Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-30 / 74. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. március 30. Nyugatnémet politikusok szókincse Bernd Treuseh kölni matematikus komputer-elemzést folytatott annak megállapítására, hogy egyes nyugatnémet politikusok mely szavakat használják a leggyakrabban. A komputer megállapította hogy Kiesinger szövetségi kancellárnak ezek a kedvenc szavai: szövetség, tartományok, főiskolák, tudomány, feladat, világ, gond és kormány. Brandt aikancellár, szó-; használatában a következő szavak uralkodnak: szövetségi kormány, kapcsolat, kultúra. Gerstertmaier levitézlett Bundestag elnöknél a következő szavak fordultak elő a leggyakrabban: német, nép, ellenállás, jog, szabadság, isten, lelkiismeret, engedelmesség, haza. A komputer azt is megállapította, hogy Schiller gazdaságügyi miniszter rendelkezik a leggazdagabb és leg- ámyaltabb korszerű szókincscsel. TARKAHány szamár van a világon? A világ országai közül a legtöbb szamarat — 11 milliót — Kínában tartják. — Mexikóban, Brazíliában és Iránban a szamarak száma valamivel meghaladja a kétmilliót, Törökországban 1,89 millió, Marokkóban 1,13 millió, Indiában és az EAK- bán több mint 1 millió. Az európai országok közül Spanyolország áll az élen 686 ezerrel, majd Olaszország következik 498 ezerrel. Lassan, de biztosan Egy Valtonmancheben (Olaszország északi része) 190'7-ben feladott levelezőlap idén február közepén érkezett meg az onnan 51 kilométerre fekvő Étroublesba. A levelezőlap átlag 870 métert tett meg egy év alatt. Az olasz posta keresi a címzettet, Baldassere Gallonét, akt akkoriban az Ét- roubles-i plébánosnál lakott. Amennyiben a címzettet nem sikerül felkutatni, vagy már nem él, a levelezőlap múzeumba kerül. Hippik Laoszban Laoszban májú« 11-én hagyományosan megülik az eső és más időjárási jelenségek ősi isteneinek ünnepét Ez az ünnep egybeesik a rizs vetésének megkezdésével. Ilyenkor falun és városon egyaránt népünnepélyeket, a fővárosban pedig karnevált rendeznék. A tavalyi ünnepen új, furcsa maszkok jelentek meg; fel- tűnéstkeltő ruhákba öltözött „európai fiúk" hosszú, olykor derékig érő hajjal. ‘ Vlentianéban megjelent a hippik csoportja; Az ígéret földjét keresve egészen Lao- szig eljutottak. Am a laosziak • ajtót mutattak „az ősi tisztasághoz való visszatérés hirdetőinek. A hippik megjelenése után néhány nappal a hatóságok azt tanácsolták a „hosszúhajúaknak", hogy hagyják el az országot Röviddel azelőtt a hippik szűrét Kambodzsából, Thaiföldről, Nepálból 1* kitették. A hippik nem tudják, mitévők legyenek. Vajon hol találhatnák meg az „ősi paradicsomot”? BARKA A. nyugatnémetek nem szeretik a könyveket „Miért nem könyvet ajándékozol neki?” „Ugyan minek, hiszen már van egy könyve!” Nyugat-Németországban ez az anekdota a dolgok tényleges állását tükrözi. Egy közvéleménykntatáson alapuló sajtóközlemény szerint a nyugatnémet lakosság 9 százalékának egy darab könyve sincs, 6 százaléka pedig 1—10 kötetes „könyvtár" büszke tulajdonosa. Már a játékkereskedők is Az amsterdami játékkereskedők különös sztrájkot szerveztek, mert kisajátították üzleteiket, hogy helyükön új házakat építsenek. A játékokat és babákat a város főútvonalain a falakra aggatták tüntetésképpen. Akaratuk ellenére érdekes kiállítást rendeztek ilymó- öon — a legeredetibb játékokat tették közszemlére. Voltak köztük 1870-ből származók is. Jaj, ha az isten akarja! Egy kanadai pap értesítést kapott a bíróságtól, hogy gyorshajtásért pénzbüntetést kell fizetnie. A tisztelendő úr azt sem tudta, hova legyen a csodálkozástól, mert úgy emlékezett, hogy aznap egyetlen élőlénnyel sem találkozott a* országúton. A tárgyaláson kiderült, hogy a közlekedési rendőrök helikopterrel követték, s figyelték, milyen sebességgel halad. — Az égből Jövő szózatra mindig figyelek — mondta a tisztelendő atya, és szó nélkül fizetett. Olcsóbb Egy kis angliai városka bölcs városatyái villanykapcsolót szereltettek az utcai villanykarókra. Megunták ugyanis, hogy a fiatal szerelmesek minden éjjel összetörik a villanyégőket, hogy nyugodtan édeleghessenek a sötétben. Mi történt Purwodadiban? Purwodadi Indonéziában van, Közép-Jáván. Üjabb tömeggyilkosságok színhelye volt ez a kis közép-jávai városka. Az eset azért felettébb érdekes, mert ügy lett belőle, s hozzá magában az indonéz belpolitikában. Valóságos A djakartai lapok úgy tettek, mintha fogalmuk sem lett volna arról, hogy Indonéziában ilyesmi megtörténhet. Mindenesetre — a Djakarta Times-szal az élükön — elítélték az embertelenséget „amennyiben Igaznak bizonyul a Princen-jelentés”. A Djakarta Times vezércikkében amiatt aggódott, hogy a bűntett „külföldön eltorzítja a véleményt a Suharto kormányról”. És a lap óva intette a kormányt az elhamarkodott cáfolatoktóL Mi ez? Valami új áramlat az indonéz politikában? Netán elérkezettnek látták az sajtóháború bontakozott ki Purwodadi ügyében, ami alighanem meglepő hír, lévén a megjelenő indonéz sajtó korántsem ellensége a kommunisták halomra gyilkolásának. időt a terror különösen brutális megnyilvánulásainak abbahagyására? Kétségtelen, hogy a hivatalos Djakarta aggódott a Purwodadi-ügy miatt Suharto európai útját megelőzően. Meglepő azonban, hogy bizonyos közismerten szélsőjobboldali lapok Is beszálltak a sajtókampányba. Erre csak egy magyarázat adódik: az, hogy ezt a tömeggyilkosságot ezúttal maga a hadsereg a közép-jávai Di- ponegoro hadosztály, egységei hajtották végre. Korábbi leírásokból ismeretes, hogy az előző tömeggyilkosságokat az indonéz hadsereg és a szélsőséges reakciós csoportok különös együttműködése „bonyolította le”: a hadsereg csupán elfogta a baloldaliakat a kommunistasággal gyanúsítottakat, s a fegyvertelen foglyokat kiszolgáltatta a fel- fegyverzett banditáknak. A szélsőjobboldal és a viszonylag mérsékeltnek számító polgári pártok régóta kifogásolják a hadsereg egyre ellenőrizhetetlenebb uralmát, a „zöldsapkások" és az egyes környékeken kényúrként viselkedő tábornokok hatalmát. Az a különös helyzet állt tehát elő, hogy maga a jobboldal is álszent ' módon belekapaszkodott a hadsereg áltál végrehajtott brutalitásba és követelte az általa ellenőrzött parlament vizsgálatát a hadsereg ellen. Motiválta az esetet az a tény, hogy sor került másfél tucat katolikus pap letartóztatására, közülük a kínzások következtében egy vagy több meghalt (a számok némileg bizonytalanok, Prin- cen is csak információkra tudott hivatkozni, persze nagyon meggyőzőekre). Az indonéz keresztény szervezetek megriadtak attól, amitől már évek óta félnek: a szélsőséges muzulmánok nemcsak a kommunisták ellen, hanem ellenük is fordulnak. A megindult hivatalos cáfolat áradatban a hadsereg azzal védekezett, hogy a kommunisták „behatoltak” a vallási szervezetekbe, és „muzulmánoknak, katolikusoknak és protestánsoknak mondták magukat”. Különböző vezető tábornokok még tovább mentek a cáfolatokban, egyszerűen légből kapottnak minősítették az egész ügyet. — rj — A sajtópolémiára, meg az indonéziai állapotokra jellemző, hogy az egyik tábornok azzal védekezett a lapok vádjai ellen, hogy „ilyesmi csak 1967. előtt fordult elő...” Vagyis hasonló méretű tömeggyilkosság egyetlen vidéken. Lám, adódnak helyzetek, melyekben ily leleplező a védekezés is. De mi is történt Purwodadiban? Egy kereszténypárti politikus, bizonyos Princen nevezetű (csak a neve holland) március elsején a sajtóban közzétette közép-jávai utazásának és ott szerzett információinak eredményét. Az angol nyelvű Djakarta Times és a nemzeti párti Suluh Márhaen óriási tálalásban közölte a hírt: Több ezer embert gyilkoltak le Purwodadiban. A gyilkosságokat novembertől kezdve hajtották végre a környéken, az áldozatokat szerte az erdőben temették el. A kivégzéseket borzalmas kínzások előzték meg s végül a megkínzott embereket vasrúddal nyak* szirten ütötték, hogy ne kelljen golyóropogással zajt csapni! Persze — hangzott a jelentés — a környék lakossága így is a félelem légkörében él. Arról nem is szólva, hogy a közép-jávai térségben legalább ötvenezer politikai fogoly sínylődik embertelen börtönviszonyok közepette. Az egyes cellákban 25—60 letartóztatott van ösz- szezsúfolva. Princen borzasztónak minősítette az állapotokat Mit mondanak külíöldön? ■Montiit lui iftraiTti t •“-•vsneiiiiiiniitiiifMineNmiiniiiwtitiitisiiihiHinstieiiineiiiiietimwiiWMSiiiiiSHitiSMtóiwtmetiiiwiiHeíwwittfei m«&#ttn»i!itiintnmntitt nttttnr»! irtán## nttmnn».'srtitottianvtitnttittiioaiiiittiitiiiufuattSHitttittiivttitiittsHininifiaitinvutHtuttiitiitiiiitittMfMiiwitKffntntttvtiSMP Közúton alig 60 kilométer Becstől, 3e vonaton legalább kétszerártnyi; akkora hurkot vet a pályái míg Eiseristadt- ba én ‘Apró állomás a M. Kir. Államvasutak stílusában, benne csinos kisvendéglő. A barátságos vendéglős így köszönt: — Gut’n Tag. Nanchbar? — Jónapot, szomszéd! A falon magyarnyelvű étlap vadászvacsorára invitál. Csak dísznek szolgál, a vendéglős Pesten jártában kapta ajándékba egy szakmabelitől. — Nem tudok magyarul. Az anyám még tud. de a fiatalabb generáció már Elég keveset tudunk, hallunk és érdeklődünk erről a vidékről. A magyar turista, ha Ausztriába megy. csak átszalad rajta, mert célja Bécs, Grác, vagy távolabbi osztrák tájak. Pedig érdekes, sajátos arcú tartomány ez. nem — mondja. Negyvenöt évejs. Á keskeny, mintegy 160 kilométer hosszú területcsík északon 60 kilométer szélesen; itt-ott görcsösen összeszűkülve — van ahol mindössze 4 kilométer széles — kígyózik a magyar határ mentén Jugoszláviától, Csehszlovákiáig. Nem egészen 4000 négyzetkilométerével, 270 ezer lakosával akkora, mint egy kisebb magyar megye, — ez Burgenland. Ausztria kilenc tartománya közül a legkisebb. Fővárosa, egyben a tartományi kormány székhelye Eisenstadt, magyar nevén Kismarton. Burgenlandot három nemzetiség lakja. Túlnyomórészt (80 százalékban) osztrákok; az 1961-es népszámlálás adatai szerint 25 ezer a hor- vát és 4100 a magyar anyanyelvű lakos, a magyar lakosság az elmúlt ötven évben rohamosan csökkent. Igaz, hogy csökkent — sajátos okokból, amiről később lesz szó — az egész tartomány lakossága is. 1921- ben még 287 ezer lakost számláltak, s közülük 18 ezer vallotta magát magyarnak. A további népszámlálási adatok szerint 1932-ben 13 ezer, 1951- ben pedig csupán 3500 volt a magyarok száma. (Azóta, mint az 1961-es idézett adatok mutatják, érdekes módon ismét növekedett azok száma, akik magyarnak vallják magukat.) A magyar lakosság csökkenésében nyilván szerepet játszik az asszimiláció. de az is. hogy sokan Bécsbe költöztek, ahol most körülbelül 4o ezer magvar él. Magyar lakosok nagyobb számban Oberwart (Felsőőr), Oberpullendorf (Felsőpulva). Siget. (Sziget), Fravenkirchen (Boldogasszonyfa) községekben laknak. Felsőőr közöttük a legnagyobb, úgv tartják nyilván, mint a burgenlandi magyar lakosság kulturális központját A burgenlandi Három nemzetiség népművelési közösség keretében magyar tánccsoport, énekkar, műkedvelő együttes működik itt Megható szeretettel ápolják nyelvüket, népi kultúrájukat és különös ünnepet jelent számukra minden alkalom, amikor magyarországi művészeti csoportokat, sportegyütteseket láthatnak vendégüL A bécsi Magyar Kultúr- egyesület rendszeresen szervez előadásokat Bécsben magyarországi színházak, művészegyüttesek felléptével. Határmenti Magyar könyvtárak is vannak. A felsőőri a legnagyobb, 800 kötetes, de van könyvtár Felsőpulyán és Boldogasz- szonyfán is. A könyvtárak ellátását segítik a bécsi magyarok, kevés azonban az értékes, mai olvasnivaló. (Jórészt régi kiadású könyvek, az újabb magyar irodalom csak nyomokban lelhető.) Négy elemi iskolában folyik magyar nyelvoktatás. Felsőőrön csaknem 100. Szigeten 30, Felsőpulyán és Lövőn 40—40 magyar tanulót tartanak nyilván. Állítólag most foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy ezen a vidéken a mi régi polgári iskoláinknak Ilyenkor külön autóbuszokkal utaznak Bécsbe a Felsőőr környéki magyarok. Ma is szeretettel, áz élmény forróságával mesélnek a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, a Fekete gyémántok, a Három szegény szabólegény című darabokról, amelyeket a Győri Kisfaludy Színház, illetve az Állami Déryné Színház előadásában láttak. Két-három autóbusszal mintegy 150 ember utazott el ezkre az előadásokra alkalmanként találkozók megfelelő iskolatípusban is bevezetik a magyar nyelv- oktatást. Az elemi iskolák magyar olvasókönyve sajnálatosan konzervatív és elavult; helyi szerzők, főleg tanítók és papok írásai mellett Petőfi, Gyulai. Pósa, Benedek Elek, Móra, Tompa és Gárdonyi írásait tartalmazza. Nemhogy a mai magyar irodalom, de Ady Endre és József Attila is teljesen hiányzik a könyvből. Újságjuk, könyvkiadásuk nincs., Talán a Magyarok Világ- szövetsége tudna segíteni azon, hogy a burgenlandi magyarok rendelkezésére álló könyvtári állomány felfrissüljön, több magyar nyelvű folyóirat forgatására nyíljon lehetőség, általában élén- kebb legyen a kapcsolatuk a mai magyar nyelvvel, a mai magyar élettel. Szeretettel várják a magyarországi kultú rcsoportok, sportegyesületek szereplését Az elmúlt években jelentős előrehaladás is történt ezen a téren. Vas, Győr-Sopron és Zala megyei művészeti együttesek, labdarúgó csapatok és más sportegyüttesek többször ellátogattak Burgenland- ba. Államközi kapcsolatainknak javulása, Klaus osztrák kancellár magyarországi látogatása jó hatással volt ezekre az úgynevezett határmenti találkozókra is. Annál sajnálatosabb, hogy 1968 augusztusában az osztrák kormánykörök a csehszlovákiai események kapcsán csaknem teljesen befagyasztották az államaink -közti politikai, kulturális és sportkapcsolatokat, s vele ezeket a virágzásnak indult határmenti találkozókat is. Mindenesetre az osztrák részről az utóbbi hónapokban hallható józanabb hangok azt a reményt keltik, hogy ez a befagyasztás átmeneti és rövid leiáretú less. Hart Sáiidet ÍFolytotW 1 < lllllllllllllllllllllllllllilllllli -----------------------------------------------1955 é v 1960 év 1965 év A % főre 89 14,3 JUlts Franciaország 4,3 8,6 24 rr Svájc 9,0 19 eső Olaszország 4,4 6,4 15 , NSZK 5,0 9,0 15,50 gyógyszer- Anglia 6,1 7,7 14,50 Japán 2,8 5,2 10,1 (1963) fogyasztás Hollandia 2,3 4,9 5,7 Szovjetunió 2,38 rubel 6,03 rubel (Dollárban) (1958) (1964) NDK 10,8 Magyarország 6,0 9,6* tlMISIOIIIIÍIIIIIIHIIIIIIinillDlllllllllllllltlIÍIIIIIIIII • m .»«„to, douárMoi,»™. „ámítva ■ nill'lll»«»! lUK'il'«. ■ « •» ----------------------------------------------- -- ----------- -----------Bu rgenlandi utijegyzetek 1T| Jónapot, szomszéd!
