Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-25 / 69. szám
1969. március 25.' SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Budapest hullámhosszán Tudományos emlékülés a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából A hét az ünnep jegyében telt el. Az ünnepi műsorok közül említésre méltó a Pódium 69 Tanácsköztársaságra emlékező adása, a zenében, prózában jól hangolt összeállítás feszültségteremtő és Urai, egyként szólt értelemhez és érzelemhez. E műsor keretében hangzott el Galambos Lajos: Mit tudtok ti B. Máriáról? c. kisregényének rádióváltozata. Nem hangjáték a szó műfaji A cím kétértelmű. Az általános szóhasználatban inkább pejoratív. De itt, ebben a műsorban azok a „mindenféle” emberek a pozitív hősök, akik valóban mindenfelől jöttek. Nemcsak térben, hanem felfogásban, erkölcsben, eszmében is. Csak egy, ami közös bennük: az ösztönös emberség. És ami összetartja őket: az író, Karikás Frigyes irántuk érzett mély szeretete. Egytömbből faragott alakjai, markáns-darabosak, mint egy-egy modern szögletesen robusztus munkás vagy parasztszobor. A hasonlatot nem a merev kötöttség érzete íratja velem. Nem. Ezek az emberek nagyon is élők. És annyira maian örök problémák hordozói, hogy szinte itt vannak közöttünk. A sorba fűzött novellák tálén legdrámaibb alakja: Ba- csa Péter. Az ő története, drámája a guzsbakötő igazságtalanságkorlátok elleni lázadás balladája. Gyilkossá válik, anyja bátyjának gyilkosává, mert az — védve az uradalom érdekeit — fajtája ellen fordul. A balladai hangvétel hangulatteremtő ereje mellett a novellák másik fontos jellemzője a szigorúan logikus cselekményépítés. E kettő ötvözetéből valami olyan — értelmében, a műsorközlő is úgy jelenti be, jelenetek a regényből. Illusztráció, de jókezű válogatással a legdrámaibb pillanatokat fogja ösz- sze, így a regényt ismerve is figyelemrekeltő, s ez a címszereplő Szemes Marinak is köszönhető. Emlékműsor, ha másképpen is a Karikás Frigyes novellákat adaptáló összeállítás: szinte új — dramaturgiai eszköz kerül ki, mely segítségével a figyelmes hallgató sokkal többet kap az elhangzottaknál. Az általánosabb összefüggések felismerése késztető átértékelés igényének felkeltése elsősorban az író érdeme, de nagy része van ebben a hangulatteremtő, igényes rendezői és színészi munkának is. Kállai Ferenc az író szerepében Karikás Frigyes humánumát hangsúlyozva finoman árnyalt hangú összekötő szöveget mond. Szabó Gyula Bacsa Péteré meggyőzően szuggesztív. Csákányi László a fenegyerek alakjában egyik legeredetibb hangjátéki alakítását adja. Nem tudom, elsősorban a rendezőt, vagy az alakok megformálóit dicséri-e az az eléggé nem méltatható, sikeres törekvés, hogy hangban, a hangi — kifejezés gazdagításával „hoznak” mimikát, gesztusokat. Ami a színpadon lereagálás, néma játék vagy ún. belső monológ, annak hangi megoldásait keresik. Ez az egyelőre még ritkán előforduló, szavak mögötti gondolati kifejezés az igényes hangjáték nagy lehetősége. Jó példa a fentiekre ebben a műsorban elsősorban Kállai és Csákányi alakítása. (Folytatás az 1. oldalról.) ban ennek ellenére a proletárdiktatúra mellé állt. Ezt Donkó Jolán, az oktatási igazgatóság tudományos szocializmus tanszékének vezetője ezt követően „A KMP Szolnok megyei szervezeteinek és tagjainak harca a Horthy-fasizmus ellen a szabadságért, függetlenségért és az ország demokratikus átalakulásáért” címmel tartotta meg előadását. Rámutatott arra, hogy a Tanácsköztársaság erőszakos megdöntése után megkezdődött „az illegális párt megteremtésének nehéz és fáradságos munkája”. De a munkásmozgalom szempontjából nagy jelentősége volt az 1919 auDélután, a korreferátumok elhangzása előtt szólásra jelentkezett Alexandr Arsze- nyejevics Szölovjov, az SZKP KB mellett működő Marxizmus—Leninizmus Intézet igazgatóhelyettese. „A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulása s a Tanácsköztársaság kikiáltása közt — mondottá —, csupán négy hónap telt el, de a két esemény szervesen összetartozik. Bebizonyosodott Magyarországon is, hogy a II. Internacionáléban előállt szakadást csak forradalmi egység tudja feloldani, egy új Intemacionálé jegyében való egység. Sajnos, a szomszéolyan tények jelzik, mint a Vörös Hadseregbe történt tömeges jelentkezések”. gusztuséban újjáalakult Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak is s annak a munkának, amit itt fejtettek ki, mint egyetlen legális munkáspártban, a munkásosztály harcosai. Később a rendőrség nem engedélyezte Szolnokon az MSZMP szervezetének létrejöttét, így itt illegalitásban volt kénytelen ez a párt működni. Donkó Jolán referátumában összegezte: „A megyében a kommunista mozgalom legkiválóbb harcosai hozzájárultak a tőkés, nagybirtokos rendszer későbbi megdöntéséhez s a második proletárdiktatúra megteremtéséhez.” dós országok proletáriátusa körében akkor még ez az egység, e forradalmi szellem nem győzedelmeskedett, s így nem tudtak segítséget nyújtani az Európa szívében létrejött proletár forradalomnak. Európa országainak burzsoá kormányai félelemmel figyelték a magyarországi eseményeket, nyomást gyakoroltak a Magyar Tanácsköztársaságra, az antant bátorítására, szavára pedig fegyverrel támadtak a forradalom ellen a magukat „demokratáknak” nevező kormányok is. A fiatal szovjet állam nem tudott még segítséget nyújtani a nehéz helyzetben, hat fronton, nyolcezer kilométeres front szakaszon küzdött létéért. De a szovjet nép tudja, harcában, a szovjet állam védelmében milyen segítséget nyújtott az a küzdelem, amit a Magyar Tanácsköztársaság vívott. A szovjet nép ma örömmel üdvözli azt a barátságot és együttműködést, ami a két népet s a két nép kormányát összefűzi. Ez az internacionalizmus szellemében kiko- vácsolódott barátság. Nagyra értékeli a mi népünk mindazt. amit Kádár János mondott: „Nincs szovjetellenes kommunizmus, nem is volt, és nem is lehet soha.” Négy korreferátum Ezt követően négy korreferátum hangzott el. Selme- czi László „A KMP Szolnok megyei szervezeteinek megalakulása és tevékenysége 1918. december 12-től 1919. március 21-ig” címmel tartott sok új anyagot s érdekes összefüggéseket feltáró korreferátumot. Szigeti László pedig „Az államhatalom helyi szerveinek létrejötte, kiépülése és tevékenysége Szolnok városban a Tanács- köztársaság időszakában” című, igényes, elemző értekezését olvasta fel. Szurmai Ernő „A Magyar Tanácsköztársaság szociális és kulturális vívmányai Szolnok megyében”, Papp László pedig „Főbb események Szolnok városban a Tanácsköztársaság időszakában” címmel tartott további részleteket tisztázó, elemző korreferátumot. A tanácskozás kedden reggel folytatódik. Mindenféle emberek A kommunisták harca a fasizmus ellen, a független, demokratikus Magyarországért A. A. Szolovjov felszólalása Dorian Gray arcképe A címzett: Pakisztán Oscar Wilde majd 80 éves, műfajilag szinte •meghatározhatatlan krimi-ízű kisértet- históriája kissé már távol áll tőlünk. Ez a fordulatokban gazdag, cselekményében lebilincselő érdekes alkotás rádióra átdolgozott változata egy ponton mégis többet ad, mint puszta időtöltő szórakozást. A szellemesen csevegő paradox „sztori” filozofikus mondanivalót is hordoz. Dorian Gray helyett megfestett arcképe öregszik. Viselt dolgai csak e kép arcvonásait viselik meg, teszik ellenszevessé. S ez az öregedés — változás elsősorban szellemi. A tiszta egyenes élet beleöregedése az igaztalanba. Az átdolgozás — jó ízléssel Tegnap délelőtt Jászba rényben, a városi tanács nagytermében fásítási ankétet rendeztek. Erre meghívták a községi tanácsok, a járási székhelyen és a községekben működő termelőszövetkezetek, a KISZ szervezetek és az úttörő csapatok képviselőit. Az erdőtelepítésről és a fásításról Csőke Pál, az erdőgazdaság jászberényi erdészetének vezetője tartott előadást; — erre a motívumra exponált, igyekezett kiemelni a regénynek azokat a részleteit, melyek bennünket ma érdekelnek.' Az önmagunk életéért való felelősségről, a szellemi (s nem szükségszerűen időben is jelentkező) elöregedés veszélyéről különös, meglepő formában vall — vagy késztet vitára — Wilde. A rendező Vadász Gyula igyekezett az irrealitásokkal jócskán megrakott műből a reális elemekre, a gondolkod- tatásra irányítani a figyelmet. A színészi alakítások is erre törekvőek, hogy Wilde különös, végletes alakjaiban az embert láttassák. »-! trömböczky — A Jászságban mintegy 14 ezer csemetét díjmentesen bocsájtanak a községi tanácsok és a tsz-ek rendelkezésére. A csemeték költségét — közel 60 ezer forint — az állam fedezi. Elültetésüket a tanácsok, illetve a tsz-ek 'szervezik meg. Ebben részt vesznek az iskolás gyermekek, a KISZ-isták. A községek lakossága szintén részt vállal e munkából. A szolnoki Vas és Faipari Ktsz 1967-ben nem kis merészséggel vállalkozott a kisteljesítményű kazánok prototípusának kialakítására. Az AKO—1 jelű kisteljesítményű kazán Vasica Józsefnek, a szolnoki papírgyár energetikusának kiváló konstruktőri tehetségét dicséri. Az első évben a ktsz mégcsak a kazántestet szállította a megrendelőknek, 1968-tól viszont már a képen látható, esztétikailag és munkabizott- ságilag is jól kivitelezett komplett típus gyártására tért át. A 3x3 méteres alapterületű kazánnak már 3 típusa is készül 500-tól 1000 kilós óránkénti gőztermeléssel 0,5- től 8 atmoszféra nyomás mellett Az új kazántípusból 1967- ben tíz, 1968-ban 35 készült el. Az idén már a tervezett 70-ből 59-re megrendelése A ktsz elnöke, Csák László kissé fáradt hangon beszél arról a hosszú és nehéz munkáról, küzdelemről, amely a sorozatgyártást megelőzte. A ktsz-nek nem volt fejlesztési apparátusa, sem kooperációs összeköttetése. Az első kazánok peremezé- sét bizony a régi kalapácsos módszerrel, kézi erővel Kazán sorozatban van a ktsz-nek. Különösen fokozza majd az érdeklődést a kezelőszemélyzetet sem igénylő, automatizált típus, amelynek műszerezéséhez a nyugatnémet Damphos-sza- bályzót alkalmazzák. Az automatika biztonságosan szabályozza a vízállást és egyben védelmet is nyújt a kazán megfolyósodása ellen. A Medicor Művekkel kötött keretszerződés kapcsán az idén már 2 darabot Pakisztánnak is exportálnak. végezték. Az embereket félóránként kellett a nagy erőkifejtés miatt váltani. Ezt a munkafázist ma már a GANZ végzi sajtolással, de ehhez a 40 ezer forintos szerszámot is a ktsz-nek kellett adnia. Külön gondot jelentett a szerszámgépek hiánya. A hiányzókat úgyszólván selejtből, használt gépekből pótolták. Ezzel érték el az 1968. évi nagyobb ugrást. A régi épületlakatosi profil fokozatosan csökkent, a kazángyártás javára. Ehhez azonban kiváló szakemberekre, kazánhegesztőkre is szükség volt. A ktsz hegesztői tanfolyamokat indított a kecskeméti felsőfokú technikum segítségével. Az első évfolyam résztvevőiből jónéháriyat a jobban fizető nagy vállalatok elcsábítottak. Most már azonban 9 fős stabil törzsgárdával rendelkeznek. Jó munka — jó nyereség- részesedés A korábbi épületlakatosi profil mellett sem volt rossz a ktsz éves termelési értéke. A kazángyártás, a szabadáras rendszer mellett viszont még kedvezőbben érintette az éves gazdasági eredményt. Az elmúlt évet már 20 milliós termelési értékkel zárhatták, ami azt is jelenti, hogy átlagosan 20 százalékos nyereséget tudnak fizetni. Ügy véljük, hogy ez a merész és hasznos kezdeményezés egy rutinosabb gyárnak is becsületére vált volna. — Fekete — Fásítási ankét Jászberényben Semmi sem megy zökkenő nélkül Keresik, hol kereshetnének ••• Munkatársunk felkereste Sz. Kovács Józsefet, a túrkevei városi tanács vb elnök- helyettesét. A nők foglalkoztatottságáról beszélgetett vele. — Milyen eredményeket értek el az utóbbi években a nők foglalkoztatási helyzetének javításában — kérdeztük a vb-elnökhelyettestől. — Városunkban száz— százötvenre tehető a munkát kereső nők száma. Néhány esztendővel ezelőtt még jóval többen, csaknem háromszázan voltak. — Mik a lehetőségek? — Túrkevén nem igen számolhatunk jelentősebb ipar- telepítéssel, ezért arra kell gondolnunk, amink van. A ruházati szövetkezetünk egyesült a mezőtúrival. így jelentősebben bővült a termelés. ami tavaly csaknem negyven nő munkába állítását eredményezte. Az autójavító vállalat hegesztő és gépmunkás tanfolyamot szervezett. Ügy tudom tizenöten jelentkeztek rá, de/ csak hárman-négyen vizsgáztak le. A háziipari szövetkezet évenként varrókurzust indított, amelyen átlagosan huszonötén vettek részt, őket bedolgozóként, vagy a műhelyekben foglalkoztatják. — Tavaly a negyedik negyedévben a szövetkezet már nehezen boldogult konfekció cikkeivel. Nem járt ez létszámcsökkentéssel ? — Nem. a békéscsabai társ-szövetkezettől kooperációs munkát vállaltak, torontáli szőnyegszövésre rendezkedtek be. Ez ügyes lépésnek bizonyult, hiszen így továbbra is megtarthatták a háromszáz asszonyt. Igaz, a szőnyegszövéssel még meglehetősen keveset keresnek, de amint gyakorlottak lesznek, több lesz a jövedelmük is. — Mi várható a jövőben? — A közelmúltban tárgyaltunk a budapesti műanyagipart szövetkezet vezetőivel. Szívesen vennénk, ha részleget telepítene le városunkba. Nagyon bízunk hozzá, hogy egyezségre jutunk velük. Ha igen, úgy újabb munkahelyek teremtődnek a nők számára. A TÖVÁL a termelőszövetkezetek támogatásával dunaújvárosi panel csarnokot kíván venni. Ebben is fűzvesszőből készült fonott cikkeket gyártanának. Amint a csarnokot felállítják, negyven—ötven nőt alkalmazhatnak. Amennyiben ez a két teiv valóra válik, gondolom száz nő juthat állandó munkához, jövedelemhez. — A fiatal lányok számára milyen munkalehetőségek kínálkoznak? — Az általános iskolát elhagyó gyermekek közül az idén harmincegyen nem jelentkeztek továbbtanulásra, bár a szakmunkásképző iskola őket is felvette volna. Sajnos kevés a lányok körében kedvelt szakma. Legtöbbjük fodrász, kozmetikus, kereskedő szeretne lenni. Ezekben a szakmákban viszont kevés szakembert képeznek. a helyzet javítása érdekében —ra kértük az autójavító vállalat vezetőit, lányokat is vegyenek fel tanulónak, könnyebb vasipari, például esztergályos szak- márg. Szerintünk tizenöt lányt iskolázhatnának be. — f —p Vizsgálfa felül ruhatárát, egészítse ki korszerű férfi- és fiú kabáttal, öltönnyel és pantallóval A FÉRFI ÉS FIÜRUHA NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT AZ EGÉSZ ORSZÁG TERÜLETÉRE SZÁLLÍT EZ A MÁRKA: MINŐSÉG!
