Szolnok Megyei Néplap, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-21 / 67. szám

®69. stAnäas S3„ SZOLNOK MEGT® NÉPLAP f A szolnoki művésztelep múltja, jelene... Beszélgetés Chiovini Ferenc festőművésszel Negyvenegynéháuy eszten­deje él és dolgozik a szolno­ki művésztelepen Chiovini Ferenc festőművész. Együtt alkotott Fényes Adolffal. Aba-Novák Vilmossal, tanú­ja volt a telep történetének itt élte át a háború borzal­mait és a felszabadulást A anű vésztelep újjáépítése és művészeti újraindulása a ne­véhez fűződik. Munkássága hidat képvisel a két világ­háború közötti és a mai netn- aedék között. — Miben látja ön azt a közös tényezőt, amely a szolnoki művésztelepre von­zotta a múlt században és vonzza ma is a művészeket? — A szolnoki művésztelep története tulajdonképpen az 1350-es évekre nyúlik vissza, amikor az osztrák August Fettenkofen felfedezte a Ti­sza—Zagyva találkozásának tájbeli és etnográfiai szépsé­gét. vonzerejét Itt Szolno­kon, a pesti vasútvonal vég­állomásánál az alföldi pusz­ták. a tanyavilág, pásztorélet egzotikuma kínálkozott a festő ecsetjére, a vásárok színes forgataga, a népvise­letbe öltözött sokaság, a lo­vasszekerek, árusok kiváló témául szolgáltak és szolgál­nak mai napig is. — Tehát a táj és az etnográ­fiai sajátosságok képviselik a genius loci vonzerejét? — Természetesen Peténko- fen művészetére stílárisan is hatott a szolnoki tál. a kör­nyezet. S a valóság, a lát- vánv közvetlen élményéinek hatására addigi stílusa át­alakult «»alista szemléletűvé vált. Műterembe« készült,' KRÓNIKA Chiovini Ferenc Munkácsy-dija* festőművész fiatalokkal beszélget. — (Foto: Baráth Károly) bei dermaler stílusú képeit oldott festőiségű. friss hatá­sú munkák váltották fel. A szolnoki művésztelep tevékenységét tehát történe­tileg a táj, a környezet te­matikája határozza meg. Fel­tehetően éppen ezért nem találunk az itt dolgozó mű­vészek között formabontó­kat. az itt alkotókra min­den esetben a realista szem­lélet jellemző­— Én magam sem tudok szabadulni a látványtól, azt festek, rajzolok, amit a köz­vetlen világom elém tár. Akik távol élnek a vidéktől, a nagyváros műtermeiben KERESZTREJTVENY TAVASZ dolgoznak, megengedhetik maguknak a dolgok spekula­tív megközelítését. Engem nem/ enged a látvány. S ez nemcsak az én sajátom, a látványfestészet az egész művésztelep történetére, mai életére rányomja bélyegét. Ennek a tájegységnek, etnog­ráfiai környezetnek a meg­festése adja éppen a szolno­ki művésztelep speciális sa­játosságát. — S hogyan reagál a mü- vésztelep a változó környe­zet adottságaira? A korsze­rű. mezőgazdasági gépek, épületek, a megváltozott lát­vány tematikájára? — Egyrészt nem olya» gyors a fejlődés, hogy egyik napról a másikra megváltoz­zék a vidék képe. másrészt a fiatal kollegák inkább, de még jómagam is nyúlok olyan témához, amely ezt a megváltozott képet mutatja. Kedvem szerint azonban a tájban az emberek életéből azt választom témául, amely gyermekkorom óta állandó. Egri Márta 1919. március 2L — Kommunisták Magyar- országi Pártja és a Magyar­országi Szociáldemokrata Párt egyesülése után a Bu­dapesti Munkástanács prok- lamálta a proletárdiktatú­rát és megalakult a Forra­dalmi Kormányzótanács. — Szolnokon a MÁV mű­helyben Szabó Károly je­lentette be a munkásoknak a proletárdiktatúra kikiál­tását. — A „Szolnoki Munkás” felhívja a munkásságot hogy jelentkezzenek katonai szolgálatra. „Szocialista had­sereget, kell teremteni, amelynek tagjai 6 hónap alatt ne csak a fegyverfor­gatásban és a katonai tu­dományokban szerezzenek ismereteket hanem telítőd­jenek meg mindama esz­mékkel és tudással, melyek ót a szocialista társadalmi rend öntudatos és hasznos tagjává avatják” -—'Olvas­hatjuk a lap hasábjain. — Ugyancsak ebben a számban ejt s2Ót a „Szolno­ki Munkás” a munkásbizto­sító egyesületnél tapasztal­ható bürokráciáról. „Ins- pekeiós orvos álljon a nap | minden órájában a munká­sok rendelkezésére!” —- kö­vetelte a lap. — Kinevezte az összeíró biztosokat az április 13-ra kitűzött nemzetgyűlési vá­lasztások előkészítéseként a megyei kormánybiztos. — Sorozatos „Szociális színielöadások” rendezését tervezi a munkások irodal­mi és művészeti országos szövetsége tagjaiból álló munkás népszínpad. — A szolnoki feministák gyűlésén Vészi Margit bu­dapesti előadó tartott elő­adást 1919. március 22. — Üzenetváltás Lenin és a Forradalmi Kormányzóta­nács között. — A Forradalmi Komány- zótanács és a Magyarországi Szocialista Párt „Mindenki­hez” szóló kiáltványában közzétette a Tanácsköztársa­ság alapelveit — A forradalmi vél tojáso­kat megyénk városaiban és falvaiban népgyűléseken is­mertettek. — Szolnokon, is megkezdte működésé« a hadsereg tv borzó bizottsága. _ A Szolnoki Munkásta­nács ülést tartott. Megvá­lasztották az intézőbizottsá­got. s mely b-- többekkel együtt F. Bede Lászlót Eeseki Istvánt, Polónyi Andrást. Jászi Ferencet és t>orvaid Gáspárt is delegál­ták. —. A helybeli bankoknak fegyvere erővel való meg­szállásáról, illetve a pénz és az értékpapírok zár alá vételéről intézkedett a szolnoki munkástanács. Ugyanakkor megválasztotta a közgazdasági-, bank- és pénzügyek intézetével meg­bízott szakbizottság tagjait — Tiszapüspökiben a for­radalmi szóclalistak maguk­hoz ragadtak a hatalmat Gyűlésén követelték Velkey Adáro főjegyző lemondását A gyűlés után megalakították a direktóriumot, melynek Zsarnay Kálmán lett az el­nöke. — Megsebesült — és meg­halt Mester Imre, a Vörös Hadsereg 88. Jász-Kun gya­logezredének katonája Pusz- tatenyőn, a fosztogatók meg­fékezése közben. — Kinevezték a Választási Hivatal elnökévé dr. Virághy Alfréd törvényszéki bírót, helyettese dr. Kemény Zol­tán lett — E napon jelent meg elő­ször a Jászapáti és Vidéke című újság. 1919. március 23. — Lenin elvtárs Kun Bélá­hoz intézett táviratában biz­tosítékot kér, hogy a forra­dalom vezetése a kommunis­ták kezében van, — Ülést tartott a szolnoki munkástanács, amelyen meg­tárgyaltak a proletárság ha­talomra jutásával kialakult Új helyzetből adódó tenni­valókát — A belügyi népbiztos táv­iratilag felmentette a megyei kormánybiztost, és három ta­gú direktórium megválasztá­sára hívta fel a szolnoki , munkástanácsot. Az este tar­tott ülésen a vármegyei di­rektórium tagjaivá F. Bede , Lászlót, Szabó Károlyt és Pálfy Jánost választották meg. — Ezen az ülésen kijelöl- . ték azokat az elvtársakat is. , akiket a foradalml törvény- , szék megyei bírókként aján- 1 lanak a kormányzótanács­nak. Azonnali kinevezésük , érdekében futárt küldtek Bu­dapestre. — Túrkevén népgyűlést tartottak, amelyen Madarász , István kőműves mester és mások is felhívták a lakos­ságot, hogy támogassa a Ta­nácsköztársaságot. — Karcagon Buzelka Antal nagygyűlési beszédében ki­hirdette a proletárdiktatúrát. — Kunszentmártonban is a munkásság vette át a veze­tést. Rényi Albert népgyulé- sen hívta fel a lákosságot, hogy azonnal válassza meg a munkás- és paraszttanácsot, ennek tagjaiból pedig a di­rektóriumot. — a direktórium elnökévé ■Rényi Albertet, tagjaivá Tas- si Szilvesztert, Nádas Jánost, Árvái Pétert, Barna Imrét, Imre Jánost, Balga Ignácot, Nagy Pétert és Vince Luká­csot .választották meg­— Jászapátiban az SZDP , és a földmunkások vezetősé­ge éjszakába nyúló ülésen határozatba hozta, hogy meg­alakítják a munkás- és kato­■ natanácsot, kinevezik a nép- , biztosokat és 100 főből álló , Vörösgárdát szerveznek a nemzetőrség és polgárőrség helyett. — Szolnokon gyűlést tar­tottak a közalkalmazottak, amelyen Orosz György tanár, a munkástanács tagja ismer­tette a proletárdiktatúra funkcióit s a szellemi mun­kásoknak a diktatúrában va­ló helyét ea kötelességei. — Jászladányban megala­kult a tizenkilenc tagú mün- kás és katonatanács. — E napön alakult meg a Mezőtúri Munkások Testedző - Egyesülete. M—s. MOLNÁR KÁROLY: A LÁTHATÓ LÉGIÓ Á Név nélküli emberek o Teborzé Irodában József Attila tavasz) verséből idézünk, a vízszintes 1. és foly­tatása a függőleges 13. számú sorokban. Vízszintes: 33. Termelés. 14. Bádiócsö. IS. Agg. 16. Latin és. 17. Mesterember. 20. Égitest. 31. Szálkátlanitott .halszelet. 12. Ba­ranya megyei község. 24. Fél­sziget a Szovjetunióban. 26, Fű­szer. 27. Aroma. 28. Kerek szám. 59. Részlet, idegen szóval. SÍ. Cseleked cl. S3. Fehérnemű. 35: Udvar, latinul. S7. Vissza: vitéz. SS. Mexikói város. 41. A conto. 42. Római ötvenegy. 43. Akasztó- ta 44 Fakad. is. Fiji-szi­getek egyike. 47. Közel-keleti ál­lam. 49. Rangjelzés. Sl. Téli sport S2. Portéka. 54. Megszólí­tás. 55. Itala. 56. Néma pék. 57. Menni, argóiul 58. Nebraska! város (USA). 61. Biztató szó. 62. Francia néveló. 8S. Vigyázatlan (—’). 65. Jelez. 66. Disz 67. Ko­pasz. 65. Kötözött gabona. 69. Vörösség. 7a. Területrövidítés. 74L Veri. 75. Mint vízszintes 18. számú. 76. Fagöngyöleg. 77. Le­vegő, franciául. 79. Indíték- 80. Ajándékoz. 83. Kavics. Sí. JB. 85. Numero, röv. 87. Vissza: hibátlan. 89. Hegy omlás. 92. Oj. görögül. 94. Áradás következményé. 96. Idegen női név. 97. Pénzintézet. 98. Zokogni. »9. Heves megyei község. Függőleges« a. Gépkocsim*. 3. Néma vén’ 4. Régi űrmérták 5. Madár. 6. Mint vízszintes 80. számú. 7. Mutatósáé. 8. Haza. 9. Jugoszláv helység a Tisza part- ián. !0. Könyvben van. u. óvó* da zsargonban. 12. Ebédidőt.' 18. sízés. 19. Könnyeztek. ». Növény. 23. Nagylelkű. 25. K hó­napi. 2«. Bibliai férfinév. 30. Személyes névmás. 32. Zuhog-e? 34. Késnek van. 38. Személyes névmás. 39. Előkelő. 40. ...acta. 43. Ideiglenes építmény. 46. Női név. 47. Kötőszó. 48. Francia női név (fon.) 50. Pénz, zsargon­ban. 52. Talpon van. 53. Női becenév. 56. Fennsík, idegen szóval. 58. Enni ad. 60. Kő, né­metül. 64. Régi római köszön­tés. 67. Varróeszköz. 69. Forrasz- tővas. 76. Tér és... 71. Helyrag. 73. Vissza: érzékszerv. 78. tórá­ból. 81. Ének, régiesen. 82. Esz- meosere. 84. Tanone. 85. A két­ütemű motor első szerkesztője. 88. Esztendőre. 90. Kardot for­gat. 91. Svéd város. 63: Rend­ben, angolul. 94. Kerti munkát végez. 95. A Duna mellékfolyó­ja. 97. Latin kettős. Beküldendő: a vízszintes L és folytatása, a függőleges 13. szá­mú sorok megfejtése, március 27-lg. V. L Március ié~án megjelent rejt­vényünk helye* megfejtése: A pszkovt leány. Dal az örök Olag- ről. Miláda. Az aranykakas. Se- herezádé. — Könyvet nyert: B6- di Béla. Szolnok. <A könyvet postán küldjük el.) Szolnok megy») Néplap VE,TTVSNVSZEL VÉNYE, ’969. március 21. Számíthatott a francia had­ügyminisztérium arra, hogy a légió Spanyolországban felőrlődik az örökösödési há­ború kegyetlen harcaiban. Párizsba» már eleve az elin­dulásnál az egész alakulatot a veszteséglistára írták. Er­re vall, hogy még 1835 de­cemberében, tehát alig őt hőnappal, hogy a 4000 kato­na elindult, megkezdték egy új idegen légió szervezését. Nagyarányú munka folyta Központi Toborzó Irodában. A franciák szívesén adtak útbaigazítást a külföldiek­nek, hogy hol jelentkezhet­nek a légióba. Nem önzetle­nül voltak ilyen előzékenyek, mert pénzjutalmat kaptak, ha egy idegént rábeszéltek a belépésre. A Központi Te- borzó Iroda a Rue Saint Do- minique en kezdte el műkö­dését. Később ez már kevés volt és ezenkívül csak Pá­rizsban még öt más helyen is Tehetett jelentkezni. Fokozatosan kiépült a to- borzó-lrodák hálózata és Franciaország valamennyi városában aláírhatták a kül­földiek a belépési nyilatko­zatot A légió parancsnoksága eleinte civílruhás ügynököket küldött & francia főváros vasúti pályaudvaraira és már ott igyekezett rábeszélni az érkező külföldieket. hogy jelentkezzenek. Később már ugyanez történt a nagy ki­kötőkben is. A beszélgetések ezzel az ártalmatlannak lát­szó kérdéssel kezdődtek: — Mit szándékozik tenni uraságod Franciaországban? Ha a külföldi bizonytalan választ adott, vagy nehéz anyagi helyzete vagy sötét múltja miatt valóban nem tudott mihez kezdeni, akkor következett az ügynöknek ex a kérdése? — Miért nem áll be az idegen légióba? Ha a külföldi érdeklődését sikerült felkelteni, akkor megindult a szóáradat: — Mi is az idegen lé­gió? A nyugatalanok, a ka­landvágyók, a világot megis­merni akarók, az otthon nél­küliek menedéke. Ott min­den ember úgy érzi magát, mint otthon. Magányos fér­fiak találkoznak ott össze, akinek nincs rokonuk, vagy ha van, akkor pedig meg­szakították velük a kapeso latot Aki a légióba lép, új • és egyúttal nagyobb család­ba kerül. Ott elfelejt min­den kellemetlen előzményt mert új tájakon, új emberek közé kerülnek. Ne felejtse uram. hogy ott a nők is má­sok. a légió olyan vidékein jár a világnak, ahol még ma is háremek vannak, nem úgy, mint Európában. A lé­gió segít felejteni és megóv a2 anyagi gondoktól. Már a jelentkezésnél pénzt kap. öt évig pedig magú aeiáat. utána pedig francia állam­polgárságot ... Az ügynök a jóakaró ál­arca mögé bújt és hogy a szép szavak hatásosabbak le­gyeinek, meghívta a mit sem sejtó külföldiéket egy üveg italra a pályaudvarok kávé­házaiba. Ha még nagyobb bizalmat akart kelteni, ak­kor kisebb kölcsönt is fel­ajánlott majd pedig szíve­sen elkísérte az idegent a Rue Saint Dominique-en le­vő irodába, ahol eleinte ilyen egyszerűen történt a jelentkezés. Általában egy százados, de legalább egy fő­hadnagy fogadta a külföldit — Jelentkezni óhajt uram? — kérdi a tiszt. A külföldi egy pillanatig elhallgat, ta­lán most kezd hatni az. al­kohol. — A százados megis­métli: — közénk akar állni? — Igen. — Tudja, hogy mit vállal, uram? •—Nem egészen A tiszt rámutat *©? falra­gaszra: .— Olvassa el, uram A külföldi csak töri a francia nyelvet ezért a szá­zados olvassa: ♦ A hadügyminiszter, te­kintettel a király 1831. már­cius ft-én kelt rendeletére, intézkedett az idegen légió felállításáról... azt hiszem, ennyi elég, uram .. ebből s héfrnj, de toetos hirdet­»lényből. Elmondom. hogy \ mi a lényeges belőle... Ahogy jelentkezik, aláírja az' ívet jutalmat kap. Világos, uram. — Értek mindent száza­dos úr. *—• öt esztendőre kell kö­teleznie magát. A tiszt ennél a mondatná! kivár egy kicsit, hogy meg-:. figyelje, miként hat az ide­genre.-— Jól van, érten- száza­dos úr. — Ha akarja, akkor meg­hosszabbíthatja újabb öt esz- ; tendőre. lángot is kaphat Altiszt is lehet, uram. A százados következetesen ,.úram”-nak szólítja az ide­gent, aki nem sejti, bogi' az elkövetkező öt esztendőben nem lesz része hasonló ud­variasságban. Már az aszta­lon van a belépési nyilat­kozat — Aláírom — mondja az idegen. — Papírjaim nin­csenek. — Nincs is szüksége rá. Mi hiszünk önnek, uram. — Köszönöm — mondja az! idegen és majdnem mégha-' todik A megalakításról szóló rendelet hetedik, cikkelye in-! téakedik az újoncok felvé­teléről. E szerint a jelentke- téshsj; nem szükséges sem- miféle igazolvány, vagy hi­vatalos irat Bármiféle ál­néven aláírhatja valaki az ötéves szerződést. Csak * Toborzó Iroda ügyeletes tisztjétől függ, hogy elfogad­ja az illető jelentkezését vagy sem. Ez mindeneset™ egyedülálló, még hasonló sincs a világ egyetlen más '-atonai alakulatánál sem. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom