Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-24 / 68. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TAMCS LAPJA Ára: 70 fillér 1989 március Sí, héttő. XX. évfolyam, 88. szám. 1969. március 24., hétfő. ”SyS5R,*"r "■ *JHÍ „Fegyverbe...!” Ä Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresz- szusa külön ' felhívta fi­gyelmünket; alkotó módon fejlesszük a marxista el­méletet, hirdessük világ­nézetünket. Változtassuk a marxizmus—leninlzmus el­méletének ismeretét a társadalom anyagi erejévé; Éppen ezért a Magyar Szocialista > Munkáspárt minden erővel támogatja „a párt munkáját segítő, valóságfeltáró tudományos kutatómunkát.;. A gondol­kodás bátorsága... mindig szerves része az adott or­szág. a nép, a valóság, a raodalizmus ügyével szemben érzett felelősség­nek” — mondotta alig né­hány nappal ezelőtt Bisz­tró Béla elvtárs a Politi­kai Akadémia keretében tartott előadásán. E gondolatok idéződnek emlékezetűnkbe, amikor köszön tjük a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Szól­nék megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola Pártbi­zottságának ma megnyíló tudományos ülését A kétnapos ülésszak a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának -50. évfordu­lója alkalmából két refe­rátumot vitat meg. Elemzi Szolnok megye történetét, történetének tanulságait. Mindazon tanulságokat, amelyeket a dicsőséges 133 nap, a * független, de­mokratikus Magyarorszá­gért való küzdelem össze­gezett nemzeti történel­münk könyvében, ■ Pár­tunknak történetében egy­aránt. Az ülésszak a tudomá­nyos kutatás és az alkotó elméleti aktivitás jegyé­ben ülésezik, s vállalkozik megvitatni, tisztázni azon harcoknak elméleti kérdé­seit, az országos esemé­nyekkel való összefüggé­seit. kapcsolatát, melyet megyénk kommunistái, s dolgozó népe vívott fél év­századdal ezelőtt, s azóta is szüntelen... Az ülésszak a múlt kér­déseinek elemzésére vál­lalkozik tehát. A történe­lem azonban az élet, a harcoknak, s a küzdel­meknek tanítómestere. Marx Károly egyik tör­ténetfilozófiai munkájá­ban rámutatott; a proletá- riátus az egyetlen osztá­lya az emberiség történel­mének, amely nem meg­merevíteni s dogmává kö- vesíteni igyekszik saját múltját, történeti öröksé­gét, múltiának emlékeit, nem is öncélú bölcselke­dés tárgyává formálja azt, hanem szüntelenül meg­újuló, 6 tökéletesedő meg­valósítására vállalkozik ez örökségnek. Számára — éppen ezért — a történel­mi megismerés valójában a cselekvésre való ösz­tönzés, a jövő megisme­résére, S annak alakításá­ra való vállalkozás is egy­ben... Köszöntjük most a tu­dományos ülésszakot, mely tanácskozás meghí­vóján Berény Róbert egy­kori plakátjának repro­dukciója. A vörös matróz hívó szava annak idején „Fegyverbe... Fegyver­be...!” — szólított min­denkit. Ma a plakát újra küzde­lemre toboroz; az Ideoló­giai harc, a tudományos kutatás küzdőterére hiv, alkotó, önálló, felelősség- teljes gondolkodásra moz­gósít Hogy e téren is diadalra vigyük, győzelemre a for­radalmi proletáriátus ügyét Fegyverbe...! (Cs) ÁLLJON ÖRÖK IDŐKIG EZ AZ EMLÉKMŰ... A 134. nap Ünnepi tanácsülés Szolnokon (Tudósítás a 3. oldalon.) Az ünnepi tanácsülés elnöksége Sokszázan vettek résit Feg^vemeken a mártírok tiszteletére M<WMt emlékmű ava­taljai kezdeményezték, akVk apáik örökébe léptek. Ünnepi beszédet Semfsei Imre, az MSZMP törökszent­miklósi járási bizottságának első titkára mondott Idéz­te a Tanácsköztársaság kiki­áltásának körülményeit, a Vörös Hadsereg harcait, me­lyet a munkáshatafom vé­delme érdekében folytatott. Többek között ezeket mon­dotta: — A hely, ahol állunk, és környéke, ötven évvel ez­előtt történelmi események színhelye volt. Először di­csőség szinhMye, velünk szemben a vadasi területen, az újpesti és a csepeli mun­kásokból állő dandár hősies harcokat vfoott. — Itt, esten a helyen egy út vezetett az Ybl Miklós által, lSSÉ-ben remekbeépí­tett, negyven szobás, XJ-ola- kú kastélyhoz, melyet egy angol park vett körül. Ez a park é6 kastély, a Héjjas és Prónat-féle ellenforradalmi terrorista különítmények ál­tal folytatott kínzások és brutalitások színhelye volt. — Mondhatnék neveket. tásán keveset is, sokat is. Helyből is, vidékről is, halottakat is, túlélőt is, — mondotta a szónok, majd fgy folytatta: — De vajon helyes lenne-e? Ki tudja, melyik a több, akit ismertek, vagy akit nem? Akit itt kínoztak és másutt halt meg, vagy akit másutt kínoztak és itt hali meg? Nem mondok neveket. A kastély falai, amelyek e kínszenvedéseket látták, le­omlottak. A tulajdonosa bon­totta le. mert nem bírt ben­ne élni. Am ugyanazon a helyen új falak vannak, de ezek között a halál helyett, sarjadó élet fejlődik, gyere­kek nevelődnek, akikről a nép gondoskodik, akik szép életre, alkotásra, szabadság­ra nőnek fel. Ez az emlék­mű, amely most itt áll, a tiszteleten túl minket fiata­labbakat és a fiatalokat ar­ra is emlékezteti: ha az igaz Unitért halni kell, azzal is tiszta szívvel, bátran kell izembe nézni. Álljon örök időkig ez az emlékmű a hő­sök dicsőségére! Ezután lehullott az (emlék­műről a feliratot takaró lei pel, s napsütésben felragyog­tak az arany betűk: „Elvtársak] Az első Ta­nács Magyarország halottat nyugalmat néktek. S nekünk élőknek harcot.’’ Felcsendült a munkás gyászinduló dallama, s kez­detét vette a koszorúzás. A megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében Fo­dor Mihály és Tóth János helyezett koszorút az em­lékmű talpazatára. Koszo­rúztak a hazánkban ideigle­nesen tartózkodó szovjet ala­kulatok képviselői, a Haza­fias Népfront, a TS, a Vö­röskereszt, a TIT megyei szervezetei, a járási pártbi­zottság és a járási tanács, a járási tömeyszervezetek, a törökszentmiklósi városi pártbizottság és tanács, a fegyverneki községi pártbi­zottság. tanács, a helyi ter­melőszövetkezetek. az FMS7 a vegyesipari lrtsz. az okta tási intézmények, a buda­pesti Április 4. Géogvár ör­ményes! telepe, a szocialista brigádok, a KISZ fiatalok, a csecsemőotthon, s az út­törők képviselői. Az eseménysorozat márci­us 21-én reggel megkezdő­dött: ünnepi ülést tartottak a községi művelődési ház nagytermében, az idős har­cosoknak átadták a tanács­köztársasági emlékérmeket, s akinek még futotta idejéből megnézte a honismereti szakitör kiállítását, melyet korábban a községi tanács épületében nyitottak meg. Délelőtt tíz órától azonban autókon, kerékpárokon, vagy a kisvonaton a falu apraja és nagyja, az állami gyer­mekotthon melletti térségre Igyekezett, hogy tanúja le­gyen annak az ünnepélyes pillanatnak, amikor felavat­ják Fegyvernek határában • Magyar Tanácsköztársaság mártírjainak tiszteletére fel­állított emlékművet. A fehér és szürke márványból készí­tett impozáns emlékmű azon a helyen áll, ahol a fehér terror ideje alatt számos vö­rös katonáit, pártunk régi harcosát gyilkoltak meg. A sokszáz résztvevő között ott volt: Fodor Mihály, a Szolnok aiegyei tanács vb elnöke. Tóth János, tus MSZMP Szolnok megyei bi­zottságának titkára, Oláh János, országgyűlési képvi­selő, a Hazafias Népfront megyei titkára, Száraz Lász­ló, a KISZ megyei bizottsá­gának titkára, valamint a megye több társadalmi és tö­megszervezeti vezetője. És ott voltak a község, a járás párt-, tanácsi, tömegszerve­zeti vezetői, a szomszédos községek küldöttei is. Az ünnepséget Fehér Mik­lós, a törökszentmiklósi já­rási tanács vb elnöke nyi­totta meg. Beszélt a Magyar Tanácsköztársaság történel­mi jelentőségéről és arról, hogy a fegyvernek! emlék­mű felállítását a község fia­m m Ünnepség Fegyvemeken

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom