szakemberei repülő­gépről ellenőrizték a belvíz­zel borított területeken foly­tatott védekezési munkála­tokat. Megállapították, hogy az utóbbi napok időjárása kedvezett a víztelenítésnek. A legnagyobb elöntés ide­jén 53 ezer holdnyi vetés került víz alá, de 23 ezer holdról már eltávolították a vizet A szakemberek vér töménye szerint az átmeneti vízborítás nem tett említés­re méltó kárt a vetésben, s njost már néhány nap múl­va — úgy látszik még idő­ben .77 ieVGZetik a vizet a hátralevő vetésterületről is. »Előzetes* a mezőgazdasági könyvhónapról „ŐST* vé*én zárult a ■Bnffrudsiüd könyvhónap. Számszerű statisztikát az ér- ^klődésró, és a vásáriások­íehot «méS^en «ehet összeállítani, de az elő­kés adatok szerint a ?«£ nagyobb kereslet a gyü- mölcsfélék metszésével tóg- lalkozó kézfkrnvv Iránt nvil­zett nán^ FtAna Retke­tek /”V/Ű/^ben a k'sker. IásáróL Svábbá a gladiolusz neveléséről, a mé- h észkedésről szóló szak­könyv. Mindegyik elsősorban a háztáji gazdálkodókat és a kertes családi házak lulaj- donosait érdekli. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja w

Next

/
Oldalképek
Tartalom