Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-28 / 72. szám
I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA Ilii III i ~ i TIT TlIllílIHIWBMyíirilTTWÉT^ XX évfolyam, 72. szám« Ára: 70 fillér 1969. március 28., péntek. a szép munkáért A közmondás azt tartja: ** Ki minek nem mestere, hóhérja (kontárja) az annak. A szakmai tudás színvonala — a régi mondás is erre utal — a termék minőségében pontosan mérhető. A férfias virtus fokmérője lehet az erő is, a szakmai tudásé csak az ügyesség. Ezen az általános szemléleten az ezerszázalékot hajhászó, csak a mennyiséget honoráló időszak sem változtathatott. Akkor is, ma is a dolgozók saját soraikban azt tisztelik elsőnek, legjobbnak — függetlenül a teljesítményszázalékok és a bérek sorrendjétől —, aki a legbonyolultabb feladatot is kifogástalanul megoldja s nem gyárt selejtet, rossz minőséget. A kovács, aki a gőzpöröly alá helyezi Doxa zsebóráját és milliméterrel a kényes szerkezet fölött leállítja a nehéz súlykot, akkor ia kitartott szakmai életelve, a pontos- gondon munka mellett, amikor a hamarmunkát dicsőítették és fizették, A tudás egyébkén, csak feltétele, lehetősége a jóminőségnek, amihez ezen felül még szakmai, emberi lelki- ipmeret is szükséges. A költő szavaival élve; „dolgozni csak pontosan szépen, ahogy a csillag megy az égen úgy érdemes.” Azt, hogy fiataljaink mesterei a szakmájuknak, általában nem vitatják, felkészültségüket a helyi és az országos szakmai vetél- ■ kedők színvonala is bizonyítja. De azt többen állítják, hogy a lelkiismeret —- olykor hiányzik napi munkájukból. Nem teljesen alaptalan ez a megállapítás, mégis igazságtalanságra hajló. Mert nem veszi figyelembe, hogy a szakmai-emberi lelkiismeretesség kellő élet- tapasztalatot, időt is igényel. S tegyük ehhez hozzá, hogy az élet és az idő sem mindig gondosságra-pontosságra szoktatta a fiatalokat. Nem elég csak tanítani, oktatni a szakmát, de meg is kell szerettetni a mesterségeit. Mert nem dolgozhat pontosan és szépein az, aki alkotás közben s annak elkészültével nem talál örömet munkájában. Csak akkor okozhat örömet a munka másoknak, a felhasználóknak, ha elvégzése a dolgozónak, a termelőnek magának is örömére szolgált. A szép munkáért versengő virtus kialakulását segítheti a figyelmes, az elismeréssel sem fukarkodó vezető és az együttérző, megértő kollektíva. Az örömteli munkához az is szükséges, hogy végzője hasznát és szükségét érezze annak, amit csinál. És nem utolsósorban pedig, bogy lehetőleg azt és ott csinálja, amihez és ahol kedve van. Vagyis segíteni kell a dolgozókat — egyelőre azonban üzemi életünknek egyik legelhanyagoltabb területe —, hogy megtalálják a vállalaton belül képességük és tehetségük kifejtéséhez, érvényesüléséhez legalkalmasabb munkaterületet. A Munk-^ törvénykönyv sze rint ma a dolgozó szabadon választhatja meg a számára legmegfelelőbb vállalatot, de az adott vállalatnál már ritkán választhat szimpatiku- sabb műhelyt vagy alkalmasabb munkaterületet. Most a reform nyomán, hogy megvalósult a vállalatok nagyobb önállósága és kialakulóban van a kollektívák érdekeltsége és felelőssége is a minőség javításáért, adottak a feltételek a szakmai tudás és lelkiismeret fejlesztésére, elmélyítésére. A vállalat például e célok érdekében saját hatáskörében alakíthatja az ösztönzés és a bérezés formáit. Szakmai továbbképzésben, újabb rokonszakmák elsajátításában tehetik érdekeltté a dolgozókat. Szakmai vetélkedőkkel, közvéleménykutatásokkal tudatosan is rangsorolhatják a szakmunkásokat. És mindannyiszor érdemes ezt a felállást összevetni az óra- és teljesítménybérek rangsorával, azt tudakolva, hogy melyik — mennyire torzít. S remélhetőleg előbb-utóbb megteremtik a dolgozó vállalaton belüli mozgásszabadságát is. Talán nines a gazdálkodásnak még egy olyan fontos mutatója, mint a termékek minősége, amely ennyire igényelné az erkölcsi elismerést, á közvélemény figyelmét, megbecsülését. A legjobb bérezés sem buzdíthat szüntelen úgy a gondos, figyelmes munkára, mint a műhely lelkiismerete, közszelleme. Ha valóban nemes versengés alakul ki a dolgozók között a szakmailag igényes, megbízható munkáért, a szakma és a gyári márka becsületéért, az méltán öregbíti a vállalat piaci hírnevét. Mindennek hatása pedig, bár nem azonnal, de több esztendő távlatában, feltétlenül a vállalati nyereség alakulásában is tükröződik. ¥/ alamennyi szakmának w megvannak a különböző mesterségbeli fogásai, ezek alapfokú ismeretét már a szakmunkás vizsgáknál is számonkérik. Később a fogások szinte reflexszerű mozdulatokká egyszerűsödnek. Mégsem ettől a rutintól válik a dolgozó igazi mesterre, hanem hogy ezeket a fogá, sokat minden variációban a dolgozó céltudatos tevékenységének megfelelően a kiváló minőség foglalja egységbe. Így lesz az alaktalan acélból az emberi munkát könnyítő kezes gép, s a föld ismeretlen gyomrából gáz és olaj tör fel, s a cipő sem csupán a lábunkat takarja, hanem ízléses és tartós is, a kor igényeinek megjelelő. Az ember ezen az úton, a természet törvényeit saját szolgálatába állítva, a világ mind nagyobb térségeit hódítja meg immár az atomon belül is és a bolygónkon kívül is. Kovács József 1/fca,: Tanulékony betörők Zálogosáig felnőttesen Pletyka — csak importból Lenni, vagy nem lenni...? Jövő heti rádió és tv műsor Nemcsak a tanárok, most már gép is értékelheti a diákok feleleteit a túrkevei Ványai Ambrus Gimnáziumban. Az iskolában már tizedik éve tanít Simon László fizika-matematika szakos tanár. Ez idő alatt a fizika oktatását megkönnyítő számos szemléltetőeszközt konstruált. Ezek közé tartozik a nagyfrekvenciájú generátor, a de- katroncsöves számláló, az ultrahang generátor, az ellenclektródás elektroszkóp, a Geiger—Müller számláló. Tavaszt munkarendváltás a Palotást Állami Gazdaságban Az Alföld mezőgazdasági nagyüzemei közül elsőnek a Palotási Állami Gazdaságban dolgozták ki és vezették be a csökkentett heti munkaidőt. A mértanilag felmért „prognózis” szerint éves ■ viszonylatban mintegy hatezer órával kevesebb munkaráfordítással végzik a termelési, tenyésztői munkát úgy, hogy közben a termelés volumene növekedjék. A csökkentett heti munkaidőt a termelés, az évszakok menetrendje szerint differenciáltan alkalmazzák. A növénytermelés dolgozói, a mezei munkások novembertől március végéig heti negyvennégy órát dolgoznak és minden második szombatjuk szabad. Most, március végétől azonban a tavaszi—nyári menetrendre váltottak át. Ezentúl heti hatvan órát tölt egy-egy dolgozó munkában, a traktorosok ugyancsak ezekben a napokban váltanak át, amikor a napi nyolc óra helyett tizenkét órát kötelesek dolgozni, de természetesen minden második szombat így is szabad lesz a számukra. A traktorvezetők együttes évi munkaideje 510 órával lesz kevesebb, a napi munkaidő még a legnagyobb csúcsok idején is 1,7 órával lesz kevesebb mint a korábbi években volt. A gazdaságban több fejlesztési, új technológiai munkaprogramot vezetnek be, hogy ezzel ellensúlyozzák a kevesebb emberi munkaerőráfordítását. Rekordidő alatt készült el a diósgyőri új elektroacélmű A diósgyőri Lenin Kohászati Művekben két és fél év alatt építették fel hazánk legkorszerűbb elektroacélmű- vét Ez rekordidőnek számit Az üzem az országos járműipari program megvalósításának elősegítésére évente mintegy százezer tonna jóminőségű acélt gyárt A 260 millió forint beruházással felépített 80 méter hosszú és ugyanannyi szélességű, valamint csaknem 40 méter magas üzemcsarnokban áO tonnás teljesítményű, szovjet gyártmányú elektroacélol- vasztó kemencét szereltek fel, amelyből 24 óra alatt négyszer csapolhatnak. Az elektroacélmű építését a Tanácsköztársaság 50. évfordulója tiszteletére csütörtökön fejezték be. A korszerű kemencéből az elkövetkező na*, pókban már az első csapolásra is sor kerüL A nagy munka befejeztével . az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat dolgozói újabb megbízáshoz fogtak, ök készítik el a Lenin Kohászati Művek legnagyobb beruházását: a nemesacél finomhengerművet. Az építkezésre, a berendezések vásárlására és azok felszerelésére 1 milliárd 800 millió forintot fordítanak. A munka érdekessége, hogy költségeit a kohászat tíz éves bankhitelből és a műszaki fejlesztési alapból fedezi. A nemesacél finomhengermű 1973-ra készül el. A nemzetközi PEN aielnökévé választották Illyés Gyulát Londonban tartotta végrehajtó bizottsági ülését a nemzetközi PEN, s a tanácskozáson Illyés Gyulát egyhangúlag megválasztották a nemzetközi PEN aielnökévé. Első ízben történt, hogy magyar író kerül a nemzetközi írószervezetnek ebbe a tisztségébe. Egységes tüdőgyógyászati hálózat Az egészségügyi miniszter — a kormánytól kapott felhatalmazás alapján — rendeletet adott ki arról, hogy a tbc-elleni küzdelemben bevált Intézmény-hálózat a továbbiakban fokozatosan vegye át egyes nem specifikus idült tüdőbetegségek ellátását is. A tbc-elleni küzdelemben elért jelentős eredmények folytán szabaddá váló kapacitás ugyanis lehetőséget ad erre. Első lépésként a tüdő és a mellhártya daganatos megbetegedései kerültek a tbc- gondozók, illetőleg gyógyintézetek feladatkörébe. Második lépcsőként az üreges és gyulladásos elváltozással járó krónikus tüdő, illetve mellhártya megbetegedések gyógyítását veszi át a tüdő- gyógyászati szakhálózat. Későbbi időben —<• a íbc-üielyzet' további javulásától függően — kerülhet sor harmadik lépcsőként további betegcsoportok, mint az allergiás tüdőbetegek, az idült hörg-, illetve légcsőgyulladásban szenvedők, a tüdőtágulásos betegek bevonására. A bővülő feladatkörnek megfelelően az intézmények elnevezése is megváltozik. A hálózatot irányító országos Korányi Tbc Intézet új neve Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet. Az eddigi tbc-gondozók ezután mint tüdőgondozó intézetek, a tbc-gyógyintézetek, illetőleg osztályok pedig mint tüdőgyógyintézetek és tüdőosztályok működnek. A tbc-elleni küzdelem természetesen továbbra is fő fel- ádat marad. Mozgó vetőmagboltok Márciusban jelentősen megnőtt nemcsak a nagyüzemek, hanem a háztáji gazdaságok és a kiskert-tulajdonosok nemesített vetőmag igénye. az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat az elmúlt évben 22 millió ta- sak különböző konyhakerti és virágmagot hozott forgalomba, idén azonban már 28 millió tasakra érkezett megrendelés. A vállalat belföldi vetőmagellátó üzeme az elmúlt évben 4700 megrendelőnek szállított, idén az ilyen „csomagos” megrendelők száma már meghaladta a 7800-at. Az igények kielégítésére a dombóvári, a győri és az orosházi központok mozgó vetőmagboltokat létesítettek. Kisebb tehergépkocsik járják a községeket és így a termelők a tasakos vetőmagot a helyszínen vásárolhatják mee. Tizennyolc szovjet külkereskedelmi vállalat a BNV-n Borisz Konsztantinovics Puskin, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselője .. nyilatkpzott ,az MTI ■ munkatársának: „Ti ' Az országaink, közötti gazdasági kapcsolatok • bővülése, az 1969. évi csaknem 1,3 milliárd rubel értékű árucsere, valamint az új gazdaságirányítás, a gazdálkodási formák és. az együttműködés további bővítésére irányuló törekvések realizálása egyaránt megköveteli a Piac jobb ismeretét, az aktívabb piackutató, áruprapaganda munkát, amelynek része a Magyarországon sorrakerülő tizenöt szcwjet szakmai kiállítás. Most zajlik a BNV területén a Themasexport textil- és élelmiszergép bemutatója, áprilisban műszerkiállítás, továbbá órabemutatót rendezünk. A magyar érdeklődök Győrben, Budapesten, Szegeden és Veszprémben vándor- kiállításon láthatták a szovjet gyártmányú motorkerékpárokat és kerékpárokat. Júliusban a Balatonon motorcsónak-bemutatót rendezünk, a Traktorexport pedig a BNV után Veszprémben is bemutatja a szovjet mezőgazdasági gépeket. A kereskedelmi képviselethez tartozó reklámiroda ez évben 13 magyar városban rendez szakosított katalóguskiállítást. A kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésének fontos fóruma a budapesti nemzetközi vásár, ahol ezúttal tizennyolc szovjet külkereskedelmi vál* lalat és egyesülés mutatja be sok száz termelő vállalat legújabb készítményeit. Az év közbeni szakkiállítások módot adnak arra, hogy a BNV-n bizonyos mértékig szakosított árubemutatóval jelentkezzenek a szovjet vállalatok. Éppen ezért az eddiginél jóval nagyobb teret kapnak a mezőgazdasági gé-; VIP lé. } | hírek - tudósítások — hírek - tudósítások“]