Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-27 / 71. szám
1569. március 21 SZOLNOK BIEGT £1 NÉPLAP 5 Zsúrok a Damjanich utcában Egyenletesen felfelé ívelő életpályát futott be a mezőtúrt ifjú Csemyeczki Sándor. A tűrkevei és a mezőtúri postán foki-ól fokra emelkedett a ranglétrán, egészen a hivatalvezető he lyettesi beosztásig. Képessegeinek megfelelően ez volt a csúcs. Innen aztán hirtelen zuhant a mélybe. Nőtlen fiatalember ' volt teég, amikor 1944-ben egy ház ajándékként hullott az. ölébe. Szüleinek egyik barátja házat vett, mivel már vólt neki kettő, a harmadi kat ifjú Csérhyeczki Sándor nevére íratta azzal, hogy a haszonélvezeti jogon, kívül más nem illeti meg az ifjú „tulajdonost”. Erről írást is készítettek A házat később államosították. Csér- nveczki Sándor azonban, a tulajdonos beleegyezésével visszaigényelte azt, majd 1959-ben 80 ezer forintért eladta. Ebből az összegből mintegy 25 ezer forintot tatarozás címén az államnak kellett befizetni. Az 55 ezer forint Csemyeczkié lett, s abból a jogos tulajdonos ső- ha egy fillért sem látott. A hlvcrtalvezetőhelyeties űr ad, de kér is Az ebkor már nős Cser- nyeczki Sándor 2000 forintos havi jövedelemmel rendelkezett Felesége fizetése is csaknem annyi volt. Rar- madmágükra — égy leány gyermekük született — a mintegy négyezer forint havi jövedelem tisztességes megélhetést biztosított. Pluszként vólt a már említett 55 ezer forint Ányágí gondokkal aligha küzdöttek. Ma 1969-et írunk és á Csemyeczki házaspár úszik az adósságban. A 60-as évek elejétől együtt és külön-külön tizenöt—húsz «személytől kértek kölcsönt, éínelynék több mint kétharmadát még nem adták még Hogyan és kiktől szereztek pénz*? Ifjú Csemyeczki Sándor, mint á mezőtúri posta hivatalvezető helyettese köztiszteletnek örvendett. Sokan ismerték, bíztak benne. Ha kért pénzt, adtak neki. Ugyanakkor 6, pontosabban ók is igyekeztek jószolgálatot tenni néhány hitelezőjüknek. Az asszony ugyanis a Tégla és Cserépipari Vállalatnál dolgozott, módjában volt a szűkös téglakeret ellenére téglához juttatni azokat, akik hajlandóságot mutattak a kölcsönadásra. Volt, akit azzal „főzött” meg, hogy útlevelet szerez neki, mert a külügyminiszter rokona. Az útlevélből persze nem lett semmi, de Csemyeczki az ígéretért ló ezer forint kölcsönt kapott. Évi jövedelmük 50 ezer forint Az üyerö és ezekhez hasonló fondorlattal szerzett kölcsönök végül is több mint hatvanezer forintra nőttek, amelyből még negyvenezer forintnál is több a tartozásuk. A hitelezőknek elfogyott á türelmük, feljelentést tették és a Csemyeczki házas- bár a bíróság előtt felel tettéiért A vádlottak ázzál védekeztek a bíróságon, hogy a férj i 960-ban súlyos beteg lett. A gyógykezelésre kellétt a pénz. A férj elmondása szerint gyógykezelésre a nyolc év alatt mintegy 10—15 ezer forintot költöttek, A házaspár évi jövedelme viszont, figyelembe véve a táppénzes időszakot is, több mint 50 ezer forint volt Nem beszélve arról, hogy 1966-ban ifjú Csemyeczki Sándor eladott egy valóbán a saját tulajdonát képező hazat — Túrkeve, Attila út 2. sz. — 40 ezer forintért Mire kellett a péns? A betegségre való hivatkozás tehát mese. Nagy lábon éltek. A tanúk elmondása szerint mindennapos vendégek voltak a művelődési ház büféjében, ahol egy-egy alkalommái 50—60 forintot költöttek italra. A gyermekük gondozásával megbízott asz- SZóny vallotta: „reggelenként a poharak mosogatása foglalta lé időmet”. Következésképpen előző nap zeúr volt a Damjanich út 10. szám alatt Ilyen életmódhoz bizony sok pénz kellett. A vádlott házaspár tagadja bűnösségét, „Szerintem nem bűntett, há valakitől kölcsön kérek pénzt” — mondta a feleség. Az valóban nem bűntett. Mások becsapása azonban igen. S ezért felelniük is kell. ________ — sej Gólya hír Ötletpályázat Sok múlik a lakókon f alanxai a HÍV Hegedűn Lajos olvasónknak ■V isszatért az egyik szajo.ll ház kéményének albérlője, egy gólya. És sajnos, ez a gólyahír gyászhír, mivel a ház lakói szerint tavaly ősz- szel ketten vágtak neki a légi óceánnak, a meleggel kecsegtető Afrika felé, és csak ez az egy tért vissza. Lehet, hogy pár ja nem bírta a hcsz- szú utazást... ügyedül jelzi hát a tavaszt, s mivel az élet megy tovább, a nyáron talán ő is új párra talál, P. B, Ä Hajdúsági Iparművek új gépei A Hajdúsági Iparművek téglásí gyártelepén a, hagyományos mosógépek, centrifugák és porszívóit gyártása mellett az idén uj cikkeket, padlóápoló gépek, olajtölté- sü elektromos radiátort gyártanak. A padlókefélésre, szőnyeg- és esempetísztításra egyaránt használható padló- ápológép mintapéldanya most vizsgázik a gyár kísérleti lakóra tóriumában. — Az esztétikus, hordozható radiátorok már sorozatban készülnek Képünkön: Szériában készülnek az olajtölíésfl elektromos radiátorok. (MTI fotó — Gere László felvétele) Hegedűs Lajos, Szolnok, Ságvári körút 4. szám alatti levélírónk kérésére kerestük meg Varga Bélát, az Ingatlankezelő Vállalat igazgatóját. hogy választ kapjunk több kérdésre, amely — úgy véljük — sokakat érdekel. A levélírónkat foglalkoztató gondókat, problémákat egy mondatban így fogalmazhatjuk meg: hogyan becsülik meg az emberek as államtól kapott lakást? — Vállalatunkhoz 1968- ban 3872 lakas tartozott, többségében fürdőszobásak. —• mond tó Varga Béla. — A tavalyi Ossz bérleti díj 5 - millió 608 ezer forint volt, a lakbérhátralék pedig 63 ezer forint. Már ez lK mutat valamit, abból, hogy mennyire becsülik meg egyes lakók az államtól kapott lakást. Esetenként mindent előbbrévalónak tartanak, mint a lakbér befizetését. Ilyenkor nem tehetünk mást, mint küldjük a felszólítást, s végső esetben felmondunk. Tavaly százhúsz hátralékos bérlőnek mondtunk fel, kiköltöztetésre azonban nem került sor — A lakások karbantartása, korszerúsitése ts sok gonddal, munkával jár Az utóbbi években nagyobb- mérvü szándékos lakásrongálás — olyan, hogy eltüzelték a parkettát, leszedték az ajtót — már nem történt, mégis a karbantartás, a felújítás évről évre hatalmas összeget emészt fel. Tavaly 3 millió 186 ezer formtot költöttünk karbantartasra, több mint 2 millió forintot a lakóházak felújítására. Ezenkívül gázbevezetésre 1 millió 400 ezer, cserépkályhák átrakására, parkettázásra másfél milliót, berendezési tárgyak pótlására további 050 ezer forintot. E számok is érzékeltetik milyen erőfeszítéseket teszünk azért, bog;’ szép. egészséges lakásban éljenek az emberek. — Gyakori az az észrevétel, hogy a házaknak nincs gazdájuk. A városban kétféle házkezelési rendszer van; -vannak épületek, ahol házfelügyelők vannak, máshol gondnokok működnek. A házfelügyelők havonta, a gondnokok évente kétszer ellenőrzik a lakások és a közös használatú helyiségek állapotát. Szolnokon a lakások 19 százaléka tartozik gondnokságokhoz. A gondnokok például bérlő változáskor ellenőrzik a lakás állapotát, megállapítják mi t kell a bérlőnek saját költségén rendbehozatniS’ Azokban a házakban, amelyek gondnoksághoz tartoznak takarító brigádok dolgoznak. Hetenként egyszer lemossák a lépcsőt!azat, rendbentartják az egyéb közhasználatú helyiségeket, a ház környékét. — Sem a házfelügyelő,, sem a gondnok nem tudja megakadályozni azonban, bogi' a gyerekek, vagy akár a felelőtlen felnőttele ne szemeteljenek, ne rongálják, a. lépcsóházak, folyosók festését. vakolatát, ne csavarják ki a villanyégőket. A ház lakóin múlik elsősorban az is, hogy ne égjen egészéjjel h lépcsőháziján a villany, vágj' ne,hagyják nyitva a kaput. Egy szóval az szükséges, hogy a lakók gazdaként törődjenek a lakóházzal. Ne tűrjék él a felelőt lenséget, ne legyenek közömbösek. Tartsák be a szocialista együttélés írott és íratlan szabályait, ne zavarják egymás nyugalmát, pihenését hangos lármával, rádiózással. A jelenlegi panaszok közül nagyon sokat minden anyagi, ráfordítás, nélkül orvosolni lehetne. — nk —< Miuivizor-maxi siker Legutóbb március 21-éü versenyzett sikerrel a Magyar Rádió és a Magyar Ifjúság közös vetélkedőjén Boda Ferenc, a megyei tanács gondnokságának vezetője. Második helyet szerzett és jutalmul egy Mlnívizórt kapott — Első nyilvános szereplésemre 1960-ban került sor,- Itt kétszáz forintos vásárlási utalványt nyertem. Hosszan sorakoznak ezután a dátumok, mindegyük egy- egy izgalmas verseny időpontja. Furfangosok bajnoksága 1961-ben, 1962-ben, majd a különböző lapok, folyóiratok szerkesztőségei által rendezett szellemi tornák. És a díjak listája: tíz napos utazás a lipcsei úszó Európa- bajnokságra, három hetes körutazás Csehszlovákián, Magyarországon, Bulgárián keresztül, két hét az NDK-. ban és Csehszlovákiában. A tárgynyeremények listája sem szerényebb: hűtőszekrény, magnetofon, táskarádió és sok egyéb értékes jutalmat őriz lakásán. — Napi két-hárora órát tanulók, -ezért egy-egy versenyre 4—500 forint értékű könyvet ■ vásárolok: Üjság- számlám 150 ■' főríht'" körül van. Sport, hobbi? Mindenesetre hasznos módja a kikapcsolódásnak. Ezzel a szenvedélyével Boda Ferenc nem, all egyedül. Szolnoki ellenfeleiként Mohácsi Istvánt és dr. Bódi Bélát említi. Ám bízik benne, hogy egyre több ifjú társra talál majd ebben a nagyszerű időtöltésben. FEKETE NAPSUQARAK tizedik éve költöztek ebbe a lakásba. Hogyan örültek, kész csodának tartották. Két szoba, konyha egy kisvárosban ilyen lakáshoz jutni, pláne fiatál párnak, főnyereménynek számított. Sándor érdeme volt, hogy az esküvő után nem kínlódtak évekig albérletben. A gépjavító legjobb esztergályosa volt, igazi született tehetség, aki ráadásul nem elégedett meg természetadta képességeivel, hanem éjjel, nappal a szakkönyveket bújta. Szaktudásának híre a megyéből is kiszivárgott. Ha elmegy a gépjavítótól, nagyvállalatok is két kézzel kaptak volna utána — mindenki tudta. Na a szép lakást így kapta meg, amikor bejelentette a főnökének nősüléül szándékát, A szép Hornyák Erzsinek udvarolt, a részeges Hornyák fényező lányának. Erzsi végezte a termelő műhely adminisztrációját. Csak nyolc osztályt végzett, de nagyon talpraesett, értelmes teremtés volt. Sándor, amikor már udvarolt a lánynak, meg Is mm dia neki. hogy nem szívesen jár hozzájuk. „Tudód, az apád.. .* Erzsi tudta, mégis rosszul esett neki. Nagyon szerette az édesapját. Az otthoni veszekedéseket, a részeg ember duhajkodását azonban már ő is unta. Szeretett volna elkerülni hazulról, azért mindenben Sándor kedvében járt, figyelmességével, kedveskedésével egyre jobban magához kötötte a fiút. Az esküvő utáni idők, az első hónapok, a kisebb ösz- szezördülésektól eltekintve, nyugodt egyetértésben teltek. A lakást szépen berendezték, Sándor megtakarított pénzéből. Rövid idő alatt mindenük volt. Sándor a kényelmes szép lakosban minden eddiginél szorgalmasabban bújta a szakkönyvekét Ez volt a szórakozása. A fiatalasszony először csak zsörtölődött, miért nem mennek szombat esténként táncolni, szórakozni. Később veszekedéssé fajultak a vitatkozások. — Mindenünk meg van itthon. Nem szeretek táncolni és inni, te is tudod — érvelt Sándor. — Fiatal vagyok, szórakozni akarok, vadd tudomásul, Ha idősebbek leszünk, ülhetünk itthon eleget Persze nem iszod meg a bort Bezzeg az apám ... Miért nem mondod? Tudom, hogy ezt gondolod. — Dehogy gondolom. Tudod, szeretem a szakmámat Ez a mindenem. Jól van, majd találok én is magarának szórakozást — fenyegette Erzsi. Magába« mondta. Arra nem is gondolt, hogy komolyan ... Ahogy múltait a hónapok, úgy mondott le egyre jobban a ííatalasszóny a szórakozásról. Erőteljesen göm- bölyödött... Milyen gyorsan rohantak az évek?! A kis Sandorka mar öt éves, nagyon helyes, élénk: kis srác. Nagyon szereti az apját Inkább apás, az anyjához nem húz annyira. Az asszonyt ez is bántotta. Kapcsolatuk Sándorral nem volt Jó, de nem is volt rossz. A gyerek isösz- szetartotta őket. Még a szépen berendezett, felszerelt lakás i& Egyik nap Sándor túlórázott, csak estére várta. Kopogtak az ablakon. —■ Ne hülyéskedj, gyere be — kiáltott lö Erzsi, azt hitte a férje bolondozik. De újra kopogtak. Egy ismeretlen férfi volt — Kérem, itt laknak Vida Sándörék? — Igen, — Asszonyom.A férje... a férjét... — Mondja már az isten szerelmére, mi történt? — kérdezte elhalkuló hangon. — Szentesen van a kórházban. A gépjavítóból küldtek, mondjam meg. A szeme ... Az acélforgács a bal szemét.. Oda lett... A férfi elment, de az asz- szony nem tudott sírni. Arra gondolt, mi lesz velük. Sándor a másik szemevilágat is elveszítheti... Vak, tehetetlen férje lesz Sanyika búskomor lett. Egyre csak az édesapját várta, csak azt hajtogatta, mikor jön haza? Másnap elutaztak Szentesre a kórházba. Sándornak óriási fehér géz-feje volt. Csak a szája volt szabadon. — Sanyíkám ... kis tiam, —• tapogatott a kicsi felé. A gyerek aírcán rémület. Sírt, zokogott, az apja kezére borulva. Sándor két évig gyötrődött a szörnyű bizonytalanságban. Azután bekövetkezett, amitől rettegett. A jobb szeme világát is elvesztette. A baleset után alig lehetett a szavát hallani, és a fehér bottal együtt a némaság is beköszöntött Vida- Nándor szobád jába. Mióta nem lát, állandóan az egyik szobában üldögél. A kisfia is elidegenedett tőle. Merev, faarccal bámul maga elé. Hallgat? csak hallgat. Az asszony szinte retteg hazajönni a munkából. Fel a csendtől. Retteg az urától is, a vak embertől. Ügy érzi, megörül ebben a süket tehetetlenségben, ebben a vak malomban. Először csali pár percre ült be munka után a presszóba. Zene szólt. Fiatalok ültek szorosan a parányi asztalok mellett, ö még csak 23 éves. Mi lesz így vele? Másodszor már tovább maradt A fekete mellé konyakot is kért. Csak egy kis bódulatot, jókedvet akart. A kisvárosban jól informáltak a férfiak. Sanyika és a magatehetetlen férj egyre gyakrabban feküdt le vacsora nélkül. Sándor a gyereket sajnálta. Amikor szólt a feleségének, durva választ kapott — Ha nem tetszik, elmehetsz ... Erzsébet gyorsan haladt a lejtőn. Három hónap múlva már nem is dolgozott Barátai gyorsan szaporodtak. Az egyik este ittasan jött haza egy fiatalemberrel. Sanyikét átvitte az apjához, hogy ott aludjon. — Ki van itt? — kérdezte Sándor. Elhanyagolt, koszos volt az Inge, szakálla kinőtt. — Mi közöd hozzá? Talán nem tetszik, hogy élniaka- rok? Menj a fenébe, te hülye«, — Miti mondtál? < Sándor arca eltorzult, felugrott, megbotlott a székben és elzuhant. Erzsi otthagyta a földön a tehetetlen embert. Bezárta a szobaajtot. Sándor véresre marta, a szeme környékét azon az éjszakán,' Borzalmas volt,.. Az ilyen éjszakák sorún ismétlődtek. A két szoba berendezése gyorsan fogyott. Itallá változott. Az asszony teljesen elzüllött. Ha Sándor csak egy szót is szólt, agyba, főbe verte a cipőjével. A szomszédok feljelentették Vi- dánét A kis Sanyikét állami gondozásba vették. A vak ember könny nélkül zokogott, amikor elvitték a gyerekét. Sanyika fásult volt. Kilencéves kis fejében minden összezavarodott. — írjál, fiacskám . kiáltotta utána. Egy hét múlva jött a postás. Az asszony vette át a gyerekírással írt levelet — Olvasd fél könyör- gött a férfi. — Majd bolond leszek — kiabált az asszony. Olvasd el, ha tudod... összetépte a levelet Sándor a márciusi gyenge napfényben a verandán ül. Az asszony itt nem meri ütlegelni óvatosan megtapogatja a zsebét« Megvan a sötét, jó erős zsineg. Majd este, ha az asszony elmegy hazulról, a fekete napsugarak alatt örökre elrendezi az életét... Bognár Jane«
