Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-24 / 68. szám
1969. március 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Koszorúzás a szolnoki Nemzeti Szállodánál A kiszesek virágcsokrokkal kezükbn vonultak Szolnokon a Lenin szoborhoz és a Kossuth téri munkásmozgalmi emlékműhöz március 21-én a reggeli órákban. Máshol, a város több pontján koszorúzás! ünnepségek kezdődtek a Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából. Tisza Antal szobránál az építőipar munkásai, Szamuely Tibor szobránál a diákok, a Famunkás emlékműnél a papírgyár dolgozói, a Hoksári János emléktáblánál a MÄV munkásai helyezték el a megemlékezés koszorúit Ünnepséget rendeztek F. Bede László emlékére és a Beloiannisz út 2. számú ház falán elhelyezett emléktáblánál la Délelőtt tíz órakor a Nemzeti Szálloda előtt több százan gyűltek össze. Ott voltak az ünnepi városi tanácsülés résztvevői, a Tanács- köztársaság veteránjai, a város társadalmi szervezeteinek képviselői, munkások és diákok. Részt vett az ünnepségen Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei bizottság első titkára, Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkára, a Hazafias Népfront megyei elnökségének, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának és . a megyei KISZ bizottság több tagja. A Tanácsköztársaság Jelentőségét, a 133 nap alatt tett intézkedéseit Szigeti László, a városi tanács vb elnökhelyettese méltatta. Beszélt a munkanapok rövidítéséről, a bérek emeléséről, a család- és gyermekvédelemmel kapcsolatban hozott rendelkezésekről, az ingyenes közoktatás bevezetésének jelentőségéről. — Soha nem felejthetjük ét felejthetik a követkézé korok az első kommunista nemzedék, az ösvényt vágók hősies, áldozatos tevékenységét. Sokan — örömünkre ma is közöttünk vannak és e napon tisztelettel köszöntjük őket — mondta Szigeti László, majd így fejezte be emlékbeszédét: — Ma, amikor az MSZMP vezetésével a szocializmus teljes felépítésén munkálkodunk, büszkén valljuk nagy elődeink harcát sajátunknak. Az első magyar jprótetárdiktatúra emléke őrökké él és szüntelenül újabb erőfeszítésekre ösztönöz. Ezután a megyei pártbizottság nevében Csáki István és Váczi Sándor koszorút helyeztek el a szálloda falán levő emléktáblán. Megkoszorúzta az emléktáblát a városi tanács, valamint a társadalmi szervezetek nevében a Szakszervezetek Megyei Tanácsa is. A 134. nap Ünnepi tanácsülés Szolnokon A szolnoki város! tanács, a Hazafias Népfront városi bizottsága március 21-én együttes ünnepi ülést tartott a városi tanács zászlókkal, virágokkal díszített nagytermében. A Himnusz elhangzása után Sipos Károly, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte az ülés résztvevőit, az elnökség tagjait, közöttük Csáki Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, s az 1919-ben megalakult tanács jelenlévő tagjait Ezután Csorna Kálmán, a városi tanács vb-elnöke tartott ünnepi megemlékezést «— Szolnokon — mondotta az előadó — a Tanácsköztársaság kikiáltásának hírére március 22-én rendkívüli ülést tartott a szolnoki munkástanács, ülésén a kommunista párt képviselői is resztvettek. Másnap a kormány- biztosi teendők ellátására háromtagú vármegyei direktóriumot választottak, F. Bede László, Szabó Károly és ;*álfi János személyében. A ■olnoki munkástanács gyarlatilag megyei irányítást s ellátott, ebben a minőségben készítette elő a helyi államhatalmi szervek megválasztását Az április 7-én megválasztott szolnoki munkás-, paraszt-, katona- tanácsnak tagja lett Jászi Ferenc, aki akkor a KMP szolnoki szervezetének titkára volt. Alakuló ülésén húsz tagú intéző bizottságot választott a tanács, elnöke dr. Guth Antal lett, alelnökök: Pálfi János és Faragó Imre, jegyzői: dr. Katona Endre és Bencze László. A továbbiakban arról szólt Csorna Kálmán, hogy a Tanácsköztársaságért folytatott harc során Szolnok 77 napig frontváros volt Augusztus 1- én elesett Szolnok, a román királyi hadsereg Budapest felé vonult és ekkor megismétlődött Szolnokon az, amit már országosan nem lehetett megismételni: a Budapest felé közeledő arcvonalon az első hadtest rést vágott és utolsó támadásával behatolt Szolnokra. Megtisztította a várost a román csapatoktól, a diktatúra szíve most már Szolnokon dobogott. A város népe harcolt a Tanácsköztársaságért, amelyet mindig magáénak vallott. A hősi küzdelemnek Budapest segítsége nélkül el kellett buknia, de a szolnokiak büszkén őrzik a 134. nap emlékét ia. Az együttes ünnepi ülésen felszólalt két 19-es tanácstag. Dr. Katona Endre szívből köszöntötte a szolnokiakat, a várost, ahol 1848—49-ben Damjanich vezette győzelemre csapatait, s ahol 1919-ben egy nappal tovább élt, dobogott a Tanácsköztársaság szíve. Jászi Ferenc is a 134. nap emlékét idézte, amelyen még a Tanácsköztásaságért folyt a harc. Emlékeztetett arra, hogy 1956-ban szintén Szolnokról irányította a Mágyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány a második magyar proletárdiktatúra megvédéséért folyó harcot, az ellenforradalom leverését. ■.Megható, ünnepélyes percek következtek ezután. Csorna Kálmán a 19-es szolnoki tanács négy élő tagjának — dr. Katona Endre, Jászi Ferenc, Keresztfalvi János, Kö- vics József — adta át a Kun Béla emlékplakettet, * valamint Szolnok város címerplakettjét. A 19-es tanács tagjainak közvetlen hozzátartozói közül heten szintén Szolnok város címerplakettjét, a tanácsköztársasági emlékérmet pedig tizenkilenc városi tanácstag kapta meg. Az együttes ünnepi ülés az Internacionáléval ért véget. Az utolsó hídfő Dokumentumfilm a szolnoki harcokról ősbemutatóra gyűlt össze a szolnoki közönség március 21-én délelőtt a Vörös Csillag moziban, ahol Németh István rendező, Szabó Árpád operatőr, érdemes művész és munkatársaik filmjét vetítették le a szolnokiaknak. Az itteni ősbemutató nem véletlen. „Az utolsó hídfő” a Tanácsköztársaság szolnoki eseményeit eleveníti feL Az archív anyagból művészi dokumentumfilm született. — Olyan alkotás, amely _ maradandó élményt nyújt a nézőnek. Szabó Árpád bravúros technikával használta föl a Vörös Filmhíradó egykori anyagát és a rendelkezésre álló egyéb felvételeket. Az álló és mozgóképek jó ritmusú összevágásával, állóképek megmozdításával többet ki tud fejezni, mint amennyi a korabeli felvételeken látható. A vetíté« végén a közönség elismerő tapssal jutalmazta a nem egészen húszperces filmet, amely rövidsége ellenére is sokat tud mondani Szolnok Tanács- köztársaság alatti napjairól. Reméljük, hogy a film a szolnoki bemutató után vászonra kerül az ország több városában és községében Is é, közelebbről megismerteti a közönséggel a Tanácsköztársaság szolnoki harcait, az utolsó hídfő történetét Dicső elődeink emlékére (Tudósítónktól.) A kunszentmártoni járásban a tanácsköztársasági ünnepségsorozat kiemelkedő eseménye volt, hogy három községben emléktáblát lepleztek le a dicsőséges napok tiszteletére. Öcsödön 21-én délelőtt tíz órakor ünnepi tanácsülés keretében történt az emléktábla leleplezése. Szelevényen délután négy órakor hasonló keretek között rendeztek ünnepséget. Kunszentmártonban este hét órakor a nagygyűlés után vonult az ünneplő közönség a tanácsháza elé, ahol az avatóbeszéd és az ünnepi műsor keretében átadott emléktáblára a párt-, a KISZ és a tanács vb nevében elhelyezték a megemlékezés és a kegyelet koszorúit. Tiszafüred népe is emlékezett (Tudósítónktól.) Azokra emlékeztünk 20-án délután, akik a proletárforradalomért áldozták életüket. Márványtáblát lepleztünk le a tiszafüredi születésű Schön Béla emlékére, aki 23 éves korában belügyi kormánybiztos volt, s aki 24 évesen szenvedte végig a fehér terrort, tragikus haláláig. Ezután a pártbizottság, a tanács, a tömegszervezetek vezette koszorúzó-küldöttek jelenlétében a járási tanács épületében a volt direktóriumi nagyterem előtt elhelyezett táblánál dr. Terle Ferenc, a Hazafias Népfront elnöke tartott megemlékező beszédet. Elmentünk a temetőbe is, hogy Raffa Lajosnak, a Tanácsköztársaság tiszafüredi direktóriumi elnökének és 1945-től MKP első járási titkárának a tanács által emeltetett fekete gránit síremlékénél is lerójuk kegyeletünket a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának 50. évfordulóján. ■fr A 39-es dandár dicső tetteinek egykori színhelyén emlékművet avattak, nagygyűlésen emlékeztek a Tanácsköztársaság harcosaira és mártírjaira március 21-én. Már a kora délelőtti órákban százával, ezrével siettek az emberek a sportpályára, a gyülekező helyre. Lassan haladt az ünneplő tömeg végig a 39-es dandár útján. Mielőtt a Tiszát elérték volna balra kanyarodott a menet a most létesített Kun Béla parkban. Az impozáns emlékmű — Bálint András tervezésében készült — vörös márványlapján Gábor Andor 1925. március 21-én írt sorai: „Időben tőle egyre távolabb Lélekben hozzá egyre közelebb Emléke bennünk nemcsak megmarad, De nőve nő s mint óriás mered szemünkbe.” Dr. Erdélyi Ferenc, a tiszafüredi járási tanács elnöke méltatta az ünnep jelentőségét, emlékezett a tiszafüredi .harcokra. Befejezésül a következőket mondotta: „A község és a járás dolgozói nevében ígérem, hogy a Magyar Tanácsköztársaság emlékét, forradalmi hagyományait ápolva munkával és helytállással mindent megteszünk, hogy a szocializmus eszméit teljes győzelemre vigyük. Az ünnepélyes zászlófelvonás után elsőként az MSZMP Szolnok megyei bizottsága és a Szolnok megyei tanács vb nevében Zagyi János, a megyei pártbizottság titkára és Bárdi Imre. a megyei tanács vb elnökhelyettese helyezett el koszorút az emlékművön. A tanácsköztársasági harcok veteránjai után a tiszafüredi járás párt- és tanácsi vezetői rótták le kegyeletüket. A Szolnok megyei tömegszervezetek nevében Túróczi Ferencné a megyei nőtanács titkára, és Fehér József, a KISZ megyei bizottságának első titkára koszorúzott. Jelen volt az ünnepségen Molnár György, a KISZ KB titkára is. Felavatták a tiszafüredi emlékművet is Csapatzászló az úttörőknek, kiszeseknek — Díszsírhely avatás Emlékkiállítás Túrkevén (Tudósítónktól.) Az ünnepségek már csütörtökön megkezdődtek Tűr- kevén. A városi pártbizottság csapatzászlókat adományozott a fiű és leányiskola úttörő csapatainak ég a gimnázium KISZ szervezetének. Délben a különböző munkahelyeken tartottak megemlékezést. Másnap reggel megkoszorúzták a rendőrség épületén lévő emléktáblát, majd küldöttség ment a vénkerti temetőbe, ahol megkoszorúzták Stefanovics Lajos síremlékét és a vasú tmenti temetőben Ábrahám István sírját. Ugyancsak a vasút- menti temetőben avatták fel Pressol Mihály síremlékét, akit 1919-ben a túrkevei határban a románok agyonlőttek. A díszsírhelyek felavatásán megjelent Pressol Mihály életben maradt harcostárs® Is, Simkó Gyula tizen- kilences internacionalista veterán. A sírnál a városi pártbizottság és a tanács nevében Somogyi Lajos méltatta az elesett érdemeit. Délelőtt tíz órakor a Finte múzeumban Szurcsik István tanácsköztársasági emlékkiállítást nyitott meg, melyet helyi és központi anyagból állítottak össze. — Este a Vörös Csillag filmszínházban tartották meg az 50. évforduló díszünnepségét, ahol Tóth Imre, a városi pártbizottság első titkára megnyitója után, Koszna Mihály, a városi tanács elnöke mondottünnepi beszédet. A Finta múzeumban megnyitott kiállítás anyagát együtt nézte végig Simkó Gyula 1919-es internacionalista harcos és Györffy Lajos, a múzeum igazgatója
